Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

1996. február 20., kedd Megyei Körkép 3. oldal Tollvégen Vége a pünkösdi királyságnak Nem lepett meg legfőbb pénzügyérünk lemondó nyilatkozata. Már beiktatásakor - másokkal együtt - tudtam, hogy vége lesz ennek a pünkösdi királyságnak. Az utóbbi hetek, napok egyér­telműen jelezték ezt a kifejletét. Nincs ebben semmi különös, hiszen az mégiscsak abszurdum - jelképes értelemmel szólva -, ha a farok akarja csóválni a kutyát. Nem siratom, s a milliók sem hiányolják majd. Akkor sem, ha valószínűleg ő volt nemzeti történelmünk legkevésbé kedvelt pénzügyminisztere. Zsenialitás híján mindössze azt tette, amit több ezer év óta közepes adottságú elődeik: mindenféle empátia nélkül sanyargatta az ország lakosságát. Konokul hirdette a magáét. Azt, hogy nincs alternatívája a monetáris-restrikciós vezérlésnek, s ebből törvényszerűen következnek az egyre ne­hezebben viselhető csakazértis megszorítások. Ellentmondást nem tűrően rendelkezett, intézkedett mind a kormány, mind a koalíció nevében, megfeledkezve arról, hogy mindössze egy csavar a gépezetben. Eszébe sem jutott, hogy senki sem a ter­hek szükségességét vitatja, csupán némi emberségért sóvárog. Arról nem is szólva, hogy a közösen megjelölt célhoz nem csak egyetlen út ível. Ártott az MSZP-nek, ugyanis a párt népszerűt­lensége nem kis részben cseppet sem szimpatikus személyisé­géhez kötődött. Vége a kissé hosszúra nyúlt pünkösdi királyságnak^de az élet szerencsére megy tovább. Nem lesz munkanélküli. Ám módja adódik arra, hogy szembesüljön önmagával, ébresztgesse hor­koló lelkiismeretét. Egy biztos: hamarosan elfeledjük. S ez az, ami neki is jó. Eljön az az idő, amikor egyedül, gyalog elsétál­hat bárhová, s nem kell tartania inzultustól. Vigasznak ez is valami. Pécsi István Legfeljebb az igények felére juthat pénz Egerben Forrás: a vagyonhasznosítás Az egri önkormányzat urba­nisztikai bizottsága tegnapi ülé­sén az a feladat állt a jelenlévők előtt, hogy a kevés pénzt mi­ként lehet úgy elosztani a vá­rosüzemeltetési és fejlesztési feladatokra, hogy a legszüksé­gesebbek mégse szenvedjenek további halasztást. Javaslatukban az egyre szű­külő anyagiak miatt hatéko­nyabb vagyongazdálkodásra ösztönzik az önkormányzatot, mivel a tulajdon célszerűbb hasznosításával teremthető elő az a pénzügyi fedezet, amellyel a település megőrizheti műkö­dőképességét, illetve amellyel elkerülhető a „lepusztulás” ­fejtette ki Erdei Zoltán, a testü­let elnöke. Az egyeztetés során kiderült: több száz millió forintot igényel az a terv, amely a nélkülözhe­tetlen felújításokat és fejleszté­seket tartalmazza. Az Érsekkert és a temetők rendezése, a csapadék- és szennyvízcsatornák kiépítése, valamint a nagyobb beruházá­sok előkészítése mind-mind fontos. Az előzetes becslés szerint a tennivalóknak csupán mintegy tizedére jutna ténylegesen pénz, ám a bizottság azt reméli: leg­alább a munkák felére idén is szükséges fedezetet biztosítani. Érmek és prések a régmúltból... A gótikus palota kincsei Három éve nyílt meg az egri vár éremverdéje a gótikus pa­lota pincéjében, ahol régi pén­zeket, medálokat, éremverő és préselő szerkezeteket tekinthet­nek meg a látogatók. A kiállítás tárgyai között már az a kézi érmeverő korhű máso­lata is szerepel, amit több mint 2000 éve a Közel-Keleten hasz­náltak. A fémet felhevítve verték, s így elegendő volt egy nagyobb kalapáccsal ráütni a fémötvö­zetre, hogy abba a kívánt minta belenyomódjon, s elkészüljön az érme. A pénzverésnek ezt a technikáját a 15. századig hasz­nálták. A 17. század elején egy fran­cia mérnök találta fel az úgyne­vezett „golyós prést”, amelyet az elmúlt század végéig hasz­náltak. A szerkezet segítségével a rideg fémből préselés útján nyerték a pénzérméket. Az elmúlt század találmá­nyát egy német cég tökéletesí­tette, s építette meg: a koráb­ban gőzgép segítségével, ké­sőbb villanymotorral üzemelő éremprést, amely szintén a kiál­lítás tárgyát képezi. (hancsák) Szülői aláírások a szemétkosárban? Veszélybe kerülhet a középiskolai oktatás is? fotó: perl (Folytatás az 1. oldalról)- Kiszámíthatatlan a jövőnk - fogalmazott -, de az intézmé­nyek bezárását illetően még mindig optimista vagyok, mert bármelyik iskola is lenne az „áldozat”, csaknem háromszáz gyereket elhelyezni, szétszórni úgy, hogy ennek ők ne lássák kárát, nem lehet. A terület szakszervezeti tit­kára, a 2. számú iskola veze­tője, Faragó József szavai sze­rint sokkal jobbra nem számí­tottak, bár az is igaz, hogy arra sem gondoltak, hogy az érdek- egyeztetések, szakmai bizottsá­gok véleményét ennyire figyel­men kívül hagyják. A Nemzeti Alaptanterv bevezetése és an­nak megvalósítása mindenkép­pen nyugodtabb légkört igényel majd. Éppen ezért arra számítanak, hogy a döntéshozók ezt is fi­gyelembe veszik, s lehetőséget adnak a tartalmi megújulásra is, amit semmiképpen nem lehet ilyen légkörben elvárni. Az 1. Számú Általános Is­kola nevelője, Tóth Mihály sze­rint a legsúlyosabb vádak az in­tézményben dolgozók ellen az alpolgármester szájából hang­zottak el: az aláírásgyűjtést csak a nevelők siránkozásának véli. Akkor - nyilatkozta -, amikor a képviselők tiszteletdí­juk 20 százalékáról nem haj­landók lemondani, nem szabad ilyen kényszerhelyzet elé állí­tani a nevelőket. Az önkormányzat - mondja az oktató - az „oszd meg és uralkodj” elv alapján akarja egymásnak ugrasztani az in­tézményeket. S bár messzeme­nően elismeri, hogy a középis­kolákat támogatni kell, ezt nem lehet az alsófokúak rovására tenni.-Semmiképpen sem szeret­nénk az „oszdmeg és uralkodj” elv alapján pénzhez jutni - vá­laszolja az Eötvös József Kö­zépiskola igazgatója, dr. Tóth László. Ismerjük, hogy milyen helyzetbe kerültek az intézmé­nyek, éppen ezért úgy véljük, van még felszabadítható pénz, s ennek felhasználásával javítani lehet a helyzetünkön. Ered­ménynek tartjuk, hogy az ön- kormányzat vizsgálja annak a lehetőségét, hogy pénzhez jus­sunk, ennek ellenére nem válto­zott a hangulat az iskolában.-Az a legnagyobb problé­mánk - kommentálja az ellen­érveket a város jegyzője, Furka Elemér -, hogy az emberek személyekben és státusokban gondolkodnak, nem pedig a vá­ros egészében. Részünkről már az is kompromisszum volt, hogy elállt a testület az egyen­súlyi költségvetéstől, s negy­venmillió hiánnyal számolt. Áz alpolgármester kijelentését ab­ból a szempontból osztjuk: tör­vény szabályozza, hogy a költ­ségvetés kialakításában lakos­sági véleményeket nem vehe­tünk figyelembe. Döntésünk megváltoztatását azért nehéz elképzelni, mert nekünk egy várost kell működtetni, s a nagy egész érdekében kell rászán­nunk magunkat erre a lépésre. Latba vetettük a lehetőségeket, amelyek az egyensúlyi költség- vetés megteremtéséhez szüksé­gesek. Ez esetben át kell tekin­tenünk, milyen intézményeket lehet összevonni, bezárni. Hogy erre sor kerül-e? A döntés a képviselők kezében van... Szuromi Rita Az egészségügyben is tért hódít a vállalkozás Orvosi ügyelet - kérdőjelekkel Tévesen értelmezik az orvosi ügyelet fenntartási kötelezett­ségét, hiszen a törvény értel­mében az önkormányzatok kö­telesek ezt az ellátást biztosí­tani. Tehát a társadalombizto­sítás lakosonkénti húsz fo­rintja a támogatás, és nem fordítva - mondta tegnap dél­után Pétervásárán dr. Szilasi Imre, aki a megyében elsőként a város és környéke 14 közsé­gében vállalkozói formában működtetné az éjszakai, illetve a hétvégi orvosi ügyeletet. A települések vezetői no­vemberben állapodtak meg abban, hogy továbbra is Péter­vásárán finanszírozzák az ellá­tást, s ez a rendszer - mint el­hangzott - megfelelően mű­ködik. Közösen vásároltak egy gépkocsit is, melynek üzemel­tetési költségeire, valamint az egyéb többletkiadásokra a községek lakosonként csak­nem tíz forinttal „megtoldják” a tb-támogatást. A Szilasi Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság vezetője elmondta: a fenti ösz- szeg fejében vállalja az ügye­letek megszervezését, ami a háziorvosok leterheltségét csökkentené. Természetesen mindezt a szolgáltatás színvo­nalának megtartása, jó esetben emelkedése mellett. A polgármesterek főként az ügyeleti helyiség rezsiköltsé­gének vállalása, valamint a gépkocsi átadásának részletei­ről fejtették ki nézeteiket, s többen azt is hangsúlyozták: nem szerencsés, ha nem a megszokott és választott házi­orvosok látják el a községek betegeit. A csaknem kétórás megbe­szélés végén a polgármesterek elvi hozzájárulásukat adták a vállalkozáshoz, hangsúlyozva: a részleteket alaposan ki kell dolgozni. Mint kikötötték, szerződésben kell rögzíteni az ügyeletet adó orvosok szemé­lyét, elkerülendő, hogy külön­leges vagy váratlan esemé­nyek következtében mindig a legközelebbi háziorvos kény­szerüljön ügyeletet adni. A re­zsiköltséget - a külön mérés feltételeinek megteremtése után - a bt. vállalja, a gépkocsi ügyében viszont egyelőre nem született döntés. A jövő hét elején az érintett háziorvosokat hívják egyez­tető tárgyalásra, s ezt követően - de legkorábban májustól - kezdődhet meg az új keretek között a több mint tizenkét­ezer honpolgár sürgősségi el­látása. (suha) Kezelik Ringelhannt Eger város polgármestere múlt heti kivizsgálása után - orvosai tanácsára - meghosszabbította budapesti gyógykezelését. Dr. Ringelhann György várhatóan a jövő héten kapcsolódik be is­mét az ügyek intézésébe. Kisebbségi költségvetés Tegnapi ülésén az egri kisebb­ségi önkormányzat elfogadta idei költségvetését. A képvise­lők a személyi és a dologi ki­adásokra a várostól 1,4 millió forintot kaptak, ehhez jön még a 200 ezer forintos állami köz­ponti hozzájárulás. Fogadóórák Egerben Csathó Csaba, a szociális és költségvetési bizottság tagja február 21-én 16 órától a Szé­chenyi út 58. alatt várja a 11. sz. választókerület polgárait. Vízi Gyula, a 16. sz. választókerület képviselője szerdán 17-18 óra között a Berva 1. Itp. óvodájá­ban, 18.30-19.30 között a Pász­torvölgyi Általános Iskolában tart fogadóórát. Február 22-én pedig a szarvaskői községházán várja választóit. UFO-kutatás -1995 A megyei UFO-klub február 22-én 17 órai kezdettel tartja következő összejövetelét. Az If­júsági Ház nagytermében Oláh András debreceni UFO-kutató tart előadást többek között ar­ról: kik a gravitáció urai. Egri filmklub Holnap 18.30-kor az Ifjúsági Házban a Filmklub nemcsak középiskolásoknak sorozatban a Kis buddha című filmet láthat­ják, illetve beszélgethetnek az alkotásról az érdeklődők. A Elet az élet után Ma délután 4 órától a Megyei Művelődési Központban az Ele­tet az éveknek nyugdíjasklub tagjainak tart előadást Pécsi István, a Szellemvilág című fo­lyóirat felelős szerkesztője, aki arról beszél majd, hogy van-e élet az élet után. Fórum Feldebrőn Feldebrő képviselői szerdán 14 órától üléseznek. A múlt év eredményeiről, a szociális és jó­léti programról számol be Ke­lemen József polgármester. TRAFFIPAX­VEZÉNYEÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Hatvan beit., 3-30. sz. főút, 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület. Katonai főiskola - diáklányoknak is Ez a pályaválasztási kínálat március 1-jéig fontolható meg A végzős középiskolások zöme ezekben a napokban dönt ar­ról, vajon melyik felsőoktatási intézményben folytassa ta­nulmányait. A katonai pályaválasztás lehetőségét három fő­iskola is kínálja, méghozzá egyidejű polgári diploma meg­szerzésével. A kapu a lányok előtt is nyitva áll. A főiskolák tiszteket ké­peznek parancsnoki, technikai és gazdálkodó szakokon. A szentendrei (Kossuth), a bu­dapesti (Bolyai) és a szolnoki (repülőtiszti) intézmények sokféle ismerettel várják a je­lentkezőket. A pálya iránt ér­deklődők részletes felvilágosí­tást a Heves Megyei Hadki­egészítő Parancsnokságon kérhetnek, ahová március 1- jéig kell benyújtani a jelentke­zési lapot. Balázs Csaba őrnagy, 4 „gyengébb nem” képviselőit is bátorítja: .- Katonai főiskoláinkon immár két éve vannak hölgy­hallgatók. Tudomásul vették a honvédségnél is azt, amit a sportban már réges-rég felis­mertek a nőkkel kapcsolatban. Pszichikailag és fizikailag is bírják a megterheléssel járó munkát és a tanulást. A lányok jelenléte egyfajta versenyhely­zetet is teremt a főiskolákon, azaz a fiúkat is jobb teljesít­mény elérésére ösztönzi. Nem feltétlen vadászpilóták lesznek - jegyzi meg a pálya­irányítási főtiszt -, mint arra amerikai nők esetében volt példa az Öböl-háborúban. A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola inkább ajánlja szá­mukra a híradó, rádióelektro­nikai felderítő, informatikai, közlekedési, hadtáp és pénz­ügy szakokat. A katonai vég­zettséggel együtt a polgári életben hasznosítható diploma is jár a képzés befejeztével. Része a felvételi követel­ményeknek egy alkalmassági vizsga. Érettségizettek fi­gyelmébe ajánlják - legyenek azok lányok vagy fiúk - a tiszthelyettesképző iskolát is. íb. s.) A miniszterelnök segítségét kérik az M3-as ügyében Minden tennék árában megjelenik az autópályadíj (Folytatás az 1. oldalról) Gyetvai József emlékeztetett rá: a kamarák nem az M3-as épí­tése ellen tiltakoznak, mert az javíthat az elmaradott térség helyzetén, hanem azért, hogy a már meglevő Budapest-Gyön- gyös közötti szakaszon a pálya­díj bevezetését egységes elvek és normák szerint kell alkal­mazni. Esélyegyenlőséget kér­nek, amelyben az államnak meghatározó szerepet kell vál­lalnia. A kormány a privatizációs többletbevételből fordítson pénzt az M3-as továbbépíté­sére. A három kamara felhívja a kabinet figyelmét: nem elég csak megállapítani az északke­leti régió hátrányos helyzetét, hanem a felzárkóztatása érde­kében nyújtson konkrét segít­séget. A Hírlap munkatársának kérdésére Gyetvai József el­mondta: márciusban a három észak-magyarországi kamara egyeztetést folytat az M3-as au­tópálya menti települések ön- kormányzataival. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdemé­nyeznek a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium szakértőivel, továbbá Horn Gyula miniszterelnökhöz for­dulnak támogatásért: kedve­zőbb helyzetet szeretnének ki­harcolni a térségnek. ^(mentusz) A HEVESTHÍRLAP tenCYtwnte,mnwmro,itastÉon, $j$ii^rtmlúixví]antaiJ*uitxwLxtu ^ ÜGYELETE: Újságíró: SUHA PÉTER ; Telefon -(36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: BUKTA BEA Telefon - (36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom