Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-05 / 30. szám
1996. február 5., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Érdekességek Heves térségéből • I Tudja-e On, hogy... ...Tiszanánát a Tisza gyakran elöntötte, ezért az 1700-as években áttelepítették a falut jelenlegi helyére, amit Alpoklos-pusztaként emlegettek? A települést sokáig Alpoklos-Tiszanánának nevezték. A Tisza menti Ónána, miután lakói elhagyták, elpusztult. ...Tárnáméra neve a történeti forrásokban többféleképpen is előfordul: Myra, Vakméra és Egyházasméra alakokban. ...Kömlőn 1770-ben nagyszabású betelepítést hirdettek, s előírták, hogy csak egész- vagy féltelkes gazdákat fogadnak be? Az újonnan benépesített falu négyzet alakú útrendszerével a környék és a kor legrendezettebb községének számított. ...Tarnaszentmiklós 1685-ben elnéptelenedett, ugyanis Mercy császári tábornok adói elöl elmenekült a lakosság? ...Pély - aminek eredeti neve Peel - Wesselényi-birtok volt? ...Zaránk 1274-ben Zaranca néven létesült? A vízmű tehetetlen a nem fizetőkkel szemben Hétmilliós tartozás Hevesen A végrehajtás ritkán hoz eredményt Kétmillió forinttal egy közületi vízfogyasztó vezeti a tartozók listáját Hevesen. Rajta kívül azonban még kisebb-nagyobb lakossági és ipari vízfelhasználók összesen ötmillióval tartoznak a Vízmű Rt. hevesi kirendeltségének. Marsi Józseftől, a kirendeltség vezetőjétől megtudtuk: tizennégy községben 4 milliótól is több a lakossági kinnlévőség. Ehhez képest az ipari felhasználók „csupán" 3,2 millió forintot felejtettek el befizetni. A Vízmű Rt. egyelőre tehetetlen a notórius tartozókkal szemben, hiszen a vízellátás alapszolgáltatás, ezért elzárni nem lehet, csak korlátozni a felhasználást. Ez mindössze annyit jelent: a kisebb nyomás miatt a fürdőszobákban felszerelt tusolok és vízmelegítők nem működnek, ám a lakásban továbbra is kötelességük biztosítani az ellátást, nem úgy, mint az áram- vagy gázszolgáltatóknak. Az önkormányzatoknak éppen ezért volt könnyebb dolguk a közkutak megszüntetésével. Jelenleg több tartozóval szemben is bírósági eljárás folyik, ám az eredmény még így is kétes: lassú, sok esetben évekig elhúzódó a végrehajtás. A kinnlévőség pedig most már napi problémákat ókoz. Elmaradnak a fejlesztések, a felújítások késnek. Hogy mi lesz a megoldás, ezt ma még senki nem tudja... Ülések Kiskörén, Kömlőn és Atányban Költségvetésekről a vezetők A hónap végén több községben is testületi ülést tartottak, melyeknek témája többek között a költségvetés első fordulóban történő megvitatása volt. Kiskörén Járdán József polgármester elmondta: jelenleg a kiadási és bevételi oldal egyaránt 122 millió forint, ami a 30 milliós hitelt is tartalmazza. Pénzügyi tervezetüknek egy gyenge pontja van, szeretnének ugyanis részvényértékesítésből 3 millió forintot a kasszában látni, ám ha ez nem sikerül, akkor hiány fordulhat elő. Döntés született arról is, hogy február 1-jén ismét elkezdődik a köz- hasznúak foglalkoztatása 20 jövedelempótlással. Tavasztól havonta 30 embernek tudnak így „szegényes keresetet biztosítani”. Atányban többórás vita bontakozott ki a testületi ülésen a vizdíjak megállapítása körül. A Vízmű Rt. 83 forint plusz áfára tett javaslatot, míg a környék polgármesterei ezzel szemben 70 forintos (plusz áfa) árat ajánlottak. A képviselő-testület egyiket sem fogadta el, ezért marad Atányban a korábbi tarifa: 59 forint. Az idei költség- vetés tervezetét is áttekintették a testületi ülésen. A jelenlegi ismeretek szerint - tájékoztatta lapunkat Dányiné Szórád Ibolya jegyző - 48 milliós bevételre és 59 milliós kiadásra kell számítani, ám ezek az összegek ma még igen képlékenyek. Döntöttek a tüzelőolaj-támogatás elosztásában is: az olajjal fűtők hat hónapra 12 ezret kaptak, azoknak pedig, akik áttértek a gázfűtésre, 10 százalékos támogatást utaltak ki. Kömlő községben a képviselők szintén a költségvetés tervezetét tárgyalták. Dörttés született arról, hogy az idén nem lesz létszámleépítés, ám gondot okoz a jövedelempótlások ellátása, akik jelenleg 179-en vannak, és több mint nyolcmillió forintot különítettek el számukra. Javasolták, hogy a kiadások csökkentése érdekében 20 közkutat zárjanak le. A tehenészet a nehézségek ellenére is vezető ágazat maradt Termelőszövetkezetek - kiskapuk nélkül Százmilliós veszteség után talpra állt a tiszanánai gazdaság A dél-hevesi térségben több termelőszövetkezet történetének végére is pont került a kilencvenes évek elején. Nehezen vészelte át ezt az időszakot a tiszanánai Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet is, ám többévi veszteséges periódus után helyzete stabilizálódott, olyannyira, hogy elnöke, Zsutai Károly már új tervekről, új fejlesztésekről beszélhet.-Hogyan alakult a termelőszövetkezet sorsa a kárpótlásokat követően?- A legnehezebb időszak 1991-93-ig tartott. A szövetkezet fennállása óta ekkor termeltük a legnagyobb veszteséget, amikor a százmilliót is elérte a hiány. Azóta rengeteg munka árán, de konszolidálódott a helyzetünk, s tavaly már nyereségünk is volt.-A virágkertészet termelését mennyire viselte meg ez az időszak?-Jelenleg is termelünk, de néhány év óta veszteséges ez az ágazat. Komoly gondjaink vannak a téli fűtéssel, ezért csak igénytelenebb virágokkal foglalkozunk: kólával és fré- ziával, valamint palántaneveléssel. Tavaly próbálkoztunk krizantémneveléssel, s úgy tűnik, még ez is nyereséges lehet, ha nagy mennyiségben foglalkozunk vele. A hat fóliasátorból csak kettőben dolgoznak egész éves kihasználtsággal. Megszűnt a közvetítő piac, így most már jószerével helyből elviszik az árut.- A termelőszövetkezet „ büszkeségeként" emlegették a tehenészetet. Ha jól tudom, itt is jelentős visszaesés volt korábban.- A tejtermelés túlélte a változásokat, s ma már ezen van a hangsúly. Jelentős fejlesztések is lesznek, mivel ma ez a legbiztosabb bevételi forrás: évi hárommillió liter tejet értékesítünk.-Mi volt a helyzet a többi ágazatban?- Kritikus pillanatokat élt át a sertéstelep, s választani kellett az értékesítés vagy a megújítás, a nyereségesség között. Úgy néz ki, hogy most ez is talpra áll, bár az ármozgások igen szélsőségesek. Gondok voltak a juhászaitól is, a korábbi kettőezres állományból csak hétszáz maradt. Nem számoltuk fel. hanem átszervezéssel, létszámnöveléssel megpróbáljuk kifizetődővé tenni. Semmiképpen nem akartuk megszüntetni, inkább a munkafegyelmet és a hatékonyságot növeltük.- Több agrárfórumon is elhangzik, hogy a megmaradt termelőszövetkezeteknek az eddigitől még hatékonyabban kellene segíteniük a kistermelőket. A térségben történt-e ilyen kezdeményezés?-A szövetkezetek átalakulásának ez is egy kritikus pontja volt. Nyitni kell, mert az nekünk is érdekünk, hogy integráljuk a termelőegységeket. Amiben konkrét lépéseket tehetünk: az a gépi szolgáltatások bővítése, illetve a terménykereskedelem. Az állati termékek értékesítését azonban mi sem tudjuk vállalni, mivel a piac annyira szétszórt, megbízhatatlan, hogy ez igen nagy kockázat lenne részünkről.- Elő probléma a régióban, hogy a kistermelők és a még megmaradt szövetkezetek sokszor harcban állnak egymással?- A kistermelők egy része igényli, a másik része inkább rászorultságból kéri a segítségünket. Sokan nem tudták megfelelő gépekkel felszerelni a gazdaságukat, ezért az együttműködés szorosabb maradt velük. Különösebb konkurencia azonban nincs közöttünk. Az viszont gondot jelent, hogy az esélyegyenlőségeink nem azonosak. A vállalkozók nem minden esetben tartják be azokat a játékszabályokat, amiket nekünk kényszerűségből a legpontosabban meg kell temünk. Az adók és a termékmennyiség bevallása terén nem kell különösképpen bemutatni azokat a kiskapukat, amelyek a vállalkozók számára nyitva állnak. Mi nem tudunk zsebből fizetni, nekünk a „filléres” pénzforgalmat is könyvelni kell.-Ebben az évben lesz-e ismét jelentősebb szerkezetváltás valamelyik ágazatban?- A növénytermesztés hagyományos szerkezete nem változik, de a vetőmagtermesztésre jobban oda kell figyelnünk, miután a nagyobb árbevételt jelentő növényekre szükségünk van. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy a lucernatermesztés ismét kapja visz- sza régi helyét és rangját Ti- szanánán. Szuromi Rita Kiállítás Hevesen Február 5-én nyílik a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban Szabó Lajos és Csáti Jónás tárlata. Az amatőr festők alkotásai február 26-ig megtekinthetők és megvásárolhatók a helyszínen. Táncosok bemutatója Február 11-én a művelődési házban délelőtt fél tíz órakor kerül sor a két hete elmaradt akrobatikus rock and roll bemutatóra, amelyen a Kenguru táncegyüttes is fellép. Falugyűlés Vezekényen Ma délután 5 órakor a hevesve- zekényi polgármesteri hivatal házasságkötő termében falugyűlés lesz. Az érdeklődők beszámolót hallhatnak a tavalyi év költségvetésének végrehajtásáról, az idei tervekről, s a négyéves ciklus gazdasági programjáról, Ezután a falugazdász ismerteti a mezőgazda- sági támogatások lehetőségeit. Vásár Tiszanánán Országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek február 10-én Tiszanánán. A tenyésztőket érvényes állatorvosi igazolással várják a községbe. Színpad Kiskörén Pályázaton 1.7 millió forintot nyert Kisköre önkormányzata, melyből a faluház előtt szabadtéri színpadot építenek. A pályázati pénzből, valamint saját erőből elkészül még a tetőszer- kezet felújítása és a nézőtér is. Áfész-árverés lesz Február 8-án, délelőtt 10 és 12 óra között kerül sor az áfész két ingatlanának árverésére Kiskörén. Az érdeklődőket a meg: adott időben a polgármesteri hivatalban várják. Testületi ülés Mérán Tárnáméra önkormányzata február 13-án 4 órakor tartja következő ülését. A község képviselői ezúttal csupán egyetlen témát tárgyalnak: a település idei költségvetését. A Gyermekházból: Szituációs játékok középiskolásoknak Ezen a héten folytatódnak a hevesi Gyermekház programjai, habár kisebb létszámmal, hiszen 35 gyerek a Magas-Tátrában síel. Hétfőn 16 órakor a színjátszók találkoznak, 18 órakor a sakk és az aerobic kedvelői gyakorolnak az intézményben. Kedden este 6 órakor férfi asztalitenisz, csütörtökön ugyanebben az időpontban aerobic lesz. Pénteken délután 2 órakor középiskolások játszanak szituációs játékokat, 4 órakor a fotószakkör tagjai dolgoznak. Szombaton reggel 9 órakor tűzzománc, 13 órakor a tánc szakkör gyakorol a hevesi Gyermekházban. Másfél méter magas hótorlaszok nehezítették a közlekedést A hófogó rácsok 90 százalékát ellopták a hevesi térségből Jelentős károkat okozott a tél Erősen megrongálta az idei tél a közútjainkat, ami alól nem kivétel Heves és körzete sem. Bár a felméréseket és a javításokat csak a hideg enyhülésével tervezik, annyi már most bizonyos: az eddig megszokottól nagyobb károkra számít az Egri Közúti Igazgatóság Hevesi Ki- rendeltsége. Ennek az az elsődleges oka - tájékoztatta lapunkat Nagyházi Sándor vezető -, hogy jelentősen megnövekedett az utóbbi időben a forgalom, s kevesebbet tudtunk költeni a folyamatos karbantartásra. Az pedig köztudott tény, hogy a hőmérséklet-ingadozás a rossz minőségű, gyenge állapotú utaknak egyáltalán nem használ, mert a víz beszivárog a burkolatba, majd megfagy, s ez kátyúso- dáshoz vezet.- Mikorra várható a károk kijavítása?-Csak február végén kezdjük, mert a téli kátyúmentesítés jóval drágább, s kevésbé hatékony. Konkrét számadatokat a károk nagyságáról csak ekkor tudok mondani.-Az utóbbi időben eltűntek az utak mellől a hófogó rácsok is. Mi az oka ennek?-A rácsok 90 százalékát ellopták. Ami fából készült, azt tüzelőnek, ami műanyagból vagy vasból, azt kerítésnek vitték el. Kétségtelen, jelentős kárunk keletkezett, de a szükséges pótlásokra azért sem került sor, mert ez a módszer nem a leghatékonyabb védekezés a hóátfúvások ellen. Erős szél esetén ugyanis nem sokat érnek.-A kátyúsodás nehezíti a járművezetők dolgát is...- Lényegesem óvatosabban kell vezetni. Igaz, az autósok dolgát szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy jelzőtáblákkal hívjuk fel a figyelmüket a veszélyre, ám ez sem olyan egyszerű, hiszen nagyon „kelendőek” a térségben a jelzőtáblák. Egy híd előtt például már hétszer lopták el a táblát, de máshol sem ritka a jelenség. Az elmúlt évben csak ebből egymillió 300 ezer forint kárunk keletkezett. A rendőrség és a hatóságok egyaránt tehetetlenek a rongálókkal és a tolvajokkal szemben. (szuromi)
