Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

2. oldal 1996. február 20., kedd Körkép A mór megtette kötelességét...? Az APEH kérése Ha lehet, levélben... Az APEH Heves Megyei Igaz­gatósága illetékeseinek tájé­koztatása szerint februárban és márciusban a bevallások le­adása, javítása miatt a szoká­sosnál lényegesen nagyobb ügyfélforgalomra számítanak. Ezért kérik, hogy az érintet­tek csak akkor keressék fel személyesen a hivatalt más adók intézése végett, ha arra onnan idézést kaptak, illetve ha az ügy rendezése már nem tűr halasztást. Amennyiben lehetséges, problémáikra az említett idő­szakban levélben kérjék az adóügyi szakemberek segítsé­gét. M3-as autópályadíj: A KDNP tiltakozik A KDNP regionális tanácsko­zásán részt vevők nyilatkozat­ban tiltakoztak az M3-ast érintő autópályadíj bevezetése ellen. Ez szerintük ellenkezik a köz­teherviselés elvével, hogy míg az ország gazdagabb fele in­gyenesen használhatja a köz­pénzeinkből épített autópályá­kat, addig az elszegényedő or­szágrész lakosságát új módon sarcolják. Először az eddigi út­használati díjakkal kellene el- száhiolnia a kormánynak. : Az elképzelés szakszerűtlen is, mert nem számol a hátrá­nyos tényezőkkel: a régi utak terheltsége komoly környezet- védelmi kérdéseket vet fel, rá­adásul egyes települések a megoldás erőltetése esetén el­lehetetlenülnek, és a szállítási költségek emelkedése az egész Országrészt sújtja. Néhány egri utcában Kivágják a nyárfákat Mint árról az egri városi pol­gármesteri hivatal illetékesei tá- jékoztátták lapunkat, kedvező időjárás esetén február 22-én 8-16 óra között a Hatvanasez­red úton, valamint a Bem utca - Esiky utca által határolt részen kivágják a közműveket veszé­lyeztető nyárfákat. A munkálatok ideje alatt idő­szakos forgalomkorlátozásra kerül sor. De arra is számíthat­nak az említett területen élők, hogy a fasor nyomvonalát érintő távközlési hálózatot ide­iglenesen üzemen kívül helye­zik, ezért egyes telefonkészülé­kek átmenetileg nem használha­tók majd. Az illetékesek nagy segít­ségnek vennék, ha a környékbe­liek szabadon hagynák a leendő munkaterületet. Egyben a la­kosság megértését kérik az elő­forduló kellemetlenségekért. (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel együtt úgy látom: mun­kálkodása eredményesnek te­kinthető. Bízom benne: a fo­lyamat nem szakad meg, s ab­ban is, hogy találnak olyan em­bert, aki hasonló következetes­séggel - igaz, a szociális, em­beri szempontokra jobban ügyelve - megy tovább a meg­kezdett úton. Nem hiszem, hogy taktikai megfontolások vezették Horn Gyulát a lemon­dás elfogadásakor. Osztom a miniszterelnök azon vélekedé­sét, hogy Bokros - többszöri lemondási szándékával - mos­tanság destabilizáló tényező volt a kormányzati munkában. Weil Zoltánt, az SZDSZ Or- ' szágos Tanácsának tagját, egri önkormányzati képviselőt - ahogyan megfogalmazta - „megrázta a hír”. - Kétségtelen - tette hozzá -, hogy Bokros a Hom-kormány legnépszerűtle­nebb embere volt, mindazonál­tal stabilizációs politikája sike­resnek tűnt. Nézetem szerint a polgárok a következő pénz­ügyminiszterben is csalódnak majd, mivel az a tendencia, hogy egyre keményebb és ke­ményebb „figurák” követik egymást e tárca élén. A másik olvasata az a dolognak, hogy Bokros személye az MSZP belső viszonyai miatt is nemkí­vánatossá vált. Emellett igazat adok Szabó Ivánnak, aki szerint a kormányok „félidőben” min­dig lazítanak valamit a gyeplőn. Ám ehhez egy következetes pénzügyminiszter semmikép­pen sem lehet partner.- Minek tagadjam, elégedet­ten vettem tudomásul a lemon­dást - mondta Ficzere György egri vállalkozó -, ám legalább ennyire tartok attól, hogy elő­kerül majd a tarsolyból olyas­valaki, aki ugyanezt a gazda­ságpolitikát viszi tovább, azaz hajlandó a Fekete Péter szerep­körre. Naivitás azt gondolni, hogy ebben az országban Bok­ros személyével voltak elége­detlenek az emberek. Ha pedig - a zenebohóc mintájára - Horn Gyuláék a „van másik” felkiál­tás szerint cselekednek, akkor igazából nem történt semmi. Elek Elemér, a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet igazgatója: - Tény, hogy ettől több pénzünk nem lesz, de talán a hazai bankok sem lubickolnak majd annyira, mint mostanság. Közülük sok szinte kockázat nélkül működött, bízva abban, hogy az állam majd rendbe rakja a szénájukat. Nem vonom kétségbe a megszorító intézke­dések szükségességét, ám mindezt átgondoltabban kell megcselekedni. Hogy játszot- tak-e szerepet ebben az esetben politikai szempontok? Nos, egyes pártoknak már jókora ru­tinjuk van abban, hogy mikor és mennyi mézet kell kenni arra a bizonyos madzagra.- Meglepődtem a hír hallatán - magyarázta Szinyei András, Hatvan polgármestere -, hiszen korábban a kormányfő kiállt minisztere mellett. Emberileg megértem Bokrost, mert nem könnyű szembesülni (ezt én is tapasztalom) egy-egy kemény döntés következményeivel. De nem vagyok biztos abban, hogy az általa fémjelzett fiskális gazdaságpolitika lenne az egyetlen helyes út. (stanga) Tucatnyi téma Gyöngyösön Tizenkét téma szerepel a gyöngyösi városatyák csütörtöki ülésén. A testület várhatóan dönt a Humán Alapellátások Intézete vezetőjének megbízásáról, módosítja a szociális ellátások­ról szóló rendeletét és szabályozza az első la­kástulajdon megszerzésének támogatását. Ja­vaslat hangzik el a kulturális koncepció kiegé­szítésére, Szabó Gyula polgármester pedig a Gyöngyös Körzete Kistérségi Fejlesztési Tár­sulás újjászervezéséről tájékoztatja az önkor­mányzatot. Szó lesz az egyház által iskolai oktatás cél­jából visszaigényelt ingatlanokról szóló tár­gyalásokról, majd az indítványok között elbí­rálják a fizetőparkolók üzemeltetésével kapcso­latos pályázatokat. Újra Sólyom László az elnök Marad az Alkotmánybíróság irányvonala Ismét Sólyom Lászlót válasz­tották az Alkotmánybíróság elnökévé. Megbízatása 1999. július 31-éig szól. Lábady Tamás helyettes elnök ma­radt. ő 1999. május 24-éig tölti be tisztét. A titkos szavazás egyfordulós volt, és nem előzte meg jelölés. Sólyom Lászlónak legalább öt szavazatot kellett kapnia meg­választásához, de a szavazás arányát nem hozták nyilvános­ságra. Az újjáválasztott tisztségvi­selők első nyilatkozatukban le­szögezték: az Alkotmánybíró­ság irányvonalában semmiféle változás nem várható. Nem a vezetőkön múlik, hogy a testü­let milyen álláspontot foglal el az alaptörvény értelmezésekor. Sólyom László az 1989-ben lét­rehozott testület legjelentősebb eredményének azt tartja, hogy az alkotmányosság mind a pol­gárok, mind az állam életének megkerülhetetlen tényezője lett. Magyarország jogállammá vált. Az Alkotmánybíróság hi­ányzó ügyrendjével kapcsolat­ban elhangzott: javaslatukat 1991-ben és 1994-ben is beter­jesztették az Országgyűlésnek, de mindeddig nem került napi­rendre. Halmai Gábor alkotmányjo­gász az esemény kapcsán el­mondta lapunknak: az Alkot­mánybíróság, csakúgy, mint a parlament, a köztársasági el­nöki intézmény, a kormány vagy a Legfelsőbb Bíróság - önálló hatalmi ág. Az alkot­mánybírákat az Országgyűlés választja ugyan, de vissza már egyiküket sem hívhatja. Erre kizárólag magának a bírói tes­tületnek van joga, ha például valamelyik tagja - mondjuk egy évig - nem jelenik meg az üléseken. A megüresedett he­lyet viszont ilyenkor is az Or­szággyűlés tölti be. Az Alkotmánybíróság el­nöke ugyanolyan közjogi mél­tóság, mint a köztársaság, a par­lament, a kormány vagy a Leg­felsőbb Bíróság elnöke. Halmai Gábor nem tud olyan rendelke­zésről, amely az Alkotmánybí­róság elnökének visszahívható­ságát részletezi. A bíráknak pe­dig a háromévenkénti tisztújí­tásnál van módjuk arra, hogy más személyre voksoljanak. Dühöngősarok Mennyi a bevonulási segély? A múlt csütörtökön írtunk az újoncok bevonulásáról, s arról, hogy ilyenkor alanyi jogon jár a bevonulási segély. A nős „ko­paszok" a mindenkori egyhavi minimálbér összegét, a nőtlenek pedig ennek hatvan százalékát kapják.- Eddig nincs is gond - mondta a telefonba Gál István eger- csehi olvasónk, akinek ikerfiai lettek regruták. - Mi is megkap­tuk az összeget, de a 12 ezer 200 forintnak csak a 60 százalé­kát... Most meg 14 ezer 500 forintról, annak a megfelelő részé­ről beszélnek. Olvasónk, amikor a fiai megkapták a behívóparancsot, még januárban felkereste az önkormányzatot a bevonulási segély miatt. Ott előbb nem volt pénz. A jegyzőnő - Alexa Ilona - ígérte, amint lesz a számlájukon pénz, értesítik az érintetteket. Hat fiatalemberről volt szó. Január 26-ra már rendelkezésre állt az összeg, s azt ki is adták a bevonulóknak. Időközben azonban - február 1-jétöl - emelkedett a mini­málbér összege.- Akkor nem tudhattuk, hogy mikortól és mennyi lesz a mi­nimálbér, hiszen a Magyar Közlönyt is csak február első napjai­ban kaptuk kézhez - tájékoztatott a jegyzőnő. - Igyekeztünk ki­fizetni a pénzt, s most bennünket ér a vád, hogy a hadkiegészí­tőtől esetleg magasabb összeget igényelünk vissza. Erről szó sincs, mert listával, számlával kell igazolnunk, mennyi volt a kifizetésünk. S hogy lehet-e tenni valamit? A jegyzőnő szerint nem sokat. De azért utánanéz. Olvasónk nevében már ezt is köszön­jük... (rada) Elindult Paksra az „atomvonat” Hétfő hajnalban elindult Magyarországra az a különleges vasúti szerelvény, amely az 1990-ben leállított greifswaldi erőműből 235 nukleáris fűtőelemet szállít Paksra. A vonat német területen rendkí­vüli biztonsági intézkedések és szigorú védelem mellett, minden fennakadás nélkül tette meg az utat. Érkezésének időpontjáról hivatalos jelentést adnak ki. A reform fontos, nem a személy Suchman Tamás a legesélyesebb... Kemény László politológust ar­ról kérdeztük, hogy a pénz­ügyminiszteri szék megürese- dése milyen belpolitikai követ­kezményekkel járhat.-Egyértelmű, hogy Bokros távozása nem rendíti meg a kormány egészét, de kezdete lehet a koalíció gyöngülési fo­lyamatának. Valószínű, hogy a miniszterelnök újra előveszi a gazdasági csúcsminiszteri poszt létrehozását célzó elképzelé­seit. Utódként első helyen Suchman Tamásra tippelek, így nem kell „kívülről” új embert vinni a kormányba, s a privati­zációs ügyek amúgy is lecsen­gőben vannak. Külföldi megítélésünket nemigen befolyásolja az ügy: a nyugati pénzügyi köröknek nem a személy a fontos, hanem az, hogy a magyar reformfolyamat ne torpanjon meg. * * * A pénzügyminiszter lemondá­sát több gazdasági szakember is kommentálta. Lőrincze Péter, a Deloitte and Touche Hungary ügyvezető igazgatója szerint a stabilizá­ciós program folytatódni fog, már csak azért is, mert Surányi György, az MNB elnöke - aki szintén komoly érdemeket szerzett ebben a folyamatban - a helyén marad. Köves András, a Koping-Da- torg Rt. vezérigazgató-helyet­tese úgy véli: Bokros nevéhez helyes és hibás intézkedések is kötődtek, de külföldi megítélé­sünk nem romlott. Iparfejlesztés nélkül Eger nem lehet pénzügyi központ A szakmai háttérmunka után tegnap Egerben együttműkö­dési megállapodást írt alá Habis László, a megyeszékhely al­polgármestere és Gyetvai József, a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke. Olyan, egy évre szóló közös fel­adatokat dolgoztak ki, amely összehangolja az önkormány­zati és kamarai eszközöket Eger és vonzáskörzete területi és gazdaságfej lesztésére. Az aláírást követően Gyetvai József elmondta: az egri ön- kormányzat és a kamara üzleti programot dolgozott ki, ame­lyet ajánlanak az érdeklődő befektetőknek. Hangsúlyozta: a privatizáció során a ha­zánkba érkezett működőtöké­nek eddig mindössze 1,1 szá­zaléka érkezett térségünkbe. Ennek oka, hogy a Dunától ke­letre helyezkedünk el, elmara­dott az infrastruktúra, és a belső tőkéből is kevés, 180 millió forint jutott. Habis László, Eger alpol­gármestere arról beszélt, hogy az együttműködés kényszere hozta létre a megállapodást. A megyeszékhelyi önkormányzat pénzügyileg képtelen arra, hogy önmagában fejlesztése­ket hajtson végre. Nem tudja az intézményeket működtetni, a műemléki városrészek felújí­tását finanszírozni a befekte­tők támogatása nélkül. A ka­marával közösen viszont olyan lehetőségeket kínálhat­nak a vállalkozóknak, ame­lyek a gazdaságfejlesztést se­gítik elő. A Hírlap kérdésére el­mondta: Eger déli városrészé­ben lehetőség nyílik az iparfej­lesztésre. Fontos, hogy gazda­ságilag „több lábon” álljon a város. Ezért az adottságoknak megfelelő idegenforgalom, a szőlő- és bortermelés mellett az új értékeket teremtő ipar nélkül nem lehet a jövőben pénzügyi, kereskedelmi köz­pont Eger. Van többirányú külföldi befektetői érdeklődés a megyeszékhely iránt. Példa­ként említette: reményteljes­nek ígérkezik, hogy a Sas út és a Mátyás király utca sarkán Eurospar bevásárlóközpontot építenek. Ennek létrehozásá­ban az önkormányzat közvetít. Mentusz Károly Hol van az olajfolt? Az Egér-patak belvárosi szaka­szán vasárnap egybefüggő olaj­foltokat fedeztek fel olvasóink. Ügyeletesünk továbbította az ál­taluk jelzett észrevételt az ANTSZ Megyei Igazgatósá­gára.- Nem az ÁNTSZ hatásköre - tudtuk meg tegnap dr. Stecz Jolán közegészségügyi osz­tályvezető főorvostól. - Ha bármilyen, a patakot érő szeny- nyeződést észlelnek, az Észak- magyarországi Vízügyi Igazga­tósághoz (Miskolc, 46/411- 411) kell fordulni. Az ő felada­tuk a kivizsgálás, a mintávétel, illetve a tettesek felkutatása, bírságolása. Az ANTSZ csak a maga „kedvéért" vehet min­tát... így Miskolchoz, illetve az egri szakmémökséghez fordul­tunk volna, csakhogy: már nem tudni, ma merre úszik az-olaj... Egerben megnyílt - az átalakított Dobó téri Kígyó patika, melynek nemcsak külső hom­lokzata és portálja, hanem belső tere is újjászületett. A gyógyszertár berendezése harmoni­kusan ötvözi a mai legkorszerűbb formákat a mesterség régi hagyományait idéző műemlék bútorokkal. fotó: perl marton

Next

/
Oldalképek
Tartalom