Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-21 / 221. szám

4. oldal Horizont 1996. szeptember 21., szombat Fuldoklók egymásba kapaszkodása? »... ez a fajta elvakult gyűlölet sokszor butaságot mondat ki az emberrel” Molnár Zsolt, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt megyei el­nöke: - A fiatal demokraták ma mindazon ellenzéki pártok ösz- szefogásában érdekeltek, ame­lyek elutasítják a szélsőséget, s a kormánykoalíció leváltását tűzték ki célul. Az együttmű­ködésnek azonban nagyon sok formája van, a mikéntje pedig egyelőre nem tisztázott. így azt sem tudom megítélni, Scham- schula György nyilatkozata mennyiben tekinthető a kisgaz­dák álláspontjának. Annyit mondhatok, örülök, hogy nem zárja ki eleve az együttműködés lehetőségét.-Attól viszont még nagyon messze állunk itt, helyben, hogy a nevezett pártok össze­fogásáról beszéljünk, hiszen még országos szinten sem tisz­tázottak a viszonyok. Magam nem zárnám ki az együttműkö­désből az MDNP-t sem, hiszen a Néppárt és a Fidesz program­jában, gondolkodásában nin­csenek kardinális eltérések. Ami a KDNP és az MDF reagá­lását illeti, meggyőződésem: egy politikai együttműködést nem szabad személyes konflik­tusok szintjére levinni... Pokorny Endre, a Magyar Demokrata Néppárt megyei elnöke: - Számomra semmi meglepő nincs abban, hogy lét­rejött a Fidesz és az MDNP ta­lálkozója, és sajnos az azt kö­vető „nyilatkozat-háborúban” sem. Hozzáteszem: inkább a Fidesz korábbi tartózkodása volt meglepő, hiszen ideológiá­jában, a politikacsinálás gya­korlatában mi állunk a legköze­lebb a fiatal demokraták elkép­zeléseihez. Giczy György to- porzékoló elfogultsága nem po­litikusi magatartás, hiszen ez a fajta elvakult gyűlölet sokszor butaságot mondat ki az ember­rel. Novemberben tartjuk az első országos gyűlésünket, a közeljövőben pedig a megyei választmányi ülésünket. Itt lesz majd szó az ellenzéki pártokkal való megyei együttműködés kérdéseiről is. Tisztában va­gyunk ennek súlyával, de eddig a szervezéssel voltunk elfog­lalva.-Schamschula úr nyilatko­zatához csak annyit tudok hoz­záfűzni, hogy MDF-es korsza­kában el tudta képzelni az együttműködést a kisgazdákkal, most meg el tudja képzelni akárkivel. A szememben ö már régen hitelét vesztette, így nem is figyelek oda, mit mond. Azt viszont újra és újra ki kell jelen­teni: van egy FKGP és van egy Torgyán József, akivel jóérzésű ember nem tud együttműködni. Bossányi László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt me­gyei elnöke: - Magam talán nem fogalmaztam volna eny- nyire sarkítottan az MDNP-vel kapcsolatban, de tény, van benne igazság, hogy egy ön­maga kreálta pártról van szó. A KDNP egy éve „nem"-et mon­dott a Polgári Szövetségre, a szélesebb ellenzéki együttmű­ködésre viszont „igen"-t. Ebbe meglátásom szerint beleférnek a kisgazdák és az MDNP is, bár velük szemben talán jogos az elvárás: legyen arculatuk, prog­ramjuk, támogatottságuk. Itt ugyanakkor azt is meg kell je­gyeznem: az ő kiválásuk egy kissé a mi politikánk arculcsa- pása is volt. Nyilván afelett sem szabad eltekintenünk, hogy az FKGP és az MDF akar-e vala­miféle kapcsolatot, összefogást az MDNP-vel. A KDNP-nek, a Fidesznek és az MDF-nek kö­zösen kell eldöntenie: együtt kíván-e működni az MDNP-vel vagy az FKGP-vei - amit én nem tartok elképzelhetetlennek.- A megyében már korábban is tartottuk a kapcsolatot, ám itt stílusbeli kérdésekről is beszél­nünk kell. Az MDNP ugyanis nem léphet fel olyan hanggal, mint tette azt '90-beii az MDF. Bár nyitottak vagyunk, súlyta­lannak tartjuk őket, így először nekik kell nyitniuk felénk. Nyerges Andor, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke: - Az MDF és a KDNP vezetésének is hozzá kell járul­nia ahhoz, hogy a hárompárti együttműködés az MDNP-vel négypártivá bővülhessen. Úgy gondolom, ez egyelőre nem ak­tuális, hiszen a Néppárt támo­gatottsága jelenleg roppant csekély. Megyei szinten ráadá­sul hivatalos kapcsolat sincs köztünk és az MDNP között, amit nem is tartok időszerűnek.-Ami Schamschula György nyilatkozatát illeti: magam ugyan az ellenzéki pártok együttműködésének vagyok híve, ám eddig csak azt hallot­tuk, a kisgazdapárt egyedül kí­vánja az útját járni, így nem tu­dom eldönteni, mennyire te­kinthető hivatalos álláspontnak az exminiszter e véleménye. Horváth Gábor, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke: - A kormánnyal szembeni fo­kozódó elégedetlenség termé­szetes következménye, hogy a társadalom ellenzéki összefo­gást sürget. Láthatjuk azonban azt is, hogy az összefogásnak, a szövetségnek, a koalíciónak nem törvényszerű velejárója az értéktermelő együttműködés. Éppen a jelenlegi kormánykoa­líció áldatlan tevékenysége a legkézenfekvőbb bizonyíték arra, hogy egyes pártok között létező bizonyos érdekazonos­ság, vagy a hatalom minden­áron való birtoklására irányuló zabolátlan szándék önmagában még kevés egy tartós szövet­séghez, ha a felek részéről a hi­teles együttműködés alapjai hi­ányoznak. Amelyik párt alkal­matlan következetesen megje­leníteni sajátos arculatát a tár­sadalmat érintő minden lénye­ges kérdésben, az nemhogy szövetségre, még önálló életre sem képes. Nagyon leegyszerű­sítve: az erejüket vesztett ful­doklók ha egymásba kapasz­kodnak, akkor nagy valószínű­séggel mindnyájan el is sül­lyednek. Az FKGP keresztényi és ökumenikus hittel átitatott nemzeti középpárt. Létjogo­sultságának alapja és politiká­jának lényege az, hogy magyar. Ez a megfogalmazás minden­kor a nemzeti hitvallásra és nemzeti elkötelezettségre, nem pedig hátrányos faji különbség- tételre értelmezendő.- Az FKGP a dr. Giczy György által vezetett KDNP-t tekinti természetes szövetsége­sének. Ugyanakkor lehetséges szövetségesének nyilvánít min­den szélsőségektől mentes, va­lódi nemzeti gondolkodású és törekvésű erőt, amelyekkel együtt vállalhatja a kormány­zati felelősséget, de nem ön­maga felszámolása, hanem a nemzeti érdekek erősítése útján. Kühne Gábor Bankrablók, gyilkosok birodalmában Egy vérbeli párizsi nyomozó egri vallomása A párizsi nyomozó (szemben balról a második) először nyilatkozik újságírónak fotó: bak István Ritkán találkozni Egerben vérbeli párizsi zsaruval. Olyannal meg végképp nem, aki - ha kissé törve is, de - jól beszéli nyelvünket. Már­pedig Michel Wollmann, aki egy hétig a Heves megyei Rendőr-főkapitányság bűn­ügyeseinek szívesen látott vendége volt, épp ilyen em­ber. Vidám, könnyed, laza és udvarias, közlékeny beszél­gető partner. Frankhon fő­városában a legkeményebb bűnözőket üldözi: bankrab­lókat, nőkkel erőszakosko- dókat, gyilkosokat.- Huszonhat esztendeje dolgozom a párizsi rendőrsé­gen - meséli bemutatkozásul. - Nyolcadik éve a főkapitány­ságon. Előtte tíz éven át tevé­kenykedtem az egyik kapi­tányságon, s négy esztendeig a túszejtéseknél bevetett speciá­lis egység tagja is voltam. Most a csapatommal a világ­város négy kerületében igyek­szünk felderíteni a bankrablá­sok, erőszakos közösülések, emberölési esetek elkövetőit.-Honnan a magyar nyelv ismerete?- A nagyszüleim magyarok voltak. Még az első világhá­ború előtt vándoroltak ki Franciaországba. Odahaza természetesen ők is, apám és anyám is csak az anyanyelvü­kön beszéltek.- Ittléte is magyarságának köszönhető - világosít fel vendéglátója, dr. Orosz Gyula főkapitány-helyettes. - Egy hónapos nyelvtanulásra küld­ték hozzánk a főnökei, hiszen ha a francia fővárosban honfi­társunk valamely bűntény tet­tese, őt kérik a tolmácsolásra. Sajnos, meglehetősen sok el­követő nemzetbelink, így nem árt pontosan ismernie a szak- kifejezéseket. Ha már nálunk is megfor­dult egy hétig, kíváncsi volt it­teni kollégái munkájára is. Kü­lönösen a TIK, a főkapitány­sági bevetési központ nyerte el a tetszését:-Irigylésre méltó a számí­tógépes rendszer, hogy az adatnyilvántartás alapján a bűnöző fényképéhez is hozzá lehet jutni. Ilyen komputer Pá­rizsban a rendőrségen még nincs.-Ennek talán a párizsi bankrablók örülnek legin­kább - terelődik a szó a dolgos hétköznapokra.- Még 10-15 évvel ezelőtt valóban sok bankrablás történt Párizsban - emlékezik Michel. - Most viszont már igen jók a biztonsági berendezések, s a kasszákban is kevés pénzt tar­tanak. Több régi banda tagjai most töltik börtönbüntetésü­ket. Nem is nagyon éri meg azért a néhány ezer frankért, hiszen fegyveres rablásnál akár 8-10 évet is rásózhatnak az elkövetőre.- Az emberölés mennyire gyakori a francia fióváros­ban?- Akad bőven belőlük - só­hajt nagyot. - Nemegyszer elő­fordul, hogy valaki mindössze 10 frankért kést döf az utcán a másikba. Napjainkban azok az ügyek szaporodtak el, amikor nőket támadnak és erőszakol­nak meg.-Említene érdekesebb ügy nyomozását?-Talán egy éve történt, az egyik este hívtak bennünket Párizs egyik épületéből, mondván, hogy a szomszéd idős ember lakásában lövöl­dözés történt. Mikor odaér­tünk, egy halottat találtak, egy ember pedig épp menekült. Hamar elfogtuk, s játszotta nekünk az értetlent. Azt me­sélte, ő a tűzoltókkal együtt érkezett a helyszínre. Azt tud­tuk, hogy két héttel korábban egy másik öregembert is meg­öltek. Mivel gyanús volt ez a férfi, folytattuk ellene az eljá­rást, s a nála tartott házkuta­tásnál meg is találtuk azt a csekket, amelyet az első áldo­zattól hozott el. Innentől már hiába tagadott. Kiderült, hogy több más bűntény is terheli a lelkét. Szóba kerül, hogy veszélyes szakma az övé. Tagadóan in­gatja a fejét, s már közli is a véleményét:- Nézze, kérem, az apám építkezéseken dolgozott. Ott majdnem minden nap meghal egy ember. A rendőrségen nem ilyen gyakori a haláleset. Amikor a túszejtők ellen felál­lított speciális csoportban dol­goztam, a négy év alatt két kollégám hunyt el tűzharcban, egy pedig közlekedési baleset­ben, üldözés közben.- Nálunk a rendőrség nagy súlyt fektet a sajtóval, s ezen keresztül a lakossággal való minél jobb kapcsolat megte­remtésére. Franciaországben jellemző-e ez a rendőrségre?- Én Párizsban nem beszé­lek újságíróval - mosolyodik el. - A prefektúrán van a sajtó­iroda, ott minden tájékoztatást megkaphatnak. Persze, az nem kerülhető el, hogy a bulvárla­pok munkatársai ne rajzaná- nak egy-egy helyszínen. Hús- vétkor is volt egy sok műhely­ből álló nagy épületben tűz, hat ember vesztette életét. Azt vizsgáltuk, gyújtogatás tör- tépt-e. Amikor jöttünk ki, máris körbevettek a televízió­sok. Én rögtön mondtam, semmilyen információval nem tudok szolgálni, kérdezzék a sajtóirodát. Arra azért jó volt, hogy a feleségem otthon újsá­golta, benne voltam a tévében. Így aztán nyugodtam mond­hattam neki: ebből is láthatod anyukám, dolgozni voltam... Szalay Zoltán Nem a Kossuth téren dől el a magyar mezőgazdaság sorsa A farmok még messze vannak Pétervására régóta vásárváros, de ilyen mezőgazdasági kiállí­tást és vásárt idén rendeztünk első alkalommal, a város ön­kormányzata, a Heves Megyei Vállalkozói Központ és a Me­zőgazdasági Középfokú Szakok­tatási, Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézet összefogásá­val. Azt hiszem, ez utóbbi in­tézménnyel egyben „egymásra találásunk” szimbóluma is le­het ez a két nap - köszöntötte tegnap délelőtt a pétervásárai mezőgazdasági napok '96 ven­dégeit Pál László polgármester. A rendezvényt dr. Rednágel Jenő, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára nyitotta meg, aki beszédében hangsú­lyozta: különösen fontossá vál­tak a hasonló rendezvények, hi­szen a magyar mezőgazdaság sokszereplőssé vált. Az ország­ban jelenleg mintegy 6 ezer mezőgazdasági profilú vállalat, társas vagy egyéni vállalkozás működik.- Úgy gondoljuk - ismertette a tárca véleményét az államtit­kár -, hogy a magyar mezőgaz­daság kimozdult arról a mély­pontról, amelybe az átalakulás velejárójaként került. Az is tény: ez a „süllyedés” nagyobb mértékű volt, mint amit a vég­bemenő folyamatok szükség­szerűen indokoltak volna. De immár a jövőbe kell tekinte­nünk, s ebben némi bizakodásra adhat okot, hogy tavaly az ex­port- és a belföldi értékesítési eredmények egyaránt javultak. Arra is kitért: valós problé­mát jelentenek az elavult esz­közök, a magas hitelkamatok és az infláció mértéke, azonban - mint mondta - bízik abban, hogy jövőre a magántulajdonra épülő mezőgazdáságra nézve kedvezőbb környezetet kínáló agrárpolitika valósul meg ha­zánkban, s ezáltal az ágazat megtalálja a jövőképét. *** Számos kiállító termékei látha­tók a Keglevich-kastély udva­rán, a fűnyírótól a több száz ló­erős álomtraktorokig. A világ­hírű cégek - az olajforgalmazó Esso vagy Aral, a traktorokat gyártó Valmet és Steyr - mellett bemutatkoznak helyi és kör­nyékbeli vállalkozások, így a Farina Rt. péterkei malom­üzeme, vagy a recski Mátra- alma Kft. Az iskola épületében a megyei kamarák standjait ta­lálják az érdeklődők, s ugyanitt mutatkozik be a munkaügyi központ városi kirendeltsége is. Akik nem csupán a mező­gazdaság iránt érdeklődnek, azoknak a környéken élő ama­tőr művészek kiállítása, vala­mint Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász marcipán-kol­lekciója kínál látványosságot. *** A szakmai tanácskozáson első­ként dr. Rednágel Jenő állam­titkár tartott előadást. Mint is­mertette, szeptember végére a kormány elé terjesztik a jövő évi agrártámogatási rendszerről szóló elképzeléseiket. Ebben két lényeges változás várható: egyrészt az exporttámogatások nem „literhez vagy kilóhoz kötve” jelennek meg, sokkal in­kább a minőségi ösztönzést he­lyezik előtérbe. Ugyancsak ter­vezik á kamattámogatások ki- terjesztését az exporthitelekre. A másik nagy témakör a kis­termelői adóztatás rendszere. Január elsejétől minden kister­melőnek úgynevezett ősterme­lői igazolvánnyal kell rendel­keznie, s ennek birtokában - a jelenleg érvényes 1 millió fo­rintos árbevételig járó adómen­tességgel szemben - 3 milliós bevételig ennek 40 százaléka automatikusan költségként sze­repeltethető, a megmaradó részt kell költségszámlákkal alátá­masztani,; s az így kiszámított adóból 100 ezer forint levon­ható.- Mivel - jobbára önhibáju­kon kívül - a mai magyar me­zőgazdaság szereplői nincsenek beszélő viszonyban, igencsak sebezhető az ágazat. Ennek ja­vítására támogatni kívánjuk az informácót szolgáltató, vagy beszerzési, értékesítési céllal létrejövő szervezeteket - fejte­gette a szakember. Azt is hoz­zátette: a különféle híresztelé­sekkel szemben az Európai Unió tudomásul vette, hogy egy vegyes szerkezetű mezőgazda­sággal kívánunk csatlakozni, hiszen „naivitás lenne azt állí­tani, hogy kétezerre 50-100 hektáros farmergazdaságokból áll majd a honi mezőgazdaság. Ezt követően dr. Husti Ist­ván, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanszékvezető ta­nára a mezőgazdasági vállalko­zásokról szólva elmondta: bár ma Magyarországon mint ügye­letes csodaszert emlegetik a vállalkozásokat, a mezőgazda- sági - és főként magán - vállal­kozások nagy része kényszer­ből jön létre, s ez nem sok jóval kecsegtet a sikert illetően. Arra is kitért: a magyar mezőgazda­ság sorsa leßkevésbé a fővárosi Kossuth téren dől el, ezért el­engedhetetlen a párbeszéd a döntéshozók és a „vidék” kö­zött. Azt is hozzátette: a mező- gazdaság nem választható el a nemzetgazdaságtól, sőt annak még mindig legjelentősebb eleme lehet. Ehhez persze szükségÚvan némi strukturális átalakulásra, valamint a keleti - főként a volt szovjet - piacok „ vis szahódítására”.- A magyar mezőgazdaság hasonló helyzetben van, mint az a vidéki sramlizenekar, amelyet meghívtak a Zeneakadémiára koncertezni - mondta végül kissé talán meglepőnek tűnő, ám szemléletes hasonlattal élve dr. Husti István -, í mivel a meghívást elfogadták, itt az ideje gyakorolni... (s. p.) Egy gazdaságban elengedhetetlenek a korszerű eszközök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom