Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-25 / 277. szám

6. oldal Hazai Tükör 1995. november 25., szombat Csöndes kezdet Miskolcon A miniszterelnök a falu boldogulását ígéri Tudósítóink jelentik: Miskolcon 799 küldött jelenlétében tegnap megkezdte kongresszu­sát a Magyar Szocialista Párt. Az első napon zárt ajtók mögött ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak, majd Horn Gyula, miniszter- elnök, a párt elnöke mondott vitaindítót. Csintalan Sándor ügyve­zető alelnök a párt belső életéről, Szekeres Imre a frakció munká­járól, Vitányi Iván a hosszú távú program előkészületeiről beszélt A zárt ülésen olyan döntés szü­letett, hogy a kongresszus sze­mélyi kérdésekkel nem foglal­kozik. Az „Útközben” című dokumentumról és a pártelnök vitaindítójáról nem szavaznak. Még el sem kezdődött a ta­nácskozás, a Miskolcon össze- sereglett mintegy 200 újságíró máris kérdésekkel ostromolta az MSZP jelenlévő vezetőit. Csintalan Sándortól például azt kérdezték: igaz-e, hogy máris lemondott. „Majd ha én beje­lentem, hogy lemondtam, akkor lesz alapja a hímek” - nyilat­kozta az ezúttal kivételesen öl­tönyben megjelent alelnök. Az MSZP elnöke beszédét kormányzati kérdésekkel kezdte. Kijelentette: a párt ve­zetői pontosan tudták, mire vál­lalkoznak. Hosszú és vitákkal terhes útra, amelyen sokan megkérdőjelezik majd: szociál­demokrata elveket követ-e az MSZP, amikor drasztikus gaz­dasági intézkedéseket hoz. A kormányzó pártnak azonban csak egyetlen választása lehet: végig kell vinnie a modernizá­ciót, a polgárosodást. Mindenkinek el kellett dön­tenie, valóban akarja-e Ma­gyarország felzárkózását a fej­lett világhoz; hajlandó-e ezért háttérbe szorítani a szűk cso­portérdekeket; vállalni a nép­szerűtlen intézkedéseket; szembeszállni a korrupcióval. A márciusi döntésekért Hóm személyesen vállalta a felelős­séget a kongresszusi küldöttek előtt. A kormánynak lépnie kel­lett, mert az ország gazdasági­lag kritikus helyzetbe került. A mezőgazdaság kérdéseiről szólva kijelentette: kedvező fo­lyamatok indultak el. Megte­remtették a termelők biztonsá­gát, megállították az állatállo­mány csökkenését, lezárták a kárpótlás ügyét. Most a láncke­reskedelem felszámolásán a sor, s akkor biztató jövője lesz a mezőgazdaságnak. A vagyonadó kapcsán megje­gyezte: az elképzelések szerint előbb önkéntes vagyonbevallási kémének, ezután vetnék ki a 2 százalékos adót, amelynek egy- harmadát szociális célokra, a többit vállalkozások ösztönzé­sére, illetve az önkormányzatok támogatására fordítanák. Külpolitikáról szólva kijelen­tette: a kormány kiszámítható külpolitikára, szomszédaink­kal való jó viszonyra törek­szik. Lapzártakor a tanácskozás még tartott. 96-ban újra © És a ráadás: egy garnitúra Semperit <S) gumiabroncs! Aki autózik, pontosan tudja, hogy a gumiabroncs állapota, minősége életbevágóan fontos biztonsági tényező. Az ÁB-AEGON Biztosító gondoskodni akar partnerei biztonságáról, ezért olyan nyereményjátékot hirdet, amelynek díjai jelen­tősen növelik a közlekedés biztonságát, segítenek a balesetek megelőzésében. Ne kockáztasson! Fizesse be 1996 első negyedévére személygépkocsija kötele­ző felelősségbiztosítását újra az ÁB-AEGON-nál, és nyerje meg a 100 SEMPERIT gumiabroncskészlet egyikét. Az ÁB-AEGON adatbázisából - közjegyző jelenlétében - 1996. február 20-án számítógép sorsolja* ki azt a száz szerencsés személygépkocsi tulajdonost, akik öt új SEMPERIT gumiabronccsal már valóban biztonságban érezhetik magukat. Ez a biztosítás kötelező, de a biztosító szabadon választott. Az ÁB-AEGON reméli, hogy sikerül megkönnyítenie a választást. *A sorsoláson való részvétel feltételei minden ÁB-AEGON fiókban m e g t e k i n h et ő k. S biztonság kamatozik. Tovább tart az ár- és bérvita Felhatalmazás nélküli munkavállalók Megegyezés esetén sem köt­hették volna meg tegnap az országos ár- és bérmegálla­podást. A munkavállalói ol­dal nevében ugyanis beje­lentették: a szakszervezeti szövetségek képviselőinek a megállapodás parafálására sincs felhatalmazásuk. A munkaadók ezzel szemben a megállapodás aláírásának igényével érkeztek a tárgya­lásra, bár kifogásolták, hogy a kormány visszautasította ko­rábbi kéréseiket. Bokros La­jos a kormányzati oldal veze­tője szintén azt hangsúlyozta, hogy a parlamenti vita miatt a megállapodás mielőbbi meg­kötésére lenne szükség. Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén ennek ellenére több órán át arról vitáztak, mi­lyen pontok szerint kezdjék a tárgyalást. A munkavállalói oldal elsőként azt vetette fel, hogy a kormány által leg­utóbb közölt inflációs, bér­emelési és adóelképzelések nem felelnek meg a legfeljebb 2 százalékos reálbércsökke­nés feltételeinek. A kormányzati oldal kész­nek mutatkozott arra, hogy elemezzék a számításokat, s ha indokolt, a központi ár­emelések korlátozásával ke­ressék meg a reálbércsökke­nés ellentételezését. De ismé­telten hangsúlyozta: az ál­lamháztartás hiánya semmi­képp nem lehet több a GDP 4 százalékánál. Végül is a személyi jövede­lemadó szabályok vitájával kezdődött el az érdemi munka. A kormányzati oldal adótábla-javaslatára a mun­kavállalói oldal egy másikkal válaszolt. A munkaadók a kormányzati adótáblát tekin­tették tárgyalási alapnak, majd szakértői munkacsoport kezdett hozzá egy újabb adó­tábla elkészítéséhez. Fodor Gábor (is) lemondott Horn sajnálattal tudomásul vette Január elsejével távozik a művelődési és közoktatási tárca éléről Fodor Gábor. A miniszter tegnap délben tá­jékoztatta lemondásáról Horn Gyula kormányfőt, aki a bejelentést sajnálattal tudomásul vette. A kabinet legfiatalabb minisz­tere „alapító tagja” volt a múlt év júliusában megalakult 14 tagú Hom-kormánynak, amelyből - személyében - a hatodik miniszter válik ki. (Bokros Lajos, akinek lemon­dását a kormányfő nem fo­gadta el, s aki maradását bi­zonyos körülmények alakulá­sától tette függővé, ebben a számban nem szerepel.) Fodor Gábor a tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján részletesen a nyilvánosság elé tárta távozásának indítékait. Elmondta, hogy a csütörtöki kormányülésen a tárcát súlyo­san érintő, rossz döntés szüle­tett: a közoktatástól jövőre 7 milliárd forintot vonnak el. Ebből a pénzből a kabinet a közalkalmazotti béremelése­ket kívánja finanszírozni. Fodor azt sem tartja vállal­hatónak azt sem, hogy immár sokadik alkalommal szerepel a Pénzügyminisztérium elő­terjesztésében egy újabb, a felsőoktatást érintő létszám- csökkentés. Véleménye sze­rint ezt a lépést az oktatási szféra a jelenlegi helyzetben már nem tudja elviselni. Lemondási szándékát meg­érlelte az a körülmény is, hogy - mint a sajtóból értesült róla - a kormányfő többször bírálta munkáját. Pedig - mint mondta - több támogatást és segítséget érdemel az, aki sa­ját renoméját és népszerűsé­gét is feláldozza, tisztességgel és lojálisán képviseli a kor­mányt és politikáját.- Ha a munkám és a szemé­lyem iránti bizalom ilyen gyenge, akkor nem tudom szi­lárd háttérrel képviselni azt a politikát, amelyre a kormány- program épül - jelentette ki Fodor, aki január elsejéig ma­rad hivatalában. Kuncze Gábor szerint Fo­dor Gábor lemondása még átmenetileg sem okozhat kormányválságot. * * * A Hom-kormányból megala­kulása, 1994. július 15-e óta a következők váltak ki: Békési László pénzügymi­niszter 1995. febmár 28-án; Katona Béla nemzetbizton­sági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter 1995. már­cius 31-én; Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter (no­vember 30-án válik meg posztjától); Kovács Pál népjóléti mi­niszter 1995. március 17-én; Pál László ipari és kereske­delmi miniszter 1995. július 15-én. Hajrá előtt a honatyák Nem érheti szó a Ház elejét: a törvényhozók az elmúlt bő egy évben több mint száz új jogszabályt alkottak és 110 előterjesz­tést emeltek országgyűlési határozat rangjára. Ennek ellenére a naptári év utolsó hetei a már-már menetrendszerű parla­menti időzavar jegyében telnek. Dr. Soltész István, az Ország- gyűlés főtitkára tájékoztatta la­punkat, hogy jelenleg 40 tör­vényjavaslatot tárgyalnak, s előreláthatóan 20-25 még az idén eljut a zárószavazásig. A „várólistás” törvényjavaslatok között a költségvetésé az el­sőbbség, és az azzal összefüggő további tíz jogszabálytervezeté, köztük az adókról, az államház­tartásról és a munkaerő-piaci alapról szóló törvényé. A főtitkár szerint van esély arra, hogy további 5-6 fontos előterjesztés még az idén eljut á zárószavazásig. Ilyen például a nemzetbiztonsági, valamint a büntetés-végrehajtásról, a mé­diáról szóló törvény, és a kato­nák szolgálati törvénye. Hivata­losan december 15-én zárul az őszi ülésszak, de bizonyos, hogy a kormány rendkívüli ülésszak megtartását javasolja. Ám a költségvetési törvény tárgyalását így is csak akkor le­het karácsony előtt befejezni, ha a házszabályban megszabott 13 napból 5-öt sikerül megtaka­rítani a részletes vitára, a mó­dosító javaslatok benyújtására és megtárgyalására. A költség- vetés zárószavazása azonban mindenképpen megtartható az idén. Koós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom