Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

1996. szeptember 30., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Tévé a padláson Ezermester az én falumbéli ba­rátom. A napokban a tévékészü­lékével adódtak gondok. Arra gondolt, az antennával vannak 2 bajok. Allítgatta azt, ám a kép nem változott. Gondolt egy me­részet, felcipeltette a készüléket 2 padlásra. Az eseten jót derültünk, majd 2 nevetéstől könnyes szemekkel közölte: „De megcsináltam!” Később kiderült, hogy sem a té­vével, sem pedig az antennával nem volt baj. Csupán a koaxiá­lis vezeték volt zárlatos... (f. a.) Ülés a megyeházán Ma a megyeházán ülésezik a Megyei Területfejlesztési Ta­nács. Ekkor bírálják el a beér­kezett pályázatokat is. Védelmi gyakorlatok Október 1-jén és 8-án védelmi és igazgatási gyakorlatokra ke­rül sor megyénkben. Céljuk: a rendkívüli állapotra való felké­szülés. Eger kiválóságai Az egri közgyűlés rendelete alapján minden évben megju­talmazzák a város oktatás- és nevelésügyéért kimagaslóan te­vékenykedő pedagógusokat, a testnevelés és a sport terén ki­emelkedő munkát végző szemé­lyeket. Kérik az iskolák és az intézmények segítségét, hogy tegyenek javaslatokat a megju- talmazandókra, s juttassák el elképzeléseiket a polgármesteri hivatal művelődési és sportiro­dájára október 31-ig. Munkavédelmi akció Kétnapos országos munkavé­delmi akcióellenőrzés kezdődik szeptember 30-án. Megyénk­ben közel félszáz munkahelyet keresnek fel a munkabiztonsági felügyelők. Az ellenőrzés kiter­jed mind a munkahelyek, mind a hegesztéshez használt mun­kaeszközök alkalmasságára, valamint a feltételek meglété­nek biztosítására. A szabálysér­tők ellen eljárást indítanak. Fogad a képviselő Ma 16 órától Merezel József tanácsnok, MSZP-s önkor­mányzati képviselő tart foga­dóórát Egerben, a 9. számú ál­talános iskolában, a Vallon út 2. szám alatt. TRAFFIFAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belterü­let főút. A gyűlöletet a félelem szülte Recsk: nem feledhető rossz emlék Többezren vettek részt az avatóünnepségen fotó: PERL Lélekben, mindig velük... Talán még sohasem voltak annyian azon a hagyományos, 1991 óta évente ismétlődő ünnepségeken, amiket a Recski Szövetség rendez az egykori kényszermunkatábor helyszínén. Jellemző, hogy szombaton még késedelmet is szenvedett a kezdés, pedig már a köztársasági elnök is jelen volt, mivel az autóbuszok nem győzték oda szállítani megadott időre a soka­ságot. Ezeknek a megemlékezéseknek, most emlékpark-avatás­nak, nemcsak az ötvenes évek kerítés mögötti rabjai a résztve­vői, hanem azok is nagy számban, akik annak idején Recsk községben megélték a kegyetlen diktatúra éveit. Lélekben már akkor is a meghurcoltakkal éreztek a falubeliek, amikor arról beszélni egyenlő volt az internálással. Most miért ne emlékez­nének együtt a sanyargatottakkal..? Nem csak gondolataikban, hanem tetteikben is kifejezik ro- konszenvüket a recskiek. Aktívak a rendezésben, az ezernél is több vendégnek helyet adnak, étkezésükhöz feltételt biztosíta­nak. Közreműködtek az emlékmű megépítésében, most az em­lékpark kialakításában. Nem sajnálták az időt szombaton sem a Pócsok, a Hollók, a Maruzsok, a Zámok, a Szabók, a Ková­csok és még sokan mások - a pap, a kántor - órákat töltöttek együtt azokkal, akiknek minden keservük Recsk. A község la­kóinak nem kötelességük a vezeklés, a kiengesztelés. Hogy mégis rendre felkerekednek szeptember utolsó hétvégéjén, az mind a szívük indítéka. A belső parancsnak oly jóleső érzés eleget tenni. (fesztbaum) Újabb fejlemények a Bethlen utcai betörés ügyében Hárman már előzetesben Szombaton délelőtt többezer ember jelenlétében avatták fel a recski Nemzeti Emlékparkot. Az ünnepségen részt vett több európai ország - Ausztria, Svájc, az Egyesült Királyság, Franciaország - képviselete, számos hazai párt és társadalmi szervezet is. A megjelenteket dr. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta: a Recsket túlélő valamikori fog- vatartottak egyre kevesebben vannak, így elkerülhetetlen volt egy olyan emlék állítása, mely nem engedi feledésbe merülni az itt történteket, s biztosítékául szolgál egy diktatúramentes magyar közéletnek.- Egy megfélemlítő akció után 1950-ben mintegy 300 embert hoztak ide, ők lettek a recski pionírok, akik felépítet­ték a tábort, melyben aztán 1300 embert tartottak fogva. Bárki, bármiért idekerülhetett - emlékezett az elnök. - Volt, aki egy kisebb társasággal „irre­denta” dalokat énekelt, s ennek Recsk lett a vége. De aki a tár­saságból hajnalfelé elaludt, azt is behozták, mondván: Ha éb­ren marad, bizonyára ő is éne­kelt volna... Dr. Zimányi Tibor arra is ki­tért: az akkori propagandával ellentétben nem nyilasokat hur­coltak Recskre, hiszen azok már régen a Magyar Kommunista Pártban díszelegtek. Mint mondta, még csak in- temáltkét sem élhettek a recski rabok, hiszen nem viselhették- saját ruhájukat, napi alig 1200 kalóriát kitevő táplálákkal vol­tak kénytelenek kényszermun­kát végezni, és szó sem volt az „internálás” félévenkénti felül­vizsgálatáról. A tábor túlélői Sztálin halá­lának köszönhették megmene­külésüket. Nagy Imre megszün­tette a tábort, ám neki sem volt elég ereje, hogy leépítse a párt­apparátusban ülő ellenségeit, akik csak fogcsikorgatva hajtot­ták végre az utasításokat. Az elnök azt is elmondta: (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez azonban az kell - tette hozzá -, a szövetségben min­denki kötelezné magát arra, hogy az elől álló jelölt javára visszalép a második forduló­ban. Természetes szövetséges­nek ugyanakkor csak a KDNP-t tekintik, a többiek csupán a le­hetséges partnerek. A győzelemhez az is szüksé­geltetik - jegyezte meg -, hogy mind a 3176 településen és minden szavazókörben legyen a amikor 1988 szeptemberében hazánkban is megalakult a Recski Szövetség, csak a Ma­gyar Demokrata Fórum vállalt közösséget a szervezettel. Mint ahogy az emlékpark kialakítá­sára is a Boross-kormány adta a 11 millió forint támogatást, igaz, már a Horn-kormány ide­jén kapták meg a pénzt. Végezetül arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a Recski Szövet­ség vállalta a volt szovjet inter­nálótáborokba elhurcoltak ügyét is, így duzzadt a tagság nyolcezerre.- De aki ma a közéletbe bele kíván szólni, annak ki kell ér­demelnie a tagságot - hangsú­lyozta az elnök -, tévedés azt hinni, hogy a recski név nimbu­sza megvéd bárkit is mai tettei felelősségének viselésétől. Faludy György Vérebek című költeménye következett eztán, melynek első sorait maga a költő mondta el, majd Bács Ferenc idézte a recski szalma­zsákon írott strófákat. Ezt követően Göncz Árpád köztársasági elnök avatóbeszé­dében hangsúlyozta: szeren­csére már emlék történelmünk­ben a recski tábor. Rossz em­lék, amely magába sűrített ke­servével a sztálinizmus emblé­mája. Mint mondta, a recski pártnak alapszervezete. Helyzetértékelésében a pártel­nök rámutatott: ma Magyaror­szágon kétpólusú politika van kialakulófélben, mely rend­szerbe harmadik erőként a libe­rálisok próbálnak befurakodni. A Hírlap kérdésére - misze­rint annak ténye, hogy a közvé­lemény-kutatások két év után is az MSZP-t mutatják a legnép­szerűbb pártnak, nem tesz-e szükségessé egyfajta revíziót - Torgyán József kijelentette: kényszermunkatábor azt a gyű­löletet tükrözte, amelyet a nép­től való félelem motivált, s ame­lyet egy bomlott elme, e szá­zadban nem is az első, szült meg. Göncz Árpád kiemelte: a tör­ténelmet megismételni nem le­het, Magyarország és a világ szelleme egyaránt ellene szól az újabb Recskeknek. A történe­lemre nem lehet megsértődni - bár az utóbbi évtizedek Európa életében a szégyenek sorozatát hozták -, de emlékezni kell, hogy ne legyünk tanúi, vagy el­szenvedői újabb szégyeneknek.- Az utóbbi 70-80 évben Magyarországon nem volt olyan nemzetiség, amelynek ne kellett volna valmilyen üldözte­tést elszenvednie. El kell érni, hogy többé ilyen ne legyen, s erre biztosítékként szolgál, hogy ma minden párt képvise­lője itt van - mondta Göncz Árpád, hozzátéve: - a viták, a viszályok hozzátartozhatnak a demokráciához, de a kegyetlen­ség nem. Épp ezért arra hívta fel a megjelenteket: gyönyörköd­jenek az emlékparkban, de őrizzék meg a rossz emlékét, mint ahogy a volt recski rabok is megőrizték emberségüket. nem hiszi, hogy az MSZP nép­szerűbb lenne az FKGP-nél. Mint mondotta, noha a szocia­listák napról-napra veszítenek támogatottságukból, a médiák és a bankok feletti uralmuk mi­att továbbra is komoly tényező­nek kell tekinteni őket. A leg­frissebb pénzügyi botrányok is azt mutatják - vélekedett -, hogy Horn Gyula pártja már a választási kassza feltöltésén fá­radozik. (K. G.) (Folytatás az 1. oldalról) A Heves megyei nyomozók se­gítségére voltak a Budapesti Rendőr-főkapitányság munka­társai is. Ennek köszönhetően csípték nyakon a fővárosban a 29 esztendős Magó Mihály és a 41 éves Bartus András buda­pesti lakosokat. A nevezettek gépkocsijai­ban, illetve lakásain a házkuta­tás során az egri, Bethlen utcai betörésből származó tárgyakat találtak. A két férfit azonnal bűnügyi őrizetbe vették. A már Egerben elfogott szigetszent- miklósi Gere Sándorral együtt a rendőrség kezdeményezte mindhármuk előzetes letartóz­tatásba helyezését, amit az Az önkormányzat pénzügyi bi­zottságának jelentése alapján tárgyaltak a helyi képviselők Gyöngyöshalász idei I. félévi gazdálkodásáról. Mint kitűnt a beszámolóból: az állami költ­ségvetésből, a telek- és gépko­csiadókból a tervezettnek meg­felelő a község bevétele. A kia­dásoknál - főleg az energiaárak növekedése miatt - csak átcso­portosítással lehetett a prog­ramhoz igazodni. Örvendetes, hogy az elmúlt évi útépítés általános forgalmi adójának befizetéséhez felvett 2,5 millió forintos kölcsönt áp­rilisig sikerült visszaadni. Ám hasznos tanulságul is szolgál, emlékeztet a beruházó körülte­kintőbb munkájának, felelőssé­gének fontosságára. Napjaink­ban jó tudni, hogy amíg a kivi­ügyészség is indítványozott. Amint megtudtuk, az eíső fo­kon eljárt bíróság még szomba­ton határozott erről a kérdésről, s elrendelte a három gyanúsí­tott harminc napig tartó fogva- tartását. Az érintettek e döntés­sel szemben fellebbezést nyúj­tottak be. A bűnüldözők természetesen folytatják a betöréses lopásso­rozat ügyében a nyomozást. Továbbra is keresik Gere két társát, a 22 éves Kálmán Attilát és a 31 esztendős Szőke Józse­fet, akikkel szemben - előkerü­lésükig - érvényben a múlt héten már kiadott országos kö­rözés. telező bruttó árban, áfá-val együtt gondolkodik és számláz, a hitelező csak a nettó összeget bocsátja az igénylő rendelkezé­sére, amit utóbb még ki kell egészíteni. S mindjárt gond van, ha nincs erre kéznél fedezet. A nehezedő körülmények miatt a II. félév költségvetésé­nek teljesítése feszítettebb lesz. Hegede József polgármester azonban hozzátette: ennek elle­nére az intézményeik működését biztosítottnak látják. Van pénz az utak legszükségesebb javítá­sára is - csak a jó idő nincs meg hozzájuk mindig. így a felada­tok elvégzésével némileg kés­nek. Iparkodnak másban is előbbre lépni. Ezek között kie­melt tennivalójuk az új fogor­vosi rendelő idei átadását. Bágyi Ferenc (s. p.) Magasabb fokozaton a kisgazdák (-y) Új fogászat Gyöngyöshalásznak Késnek a hevesi térségben a fióknyitások Budapesten terjeszkedik a Polgári Takarékpénztár Késnek a hevesi Első Polgári Takarékpénztár fióknyitásai Heves vonzáskörzetében: Kömlőn és Tiszanánán. Az okokról Babus Gyula ügyve­zetőt kérdeztük.- Semmi különös okra nem kell gondolni - mondja a he­vesi bankszakember -, csupán arról van szó, hogy a főváros­ban terjeszkedtünk. A közel­múltban nyílt meg két fió­kunk, ezért késünk Hevesben a nyitással.- Mikor nyílnak az ígért fiókok?- Még ebben az évben - úgy gondolom -, egy, másfél hónapon belül Kömlőn és Ti­szanánán is lesz a pénzinté­zetnek kihelyezett bázisa. Mindkét településen a régi ta­karékszövetkezet épületét alakítjuk át céljainknak.-A szolgáltatási tevékeny­ségek is bővülnek?- A betétfogadás, hitelezés megmarad. Tervezzük, hogy valutaváltással és devizagaz­dálkodással bővül majd a szolgáltatási kör, de ennek igen komoly feltételei van­nak. Megfelelően képzett szakemberekre van szükség, így a munkatársak felkészí­tése is időt vesz igénybe. Nem mondtunk le a tervünkről, hogy a következő lépésünk a valutaváltás lesz. (szuromi) A Tokaji írótábor a televízióban Egri stáb forgatta a ma este az MTV-ben adásba kerülő' filmet Hat éve rendezik meg augusztusban a Tokaji írótábort, s hat éve forgat rendszeresen a helyszínen az egri stáb, Jónás Zoltán vezetésével. Az eseményről készült filmet ma este háromne­gyed 11 órakor vetítik a Magyar Televízió 2 csatornáján.- Négynapos rendezvényt fél­órában összefogni nehéz. Ho­gyan emlékezik vissza a film ké­szítésére? - kérdeztük Jónás Zoltánt, a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójának munkatársát.- Nyolc órányi nyersanyagot rögzítettünk a három és fél nap alatt - nyilatkozza. - A vágás­sal körülbelül ugyanennyi idő telt el. A Tokaji Irótábor és így a film központi témája a Sze­repválasztások - irodalom, anyanyelv, nemzet területén, különböző korok, különböző szituációk kapcsán. Ez a fórum különösen nagy lehetőséget ad a határon túli magyar költők, írók, lapszerkesztők tapaszta­latcseréjének. Éppen ezért, ahogy minden évben, most is izgalmas és érdekes munka volt ez számomra.- Volt olyan találkozás, ami emlékezetes maradt?- Minden évben akad egy­két maradandó élmény. Most Gundel Lajos, a pozsonyi Ka- ligram főszerkesztője beszélt döbbenetesen az ottani írók lét­harcáról, s Czigány Lóránt lon­doni irodalom-történész fi­gyelmeztetett a hazai eltúlzott sápítozás veszélyeire. De szá­mos izgalmas témát is érintet­tek a kötetlen társalgás alatt: így például Pomogáts Béla a reklámfeliratok torz, értelmet nélkülöző szövegeit vette na­gyító alá.- Kik vettek részt a forgatás­ban?- A ma este vetítendő műsor külön értékének tartom: teljes egészében egri csapat munkáját láthatják a nézők. Az operatőr­rendező Vass Ferenc, a hang­mérnök Protovin István, az operatőr Kamrás Lajos volt, jómagam pedig szerkesztő-ri­porterként vettem részt a film készítésében. (-romi) A imTHgyp UGYELETE: Újságíró: KOVÁCS JÁNOS Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: BÍRÓ TÍMEA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ Telefon-(36)412-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom