Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

4. oldal Horizont 1996. szeptember 30., hétfő Petőfíbányán elbocsátják az alapítvány dolgozóit A Baranyi család győzött Egerben A vetélkedő egy pillanata a stúdióban Szombaton este rendezték meg az egri Városi Televízió­ban az Eger 1100 éves múltja című családi vetélkedőt. A nyolc, fordulóból álló megméretésen négy család mérte össze tudását. Villám­kérdések, zenei-, sport-, iro­dalmi- és történelmi feladvá­nyok mellett íjász- és borfel­szívó tehetségüket is bizonyí­tani kellett. Repka Magdolna vezette a játékot, melyet a vá­ros polgármestere, dr. Ringel­hann György a helyszínen szurkolt végig. Mint azt dr. Löjfler Erzsé­bet tanácsnoktól, a zsűri egyik tagjától megtudtuk, az izgal­mas vetélkedőn Baranyi Ba­lázs és családja bizonyult a legjobbnak, akik az egri Pol­gármesteri Hivatal 150 ezer forintos utazási utalványát nyerték. Második lett Melczer László és családja, jutalmuk pedig a Philip Morris 50 ezer forintos ajándéka. Harmadik FOTÓ: PERL MÁRTON helyezést ért el Csák György és családja, akik az Evat Rt. 30 ezer forintos jutalmát kap­ták. Negyedik lett Miklovicz Imre és családja, akiknek a Löffler család ajánlott fel könyvutalványt, 10 ezer forint értékben. A profi módon megrende­zett és zökkenőmentesen le­bonyolított vetélkedőn a díja­kat Dobó István egri tanár nyújtotta át teljes fegyverzet­ben és páncélban. (f. a.) Színek és évszakok A nyugdíjas tanárnő első kiállítása (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen éles, személyeskedő vita alakult ki az ellenérdekelt felek között Jakkel Mihály megerősítette, hogy ar általa felvett 33 ezer 600 forint fellé­pési díjat - amelyet nem fizetett be az alapítvány kasszájába - a zenekar döntése értelmében egy pénzintézetnél helyezte letétbe, s az összegről egymaga nem rendelkezhet. A kuratórium vi­szont sérelmezte, hogy a zene­kar megtagadta a szerződések­ben foglaltak teljesítését, felül­bírálta a kiadott feladatokat, s így előfordult, hogy nem az ö felkérésüknek tettek eleget. Válaszul Balogh Ferenc a működési szabályzat hiányát és. bérük elmaradását hangsú­lyozta. Állítása szerint ők nem bontottak fel semmiféle szer­ződést, mégis hátrányos hely­zetbe kerültek. A kuratórium igényt tart hangszereikre, egyenruháikra, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt ajándékba kaptak. Eddig becsületesen vi­gyáztak ezekre, így eszük ágá­ban sincs visszaszolgáltatni. Varjú Gábor, az alapítvány titkára - aki korábban lemon­dott tisztségéről, de október 1- ig még ellátja az ügyvezetői te­endőket - úgy látja: jelenleg a régi működési szabályzat van érvényben. A Mátrai Erőmű Rt.-től érkezett támogatást - sőt, még ettől is több pénzt - ki­fizették a zenekarnak. A hátra­lékot azonban azért nem tudják folyósítani, mivel az alapítvány kasszája üres. A bejelentés óta ugyanis - miszerint meghatáro­zatlan ideig nem lép fel a zene­kar - az erőmű nem utalja át a juttatást. A titkár azt is nyoma­tékosította: nem tud olyan ok­mányról, amely a hangszera­jándékozást igazolná. A zene­szerszámok a mai napig a köz- alapítvány tulajdonát képezik. À tanácskozáson jelen volt Kis Károly, a Mátrai Erőmű Rt. képviselője, az alapítvány el­nöke is. Közölte: kivizsgálják a támogatás eddigi felhasználá­sát, s a végeredménytől függ majd, hogy a későbbiekben utalnak-e pénzt az alapítvány ígéretes ajánlattal kereste meg a Heves Megyei Váltakozói Központ hevesi irodáját egy olasz üzletemberékből álló cso­port - tájékoztatta lapunkat Vincze Ferenc iroda-vezető. — A gazdasági szakemberek üz­leti ajánlatot tettek: a jövő évtől szerződést kötnének nagy mennyiségű, hosszútávú bálá­zott lucerna széna felvásárlá­sára. számlájára. Arról is érdeklő­dött, hogy az alapítvány és az önkormányzat kötött-e olyan szerződést, amelynek értelmé­ben a polgármesteri hivatal át­költözik a kultúrházba. A feleknek a hosszas vitát követően sem sikerült meg­egyezni a zenekar sorsáról. Vé­gül a kuratórium képviselője ki­jelentette, hogy továbbra is együtt dolgozhatnának, ha a zenekar rendezné tartozását. Jakkel Mihály erre azt felelte: bárhol szívesen fújnának, ki­véve Petőfibányát. Kérésére annyit azért meg­szavazott a vezetőség, hogy egy hétvégi esküvőre kölcsön kap­ják a még raktáron lévő hang­szereket, ha legkésőbb péntekig visszaszolgáltatják azokat. A továbbiakban az alapít­vány pénzügyi helyzete került napirendre. Kánya Lajos, a képviselő-testület pénzügyi bi­zottságának elnöke kiemelte: az önkormányzat jelentősen támo­gatja a közalapítványt, ennek ellenére a működési hiány je­lentős. A kuratóriumot éssze­rűbb gazdálkodásra és takaré­kosságra kérte; annál is inkább, mivel az ezévi működtetéshez - amelybe az intézmények és a sport is beletartoznak - még 1,5 millió forintra lenne szükség, ám ezt az önkormányzat már akarja finanszírozni. 1997. ja­nuár elsejétől „tiszta lappal” szeretnék indítani az alapít­ványt, ezért az idén még 2,2 millió forintot hajlandóak adni, de csak akkor, ha október else­jével az alapítvány által foglal­koztatott valamennyi főállású dolgozónak felmondanak, a szertáros kivételével. Az elbo­csátottak végkielégítése 1,3 milliót vinne el, a többi pénz megmaradna a rendezetlen számlákra, illetve a működésre. Az indítványt a kuratórium tagjai 6:5 arányban megszavaz­ták. A döntés ellen voksolók legfőbb érvként egyetlen kér­dést fogalmaztak meg: sze­mélyzet nélkül ki látja majd el a meglévő feladatokat? Dénes Csilla Az olasz partnerek novem­berben érkeznének a térségbe, ám előbb az érdeklődő és piac­képes termelőkkel megbeszé­lést tart a vállakozói központ. Szeptember 30-án 14 órakor a tarnamérai, október 1-jén 14 órakor a hevesi, azt követően október 2-án 14 órakor a tisza- nánai polgármesteri hivatalban kerül sor megbeszélésre. A fel­tételekről itt tájékoztatnak. Adács Mozgalmas évzárás A legtöbb kulturális egyesü­let, művészeti csoport azt őszt pihenésre használja. Nincsenek ezzel így az adá- csiak, nekik a mozgalmas nyár után zsúfolt ősz követ­kezik. Bár az október első hét­végéjére tervezett erdélyi út - az agyhártya-gyulladás ví­rus terjedés miatt - elmarad, nem unatkoznak a táncosok és a színjátszók a lombhul­lás időszakában. Október 11-én az egri főiskola műve­lődésszervező csoportját fogadják - számolt be Sze­keres János igazgató -, akik tanácsokat kapnak a nép­művelés mai helyzetéről. November 9-én rendezik meg a formációs táncfeszti­vált a községben, november 22-én a Kassai Katalin-bál- rautaznak táncosaik. De­cember első hétvégéje ha­gyományosan ismét a hatá­ron túli magyarok fesztivál­jáé lesz, míg december 21- én megyei színjátszó talál­kozónak ad otthont Adács. Színek és évek címet választotta Lénárt Andorné nyugdíjas ta­nárnő első kiállításának, Kaffka Margit Színek és évszakok című regényéből idézve mottóját. Meghívója címlapján arcát ke­zébe támasztó női fej szerepel. Magány - írta a kép alá. Egye­düllétét fejezte ki a művészet eszközeivel, az elvesztett társ, a társaság hiányát. Nelli néni harmincnyolc év­vel ezelőtt tanulta a rajzolás, festés, szobrászat fortélyait a budapesti Dési Huber szabad- rajz-iskolában, majd a Pedagó­giai Főiskola földrajz-rajz sza­kos évei következtek. Salgótar­jánban, ahol tanított, a gyere­kek kedvenc foglalatossága volt a festés, hiszen a szegé­nyebb sorsúaknak csak az isko­lában került ecset és festék a kezébe. Rajzórákon a legrosz- szabb gyerek is jó volt - mondta. A legjobban sikerült rajzokból kiállítást rendezett, melynek megnyitóján az iskola kórusa is énekelt. Nagy siker­élményt jelentettek a gyerekek­nek ezek a tárlatok, versenyez­tek rajzaikkal. A maga kedvére ő is papírra vetette otthon a csa­ládtagokat. A forradalom után igazgató- helyettesből kirakatrendező­grafikus lett Egerben. Nagy hasznát vette a Dési Huber-is- kolában tanultaknak, a betűí­rásnak. Később beteg lett, s or­vosai tanácsára kezdett festeni, rajzolni. Kirándulásai során megörökítette a Bükköt, Bél­apátfalvát, az Egedet, és szá­mos képet festett Egerről is. Most ismét hozzátartozói, ismerősei unszolására nyúlt az ecsethez. Tempera, akvarell képein színes virágok pompáz­nak, a családja körében töltött ünnepen, a karácsonyfaágon ragyognak a csillagok, de a már egyedül ült házassági évforduló érzésének fekete színei is meg­jelennek. A tanárnő első kiállítását a Forrás Gyermek-Szabadidő­központban szeptember 30-án, ma fél ötkor nyitja meg Mészá­rosáé Pusztai Éva. A tárlat ok­tóber 18-ig tekinthető meg. ' (császi) „Agyagba formált alakok körében” Józsa Judit és Balázs Miklós egri kiállítása Székelyföld üzenete címmel ki­állítás nyílt szombaton Eger­ben, a Megyei Művelődési Köz­pont galériájában. Józsa Judit keramikus és Balázs Miklós fo­tóművész alkotásai október 6- ig tekinthetők meg. A tárlatot - amely az Eger Ünnepe'96 rendezvénysorozat része - Dézsi Zoltán, Gyergyó- szentmiklós polgármestere nyi­totta meg. Ezután emléklapot nyújtottak át a művészeknek, s dr. Ringelhann György, Eger polgármestere egy, a megye- székhelyről szóló könyvvel kedveskedett neki. Józsa Judit Korondon élt, édesapja Európa-szerte ismert keramikus mester. Ez a hosszú, fekete hajú székely lány alkotá­saiban hétköznapi embereket mintáz meg. Alakjai főleg szé­kely és hortobágyi magyarok, akiknek arcán látható e nép minden sanyarúsága, öröme, életigenlése. Üzenetet hordoz­nak magukban, a reményvesz­tettek számára. Művei közt megtalálható a Vásárba induló székely, János a falu esze, s a Haját fonó székely lány egy­aránt. A szobrok mögött - szinte hátteret szolgáltatva azokhoz - láthatjuk, Balázs Miklós fény­képeit. Az 1946-ban született művész fototechnikus, és hiva­tásos fényképész. Egyik alapító tagja, a Hargita megyei fotó­klubnak. Képei tele vannak életenergiával, beleolvasztva mindazt a székely föld csodála­tos tájaiba. Elek Eszter Forgalomkorlátozás megyénk útjain Mától október 6-ig megyénk­ben a következő forgalomkor­látozások lesznek: A 31. számú főúton, Heves városában a Hősök úti csomó­pontban, Gyöngyösön, a Dobó úti kereszteződésben, sebesség- korlátozás és előzni tilos táblák lesznek érvényben. A 33-as főúton, Besenyőtelek és Tiszafüred között útrehebili- tációs munkákat végeznek. E szakaszon félpályás útlezárásra és sebességkorlátozásra szá­mítsanak a közlekedők. Szintén a 33-ason, Füzes­abony és Debrecen között faki­vágás lesz, ezért teljes útlezá­rásra kerül sor. Az Eger-bogácsi összekötő úton és Egerben, a Régi Cifra­kapu úton, csatornaépítés mi­att, teljes az útlezárás. A terelő utat táblákkal jelölik. Olasz szerződés Hevesen FIAT PUNTO - NETTÓ GYÁRI ÁRON már 1.399.000 forinttól! Részletes információért forduljon márka- kereskedőinkhez! Kamatmentes részlet­fizetési lehetőség, kezelési költség nélkül! TOP (ÎARAXCIA FINANSZÍROZÁS I V és V Autó Kft., 3202 Gyöngyös, Atkóri u. 2., tel./fax: (37) 317-464- Punto 55s 3 ajtós Most minden eddiginél kedvezőbben, nettó gyári áron vásárolhat Fiat Puntót. Elszalasztott történelmi lehetőség A nyári szünet után pénteken este folytatódott Gyöngyösön a Kolping Oktatási Központ­ban, a Magyar Igazság és Élet Pártjának előadássorozata. A vendégek ezúttal dr. Rajfai Ernő történész és Győri Béla, a MIÉP szóvivője voltak. Elsőként Győri Béla emel­kedett szóra, s bevezetőül hangsúlyozta: „Nem jövedel­mező foglalkozás a magyarság megváltása.” Kijelentését ováció és tapsvihar fogadta, Marsi Péter Pál, a fővárosi közgyűlés MIÉP-frakciójának tagja kifejtette: „A fővárosban Demszky és csapata egyre fo­kozódó és gátlástalan hará- csolást folytat.” Újabb tapsvi­har közepette dr. Rajfai Ernő lépett a pulpitusra, hogy ele­mezze a Trianon utáni helyze­tet. Bevezetőjében a zsidók és Horty Miklós kapcsolatát fe­szegette, majd kijelentette: „Mi nem tévesztjük össze Pető Ivánt és Tamás Gáspár Mik­lóst a mi Radnóti Miklósunk­kal.” A továbbiakban értékelte a határrendezés hatásait, s el­mondta, hogy ellehetetlenült helyzetbe kerültek a határain­kon túl élő magyarok. Trianon elfogadása kész öngyilkosság a magyarságra nézve. Az et­nikai arányok drasztikusan megváltoztak a magyarság kárára. Elcsángósodásnak nevezte azt a folyamatot, hogy a magyarok lakta területre más népeket telepítenek. Pél­daként említette Bácska (Vaj­daság) területét, ahová már 1844-ben százezer szerbet te­lepítettek. A legveszélyesebb helyzetben Székelyföld van - állítása szerint. Román katonai alakulatokat visznek ezekre a területekre, s ezzel „elrománo- sítják” a magyarok lakta tele­püléseket. Ha a magyar kor­mány nem tesz semmit, akkor generációk múltán - súlyos tényező -, de Székelyföld el­tűnik a térképről. Kitért a párizsi békeszerző­désre, majd a szomszédos ál­lamokkal kötött alapszerződé­sekre. Hangsúlyozta: „A min­denkori magyar kormány nem élt azokkal a lehetőségekkel, amiket a szomszédos országok válságai kínáltak fel.” Helyzetteremtő külpolitikát kell folytatni és ki kell hasz­nálni a történelem adta lehető­ségeket. F. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom