Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

1996. február 17., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Vendéglátók iparkodása Tavaly, november 21-én őszin­tén szólva nem sok jóval bizta­tott a Magyar Vendéglátók Ipartestülete Heves Megyei Szervezetének megalakítása Gyöngyösön. Hiszen a szakmá­ból tízen sem tisztelték meg je­lenlétükkel az eseményt, s ha már a nyitány ilyen, ugyan mit várhatnának a szervezők a to­vábbiakban? - beszéltek róla, eléggé nekikeseredve. Szerencsére valamivel mégis derűsebb lett a folytatás - érte­sültünk február közepén Bakos Ilona titkártól, városunkban. Mint megtudtuk tőle: napjaink­ban már harmincnál többen vannak, s néhány megbeszélés­sel a szervezeti munkához is hozzákezdtek. Célkitűzéseik­hez, törekvéseikhez azonban - úgy érzik - valamiféle autonó­miára, az eddiginél nagyobb önállóságra is szükségük lenne. Felvetették már ezt az országos - budapesti - központban is, jogásznak hozták szóba. S van biztatás, remény kívánságuk teljesítésére. Ám addig sem ülnek a babér­jaikon! Tovább szervezik tag­ságukat, szorgalmazzák a közös alapot gyarapító tagdíjfizetése­ket, amik alapján - tervezett arcképes igazolványukkal - vá­sárlási kedvezményekhez is jut­hatnak szállítóiknál. Mint pél­dául a Pepsi-Colánál már most. Egymás jobb megismerésére, kapcsolataik erősítésére vala­miféle kötetlenebb házi össze­jövetelt, bált is szeretnének. Természetesen szintén némi be­lépődíj mellett, hogy szervezeti kasszájuk pénzállományát ez­zel is növeljék. Mivel anyagiak nélkül roppant nehéz az indulás is, nem még a folyamatos mű­ködés! S nyilvánvalóan egyéb tervek is szóba kerültek már beszélge­téseiken. Feltétlenül iparkod­nak az eddiginél jobban meg­ragadni a táj sokféle lehetősé­gét. A Mátravidék, Eger és a Bükk adottságaival még sokol­dalúbban kívánnak élni. Csalo- gatóbb programokon törik a fe­jüket a vendég és a maguk ja­vára egyaránt. (gy-) Rosszul időzített vita Gyöngyösön az elmúlt hetek vitái az intézményrendszer átalakí­tásáról az iskoláknak több kárt okoztak, mint amennyi hasznot. Bár a költségvetés tárgyalásakor a városatyáknak szembesülniük kell a valós helyzettel, nem árt tekintettel lenni valamennyi fontos ténye­zőre. így például arra, hogy a középiskolákban tovább tanulni szán­dékozóknak ezekben a hetekben kellett postára adniuk a jelentke­zési kérelmeket. Kenyeres Sándor, az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy na­ponta nyolc-tíz szülő érdeklődött aggódva arról, hogy megszűnik-e az intézmény. Nem győztek magyarázkodni és megnyugtatni az aggódókat, hogy nincs semmi gond, nyugodtan küldhetik a jelent­kezési lapokat. Az igazgató szerint az ilyen és ehhez hasonló vitákat inkább az őszi tanévkezdés után kellene lefolytatni, mivel akkor még bőven van idő a vitás kérdések tisztázására. Európai delegáció látogatása Új lehetőségek előtt a Gyöngyszöv Afész Külföldi delegációt fogadott a hét elején Rohánszky Ferenc, a Gyöngyszöv Afész elnöke. Ca­roline Naett, az európai fo­gyasztási szövetkezeteket tö­mörítő szervezet (Eurocoop) múlt év végén megválasztott főtitkára vezetésével látogatott a mátraalji városba Unó Kop- pelmaa és Juri Miks, az Észt Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének két veze­tője. A vendégek a megye legna­gyobb áfészéről hallgattak meg egy rövid ismertetőt, majd a hazai társulásba, a Procoop rendszerbe történő belépésről tájékozódtak. Ezt követően megtekintették a felújított Skála Gyöngyszöv Áruházat. A belga származású elnökasszonyt meglepte az it­teni árubőség és a rendkívül fej­lett számítógéppark. Hasonlóan nagy tetszést ara­tott a Sláger ABC. Különösen a Mini Pékség ejtette ámulatba a vendégeket. A Pattinka-üzem 18 féle terméke akár újabb export lehe­tőségével is kecsegtet. Ehhez jó ajánlólevél az az éves szinten 60-70 milliós angliai kivitel, ami bizonyítja, hogy a nyugati piacon is megállják a gyöngyö­siek a helyüket. (nagy) Nem döntöttek a piac sorsáról Mind az itt dolgozó kereske­dők, mind az önkormányzat el­tökélt szándéka, hogy végre kulturált körülményeket te­remtsenek a vásárlók kiszolgá­lására a gyöngyösi Köztársaság téri piacon. A városháza mun­katársai nemrégiben Cegléden jártak, hogy tájékozódjanak egy hasonló piac ottani felújításá­ról. Részben ennek az útnak a tapasztalatait is felhasználva, most új tanulmányterv elkészí­tésére adtak megbízást. Területi bankközpont lett a város Talán még a helybeliek közül sem sokan tudják, hogy a Ma­gyar Hitelbank Rt. az elmúlt év szeptemberétől már területi igazgatósággal képviselteti magát Gyöngyösön. A hasonló szerephez jutott tíz vidéki - öt Dunán inneni - regionális szervezet egyike­ként a városi, Rákóczi utcai központján, Bugát Pál téri részlegén kívül Salgótarján­ban, Jászberényben nagyobb, míg Egerben, Pásztón kisebb fiókokkal is dolgozik. F oly ó számlája vezetésével csupán a jogi személyiségű cé­gekből ötezer ad neki munkát, lakossági ügyfele pedig úgy­szólván megszámlálhatatlan. A meglehetősen széles körű, szerteágazó pénzügyi tevékenységről Tresó Ist\’án területi igazgatóval beszélget­tünk.- A számlavezetés, betétel­helyezés mellett a rövid távú, illetve a hosszabb időtartamú EBRD-s, világbanki, kor­mányközi megállapodások alapján biztosított hitelek fo­lyósításával foglalkozunk - ér­tesültünk mindenekelőtt a te­rületi igazgatótól.- Kölcsöneinket mintegy 300-350-en veszik igénybe. Az Alföldről kerül ki több je­lentős partnerünk, elsősorban a „menő” gazdasági nagy­üzemek közül. Tőkeerős nagy szövetkezetekkel állunk még mindig kapcsolatban, miután itt valahogy jobban együtt ma­radtak a gazdaságok, bizto­sabban állnak a lábukon. Ta­lajviszonyaik, termékszerke­zeteik alkalmasabbak a piaci igazodáshoz, gabonájukkal, állattenyésztésükkel a nehe­zebb időkben is könnyebben boldogulnak másoknál. Tö­rekvéseikben a feldolgozás sem éppen új keletű már, hosszabb ideje, s mind határo­zottabban törekszenek arra, hogy ne csupán alapanyagot, hanem befejezettebb, teljes terméket küldjenek piacra. Nem véletlen, hogy a külföldi tökét is jobban vonzzák az ilyenféle körülmények, s a tér­ségben olyan ipari befektetők, ismert nemzetközi cégek is megjelentek napjainkra, mint például a Samsung.- Ügyfeleik mihez kérik a segítséget?- Segítségről szó sincs, ilyenről ugyanis egyszerűen nem tárgyalhatunk. Ha bárki ilyet emleget mégis, igen téve­sen ítéli meg a pénzintézeti szerepet. Egyszerűen üzletről beszélhetünk, arról, hogy a bank beszáll-e vagy sem va­lamely próbálkozásba, vállal­kozásba. Ha a pályázó képes meggyőzni bennünket elkép­zelése helyességéről, megala­pozottságáról, természetesen mögé állunk a lehetőségeink­kel. Amióta pedig területi igazgatóság a miénk, nagyobb szabadságot kaptunk a mun­kánkhoz, közvetlenül dönthe­tünk egy-egy ügyben: azt is mondhatom, hogy a lehető leggyorsabban intézkedünk. Amíg korábban Budapesten keresztül kapott választ a je­lentkező, s fél év is eltelt, amíg a kívánt pénzhez jutott, napja­inkban az ügyfél már akár két héten belül elérhet idáig. Nagy vonalakban azonban három nap alatt eldöntjük a kérdést. Egyszóval üzleteket kötünk. A Jászságból leginkább gépi beruházásokhoz, tej- vagy ba­romfifeldolgozáshoz vesznek igénybe hitelt. A borsodi ré­szen, Mezőkövesden - az or­szág száz külföldi cége között emlegetett két legjobb egyiké­nek a vezetői - egészen jelen­tős gyári telepfejlesztéshez, technológiai cseréhez kértek és kaptak pénzt tőlünk. Gyön­gyösön áruházat is vásároltak a kölcsönünkkel, hogy csupán néhány számottevőbb esetre utaljak. Az ismert munkanélküliség ellenére is élénkülni látszik a nógrádi térség gazdasága, örömmel értesülünk a hosz- szabb távú partnerségre is al­kalmas cégek növekvő számá­ról, leginkább talán az élelmi­szeriparban. S közülük né- hánnyal máris van kapcsola­tunk.- Lakossági együttműködé­süket a gyöngyösi, Bugát Pál téri külön részlegük is jelzi.- Kétségkívül a magánsze­mélyek jobb kiszolgálására nyitottuk már néhány éve az említett üzletházat. Bróker­ként értékpapír-forgalmazást végzünk itt, s devizaszámlát is vezetünk. Jellemző az érdek­lődésre, hogy bankunk deviza- állományának már a fele a la­kosságé... Sajnos, az értékpapírok el­adásánál olykor a legjobb igyekezetünkkel sem tehetünk ügyfeleink kedvére. Figyel­metlenségből, vagy pusztán a virtusból történő kockázatvál­lalás miatt tanácsaink ellenére sem mindig a banki papírt vá­lasztják, hanem a kevésbé megbízható egyéb ajánlat után törik magukat. így aztán bi­zony megesik - éppen nemré­giben is történt ilyen -, hogy utóbb keservesen csalódnak.- Az egri fiók mennyire osz­tozik feladataikon ?- Egyelőre még mindig méltánytalanul kismértékben vesz részt a megyeszékhely és környékének gazdasági életé­ben. Lehetőségei, adottságai alapján sokkal intenzívebb szereplését szeretnénk! Re­méljük, hogy a kisbankot az idei évtől új vezetése is köze­lebb viszi majd céljainkhoz.- Merre tart a Magyar Hi­telbank Rt. ?- Annyit talán én is mond­hatok róla, hogy az említett vidékiek mellett még két fővá­rosi igazgatóságot magáénak mondható banktársaság tavaly alapos profiltisztítást végzett, rendbe tette a szervezetét. S je­lenleg - köznapi szóhasználat­tal - partiképesen áll az idei évre ütemezett privatizáció előtt. Igazán többről azonban majd csak a tavaszi közgyűlés után szólhatok. Gy. Gy. Kolpingosok a budai bálon A szervezet gyöngyösi tagjai is részt vesznek a Kolping Család budai országos bálján a mostani hétvégén. A szombati farsangi mulatságra 40-en utaznak váro­sunkból. Atkáron újabb alapítvány is lesz Atkár iskolai alapítványa után a diákönkormányzat a sajátját is létrehozza rövidesen, a felnőt­tek támogatásával. A tanulók 20 ezer forintot gyűjtöttek hozzá saját munkájukkal, 10 ezret a község önkormányzata, 5 ezret a szülői munkaközösség ígért. Ha a kezdő összeg jövőre is meglesz, a Soros Alapítvány 100 ezer forinttal tovább gyara­pítja. Visonta község költségvetéséről Visonta önkormányzatának képviselő-testülete a jövő hét csütörtökjén tartja legközelebbi ülését. Ez alkalommal az idei költségvetést tűzik napirendre, s vele kapcsolatban egyidejűleg közmeghallgatásra is sor kerül. Tisztújítást tart Halász tűzoltósága Közgyűlést tartanak Gyöngyös­halász önkéntes tűzoltói feb­ruár 24-én, 16 órától a község­házán. Ez alkalommal az öt­évenként esedékes tisztújításra is sor kerül. Tüdöszűrésre várják a gyöngyösorosziakat Tüdőszűrést tartanak Gyön- gyösorosziban február 27-én, 28-án és 29-én. A röntgenautó­val a községi művelődési ház­nál várják a jelentkezőket. Gazdag program múzeumbarátoknak A gyöngyösi Mátra Múzeum Baráti Köre idén is szeretné gazdagítani rendezvényeivel a város kulturális palettáját. Jövő héten szerdán dr. Cs. Schwalm Edit előadását hallgathatják meg a múzeumban délután fél ötkor Heves megye népi díszí­tőművészetéről. Csuhéjbabák, csontszarvasok Nagyanyáink gyermekkori játékai Markazon Keszthelyi Jánosné markazi házában csuhéjnépség „éli mindennapjait”. Gyermekkora játékai elevenednek meg a pol­cokon, apró textil- és csuhéj­babák viselik a markazi ün­neplő és hétköznapi ruhákat, mozdulataikkal, tárgyaikkal egy dolgos életet idézve. Ku- tyasutuban, vagyis szekérke­rekekből összerakott sergőben forognak a kukoricacsuhéj lá­nyok. Takaros, buggyos ujjú blúzuk, hosszú szoknyájuk bil­leg a derekukon, ahogy kelletik magukat. Hosszú fonataik há­tuknak csapódnak a játék he­vében. Kurta szoknyás kislá­nyok kockáznak, ügyeskednek, melyikük kapja el a feldobott kavicsokat. Dolgoznak a töb­biek, amelyeket textilből varrt Marika néni. Bő gatyás férfiak aratják a búzát, kötik a kévét, virágos szoknyás lányok szedik a mar­kot. Ebédet visz nekik egy idős asszony sötétkék, apró mintás ruhájában. Jól felpakolt a me­zőre. Egyik kezében fedeles tökkorsóban vizet visz, másik­ban kantát fog, a bátyijába éte­lest rakott. Csutkaökröket fo­gott a gazda szekere elé, csé­pelni viszi a kalászt. Az asszonynép igen nekilá­tott a munkának. Egy fiatalka áztatja a ruhát, a korosabb lú- gozza, a másik sulyokkal dör­zsöli, mángorolja - vasalás­képpen. A fiatalok fonóbeli est­jét mutatja a másik életkép. Nagyon dörzsöli a szemét az egyik hosszú hajú. Potyognak a könnyei, mert elgurult az or­sója, és nem akarja megcsó­kolni a fiút, aki odaugrott, hogy felvegye neki. A legény­ember megbosszulja, hogy hoppon maradt, lehajtja az or­sóra tekert fonalat, és a kerí­tésre csavarja. Bajban van a lány, mit mond az anyjának, hol az egész esti munkája? Akadnak békés párok is, ők már szeretők, nem incselked­nek egymással. A szorgosok közül az egyik a kendert készíti fonáshoz, fésüli a kenderkócot. Kicsi szövőszéken, a nagy töké­letes másán, zöld futón dolgo­zik a lány. Libamellcsontból ugró szan'as készült kis szurok és fadarabka segítségével. Tökből ördöglámpát vájt, benne gyertya ég, világa kisüt a szemek és a száj résein. Húsz éve sző Marika néni lenvászon térítőt, futót, párnát, dísztörülközőt, hagyományos piros-kék pamutfonal díszítés­sel. Számtalan díjat, elismerést kapott hagyományőrzéséért, több ezren látták munkáit az ország különböző pontjain rendezett kiállításokon. A kecskeméti Szórakaténusz Já­tékműhely és Múzeum is őrzi életképeit. Császi Erzsébet Részlet a kiállításból

Next

/
Oldalképek
Tartalom