Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

1996. október 25., péntek Megyei Körkép 3. oldal Dühöngősarok Minek áll ott az a pavilon? Felháborodott hangon jelentette be M. I.-né olvasónk az egri Malomárok utca 58.-ból, hogy a házuk előtt - a megkérdezésük nélkül - egy csúcsos tetejű, fából készült pavilont állított fel va­laki. Panasza szerint ez az Északi-lakótelep egyik kilencemele- tes sávházában lakókat bosszantja. Többen is szeretnék tudni, hogy az építménnyel miért veszik el a ház előtt játszadozó gye­rekek terét. Elmondta továbbá, hogy a lakásszövetkezetet is megkérdezték, de ott sem tudtak a kérdésükre érdemleges vá­laszt adni, mondván: az engedély az elárusítóhelyre a polgár- mesteri hivataltól származik. Kiss Csabát, a városi polgármesteri hivatal építési csoport- vezetőjét kérdeztük az ügyben. Mint elmondta: valóban ők ad­ták ki az engedélyt, s az teljesen szabályszerű. Az Északi-lakó­telep - a közgyűlés által is jóváhagyott - részletes rendezési terve alapján a házak közötti gyalogút mentén felállíthatok ilyen pavilonok. A rendezési terv további két helyet jelöl meg ilyen célra. Az érvényes törvények szerint pedig ha a műszaki terv jó, a hivatalnak csupán azokat kell értesítenie az építkezés­ről, akiknek a kilátását közvetlenül zavarhatja az új, 3x4 méte­res, egyébként ízléses építmény, melyet G. J. egri vállalkozó emeltetett. így a Vallon utca 29., illetve a Vallon u. 35. alatti ház földszinti lakóinak küldtek levelet. Mivel ők fellebbezést nem nyújtottak be, így minden rendben van. Ezek után azt kell mondanunk a panaszosoknak: meg kell szokniuk az új épületet. Egyébként a részletes rendezési tervet annak elkészülte előtt lakossági fórumon megvitatták. Akkor, még joguk lett volna beleszólni az ott lakóknak, hogy elvileg beleegyeznek-e egy ilyen megoldásba. S ha a jó oldaláról néz­zük a dolgot: lehet, hogy a szolgáltatásnak, amelyet az új pavi­lonban nyújtanak, még örülni is fognak. (jámbor) Az előadásokon kívül játszóház várja a kisebbeket Bábosoknak áll a világ Egerben Az egri Ifjúsági Ház október 25-27. között rendezi meg a Gyermekbábosok III. Országos Fesztiválját.-A regionális döntők győz­tesei vesznek részt az ország­ban egyedülálló eseményen, amelyet harmadik alkalommal szerveztünk meg - mondta Sütő Agnes, az IH munkatársa. A három napon át mintegy tizenhét bábegyüttes lép szín­padra, s produkcióikat egy há­romtagú zsűri (Demeter Zsuzsa, a Harlekin Bábszínház veze­tője, dr. Papp Gabriella főisko­lai adjunktus és Lénárt András bábművész) értékeli. Ma délután 4 órától - Deme­ter Zsuzsa megnyitóbeszédét követően - dr. Löffler Erzsébet tanácsnok köszönti a jelenlévő­ket, majd az egri Ifjúsági Ház majorette-csoportja és a Pó­dium tánciskola növendékei ad­nak műsort. Az egri Csiribiri és a visz- neki Csibészke csoport mellett Budapestről, Hajdúszoboszló­ról, Tatabányáról, Miskolcról, és Győrből érkeznek bábosok. Az előadásokon kívül a gye­rekeknek a Haddelhadd népze­nei együttes közreműködésével táncházat, valamint játszóházat tartanak. A csoportvezetőknek szak­mai megbeszéléseket és város­nézést szerveznek. Vasárnap délután 1 órától ünnepélyes eredményhirdetés­sel zárul a bábfesztivál. Sebészek vándorgyűlése Egerben A kezűnkkel fogunk és „látunk” A sérülések túlnyomó része a kezünkét érinti. Azt a testré­szünket, amellyel nemcsak munkát végzünk, hanem ér­zünk, sőt „látunk” a sötétben. Épp ezért a kézsebek gyógyí­tása precizitást és komoly szak­értelmet igényel - mondta dr. Balogh József, a Markhót Fe­renc Megyei Kórház osztályve­zető főorvosa annak kapcsán, hogy tegnaptól háromnapos vándorgyűlés kezdődött Eger­ben, a Hotel Flórában. A fórumot dr. Kovalkovits István osztályvezető főorvos emlékére rendezték, aki orszá­gosan elismert sebészeket ne­velt ebben a városban. Balogh főorvostól megtudtuk azt is: Egerben már olyan magas szintű a kézsebészet, hogy levá­gott ujjak visszavarrására is képesek. A Magyar Kézsebész Társa­ság TV. országos mostani talál­kozójára csaknem százötven orvos érkezett. (n. z.) Hatvan külföldi vállalkozókra vár (Folytatás az 1. oldalról) A regionális tapasztalatokat mutatják: azok a városok, ame­lyek az ezredfordulóig nem ké­pesek megfelelően fejlődni, gazdagodni, végképp leszakad­hatnak. Hagyományaik ellenére akár nagyközségi szintre is süllyedhetnek. A külföldi tőke nemcsak az ipari és mezőgazdasági beruhá­zásokban lát fantáziát, hanem szívesen fektetne be a szolgál­tatásokba is. Jó példa erre egyik észak­magyarországi nagyvárosunk, amelynek - szépnek aligha mondható - főterén egy gyors­étkeztető világcég éttermet lé­tesített. A korábban elhanya­golt, lepusztult tér a létesítmény körül - a szó igaz értelmében - kivirágzott, s nem sokkal ez­után megtelepedett ott egy „színes” üzemanyagtöltő állo­más is. A benzinkúttól sokáig ide­genkedtek a városlakók, de ma már megkedvelték, amely mel­lett éjjel-nappal nyitva tartó kisáruházat is találhatnak, ahol a mindennapi élelmiszert és néhány iparcikket is megvásá­rolhatnak. A multinacionális cégekre jellemző: azáltal is a település részének tekintik magukat, hogy bevételük egy részét a gyermek- és szociális intézmények támo­gatására fordítják, de gyakran számíthatnak rá a helyi sport­egyesületek is. A külföldi vállalkozók, cé­gek szívesebben fektetnek be tőkét ott, ahol már valamelyik elődjük megjelent. Az sem vé­letlen, hogy az érintettek Ma­gyarországon azonos banknál vezetik számlájukat, mint az anyacég. Ezért gyakran előfordul, hogy a külföldi bankok is meg­telepednek fiókjaikkal a vidéki városokban, továbbá kirendelt­ségeket nyitnak a különböző pénzügyi és vagyonértékelő cégek, PR-ügynökségek és rek­lámcégek is. Hozzá kell tenni: a külföldi befektetők csak olyan helyre vi­szik a pénzüket, ahol a helyi önkormányzatok megfelelő te­lepülésfejlesztési projektekkel rendelkeznek. A Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium által - korábban a Belügyminisztériummal közö­sen - kezelt Területfejlesztési Alap pénzére is csak azok szá­míthatnak, akik maguk is hoz­záteszik a tőkéjüket. Heves megye ebből a szem­pontból nem áll rosszul, ugyanis az innen beadott pályá­zatok - feltehetően a jobb fel­készülés miatt - gyakrabban eredményesebbek, mint máshol az országban. Az egyre erőteljesebben fej­lődő megyei és helyi ipari és kereskedelmi kamarák - ame­lyek a legjobban ismerik a vál­lalkozói szférát - maguk is hat­hatós szakmai segítséget nyújt­hatnak ahhoz, hogy a tőkebe­vonás megfelelő helyen és mér­tékben történjen. Végül még egy érv a külföldi tulajdonú cégek „invitálása” mellett: jobb pénzügyi helyze­tükből fakadóan a hazai befek­tetőknél kedvezőbb pénzügyi ajánlatot tudnak tenni. Például ingatlanok vásárlása esetén, azaz a belföldi ajánlat többszö­rösét kitevő bevételhez juttatják az értékesítő önkormányzatot, amely ezenfelül - a későbbiek­ben — folyamatos adóbevétel­hez is jut a megtelepedő cég ál­tal. És ne feledkezzünk meg ar­ról sem, hogy megjelenésük egyben munkaerő-keresletet is indukál, apii - a jelenlegi ma­gyarországi helyzetet ismerve - szintén nem elhanyagolandó körülmény. Ma még lehet nevezni a novemberi bemutatóra Idősek fesztiválja Verpeléten Az MMK, a TESZ, a Nyugdíja­sok Heves Megyei Szövetsége és a verpeléti művelődési ház közös szervezésében november 9-én, délelőtt 10 órakor ismét megrendezik az idősek megyei fesztiválját. A rangos amatőr művészeti eseményre a nyugdíjasklubok tagjait, a művészeti csoporto­kat, a különböző egyesületeket, a szólistákat, illetve az egyéni szereplőket, valamint a színes és változatos szórakoztató mű­sor iránt érdeklődőket egyaránt várják a szervezők. Jelentkezni lehet vers, próza, ének, hangszeres zene és szín­játszás kategóriákban. A neve­zéseket még ma a verpeléti Mű­velődési Ház címére (Kastély u. 5.) el lehet juttatni. Az elmúlt évek tapasztalata azt igazolta: egyre nagyobb az igény az idős emberek körében, hogy pódiumhoz jussanak és versben, dalban, prózában, ze­nében mondhassák el érzései­ket, s hogy a nagyközönség előtt vállalják a megmérettetést. Ezért szinte egész évben szor­galmasan készülnek erre a be­mutatóra, miután manapság más szereplési lehetőségük nemigen akad. Nagyné Váradi Anna Menő Manók, csatlakozzatok! Az Egri Családsegítő Központ új lehetőséget kínál kicsiknek és nagyoknak. A nemrégiben alakult Menő Manó csoport kéthetente, a hétvégeken ren­dez kisebb-nagyobb túrákat megyénk legszebb tájaira. A kirándulásokon bárki részt ve­het, aki kedveli a természetet, s szeretné tiszta levegővel megtölteni tüdejét. Az első alkalommal - amint a képen is látható - az Egedre baktattak fel a fiatalok Köves Gyula túravezető segítségével. Október 27-én, vasárnap pedig Szilvásváradra indulnak. Ta­lálkozó: 8 óra 40 perckor az egri vasútállomáson. Nyereségvágyból... A sűrűn „Kedves...!” levél ne­kem szól. Nemcsak címzett va­gyok, de - mint olvashatom - szerencsés pasas is: „Ön már túljutott háromfordulós aján­déksorsolásunk első két fordu­lóján”. Ez szép! Különösen, hogy még a tájékát sem keres­tem a feladóknak. Autóval, ér­tékpapírral, további milliókkal folytatódik a kecsegtetés, ha... Nem tudom eldönteni, hogy a nyeremények vagy az adatvé­delmi biztos után kapkodjak-e. Előbbihez 4985 Ft + postakölt­ség kell. Utóbbihoz csak erős felindulás. Nyereségvágyból elkövetett... (b. s.) Itt a belügyminiszter Ma 9 órakor Egerben, a me­gyeházán Kuncze Gábor bej- j ügyminiszter találkozik az ott- I kormányzatok képviselőivel. Délután az SZDSZ helyi szer­vezetét keresi fel, majd 18 órá­tól Noszvajon a Századvég Poli­tikai Főiskola meghívásának tesz eleget. Jótékonysági koncert A Máltai Szeretetszolgálat gyöngyösi szervezete millecen-^1 tenáriumi jótékonysági hang-'01 versenyt rendez ma 16 órakor a mátraalji város Kolping Okta­tási Központjában. Fazola-emlékérmesek A MTESZ Heves Megyei Egyesületek Tanácsa döntése nyomán Jurányi János, a MAE megyei titkára és Varga Ta- másné, a Szilikátipari Egyesü­let bélapátfalvi csoportjának elnöke Fazola Henrik-emlék- érmet kapott. A Műszaki és Tu­dományos Életműért kitüntetést vehette át Zilahy Aladár nyug­díjas erdőművelési előadó. ^ Ruha-cserebere A Nagycsaládosok Egri Egye­sülete ruha-cserebere akciót szervez tagjainak ma 18 órakor a Megyei Művelődési Köz­pontban. Hatszor a Bibliáról Október 28. és december 2. kö­zött hat előadásra kerül sor Egerben, a Neumann János Szakközépiskolában. Az okta­tási intézmény szervezésében hétfőn 17 órától Csókási Pál ^ bibliai példázata nyitja a sort.* TRAFFFPAX­VEZÉNÏ1ÉS 06.00- 14.00 - Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület. Hogyan tovább, lőrinci iskola? A napirend előtti közjáték vált tegnap a lőrinci testületi ülés fő eseményévé. Az általános iskola vezetője reagált a la­punkban csütörtökön megje­lent Miért idegesek a lőrinci pedagógusok? című írásra, amelynek néhány állítása nem váltotta ki a tanárok egyetérté­sét. Pádár Dénesné igazga­tónő tételesen górcső alá vette a felvetéseket. Kitért a „porosz szemléletű oktatás” előnyeire, s cáfolta az ide sorolható is- mérvek gyermekekre gyako­rolt káros hatásait. Szavait követően parázs vita alakult ki a képviselő-testület néhány tagja, a jelenlévő pedagógusok egy része, valamint a hivatal illetékese között. Ennek során Hegyi Sándorné irodavezető - összegezve a szülői vélemé­nyeket és saját szakmai ta­pasztalatait - igen sötét képet festett a város oktatási kilátá­sairól. Elmondta: amennyiben nem történnek kedvező válto­zások, néhány év múlva akár ötven pedagógust kénytelen lesz feláldozni Lőrinci. Arról is határoznia kellett a. plénumnak, hogy szakembe­rekkel megvizsgáltassák-e: a selypi iskolának önállóan, esetleg sporttagozatos intéz­ményként való működésére mi­lyen lehetőségek állnának rendelkezésre. Ennek feltérké­pezésére azonban nem kerül sor, mivel az ötletet csak az érintett településrészen élők támogatták. Bejelentés hang­zott el arról is, hogy Pádár Dénesné igazgatónő jövőre nyugdíjba kíván vonulni. Az ülésen terítékre került a város régi területi vitája Pető- fibányával. Lőrinci átadja a temető tulajdonjogát az egy­kori bányászközségnek, ám az új területmegosztási javaslat­ról csak azt követően dönte­nek, hogy közmeghallgatáso­kon a lakosság véleményét is kikérték. A városatyák arról is határoztak, hogy a későbbiek­ben eladott Tigáz-részvények árát csatornázásra fordítják. A tanácskozáson Fónagy László cáfolta a hírt, miszerint a hivatal szüntette meg az is­kolai énekkart. Ez az igazga­tónő hatásköre - tette hozzá a jegyző -, aki azzal indokolta a lépést, hogy a 2,5 milliós bér­túllépés miatt intézményének a szakkörök egy részére nem marad pénze. (fari) Siralmas állóképességűek a diákok Pedagógiai program a kollégiumoknak is Az iskoláknak el kell készíte­niük a pedagógiai programju­kat, s ezzel párhuzamosan a kollégiumokra is hasonló terv összeállítása vár - hangzott el azon a tanácskozáson, melyet Pétervásárán, a Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, To­vábbképző és Szaktanácsadó Intézetben tartott a Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetség megyei tagozata. A szakemberek elmondták: a ’98 szeptemberétől életbe lépő tervezetek elkészítése nem kis feladatot jelent, s - bár távoli­nak tűnik a határidő - hamaro­san meg kell kezdeni a munkát, mivel azokat az iskolával, a di­ákönkormányzatokkal és az iskolaszékkel vagy a szülők képviselőivel is egyeztetni kell. A továbbiakban a diákön­kormányzatok helyzetéről vál­tottak szót: hiányoznak a szer­vezett programok, a kollégiu­moknak nincs igazán élő kap­csolatuk egymással. Ezek elma­radása főként a pénzszűkével magyarázható, ennek ellenére a hajdani kollégiumi napokhoz hasonlóan kívánatos lenne kü­lönféle versenyeket szervezni. A diákok testi nevelése, s ebből eredően állóképességük - mint elhangzott - ugyancsak kíván­nivalókat hagy maga után. A jövőben ennek javításából a di­ákönkormányzatok is igyekez­nek részt vállalni. A­HEVESTfflRLAP HU CV&GïOS, HATVAN, HiVTJ, fCUÍABONT, tfXA|fBia.TtTmÜUA VAMUfa^PTlteBATlAlU g ÜGYELETE: Újságíró: SUHA PÉTER Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon - (36)410-880 Fax -(36)412-333 Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ Telefon - (36)412-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom