Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

4. oldal Horizont 1996. február 5., hétfő Operettbemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Kell a mese, és a Csárdáskirálynö Mostanában olyan kevés jó tör­ténik velünk, sok a feszültség, kell a kikapcsolódás, az önfe­ledt szórakozás. Vágyunk a mese felszabadító erejére, s nem akarunk mást, mint elfelej­teni a napi kínzó gondokat. Erre jó az operett is, amely a maga helyén tálalva többet ér, mint bármennyi pirula, vagy lelki ta­nácsadás. Csodálnivaló, ha annyi ha­misság és becsapódás után az emberek elvárják, hogy amit kapnak, legyen az, ami? Tehát az operett legyen operett, a mű­faj aranyszabályai szerint. A színház művészei mindezt tiszteletben tartották, s a feb­ruár 2-i, péntek esti bemutatón a közönség sem csalódott. Az előadás édes volt, de nem szi-„ rupos, könnyed, de nem olcsó, parádés, ám a megfelelő mérté­kek között. A darabot meghí­vott vendégként rendezte Bor József, aki nem akart mást, mint az ismert sikertörténetet korrek­tül színre vinni, azaz a tehetsé­ges, ám alacsony származású kis orfeumi chansonette fel- emelkedését, annak minden ne­hézségeivel, ám erkölcsi tiszta­ságával együtt a nézők elé tárni. Egyre nagyobb szükségünk van az ilyen példázatokra. (Jó el­gondolni, hogy mi, vagy a mi lányaink is kikötnek, ha nem is egy herceg, de egy dúsgazdag vállalkozó karjaiban.) A ren­dező két felvonásosra rövidítve a szövegkönyvet, kihúzott ab­ból minden felesleges cikor- nyát, s a színészekkel közösen sikerült néhány aktuális, de nem aktualizáló sziporkát bele­vinni. Az egész ettől csak fris­sebb lett, eltűnt róla a por. Az egri színház mostanra ju­tott el a társulatépítésben odáig, hogy szinte valamennyi klasszikus szerepkörre van megfelelő embere, s némelyikre nem is akármilyen: kulturáltan, s néhányan kiválóan énekelnek, jól táncolnak. Az Egri Szimfo­nikus Zenekar pedig mostanra méltó partnere ennek a csapat­nak. Csala Benedek vezényle­tével árnyaltan, tisztán szólal­tatták meg a fülbemászó mu­zsikát, s teljes összhangban a játszókkal. Olgyai Magda (Ciliké) sze­mélyében remek primadonná­nak örülhetett a publikum. A sokszor epizódszerepekbe kényszerült színésznőről ilyen­kor derül ki, mennyi mindent tud a szakmáról. Azt gondo­lom, most jött el ismét az ő ideje, amikor szégyenkezés és lesajnálás nélkül lehet polgári és előkelő. Megjelenései, belé­pői arányérzékről tanúskodnak, kedves a humora, s játéka elbű­völő. Kiváló partner a színpa­don, kisugárzása van. Az össz­hatást segítik Pilinyi Márta gyönyörű jelmezei. Szilvia szerepében Szilágyi Olga bátortalanabb, pedig szép énekhangja van. Edvin, azaz László Boldizsár szenvedélyes, elszánt és naiv, kissé talán meg- illetődött. Miska pincér, azaz M. Hor­váth József már megint kapott egy szenzációs lehetőséget a bolondozásra. O a ’’formáját hozza”, s az előadás egyik len­dítő ereje. Kerekes Ferkó, azaz Vókó János a korosztályánál idősebb szerepben is zseniális, a tőle megszokott humorral, eleganciával és charme-al ját­szik. (Az operett más szerepei is jól állnának neki.) Réti Árpád ismert intellek­tusa ellenére, vagy tán éppen azért, nagyon jól formázza a bugyuta és szenilis főherceget: ebben a műfajban is hiteles. Hüse Csaba Báni gróf figurá­jában fergeteges. Neki lesz kö­szönhető, ha korosztálya és a még fiatalabbak a több generá­ciós fanyalgás után „ visszasze­retnek a műfajba”. Tánckész­sége, énekhangja jórészt isteni adomány, ám arányérzéke, opé­rettes belépői figyelemről, szakmai alázatról tanúskodnak. Azt gondolom, önmaga mércé­jéhez képest még van mit fej­lődnie, ám így is az egri Csár­dáskirálynő egyik sztárja. Stázi grófnő, azaz Nyáry Bernadett tűzről pattant, és jól énekel, il­lik Bónihoz. Örülhetünk még néhány ka­rakter-alakításnak: a volt férjek megjelenése indokoltan kelt de­rültséget (Győrvári János, Fe­hér István, Horváth Ferenc). A díszlet, Kastner Péter munkája jól használható, szép, és gondolom, gazdaságos is. Szólni kell még a koreográ­fiáról, melyet meghívott ven­dégként Molnár Ernő készített: mértéktartóan és ízléssel. A társulat tánctudása még nem egyenletes. A lányok szé­pek, de a szakember - indokol­tan - nem kockáztatta a bonyo­lult kánkánbetéteket. A tánckar férfi tagjai közül néhányan ko­moly néptáncos múltat tudhat­nak maguk mögött, s a színé­szek egynémelyike is bizonyí­totta már máskor és máshol, hogy mire képes. A bravúros szólók helyett az összhatás, a mozdulatok összehangoltsága kapott elsőbbséget, s ebben nem is lehetett találni semmi kivet­nivalót. Semmi különlegesség, gőzös nagyotakarás. ízig-vérig nagy­operett ez az egri Csárdáski­rálynő. Jámbor Ildikó Ha ők szövetkeznek, biztos a siker: M. Horváth József, Olgyai Magda és Vókó JÁnos FOTÓ: MAJOROS TAMÁS Aki posztert nyomtatott már, tudja mibe kerül, és azt is, hogy néhány, vagy egyetlen pél­dánynál is ugyanúgy ki kell nyitni a pénztárcát. A kép tanúsága szerint már megtalálták a számítógépes megoldást. Jobb odalon az Intel PentiumoS rendszerek hírnöke jelentett meglepetést. FAIR-PRINT EGERBEN Szeretik a nyomdászok a számítógépet? Több mint 300 érdeklődőt és 11 rangos kiállítót sikerült az elmúlt hét végére az ország különböző részéből toborozni Egerbe, hogy a számítástech­nika nyomdai alkalmazásáról, az asztali kiadványszerkesz­tés, a DTP sokak által körül­járt témaköréből termékbemu­tatóval egybekötött konferen­cián újra eszmecserét folytas­sanak. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a DTP tipikusan olyan terület, amelynek sok „rázós” vonása van. Kezdhetjük rög­tön a szöveggel, amelyet el kell választani, helyesírását el­lenőrizni... Aki tisztában van a magyar nyelv nehézségeivel, az nagyon jól tudja, hogy ez mennyivel komplikáltabb kér­dés, mint az angolban. Aztán itt vannak az ékezetes betűink, mint az ö, az «... Ha az egyik gyártó megoldotta a sajátosan magyar problémát, lehet-e ugyanazt a szöveget más rend- felelő hardverháttérből is kaphat- szeren is feldolgozni? A tör- tak ízelítőt és bíztatást: jövőre is delő szoftverek mellett a meg- lesz Egerben FAIR-PRINT. Egyszerűen csak „a legjobb új színes nyomtatónak” minő­sítette a szaksajtó a CromaxPro-t, amelyet az egri rendez­vényt szponzoráló Partners mutatott be a nagy számú ér­deklődőnek. Száz százalékos elhelyezkedési esély A szociális nehézségek újratermelik a feladatokat Napjainkban egyre nagyobb az igény a szociális munka iránt. Szükség van a szakképzett személyekre a családsegítő intéze­tekben, az idősek otthonaiban, a gyermekvédelemben és a házi gondozásban egyaránt. A jelenlegi szociális nehézségek, pél­dául a drogfogyasztás, újratermelik a feladatokat - mondja dr. Kovács János, az ÉRÁK Észak-Magyarországi Munkaerőfej­lesztési és Átképző Központ kirendeltségvezetője.-Egy éves ingyenes szociális asszisztensképző tanfolyamot indítottunk érettségizett mun- kanélküeknek a foglalkoztatási alapból. Komplex vizsgálattal választjuk ki a résztvevőket. Mérjük az intelligenciájukat, az alkalmasságukat, a beállítottsá­gukat, a munka iránti indíttatá­sukat. Elsősorban olyan embe­reket javasolt a munkaügyi központ a tanfolyamra, akiknek a szakképzettsége közel áll a végzendő munkájukhoz, avagy korábban már dolgoztak ezen a területen.- Milyen az oktatás?- A húsz hallgató napi nyolc órában tanul. Nemcsak elmé­letben sajátítják el a szükséges tudást, hanem a szociális in­tézményekben mentorok segít­ségével hospitálnak is. Az okta­tott tananyagot igényesen kell tudniuk, hiszen a rászorulókat támogatnak majd az életben. A program során fejlesztik a hall­gatók személyiségjegyeit, a mások problémáiba való beleé- lési képességét. Magas óra­számban tanulják a szociális jogi ismereteket is. Szociálisan tájékozott, empatikus szolgál­tató emberek képzése a célunk, miután nagy lehetőségek állnak előttük.-Hol helyezkedhetnek majd el a végzett hallgatók?- Harmadik tanfolyamunkat indítjuk, de mindig száz száza­lékos volt az elhelyezkedés. Várják az önkormányzatokhoz, a humán szolgáltatás területe­ire, a fogyatékosokat gondozó intézetekhez, a szociális munka terepeire a szakképzetteket. Sok helyen szeretnék, ha a a házigondozásba is bekapcso­lódnának ezek a szakemberek. (császi )

Next

/
Oldalképek
Tartalom