Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-07 / 236. szám
Nagy Sándor Horn Gyula „...esetleges győzelme tovább gyengítené Horn Gyula helyzetét” Nagy Sándor előtt bezárultak a kapuk? (Folytatás az 1, oldalról) Kalmár Péter: - Nem szívesen veszek részt személyi találgatásokban, ám azon egyáltalán nem csodálkoznék, ha Nagy Sándornak a további politikai pályafutásával kapcsolatban változtatási ambíciói lennének. Neki ugyanis sikerült a rendkívül nehéz, bonyolult átalakuláson átvezetnie a szakszervezeteket - ami, tekintve a kelet-európai történéseket, csodaszámba ment -, adekvát válaszokat adni a rendszerváltás során felmerült kérdésekre, bizonyítva, hogy nagy formátumú politikus, aki rendelkezik stratégiai, taktikai és politikai érzékkel, integrációs képességgel.-Nem lepődnék meg tehát azon, ha a frakcióba való belépésének további következményei lennének, ami egyébként szerintem kívánatos is. Más kérdés ugyanakkor, hogy személye az aktuálpolitikában el- választólag hat:«Mindettől függetlenül azonban úgy gondolom, a Horn Gyula-Nagy Sándor személycsere nem időszerű, az ország politikai stabilitása, a kormányprogram véghezvitele nem igényel váltást sem a kabinetben, sem pedig a pártban.- Egy nagykorú európai pártban természetesen előbb- utóbb felmerül az utódlás kérdése, ekképp tehát érthető az ilyen irányú .aspiráció is. Ugyanakkor szerintem véletlen egybeesés az MSZOSZ elnöki tisztéről való mostani lemondás, ami ráadásul korábbról származó döntése lehetett. A novemberi kongresszus nem a pártvezetés megújítására hivatott, erről a kérdésről így csak napirenden kívül beszélhetnénk, esetleg a következő alkalommal kerülhetne szóba.- Magam kiegyenlítettnek látom a frakción belül azokat az erőket, amelyek feltétlen liberális kötődésűek - ők viszonylag homogének, és elsősorban, nagyon leegyszerűsítve, a fővárosiakat és az értelmiségieket tömörítik -, míg a másik oldalon a „plebejusabb” gondolkodásmód áll, akiknek zászló lehet Nagy Sándor is. Ők azonban nem jelennek meg „szervezett” erőként, s nem látom azt sem, hogy Nagy Sándor valamiféle tábort gyűjtene maga köré, sőt inkább közvetít a két fél között. így azt gondolom, nincs realitása egy „puccs- nak”, ami egyébként is szerencsétlen dolog lenne, hiszen most a stabilitás az egyik legnagyobb érték. Mindezek mellett úgy gondolom, Nagy Sándor lehet az egyik „jövő embere” . Korózs Lajos: - Az, hogy Nagy Sándornak mi a terve az MSZOSZ elnöki tisztségével, az a szak- szervezet szuverén ügye, s nem összekeverendő az MSZP belső dolgaival. Ő csak egy ember a frakciónkból, rajta kívül még 207-en vagyunk a Parlamentben.- Magam nem tartom őt alkalmasnak arra, hogy a párt elnöke legyen, s nem is szeretném, ha ez a kérdés a novemberi kongresszuson felmerülne, ráadásul nem látom az ilyen ambíciók mellé nélkülözhetetlen támogatottságot sem. Úgy gondolom, a frakciónkon belül nincs súlya az úgynevezett szakszervezetis lobbynak, akaratunk ellenére aligha sikerülhet nekik bármit is keresztülvinniük. Dr. Molnár János: - Nem tartom veszélyesnek ezeket a törekvéseket, hiszen Nagy Sándor csak egy ember a frakcióból, emellett egyik szakszervezetis vezetőnek sincs túl nagy támogatottsága, ekképp nem is befolyásolhatják munkánkat. Nem tudom .azt sem, hogy milyen szerepe lenne a kormányban. Ismert ugyanakkor, hogy Nagy Sándor már korábban is le akart mondani az elnöki tisztségéről... Úgy gondolom, most is csak azért mondott le, mert nem tudott annyi jogot keresztülvinni a szakszervezetnek, mint amennyit vártak tőle, ezért távozása is az MSZOSZ nyomására történhetett.- Nem tudok arról sem, hogy novemberben személyi kérdések kerülnének terítékre, nem vagyok abban a csoportban, amelyiken ezek a kérdések múlnak. A koalíciós szerződés megszabta a miniszterelnök cselekvési lehetőségeit, ami által Horn Gyula jogköre sokat csorbult. E szerződésnek - amennyiben áll - a pontjait tiszteletben kell tartani.- Úgy gondolom, Nagy Sándornak nincs akkora támogatottsága, amivel akár Hóm Gyula helyére léphetne. Mindemellett persze működnek a különböző irányzatok a frakción belül, de ez normális dolog, s csupán a jobbítás szándéka vezeti ezeket a csoportokat. Érsek Zsolt: - Nagy Sándor helyzete a szocialista frakción belül nem olyan erős, hogy miniszteri, netán kormányfői ambíciói lehetnének, legalábbis a magam részéről így látom a jelenlegi helyzetet. Mint közgazdászról, makrogazdasági szakemberről, a legjobbakat mondhatom Nagy Sándorról, akivel egyébként a személyes viszonyom kitűnő, hiszen egy bizottságon belül dolgozunk. Jó szakértőkre pedig mindig szüksége lehet egy kormányzatnak...- Képviselőcsoportunkon belül vannak is támogatói, főleg a szakszervezetisek, ám ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen miniszter kell, hogy legyen. Szintén magánvéleményem, hogy a szakmai képességeinél fogva helyet kaphatna a kabinetben.- Arról ugyanakkor szó sincs, hogy a liberális gondolkodású szocialisták a szakítás rémével tartanák sakkban Horn Gyulát. Hangsúlyozom, „Nagy Sándor-ügy” nincs a frakción belül, különösen olyan mértékben, hogy ez valamilyen robba' nással fenyegetne. O maga is kijelentette: a koalíciós kormányban nem kíván szerepet vállalni. Márpedig a koalícióra szüksége van Magyarországnak, ahogy ezt a minapi tanácskozásunkon is megerősítettük. Ezzel Nagy Sándor előtt bezárultak a kapuk. Biztosan megvan az oka, hogy lemond MSZOSZ-es funkciójáról, ám ha a párton belül keres kiugrási lehetőséget, legfeljebb az elnökségi tagságig viheti. Jelenleg ez a maximum. (tari) Godó Lajos: - A frakciónk zöme az újságokból értesült Nagy Sándor nyilatkozatáról, és arról is, hogyan zajlanak a koalíciós egyeztető tárgyalások a két párt között. Csak folyosói beszélgetésekre hivatkozhatok, amikor azt mondom, hogy többen sajnálják Nagy Sándort, aki a koalíciós vita áldozata lett, pedig értékes ember, akire szüksége van a pártnak. Belül nem látszódik semmi tömörülés körülötte, bár igaz, a szakszervezetiekkel nem beszéltem, s ők azok, akik közismerten közelebb állnak Nagy Sándorhoz. így a bázisáról sem tudok nyilatkozni, az viszont érzékelhető, hogy van ilyen.- Szerintem - és ezzel a frakciónk tagjainak többsége egyetért - a személyi kérdésekkel most nem kellene foglalkozni, mert az emberek unják már a vitákat, a találgatásokat, a társadalom nem erre kíváncsi, fontos kérdésektől vonja el a figyelmet. Nem születnek meg időben fontos gazdasági törvények, bizonytalanság érződik még az adminisztrációban dolgozók körében is. Ugyanakkor a 14 hónapos sikertelenségből a személyi konzekvenciákat le kell vonni, ez benne van a levegőben, egyesek ezt már most is hangoztatják.-Úgy érzem, meg kell vitatnunk a kongresszuson is, hogy. jó-e a miniszterelnöki és a pártelnöki funkció egy kézben tartása. Úgy tudom, hogy ezzel a párt vezetése is egyetért, de ebben meg kell kérdezni az alapszervezeteket is, hiszen ez foglalkoztatja a tagságot. Most azonban a jövő évi költségvetési törvényhez kell az egység a koalíciós pártok között és az MSZP-n belül is, utána szerintem vissza fogunk térni Nagy Sándor ügyére. Arról azonban korainak tartok bármiféle találgatást vagy állásfoglalást, hogy milyen funkcióról lenne szó. (budai) Csomós László: - Tudni kell, hogy Nagy Sándor körülbelül fél éve tagja a frakciónak, s ez idő alatt szinte folyamatosan támadások érték. A párttagság a kormányprogram elfogadását kívánja, s ez nem egyeztethető össze a szakszervezeti vezető poszttal. Véleményem szerint ez a kettősség vezetett a lemondáshoz. Másrészt az SZDSZ ellen- véleménye a miniszterelnök- helyettesi beosztást illetően szintén motiválhatta abban is, hogy kijelentette: ebben az ösz- szetételű kampányban nem kíván személyesen szerepet vállalni.- Kétségtelenül nagy kvalitású politikus, akinek az országgyűlési képviselőség nem köti le az energiáját. Tény: Csintalan Sándor szerint Nagy Sándornak a pártvezetésben a helye, ám szerintem arról, hogy lemondását követően milyen szerepet vállal a politikai életben, nem lenne szerencsés találgatásokba bonyolódni. — A november 24-26-i párt- kongresszuson, amely a májusinak folytatása, a tervezett napirendek között nem szerepelnek személyi és szervezeti kérdések. Azt gondolom, ezek felszínre kerülése nem lenne szerencsés, magam inkább egy rendkívüli kongresszus összehívását tartanám célszerűnek, mondjuk jövő év januárjában. Hiszen tény: a ’94-es választások után „kiürült” a párt Köztársaság téri székháza, s bizonyos tisztségekre a megfelelő embereket nem sikerült eddig megtalálni.- Azok szintén csak találgatások, kósza hírek, amelyek Nagy Sándort, mint Horn Gyula utódját emlegetik. Nem lehet azonban tudni, merre fordulnak az események. Felelősen véleményt alkotni ebben a kérdésben azt hiszem, a jelenlegi tények ismeretében nem lehet. (suba) Hiesz György: - Azt, hogy pontosan mik a tervei Nagy Sán—---- dórnak, miu li,n leköszön elnöki tisztjé\ JjuL, f ről, én nem tufigyelve azonban úgy gondolom, hogy olyan kormányzati funkcióban, amely azonos súlyú lehet előző pozíciójával, nemigen reménykedhet.- Ugyanakkor nagyon jó esélyei vannak arra, hogy a pártvezetésben megfelelő tisztséget töltsön be. Nem tartanám szerencsésnek, ha ringbe szállna a pártelnöki pozícióért, mert esetleges győzelme tovább gyengítené Horn Gyula helyzetét. Ami a novemberi kongresszust illeti, az biztosra vehető, hogy személyi kérdések most nem kerülnek napirendre. A budapestiek kezdeményezték, hogy egy-két hónappal ezt követően tisztújító kongresszust hívjunk össze. Én ezzel egyet tudok érteni, annál is inkább, mert a pártot bizonyos értelemben újjá kell szervezni. Ehhez pedig új arcok is kellenek. (nagy) Összeállította: Kühne Gábor Két és fél év a baba meggyilkolásáért (Folytatás az 1. oldalról) Bevallása szerint Sz. R. Judit csupán novemberben - a fogantatást követő 5-6. hónapban - döbbent rá a kínos valóságra: magzatot hord a szíve alatt! Éttől kezdve titkolni igyekezett áldott állapotát. A vádirat szerint április 8-án délután hozta világra az érett, életképes lánycsecsemőt, akit megfojtott. A holttestet három nappal később a kukában helyezte el. A tetemet április 12-én a bélapát- falvai szeméttelepen találták meg, hosszas kutatás után. Mindennek alapján a megyei főügyészség emberölés bűntettével vádolta meg őt.-Igen, bűnösnek érzem magam - felelte alig hallhatóan a vékony, törékeny lány a bíró kérdésére. Ekkor a vádlott védője, erkölcsi okra hivatkozva, a nyilvánosság kizárását kérte a bíróságtól. Indítványát azonban a büntetőtanács - mondván, nem látja igazoltnak azt, hogy emiatt hátrány érné a vádlottat- elutasította. Ezután Sz. R. Juditot halb gáttá meg a bíróság. Furcsa életsors az övé. Kiderült például az, hogy a lányt senki sem- az édesanyja sem - világosította fel a nővé válással együtt járó problémákról. Az ifjú hölgynek tulajdonképpen mennie kellett szülője bélapátfalvi lakásáról. Gyakoriak voltak ugyanis a nézeteltérések az anyja, attól fiatalabb nevelőapja és közte. Ennek feloldására végül a szilvásváradi rokonokhoz költöztették Sz. R. Juditot. Visszahúzódóan, magányosan éldegélt, s nem tett jót neki az sem, hogy az ózdi szakközépiskolában nem tudta letenni az érettségit. Elég könnyen kötött ismeretséget fiúkkal, így jött össze azzal a szilvásváradi sráccal is, akitől teherbe esett. Míg az ezúttal katonaruhában tanúvallomást tevő „úr” köny- nyed kalandnak fogta fel kettejük együttlétét, addig a vádlott komolynak vélte kapcsolatukat. Különösen fájt épp ezért neki a pár héttel későbbi szakítás. Akkor még persze nem tudta — legalábbis végig ezt vallotta -, hogy teherbe esett a fiútól. Mikor azonban novemberben ez számára is egyértelművé vált, senkinek sem szólt, mindenki elől titkolta a tényt. Az is kiderült, még azt sem tudta, melyik az az időpont, ameddig művi úton megszakítható a terhesség...-Miért nem fordult orvoshoz, vagy a gyámként kijelölt rokonaihoz? - kérdezte teljes joggal a tanácsvezető bíró.- Attól féltem, ha a nagyné- ném megtudja, mi történt, akkor tőlük is el kell mennem! így aztán végképp nem mehettem volna sehová - hangzott a sírással vegyített válasz. Hogy mi történt április 8-án délután, a szülést követően, az csak a szakvéleményekből tudható, hiszen a vádlott nem akar; emlékezni a részletekre. Egy bizonyos - hangoztatta az orvosszakértő a csaknem három kiló súllyal, 53 centiméteres testhosszal életképesen született kislányt megfojtották, majd — valószínűleg azért, hogy ne sírjon fel - papírzsébkendőt tömtek a szájába. Ezután bebugyolálták fekete nadrágba, sárga ruhába. A csomagot piros övvel kötötték át, majd a tetemet szatyorban a kukába tették.-Ha ön nem emlékszik - kérdezett ismét a bíró akkor ki fojtotta meg a csecsemőt?-Csak én lehettem, senki más nem járt a szobámban. Az elmeorvos-szakértő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, szüléskor a fájdalom és a hosszan tartó stressz miatt az anya tudata beszűkülhet, ám ez a vádlott esetében nem ért el kóros állapotot. Perbeszédében az ügyész végrehajtandó, a védő felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést indítványozott. A bíróság ítéletében bűnösnek mondta ki Sz. R. Juditot emberölés bűntettében, ezért őt két év és hat hónap börtönbüntetéssel sújtotta. Mellékbüntetésül három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte őt 28 ezer 66 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az indokolásban a tanácsvezető bíró elmondta: a csecsemőt a vádlott kétségtelenül félelmében, de egyenes szándékkal ölte meg. Ézzef arányban pedig csakis végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés áll. Enyhítő körülményként értékelte a lány sajátos családi körülményeit, azt, hogy csak kevés szeretetet kapott otthon. Ugyanígy fiatal korát, részbeni beismerését és őszinte megbánó magatartását. Súlyosítóként vette azt, hogy a vádlott védekezésre képtelen sértett terhére követte el cselekményét. Az ítélet kihirdetése után az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn magának, a vádlott és védője enyhítésért nyújtott be fellebbezést. Az ítélet nem jogerős. (-lay)
