Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

1996. február 24., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Fiatalodik már az öreg zeneiskola Régi kívánságot sikerült teljesí­teni, amikor a városi zeneiskola rekonstrukciója során kicserél­ték, modernebbre váltották az elavult, veszélyes villamos há­lózatot, s faljavításokkal is megfelelőbbé tették Gyöngyös kedves, szép oktatási intézmé­nyét. A szülök jelentős segítsé­gét sem nélkülözött munkák folytatásaként parkettázást, fes­tést is szeretnének az öreg isko­laépület még további fiatalítá­sára. Alapítvánnyal is a domoszlói táncért Szlovákiában sem ismeretlenek már a domoszlói gyermektán­cosok, akiknek fellépését a Nemzeti Kulturális Alapítvány 30 ezer forintja is segíti. Saj­nos, a pályadíj napokban történt elnyerésével sem gondolhat a csoport sok szereplésre, de a Pásztón sorra kerülő májusi se­regszemlére mindenképpen ké­szül. Ugyanekkor krasznahor- kai fellépést is tervez, egy ko­rábbi kedves meghívásnak ele­get téve. Szebbé formálják az IBUSZ irodáját Tavaszra megszépül az IBUSZ- iroda Gyöngyösön is. A Gyöngyszöv-Sped Kft. fővállal­kozásában a kivitelezők korsze­rűsítik az elektromos hálózatot, bútorlapokat cserélnek, von­zóbbá teszik az ügyfélforgalmi helyiség pultrendszerét, feste­nek - mialatt természetesen az idegenforgalommal foglalkozó dolgozók a megszokott munká­jukat végzik tovább. A gyön­gyösiek 1,5-2 millió forintot költenek a régóta esedékes, és jelenleg még javában tartó fel­újításra. Vendégművészek közös kiállítása nyílt A Mátra Művelődési Központ Pincegalériájában csütörtökön dr. Losonci Miklós művészet- történész megnyitotta Laborcz Flóra ötvös- és szobrász-, és II- lényi Tamara festőművész kiál­lítását. A vendégművészek kö­zös tárlatát az érdeklődők már­cius 21-ig látogathatják. Thur: a letaglózott húsipar Alig nyolc hónappal ezelőtt még bizakodóan nyilatkozott a gyöngyösi Thur Rt. akkori ve­zérigazgatója e lap hasábjain cége jövőjéről. „Megroppan­tunk, de felállunk” - mondta határozottan. Nos, az eltelt időszak nem igazolta vissza az optimizmust. Valószínűleg a tulajdonos ban­kok is érezték, hogy valami nincs rendben, mert közben már két vezérigazgatót is lecse­réltek. Hiába. A héten munkás­gyűlésen, vezetői értekezleten vitatták meg a kialakult helyze­tet. Mint megtudtuk, a munkások többsége állásidőben otthon maradt az elmúlt hetekben. A cég pénzügyi helyzetére jel­lemző, hogy nem tudja végki­elégítéssel elküldeni a fölösle­gessé vált munkaerőt, megvár­ják, míg ők mondanak fel. Arra a kérdésre, hogy a helyi érdekképviselet mit tehet ilyenkor, Bene Ferenc, az ÉDOSZ egyik vezetője óvato­san válaszolt:- Jelenleg még nem látjuk tisztán a csőd okait. A munkás­kollektívát különösebb felelős­ség nem terheli, hiszen a mi tu­lajdoni részesedésünk csupán tíz százalék. A jövő héten újra leülünk tárgyalni a vezetőség­gel, megpróbáljuk lehetősége­inken belül a legtöbb ered­ményt elérni. N. Gy. Csontváry-táiiat a Kolpingban Ismeretterjesztő jellegű képzőművészeti kiállítást rendez - elsősorban iskolá­sok számára - a Kolping Oktatási és Kulturális Köz­pont. Február 27-től már­cius 7-ig, vasárnap kivételé­vel naponta délelőtt 9 és este 6 óra között tart nyitva a Csontváry Kosztka Tiva­dar festőművész 35 képének reprodukcióját tartalmazó kiállítás. Amint azt a szervezőtől, Szamosvári György közmű­velődési előadótól megtud­tuk, a nagyméretű poszterek kiállításával szeretnék el­érni, hogy a századelő le­gendás életű nagy magyar festőművészének életműve még inkább bekerüljön a köztudatba. Évfordulóra készül a Vak Bottyán középiskola Immár negyedszázada, hogy a gyöngyösi Vak Bottyán János Szakközépiskola beköltözött a jelenlegi, Than Károly úti épü­letébe. Az évek során sok min­den megváltozott, szélesedett az induló képzési irány is. Ma már az iskola nemcsak mű­szaki, de közgazdasági szakon is oktatja diákjait. A másik év­forduló a kollégium húsz évvel ezelőtti felépítéséhez kapcsoló­dik. így vált nemcsak a város­nak, de a térségnek is jelentős intézményévé. Az iskola vezetése ebből az alkalomból tudományos ta­nácskozást tart március 18-án, hétfőn. Délelőtt régi és jelen­legi „bottyánosok”, öregdiákok és volt tanáraik találkozójára kerül sor. Ezt követően Czövek Agnes alpolgármester kiállítást nyit meg. Délután az intézmény legmodernebb oktatótermeit, laboratóriumait és tanműhelyeit mutatják be a meghívottaknak. A tudományos tanácskozá­son három előadást hallgathat­nak meg az érdeklődők. Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára a Nemzeti Alaptantervről és a szakképzésről, dr. Benedek Ist­ván egyetemi adjunktus, a Kol­légium című újság főszerkesz­tője a kollégiumi nevelés távla­tairól, míg dr. Herskovits Má­ria a tehetséggondozásról tart előadást. A napot állófogadás zárja, melyen Szabó Gyula, Gyöngyös polgármestere mond köszöntőt. (nagy) Szűrővizsgálatot is szerveznek A gyöngyösi Vöröskereszt a városban és 23 községben végzi tevékenységét. Jelenleg a IX. kongresszusra készülnek - tudtuk meg Majoros Jánosné területi vezetőtől, akitől a szer­vezet helyi munkájáról is ér­deklődtünk.- A körzet 58 helyi szerveze­tének közel hatezer tagja van, amelyből konkrét munkát 1300-an végeznek az egészség- védelem és egészségnevelés, a szociális támogatások és a se­gélyezési programok lebonyolí­tása területén, szervezik a vér­adást és a különböző tanfolya­mok támogatását.- A közelmúltban tartottuk küldöttértekezletünket, ahol ér­tékeltük a végzett munkát, meghatároztuk a további teen­dőinket. A vezetőség újravá­lasztására is sor került. A terü­leti szervezet elnöke dr. Széli Mária, a Bugát Pál Kórház fő­gyógyszerésze lett, tíz vezető­ségi tagot és tizenöt megyei küldöttet is választottak. A társadalmi munkavégzés értéke és lehetősége nagymér­tékben csökkent. Fontosnak tartjuk továbbra is az országos egészségmegőrző programból adódó feladatok segítését, a szűrővizsgálatok szervezését. A jövőben is bekapcsolódunk minden akcióba: például az egészségügyi és vöröskeresztes világnap, idősek hete, AIDS el­leni világnap rendezvényeibe. Az egészségnevelő munkánk kapcsolódik a közművelődési intézmények programjához. Részt vállaltunk különböző segélyezési akciókban is: ruha­gyűjtés, pénzgyűjtés, üdültetés, segélyezés, szociális árusítás, a kedvezményes és ingyenes Bé- res-csepp juttatásban.- Jelentős tevékenységük a véradás szervezése. Melyek a tapasztalatok?- Ezt csak összefogással le­het eredményesen végezni. A megyei és helyi sajtó önzetlen propagandamunkája is hozzájá­rult, hogy a véradók száma nem csökkent. 1995-ben közel há­romezren 1170 liter vért adtak. Az egyházak, pártok, egyesüle­tek segítőkészsége is növeke­dett. Legnagyobb gondot az anyagi helyzetünk okozza. He­tedik éve pénzügyileg önellátók vagyunk, a költségvetésből tá­mogatást nem kapunk. így adományokból, tagdíjakból biz­tosítjuk a szervezet működését, a segélyezések és különböző akciók támogatását. Horváth Mihály Karacsondon is segítik a polgárőrséget A helyi képviselők legutóbbi - februári - ülésén a karácsondi önkormányzat eredményes gazdálkodást összegezhetett. Némi megtakarítással sikerült zárni az elmúlt esztendőt, s a „ spórolt” pénzt - amit kamat is gyarapítóit időközben - a nehe­zebbnek mutatkozó idei évben szintén a legjobban iparkodnak forgatni a község javára. Mint Debrei Mátyás pol­gármestertől megtudtuk: várha­tóan márciusban lesz elfogadott idei költségvetése a település­nek, s a lehetőségek szerint el­sősorban a gázvezeték nyom­vonalainak helyreállítására és egyéb útjavításokra kívánnak elkülöníteni benne számotte­vőbb összeget. Ha az időjárás kétségkívül enyhülni is látszik, jelentősebb feladatokkal még nem foglal­koznak Karácsondon. A köz­hasznú munkások tavalyinál ki­sebb létszámú, ám a legjobbak - ból válogatott hattagú gárdája egyelőre a napközi otthonos óvoda korszerűbb tüzelésre tör­ténő átállását segíti. Az ön- kormányzat intézményei közül ugyanis már ez van soron a gázbekötéseknél. A tennivalók befejezése után pedig - ha tar­tósan melegednek a napok - a csapat a víztisztító kivitelezését folytatja. A szűkösnek ígérkező idei költségvetés ellenére is biztosí­tani próbálják a községben az intézmények fenntartását, mű­ködését, s másoktól sem szeret­nék megtagadni a segítséget. Például a helyi polgárőrség ta­valy elmaradt támogatását 100 ezer forinttal pótolják. Meg­próbálják felújíttatni CB-rá- dióit, s állandó otthonukat is ke­resik a faluban. Lehet, hogy az önkéntes tűzoltók klubjában si­került ezt megtalálni, s ha még­sem: valahol másutt feltétlenül megfelelő körülményeket te­remtenek erre a célra. Az őrző­védő társadalmi szervezet ugyanis nemcsak alakulásánál mutatott lelkesedést, hanem munkájában is igyekvő, a köz­ség hasznára van. S remélhető­leg mielőbb még jobban meg­látszik ez a közrend, közbizton­ság alakulásán. (-ni) Tizenéves képzőművész A fiatal tehetség meglepte közönségét fotó: bárok András Nem mindennapi kiállítást nyitottak meg a napokban a Vachott Sándor Városi Könyvtár galériájában. A ké­peket ugyanis egy negyedikes gimnazista lány, Virág Kata­lin festette rendkívüli mű­gonddal, igényességgel. Arról, hogy milyen jelentő­sége van egy alkotó életében az első kiállításnak, Kovács Zita budapesti formatervező iparművész beszélt megnyitó­jában. A képek zöme más és más technológiával készült. A gra­fit-, pasztell- és szénrajzok mellett találkozhatunk textil­tervekkel és olajfestmények­kel is. A kifejezés sokszínű­ségéről már Virág Katalint kérdeztük.- Ennek egyik oka, hogy vannak dolgok, amelyeket csak egy bizonyos techniká­val lehet kifejezni. Másrészt szeretnék minél sokoldalúbb lenni. Ki kell használni a lehe­tőségeket, hisz így jövök rá, mi az a kifejezési mód, ami a legkedvezőbb. Remélem, lesz alkalmam kísérletezni az Iparművészeti Főiskolán, ahol tanulmányaimat szeret­ném folytatni. Drelyó Agnes A céheshagyományokból is merítenének a városért További köztéri alkotásokkal szépítik a Mátravidék központját Az utóbbi esztendőkben hatá­rozottan megélénkült a Város­szépítő és -védő Egyesület igyekezete Gyöngyösön. Id. Jakkel Mihály elnökkel az élen- s kiváltképpen a szervezet magját, motorját jelentő tucat­nyi lokálpatrióta fáradozásával — egész sor nemes kezdemé­nyezést, törekvést sikerült cél­jáig juttatni. Az immár két - a II. világháború áldozatainak, illetve az 1848-1849-es forra­dalom és szabadságharc emlé­két őrző - alapítvány által is támogatott munka úgyszólván az egész településen látszik. Ha az idő el is tüntette a város nagy fiának, Bugát Pálnak a szülőházát, faragott kő őrzi bölcsőhelyét. Az egykori gim­názium faláról sem hiányzik már a márványtábla a múlt je­les diákjának nevével. Kétkezi munkájával is sokat tett az egyesület elnöke a talán legfiatalabb köztéri alkotás születéséért, felállításáért a ta­valyi vasúti centenárium al­kalmából, hogy az állomásfő­nök személyes támogatásával úgyszólván rekordidő alatt va­lóra váljon az újabb elképzelés. Nagy örömére van, de ugyan­így kedvét leli például a szor­galmazására korábban a szin­tén százéves „központi” isko­lába, illetve az újjáépített Szent Erzsébet-templomba került fes­tett ablak- és díszüveg-képben, a Püspökiben helyreállított, szebb környezetbe telepített Nepomuki Szent János-szobor- ban, vagy a városrész temetőjét gazdagító, faragott ravatalozó­ban, a Halászi út sarkán rendbe tett feszületben.- Még tavaly is írattunk hat nevet a II. világháború áldoza­tainak táblájára - magyarázta id. Jakkel Mihály -, s most a „negyvennyolcasok” emlék­művének felállításán dolgo­zunk. Könnyebbségünkre van, hogy az alapítványnak olyan nagyobb támogatókat is meg­nyerhettünk, mint a Thur, a Gyöngyszöv, a Mátratej, ám az eddig egybegyűlt mintegy 1,5 millió forint is kevés még a kétmillió körüli szükséges ösz- szeghez. Mégis reménykedem: a 150. évfordulóra az álmunk valóra válhat a Szent Bertalan- templom előtti parkban. Ugyanekkor szeretnénk a meg­semmisült Országzászlót is pó­tolni végre, az eredeti doku­mentumok alapján. Még az idén, a honfoglalás 1100. év­fordulójára is avatunk valami maradandót a Könyves Kál­mán téren Eperjesi László épí­tészmérnökkel, Hadobás Fe­renc nagyvállalkozóval, pesti parképítőkkel és az önkor­mányzattal összefogva. Mátra- füred központját a Mátrai Vé­nusz című szoboralkotással ékesítjük. A várostól errefelé tartó új kerékpárút pedig Pálos László erdész barátunk segítsé­gével fasort is kap.- Töri-e még egyebeken a fe­jét a városszépítő, -védő elnök, aki helyi képviselő is az ön- kormányzat megalakulásától?- Gondoltam már a szinte feledésbe merült céheshagyo­mányok valamiféle feléleszté­sére is. A tradíciók ugyanis napjainkban már csak egyházi társulatban élnek igen halo- mányan tovább. Kutatói segít­ségre is számítva nagyon sze­retném, ha legalább körvona­lazni tudnánk, amiről ma is be­szélhetünk, s fellelhetnénk még néhány olyan derék, tisz­tes iparost, akiket szakmáik méltó örököseinek tekinthe­tünk. Elképzelném őket jelen­legi szervezetük szakmai szek­cióiban, ahol nagy tapasztala­taikkal, tanácsaikkal lehetné­nek utódaik hasznára, az egész város boldogulására. Esetleg ősi jelképeikkel együtt, leg­alább elfeledett zászlóikat ki­bontva. Őszintén szólva, ez utóbbiról még nem is beszél­tem senkinek, de szándékom, hogy előbb vagy utóbb elő­adom. S megértésre, támoga­tásra számítok ebben is. Gy. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom