Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-12 / 213. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1996. szeptember 12., csütörtök Indulatok mindkét oldalon - vélt vagy valós sérelmekről írnak a felek Mielőtt még Tiszanánán Tréfás Miklóst szentté avatnák Az ellentétek, feszültségek okait mindenki a másikban keresi Tiszanána község az utóbbi hónapokban sokat szerepelt a Heves Megyei Hírlap hasábjain. Sajnos, a község dolgai végül rendkívüli helyzethez vezettek. Az elmúlt héten - amint arról Önök is hírt adtak - a képviselő-testület lemondott, így a község lakossága ismét önkormányzati választások előtt áll. A tiszanánai képviselő-testület a választás óta állandó viták közepette végezte munkáját. Tréfás Miklós képviselő, aki Budapestről került a községbe, a kezdetektől befolyásoló szerepre törekedett. Korábban - már a polgármester-választás során - ismertetett elképzelései igen szépek voltak, de a község lakói már akkor is látták, hogy ezek megvalósíthatatlanok. A képviselők között olyan ellentét alakult ki, amely értelmetlen, és minden alapot nélkülöz. Állandóan az MDF és az MSZP ellentétéről beszéltek, pedig itt sokkal inkább Tréfás Miklós és elvbarátai, valamint a többi képviselő ellentétéről volt szó. Tréfás Miklós képviselő a testületi üléseken állandóan - a hozzáértésre való hivatkozással - megoldhatatlan követelésekkel állt elő. A képviselő úr társai munkájában minden esetben hibát talált, de a saját, a tisztességesség határát súroló tevékenységét mindig elfeledte hangsúlyozni. Nyílt titok, hogy a szomszédját besegítette az általános művelődési központba gyors- és gépíró munkakörbe, pedig ilyen képzésben az illető soha nem részesült. Tréfás úr útiköltség-támogatás címen vette fel az önkormányzattól azt az ötvenezer forintot, amelyet a helyi tanulók balatoni kirándulásához adott, és amelyet a sajtó mintegy saját zsebből fizetett támogatásként közölt. Az önkormányzat az utazást másik ötvenezer forint összeggel támogatta, sőt még a helyi cigány labdarúgócsapat dániai utazására nyert 100.000 forintjával is segítette. Az utazásra a jól tanuló és anyagilag rászoruló gyermekek voltak jogosultak, de Tréfás úr elintézte, hogy szomszédjának mindkét gyermeke eljusson a Balatonhoz, mivel mindkét szülő dolgozik. Ezzel olyan szülőktől vette el a lehetőséget, akik egyedül nevelik gyermeküket, vagy csak jövedelempótló támogatásban részesülnek. Az ilyen szülőknek nincs lehetőségük gyermeküket üdültetni. Nem tudom, hogy Tréfás úr szerint itt kezdődik-e a demokrácia? Ha igen, akkor Tiszanánán senki sem kér belőle. Azt hiszem, mindenkinek a saját szemében is látnia kellene nemhogy a szálkát, hanem a gerendát is, nem pedig mások hibáira hivatkozni. A község tantestülete nevében kikérem, hogy itt „mezei tanítók és óvónők” vannak. Ezt egy alkalommal Tréfás úr jelentette ki. A helyi iskolából több, Tréfás úmál magasabb képzettségű ember is kikerült, így véleménye még kívülállóként is sértő. Tréfás úr a község lakóit „lapátos parasztoknak” nevezte, pedig a községben tudomásom szerint dolgos emberek laknak, akik a jelenlegi, nehéz körülmények között is megtalálják megélhetési lehetőségüket. Ha valaki tiszanánainak vallja magát, vállalja a képviselői megbízatást, és „faltörő kos”-ként emlegeti magát, akkor ne tegyen többek előtt olyan kijelentést, hogy ő „lesz...ja Tiszanánát”. Tréfás úr ugyanis ezt tette. Őszintén remélem, hogy a következő választáson a Tréfás úrhoz hasonló - a közösség érdekeit nem képviselő - személyek nem kerülnek a képviselő-testületbe, így a község sem kerül ilyen helyzetbe. A vitákra tekintettel a képviselő-testület megadta Tréfás úrnak a lehetőséget, hogy lemondjon testületi tagságáról, de ez a lehetőség őt nem érdekelte, holott - ha annyira a szívén viseli Tiszanána ügyeit - ez lett volna a megoldás. A Tiszanánai Cigányok Egyesületének elnöke Lakatos Gyula Ferenc (Fee si) *** A fair play szellemében - természetesen - megadtuk a válaszadási lehetőséget Tréfás Miklós képviselőnek, aki az alábbi írást juttatta el szerkesztőségünkhöz: Hívő ember vagyok, cselekvésemet általában a szeretet motiválja. Meglepő számomra, hogy a levél írója mennyire negatívan látja - néhol szinte gyűlölködve - eddigi képviselői munkámat. Remélem, hogy a következő felsorolás számára is megkönnyíti felismerni segítő szándékomat a falu iránt. Véleményem szerint feltétlenül segítettem a következőkben:-Még 1994 karácsonyán - nem lévén pénz az önkormányzat számláján - a polgármester úr támogatást kér a frissen választott képviselőktől a falu szegényei részére. Mindenki adott a lehetősége szerint, kivéve Godó Lajos és dr. Molnár Mihály képviselő urakat. Nekem többen szóvá tették az eset kapcsán, hogy miért támogatom a cigányokat? Pedig csak segítettem.- A testület elé vittem már a második ülésen egy művészbarátomnak a falu arculatáról ingyenesen készített terveit. Sajnos, közömbösség fogadta, és pénzhiányra való hivatkozással nem valósult meg. (Megjegyzem: akkor szavazta meg az MSZP-s többség dr. Molnár alpolgármesternek a tiszteletdíját, ami kb. 500 ezer forint éves megterhelést jelentett a falunak, és amelyet a mai napig dr. Molnár fel is vesz, bár az is igaz, hogy a barátai mára már átalakították orvosi fizetéssé. Ebből az összegből a falu arculati tervének jelentős része - igaz, szerényen - megvalósulhatott volna. A terveket - nem mondva le elképzelésemről, amely Tiszanánát kiemeli az összetéveszthető ezer más falu sorából - magam készítettem el, és kiviteleztettem, többek között éppen azon a szombat-vasárnapon, amelyen a levélíró szerint az oly csúnya szavakat használtam. Nem véletlenül háborodtam fel, mert úgy gondolom, hogyha én, az „idegen”, egy forint nélkül dolgozom reggeltől estig, hogy Tiszanána szépüljön, joggal várható a mégoly kevésbé megfizetett tiszanánai közmunkásoktól is, hogy vállalt kötelezettségüket ne csak éppen hogy teljesítsék. Ez az a helyzet, amire azt mondják: kemény szavak - gyenge munka.- A katolikus templom óráját és órakivilágítását saját költségen megcsináltattam. Javaslatomra mindkét templom esti kivilágítását a környéken elsőként megcsináltatta az önkormányzat, melynek előkészítési munkáiban tevékenyen - bátyámmal, Tréfás Imrével - részt vállaltam. Természetesen fizetség nélkül.- Segítettem a jövőbeli dinnyésháti strand és csónak- kikötő terveit gazdagítani, s remélem, egyszer még megvalósulnak álmaim (a gátoldalon napozóteraszokkal, a Tiszán a túlpartra vivő, mesébe illő, bájos komppal, a túloldalon stranddal és csárdával stb.). Ami a mi Tiszánk varázsát egyénivé teszi majd, és kenyeret ad sok-sok tiszanánai embernek.-Több képviselői indítványommal segítettem a falu jövőbeli érdekeit. Álljon itt kettő a legutóbbi, „feloszlató” ülésen elhangzottakból. Egy: a csónakkikötőben a téli tárolás megszervezése három fő állandó foglalkoztatását jelenti, azonkívül jelentős pluszbevételt hoz az önkormányzatnak. Kettő: a szegények gyógyszerkiváltási gondjainak enyhítésére egy kísérleti támogatási rendszer kialakítása.-Segítettem az általam fel sem vett útiköltség-térítés átirányításával a gyermekek nyaraltatásában - természetesen az iskola által kijelölt tanulók utazhattak a Balatonra. Itt jegyzem meg: dr. Molnárnak hosszú hónapok álltak rendelkezésére, hogy valamilyen jó ügyre felajánlja a tiszteletdíját, mégsem tette meg. Az a bánatom, hogy ez nem zavarja a levélírót. Sokan kérdezik: megéri-e ezt csinálnom így, hogy amit valóban elintéztem, azt nemigen veszik észre, amit viszont nem „intéztem” el - lásd: a szomszéd bejuttatását az iskolába gépírónőnek -, azt nekem tulajdonítják? Tudni kell ugyanis, hogy szomszédom érettségizett, a férje az iskolában dolgozik évek óta, s hogy az ott dolgozók hozzátartozóinak prioritást biztosít az iskola, amennyiben álláslehetőség kínálkozik (ez négyórás állás volt, minimális fizetéssel). Ha mégis miattam vették volna fel, úgy ezt Tiszanána irántam való gesztusának tekintem, és örülök, hogy segíthettem. Tréfás Miklós képviselő Azok kaptak visszatérítést, akik korszerűsítettek „Most akkor kinek jár a »jutalom«?” címmel is írhatnám a következő megjegyzésemet és felháborodásomat. Egerben az Északi-lakótelepen lakom, ahol a központi fűtéses lakásokban június 30-án került sor az „év” zárására. Bár - többekkel együtt - én sem értek egyet az úgynevezett rendelkezésre állási díjjal (diplomatikusan fogalmazva a fűtés- és melegvíz-alapdíjjal), mégis örömmel olvastam a Heves Megyei Hírlap augusztus 15-i számában azt a cikket, amelyben az EV AT Rt. „Jutalmazzák a rendszeresen fizetőket” címmel biztatta a lakókat, illetve azokat, „akiknek” a záráskor ezer forintnál nagyobb tartozása nem volt, hogy azoknak visszatérítik a többletbefizetést stb. Nos, én rendszeresen fizettem, az „éves” záráskor nem volt ezer forintnál nagyobb tartozásom, mégsem kaptuk visz- sza a többletbefizetést azzal, hogy a visszatérítés nem az egyénekre szól, hanem a lakó- közösségre, társasházakra, szövetkezetekre. Mi ez, ha nem az olvasók - lakók - félrevezetése, az EV AT Rt. reklámfogása? Igenis én visszakövetelem a 984 forintomat, mert nem tehetek arról, hogy a házban lakók, a szövetkezeti tagok stb. nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, még felszólításra sem. Hajtsák be rajtuk is a tartozásaikat. Kíváncsi lennék arra is, hogy az EV AT Rt. „módosított” feltételeinek hányán feleltek meg? Varró Géza Eger, Bükk sétány 8. Varró Géza Eger, Bükk sétány 8. 3300 Kedves Uram! A sajtótájékoztatón a következő hangzott el: „Bejelentem, hogy mindazoknak, akiknek 1995. június 30-i zárással 1000 Ft-'nál nagyobb tartozása nem volt, és az épület közös költségei közül az egy lakásra eső közös fűtésidíj-hátralék az 1000 forintot nem haladja meg, a lakásra jutó, fejlesztésből származó megtakarítást elszámoláskor visszatérítjük.” Ha Ön ezeknek a feltételeknek megfelel, úgy a kedvezmény megilleti. Egyébként egy általános és egy speciális visz- szatérítést alkalmaztunk. 1. Mindenkire vonatkozóan engedményt adtunk az egységárból, és azzal számoltunk el. Ez azt eredményezte, hogy a befizetett előleghez képest 3 millió forintot visszafizettünk. 2. A speciális visszatérítés a sajtótájékoztatón megfogalmazott feltételeknek megfelelő fogyasztók részére 3,2 millió forint volt. Összességében 6,2 millió forintot fizettünk ki fogyasztóinknak az elszámoláskor! Bizonyára tisztában van azzal, mi az az alapdíj vagy „rendelkezésre állási díj”, mert azzal, hogy a gáz árát - hődíjat - kifizetem, még nem lesz meleg. Ahhoz fűtőmű, hőközpont, távvezeték, személyzet kell! Az állandó költségek képezik az alapdíjat, a gáz ára a hődíjat. - A kenyér árában kb 60- 70 forint a „rendelkezésre állási díj”. (A kenyérgyár, a pékek bére, a szállítók, az üzletek, az eladók bére stb.) Tájékoztatom arról is, hogy az Önök közössége - a szövetkezeti házak - több mint 10 millióval tartozik. Azok a házak kapták a legtöbb visszatérítést, ahol a szabályozást és a költségmegosztást - azaz korszerűsítést - elvégezték. Várkonyi György ÉVÁT Rt. igazgatója Miért pazarló a gazdálkodásuk? Tisztelt Szerkesztőség! Levelem apropóját az adta, hogy a napokban láttam a televízió Híradójában két vezetőt, amint arról panaszkodtak, hogy a nemrég átadott új kórházunkban nem tudják ellátni a betegeket, anyagiak hiánya miatt. Ez a két úriember, a Bugát Pál Kórház főigazgatója és gazdasági igazgatója, szemrebbenés nélkül ki merte jelenteni, hogy egyes betegeket átirányítanak más kórházba, mert nem kapnak pénzt, amiből képesek lennének ellátni őket. Áz ő szemükben egyértelműen az Egészségbiztosítási Pénztár a felelős, mert nem ad annyi pénzt, amennyit ők pazarló gazdálkodás mellett el tudnának költeni. Sajnos, manapság gyakori a másokra való mutogatás, a hivatkozás arra, hogy kevés pénzt kapnak az intézmények fenntartásukhoz és üzemeltetésükhöz. A vezetőknek pedig a legkézenfekvőbb dolog eszükbe sem jut, hogy nem a kapott pénz kevés, hanem az ő hiányos szakértelmük és rossz gazdálkodásuk miatt keletkezik a pénzhiány. Sajnálatosnak tartom, hogy mindebből a felügyeleti szervek nem vesznek észre semmit. Tisztelettel, aki mindezt észrevette: A. G. Mi az igazság a Garabonciás-ügyben? Valóban százéves fejlődés történt? Tisztelt Szerkesztőség! Meglepődéssel és némi felháborodással olvastam az Önök lapjában a Garabonciás cukrászda bezárásával kapcsolatos cikket. Meglepődéssel azért, mert velünk - mint az üzlet dolgozóival - egészen más tényeket közöltek az ügyben. Felháborodással pedig azért, mert a tények elferdítve kerültek az olvasók elé. Szeptember első napjaiban a Panoráma V1K Rt. igazgatója, Harmati úr közölte velünk, hogy a cukrászda bérlője, Kiss Erika üzleti csődöt jelentett, és az új bérlő jelentkezéséig a termelést a Liget kaszinóba helyezik át, három műszakba. Kiss Erika azon bejelentése, hogy családi okok miatt (gyermekszülés) mondta fel a vállalkozást, nevetséges, hiszen ez olyan, mintha Palotás János vakbélműtétje miatt felmondaná összes „nyereséges” vállalkozását. Hogy miért állt mindkét félnek érdekében ezen tények elferdítése? Talán azért, mert mind a két fél sokat tett azért, hogy Eger leghíresebb cukrászdáját - mely hazai és külföldi berkekben is ismert volt - tönkretegye, amit mindenki tapasztalt, aki a privatizáció óta az üzletben járt. Ha lehetséges, kérem levelem mielőbbi közlését, az ügy aktualitása 'miatt. Nevemet azért nem írom meg, mert nem akarok hátrányos helyzetbe kerülni. Köszönettel és tisztelettel: az üzlet egyik dolgozója A minap hallottam a rádióban, amint Göncz Árpád köztársasági elnök mondta egy konferencián: „A rendszerváltás óta 100 évet fejlődtünk”. Mivel mindig utáltam a pontatlanságot, gyorsan átgondoltam, ki és mennyit fejlődött. Megdöbbentő volt az eredmény és az időbeli pontatlanság! 1. Az iparunk csak 63 évet fejlődött (sajnos visszafelé), mert 1933-ban volt ilyen alacsony a termelés és a fejlődés üteme. 2. A mezőgazdaság csak 51 évet fejlődött (sajnos visszafelé), mert 1945-ben volt eny- nyire széttagolt. 3. A közel egymillió munkanélküli (a családjával együtt körülbelül kétmillió) ember csak 64 évet fejlődött (visszafelé), mert 1932-ben volt eny- nyi a számuk. 4. A napi 12 órát dolgozók (nem kevés a számuk) kb. 120 évet fejlődtek (visszafelé), mert a múlt század végén már kiharcolták a napi 8 órás munkaidőt. 5. A nyugdíjkorhatár sem 100 évet lépett vissza, csak 51-et, mert 1945 előtt volt 60 évnél magasabb. 6. A milliárdosok sem 100 évet, hanem legalább 500 évet fejlődtek (az elmúlt hat évben), ők előre, mert 100 éves becsületesen adózott jövedelemből nem lehet milliárdos senki! 7. Elképzelhető, hogy csak azoknak az országoknak a száma, ahol a köztársasági elnök úr járt az elmúlt hat év során, arányos a 100 év fejlődéssel. Elgondolkodtam, minek ez? Pártatlanul szemlélem az eseményeket, de nagyon elszomorít, ahogy nálunk mennek a dolgok. Ázzál egyetértek, hogy a diktatúrát el kellett söpörni, de azzal már nem, hogy azt ilyen átgondolatlanul, felelőtlenül. Úgy lebontani egy rendszert - csak pusztán politikai megfontolásbólhogy nem tudjuk, mit akarunk helyette, óriási felelőtlenség volt, főleg az előző kormány részéről. Jobb lett volna, ha a köztársasági elnök úr itthon is szétnézve megkérdezett volna néhány embert, mi a véleménye a 100 év fejlődésről? Dr. Becskei Tibor (teljes cím a szerkesztőségben) Várjuk leveleiket Kiadónk, szerkesztőségünk eddig is örömmel vette, hogy előfizetőink, olvasóink rendre megtiszteltek bennünket leveleikkel. Ezekben többnyire szőkébb közösségük, illetve egyéni életünk gondjait, bajait, sokszor közérdeklődésre számot tartó témákat írtak le. Többször örömeiket is megosztották velünk, s ezért külön is köszönetét mondunk. Kedves Olvasóink Továbbra is várjuk leveleiket. írják meg mindazt, ami foglalkoztatja önöket. Ameny- nyiben a közt érinti, le is közöljük a Hírlap Olvasók Fórumában. Igyekszünk a jövőben is közzétenni észrevételeiket, javaslataikat.
