Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. október 25., péntek Eger divatszalonja - Tegnap a megyeszékhelyen, a Dobó utcában mindenféle külső­ségektől mentesen megnyílt egy műfajában, stílusában, hangulatában is egyedülállónak te­kinthető exkluzív divatszalon. Az összes előnyén kívül az a legfontosabb, hogy az egyedi ter­vezésű ruhákat elérhető áron kínálják. fotó: perl marton A politikai síkra terelt kerekasztal esete Pintér Zsolt szerzett minősített többséget (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gyurkó Péter (SZDSZ), az ügyrendi bizottság elnöke javas­latára dr. Jakab Istvánt egyhavi jövedelmének megfelelő pénzju­talomban részesítette a közgyű­lés. Az indoklásban elhangzott: a közgyűlés elnökének a hon­védelmi miniszter a Honvéde­lemért kitüntető cím I. osztályát adományozta, amely a tárca ál­tal polgári személynek adható legmagasabb kitüntetés. Immár a meghirdetetteknek megfelelően a három kamara - így a kereskedelmi és ipar-, a kézműves és az agrárkamara - tájékoztatója került terítékre, majd a megye tulajdonában lévő lakások hasznosításáról szóló rendeletről döntöttek a képviselők. Ennek értelmében a ’97. január 1-jétől alkalma­zandó lakbérek mértéke Eger­ben 75, a többi városban 50, míg a községekben 40 százalék­kal emelkedik. Komoly vita bontakozott ki a sportigazgatói állás betöltése kapcsán. Bizonyos pontatlan­ságok tisztázása után dr. Lu­kács Tamás (KDNP) az anyag gyenge pontjaira mutatva tette fel a kérdést: lehet-e olyan helyzetbe hozni a közgyűlést, hogy érdemben nem tud dön­teni az érvényes pályázatokról? Azt sem tudni - tette hozzá -, milyen szempontok alapján osztályozta a bizottság a 12 ér­vényes pályamunkát. Gyurkó doktor viszont azt hangsú­lyozta, hogy e technikával elke­rülhető az a szétszavazás, ame­lyet a színidirektor-választás- kor nem sikerült kiküszöbölni. Sárosi Károly (MSZP), a sport- bizottság elnöke szerint a szak­mai szempontok mellett köz­igazgatásbeli jártasság és hely­ismeret döntött a rangsornál. Ezzel azonban Lukács Tamás vitába szállva megjegyezte: több olyan pályázót is ismer, akiket ezek szerint indokoltabb lett volna javasolni. Végül is a bizottság által javasoltaknak megfelelően Pintér Zsolt nyerte el a közgyűlés bizalmát. Részben politikai síkra terelt polémia kísérte az Ifjúsági Ke­rékasztallal kötendő megálla­podásról szóló javaslatot is, melyet azzal hagyott jóvá a tes­tület, hogy a megye még ponto­sítja a szándéknyilatkozatot. Tájékoztató hangzott el a vison- tai pszichiátriai otthon ellenőr­zésére felállítandó civilkontroll megalakításáról. Ennek elfoga­dása után Jakab István megje­gyezte: az intim szoba mellett most már ilyen is van, bár semmi értelmét nem látja... Kühne Gábor Népmesemondók versenye Az idén - sorrendben immár a negyedik alkalommal - ismét meg­rendezik az egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban a magyar népballada- és népmesemondó versenyt. Az eseményre ezúttal november 6-án kerül sor. S mint az iskola fennállása óta mindig, a résztvevők most is a középfokú intézmények I—II. osztá­lyos tanulói lehetnek. A verseny egyik fő szervezőjétől, Snekszer Károlynétól megtud­tuk: megyénkben még nem volt kifejezetten magyar népmese­mondó verseny, pedig a gyerekek szívesen vesznek részt ilyenen. Évente minden egri középiskolából legalább két diák indul neki a megmérettetésnek. A helyszínt a Domer étterem támogatásával süteményekkel te­szik otthonosabbá, a szereplők pedig könyvjutalomban részesül­nek. Jövőre szeretnék elérni, hogy a verseny megyei szintű legyen. A „küzdelem” nyilvános, szeretettel várnak minden érdeklődőt. A nevezni szándékozó diákok két magyar népmesével, balladá­val még a mai napon is felkereshetik, illetve felhívhatják a szerve­zőket. Idősek napja Recsken A meglepetés: egy színdarab Ma délután 5 órakor a Recski Általános Iskola tor­natermében idősek napi ajándékműsorra várják a falu korosabb polgárait. Az immár évek óta ha­gyományos program idén igazi meglepetést is tartogat, lévén a helyi nyugdíjasklub tagjai első alkalommal mu­tatkoznak be „hazai színpa­don” egy régi népi színda­rabbal. A címe: A kérő. Az est zenével zárai. Magánvizsga - égi szekéren... (Folytatás az 1. oldalról) Szerepelt továbbá a vizsgafel­adatok között az is, hogy a je­lölt miként tud leszállni egy számára idegen repülőtéren. Ez a mi esetünkben most Gödöllőn volt, s az átrepülést nem köz­vetlenül, hanem egy megadott törésponttal hajtották végre: Gyöngyöshalász - Valkó - Gö­döllő, majd vissza Gödöllő - Heréd - Gyöngyöshalász volt az útirány. A négyfős első tanfolyami csapat végül is sikeresen le­vizsgázott.- Szeretnénk a pilótaképzést folyamatossá tenni - mondja terveikről a főpilóta. - Termé­szetesen ez elsősorban a jelent­kezők számától függ. Égy éh­ként olyan repülőiskola létre­hozása a célunk, amelynek el­végzése után az illető bármikor szabadon hódolhat szenvedé­lyének, akár a családjával együtt.-A repülőiskolán túl a Sa- turnus Rádióban is egyre gyak­rabban hallani az Alfa-Air piló­tájának helyzetjelentését az idő­járásról, az utak forgalmi hely­zetéről...- Eddig meglehetősen eset­legesen voltak ezek a rádiós be­jelentkezések, most szeretnénk folyamatossá, sűrűbbé tenni őket, ehhez csak szponzorokra lenne szükségünk, mert a kap­csolattartás technikai feltételei adottak. Azt hiszem, nem túlzás állítani, hogy föntről meglehe­tősen biztosan prognosztizálni lehet, hogy 1-2 órán belül mi­lyen időjárás-változás történik: lesz-e zápor, zivatar, jégeső, milyen Gyöngyös felett a levegő hőmérséklete, páratartalma. Ezenkívül jól láthatóak a torló­dások, a közlekedési dugók, így az autórádiót hallgató vezetők figyelmét is fel tudjuk hívni ezekre a zsúfolt szakaszokra. Kor cső g Béla Centenáriumi tudományos ülés a megyeszékhelyi városházán Százéves az egri szőlészeti kutatás és oktatás Száz évvel ezelőtt, 1896. december 1-jén Darányi Ignác föld­művelésügyi miniszter leiratot küldött Egerbe, amelyben - a nagy filoxéravész után - 15 hektáron szőlőtelep és vincelléris­kola alapítását rendelte el. Mindez a szőlészeti kutatás és okta­tás beindítását jelentette a megyeszékhelyen. A centenárium emlékére tegnap tudományos ülést tartottak a városházán. Habis László alpolgármester köszöntőjében leszögezte: Eger egyik erőssége a bor. Mint ide­genforgalmi és műemlék vá­roshoz, jól illeszkedik a törté­nelmi borvidék, amely katalizá­tora az itteni gazdaságnak. Ma újbóli felvirágzás előtt áll, mi­után olyan vállalkozók tevé­kenykednek, akik kellő szakér­telemmel és piaci munkával igyekeznek hozzájárulni ehhez. Ezután dr. Misik Sándor, az FM Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet egri állomásának igazgatója rámutatott: a száz évvel ezelőtt létrehozott szőlő­telep és a vincellériskola mel­lett Budapesten Istvánffi Gyula vezetésével megalakult az Am­pelológiai Intézet. Ennek fel­adata a kutatás, a szaktanács- adás és a tanfolyami oktatások szervezése volt. 1950-ben Er­dei Ferenc miniszter rendele­tére hozták létre a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet több féle feladattal. Ennek része lett az állami szőlőtelep is, amely elvált a vincellériskolától. A következő időszak már át­vezet a mába. Szőlőnemesítést kezdtek, amelynek eredményei az 1970-es években értek be. Kiemelte dr. Csizmazia József, Bereznai László munkásságát, akik betegségeknek ellenálló fajtákat nemesítettek. Jelentős szervezőmunkát végzett dr. T só Andor is, aki a telepet ve­zette. 1972-1982 között Mol­nár János irányította az állo­mást, amely a fénykorát élte. Új kutatóépületet nyitottak labora­tóriumokkal, szőlőültetvénye­ket telepítettek, pincét alakítot­tak ki, és megszervezték a szak- tanácsadást. Ez az épület jelen­leg is a kutatást szolgálja, mi­közben az állomás több átszervezést ért meg az utóbbi időben. Ezt követően dr. Botos Ernő, a Szőlészeti és Borászati Kuta­tóintézet főigazgatója emlék­plakettet nyújtott át az egri ál­lomás ma élő nyugdíjas kutató­inak és néhány aktív dolgozó­jának. Dr. Varga István tudo­mányos osztályvezető az egri borvidék rekonstrukciójához kapcsolódva a fajtákról és a művelési módokról beszélt. Gál Lajos, az Egervin Rt. vezér­igazgató-helyettese a borászati technológiák fejlesztési lehető­ségeit emelte ki. Kállay Miklós, a Kertészeti Egyetem tanszék- vezető professzora az egri bo­rok arculatformáló szerepét, a piac, a kutatás és az oktatás kapcsolatát méltatta. Bakondi Endre programme­nedzser a közelmúltban meg­rendezett Tokaj-Eger Vinexpo keretében a pohárnokok orszá­gos szakmai találkozójának ta­pasztalatait összegezte. Ezt kö­vetően az idei egri borverseny díjazottjainak adták át az okle­veleket. Mentusz Károly A gyöngyösi Felsővárosi Plébánia Kincstárában Pénztörténeti kiállítás nyílt Tegnap délután a gyöngyösi Felsővárosi Plébánia Kincs­tárában megnyitották azt a pénztörténeti kiállítást, amely az ötvenéves forint előtti pén­zeket: a pengőt és a koronát is méltóképpen bemutatja. Mint dr. Nagy Lajos apát­plébános megnyitójában el­mondta: a pénz - akár papír az vagy érme - velejárója tör­ténelmünknek. Ötvenéves a forint, ez és a millecentená- rium adta a kiállítás megren­dezésének gondolatát. Ezután Szabó Gyula pol­gármester arról beszélt - mi­után a bemutatott anyag ma­gángyűjtemény -, hogy ő maga is amatőr numizmati- kus, éremgyűjtő, majd törté­nelmi áttekintést adott a ko­ronáról, pengőről, forintról, il­letve a ma „divatos” emlék­pénzekről. Említette, hogy el­kelne a városban egy állandó pénztörténeti kiállítás. A bemutatott darabok kö­zött egyébként vannak igazi kuriózumok is. Ilyen például a világranglistát vezető egy- milliárd bilipengő, amelyet kiadtak, de egy percig sem volt forgalomban. Látható itt gabonalevél, vagy egy olyan 100 pengős, amely végül is nem pénz, hanem az idegenek szórakozójegye volt Gyön­gyösön. Megtudhatták a láto­gatók, hogy a forint születé­sekor például egy forint a hi­perinfláció miatt négyszáz- ezer-quadrillió pengőt ért. (kor cső g) Dr. Sipos Mihályné, Marika hivatali ajtaján táblácska függ, e felirattal: „Milyen a hangula­tom ma?”. S a válaszok az óramutató járásával azonosan változnak: Csúcs, Szuper, Jó, Kellemes, Tűrhető, Szomorkás, Rossz, Katasztrofális, Tele van a hócipőm. A mai jelzés több mint bátorító, hiszen a faragott kézujj a Szuperen nyugszik.-A kollégáim leptek meg vele - magyarázza -, s bár én a kellemesre fordítom a mutatót, ez a Szuper az ő véleményük. Az alezredes asszony boldog három élete Lehet is az iménti hangulat a jellemzője a megyei rendőr­főkapitányság személyzeti osz­tályvezetőjének, miután az ok­tóber 23-i ünnepen az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság ve­zetője soron kívül rendőr alez­redessé léptette elő.- Nagyon örülök, igazán jó érzés, s be merem vallani, az én életemben nagy dolog az al­ezredesi rendfokozat elérése - említi, ám nem felejti kijelen­teni azt sem: ebben az előrelé­pésben mindenkinek a mun­kája benne van egy kicsit.- Véletlenszerűen kerültem a rendőrségre - meséli, amikor arra kérem, hogy - akárcsak munkája során másokat - ön­magát is „káderezze”. - A fő­iskolai padtársam ajánlására jöttem el a bűnüldözőkhöz. Az tetszett igazán, hogy itt embe­rekkel foglalkozhatom. Ennek tizenkét esztendeje. Azóta végigjárta a „ranglétrát”. Polgári alkalmazottként kez­dett, s három évre rá került hi­vatásos állományba, mint sze­mélyzetis. Kis kitérőt, de nagyon sok új tapasztalatot is jelentett szá­mára az az időszak, amikor a sajtóval és a propagandával kapcsolatos feladatokat látta el. Öt éve tevékenykedik jelen­legi beosztásában. Társalgá­sunk közben szóba kerül, hogy igen nagy a személyzeti osz­tályvezető felelőssége, hiszen rajta is múlik, kik örködnek a biztonságunk felett.-Ehhez a beosztáshoz ren­geteg idő és igen nagy bizalom szükséges - vallja. - Ugyan nem tanultam psziclxúógiát, ám azt gyakorlatból tudom: igen fontos e munkakörhöz önmagunk megismerése. Vi­gyáznunk kell arra, mit hogyan mondunk például a jelentke­zőknek. Tudni kell, hogy ami nekem rosszulesik, az bizony másnak is. Sokan kezdenek el beszélni örömeikről, gondjaik­ról, s ha tudok, tanácsokat is adok nekik. Számomra legin­kább a pozitív beállítottság az igazán szimpatikus! Talán en­nek is tudható be, hogy ma már ez a kis társulat az osztályun­kon sokkal mosolygósabb, vi­dámabb, mint amikor elkezd­tük együtt a munkát. Hozzáteszi: magát a beosz­tást is akkor vállalta, amikor gyermekei - Szilvia és Zoltán - már nagyobbak voltak. Akkor mentek középiskolába. Ők is sokat segítettek az édesany­juknak, mert az a felelősségtel­jes munkakör bizony szigo­rúan beosztott hétköznapokat kíván.-Tulajdonképpen három életem van: a lila iskola - utal férjére, az egri Neumann-gim- názium igazgatójára -, a rend­őrség, és természetesen a csa­lád. Ez azonban korántsem rangsor, hangsúlyeltolódások lehetnek, de a kiegyenlítődés nélkülözhetetlen. Az idén ballagtak a gyere­kek, s Szilvia már Debrecenbe, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem jogi, míg Zoltán Mis­FOTÓ: PERL MÁRTON kolera, az egyetem közgazda­ság-tudományi karára jár. Mindketten igen büszkék - a papával együtt - alezredes édesanyjukra, ám egyelőre úgy tűnik, egyikükből sem lesz nyomozó vagy rendőrségi munkatárs... (szalay)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom