Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

4. oldal Horizont 1995. augusztus 14., hétfő Brüsszeli városkép az elmaradhatlan turistákkal... Aranysárkány és cseresznyesör Brüsszeli napok csavargásai Rendhagyó EDDA-buli Egerben Avagy: egy koncert élményei \ Ei y hétig jártuk Brüsszel ! dombok közt kanyargó görbe ] utcáit, késő este a kövön ül- j (ünk a Királyok terén, és vár- k a több mint 400 éves, góti- ! : us városháza fényjátékát. A ! K. rályok házából szóló ha- ' ingjáték után Vangelis-ze- nére megkomponált fényben mélyvörösen hívogattak az ár­kádok, kísértetiesen kék és vakító tiszta fehérben mere- deztek az égbe szökő tornyok, narancssárgán bukkantak fel az előbb még rejtőzködő csip­kedíszes folyosók, lila és zöld zuhatag hullt a kőszobrok kön- ; töséről, aranysárga fény övezte a szenteket. assan az egymást érő sö­rözőkbe és "étek"-utcákba özönlött a tömeg. A több mint kétszáz féle sörből mi az élénk piros, ám rózsaszínen habzó, édes illatú cseresznyesört és a sűrű, sötétbarna sörök drakulá- ját, az Aranysárkányt válasz- 'ottuk. A főasztalon a meste­rien elrendezett eper, dinnye, ananász, halak, rákok, kagy­lók, a különféle borokkal la­komahalmokként terültek elénk. A szerencsevárók zarán­dokhelyén megsimítottuk a szabadsághős, a kutya és az egér domborművét, fogunk I között mormolva kívánsága- ; iriKat. A babona szerint telje- j ülniük kell! A hiedelem igen j - ős, mert a sok dörzsöléstől sár egészen el vékonyuk és | .etört a hős karja. Nem hagy- I láttuk ki a Manneken Pis (pi­silő kisfiú) szobrát sem. Ezút­tal serkészruhába öltöztették, de kifüggesztett garderobe- ! >eo ztása szerint nyomon kö­rtük, mikor melyik ruhá­jában „működik” majd. Nem mindennapi élményt nyújtott a Művészetek Hegye tövében működő Filmmúzeum, ami mozi. bemutató- és játék­terem is egyben. A Lumiére- testvérek felfedezését ismer­tetve kíséri végig a film törté­netét. Minden kiállított tárgy kipróbálható. A gyerekko­romban rajzolt, egy-egy moz­zanattal bővülő pörgetőköny­vecskéhez hasonlóan forgat­tuk a fotózott mozdulatsoro­kat: a boxoló párost, a táncos­nőt. Egy valódi, 1928-ban ké­szült amerikai némafilmre vál­tottunk jegyet. Borzas hajú zongorista kísérte a Minden kikötőben egy asszony című filmet; szemtelenül pattogott a hódítani induló medve-matróz hetyke zenéje, búgott a csábos asszony dallama. Talányos címe vonzott a Láthatatlan zenekar kiállításra. A bemuta­tóteremben minden zenegépet eredeti hangján szólaltatott meg a muzeológus. Fülsike­títő, de tiszta hangon pengett a kintorna, "énekelt" és gitáro­zott a néhány centi magas ma­jomzenekar. A Régi Művésze­tek Múzeumában végignéztük a Brueghel, Hieronymus Bosch, Rubens, Van Dyck ké­peit. Az idegenforgalmi fői­dényben a Királyi Palota is nyitva áll. A temérdek terem falait drapériákkal, gobelinnel vonták be, a több ember ma­gas ajtókat aranyporral festett motívumokkal díszítették, a csillárokon metszett kristályok sokasága csilingelt. Elkápráz­tatott a ragyogás, a csillogás, a bőség, a pazar bútorok, a sok velencei tükör és üveg. A Moziváros mellett műkö­dik a Mini Európa elvarázsolt park. Az Európai Unió orszá­gainak híres építményei, ter­mészeti és technikai csodái 1:25-ös méretre kicsinyítve mind-mind tartogatnak meg­lepetéseket. Ha megnyomtam az Etna melletti gombot, füs­tölni kezdett a kráter, a kikö­tőben kigyulladt az olajtartály, de rögtön odaúsztak a tűzoltó­hajók és eloltották a tüzet, a bika elindult a torreádor felé és a közönség „ollét” kiáltott... Legtöbben az öt percenként felszálló űrhajót csodálták. A görög csarnok mellett a Pisai ferde torony állt. a hát­térben a gigantikus méretű Atomium magasodott. A világ­kiállításra készült kilenc gömb a régi Belgium megyéit és a vas szerkezetét jelöli. Bennük kilátó, múzeum és presszó működik. A bolhapiacon a hivatalos árusítás végén az el nem kelt holmit kiborították, és a vásár­lók pillanatok alatt szétkap­kodták. A gazdátlanul maradt tárgyakat; darabokra szedett ágyat, székeket, ágybeliket a viszonteladók rendőrök fel­ügyelete mellett rakták teher­autóra. Láttunk csoda-boltokat, mini csupazöld kávézókat magas kőkerítéssel körülzárt udvaron és hosszú reggeliző asztalokat, ahol húsz ember is megeheti Mindennapi kenye­rét — ami a bolthálózat neve is volt egyben. Sokáig hiányozni fog Brüsszel; nagy zöld parkjai­val, szökőkútjaival, tavaival, szecessziós házaival, s a fran­cia sanzonokat éneklő párok­kal az éjszakai kávéházak­ban... Császi Erzsébet „A koncertezés nehéz fizikai munka. Nekünk az a dol­gunk, hogy mindig megfelel­jünk (Pataki, EDDA).” Hatalmas tömeg gyűlt össze azon a nyári estén a Szépasz- szony-völgyi szabadtéri szín­padnál, és mindenki egyet akart: meghallgatni az EDDA koncertjét. A türelmes közönséget a kezdésig reklámok szórakoztat­ták, ám ahogy múltak a percek, egyre jobban követelték az együttest a színpadra. Amint kiléptek, óriási taps­vihar és füttyszó köszöntötte őket, mire Pataki Attila - nem sokat teketóriázva - magához ragadta a mikrofont: „Jó estét kívánok, hölgyeim és uraim! Az összes hülyeség ellenére tiszte­lettel köszöntök mindenkit, és köszönöm nektek, hogy eljötte­tek ma este, hiszen itt minden­féle időjárások jöttek-mentek. Akik itt vannak, azok tényleg velünk vannak, tényleg szeretik a zenénket, köszönet érte." Az idei turnéjukat a felvidé­ken kezdték, majd Jugoszláviá­ban folytatták, ahol mindenféle katonai felségjelzésű kocsik között adtak koncertet. „Furcsa volt. Ott ,is sok magyar van. Nem értem én ezt, nem értek sem a politikához, sem a törté­Életének 89. évében, Jankovics utcai költői műhelyében, Apor Elemér új verskötet összeállítá­sán dolgozik, és egy kisregény­terjedelmű szépprózai munká­ját készíti elő kiadásra. Megjelenésre vár, gépiratban már régóta készen áll sajátosan eredeti szemléletű nyelv-filozó­fiai könyve: A hangok világa. Szerzője abból indul ki, hogy a beszéd az ember első szociális tette. Apor minden alkotás kez­detének az utánzást tartja. Sze­rinte ez adja meg a beszédnek is a valósághitelét. A valóságos dörgést érzi például a szó d, r, g hangjaiban. Bizonyítja, hogy az ember a természettől tanult meg beszélni és minden emberi hang megtalálható a természet­ben is. A nyelv hangjai a természet­ből származnak, például nyil­vánvaló a magyar k hangnak a kővel való kapcsolata, a p-nek az összetartozása a porral. A la­tin pulver valóságos port ver hangzásával. A levegő mozgá­sából származtatja a súrlódó hangok legtöbbjét. Felhívja a figyelmet a h hangra, amely a mozduló levegő, a szellő, az enyhe fuvallat leképezése. Ezt rejti magában a magyar hallani, amint a hozzá hasonló hang­nelemhez, de akár merre me­gyünk, egy csomó jó magyar van" - mesélte a rajongóknak Pataki a határokon túli koncert­jeikről. Majd megkezdődött a valódi músor: a jókedv hamarosan te­tőfokára lépett, és a zeneszá­mok közötti rövid szünetekben nyíltan, őszintén beszélgettek egymással, az együttes életéről, a családról és a szerelemről. A fülledt nyári éjszakán ha­mar előkerült a kiszáradt to­rokra a megfelelő üdítő, amely­ről Gömöri Zsolt a következő­ket vallotta. „Aki a jó bort nem szereti, az csak rossz ember le­het, én pedig a jó bort szere­tem." Az együttes igazán nem mondható irigynek, hisz a neki szánt üdítőből a közönséget is szívesen kínálták (ami legin­kább a büfésnek kedvezett). A koncert hagyományos menetét „Atis” törte meg. „Nagyon jó ötletem támadt, és mivel egé­szen jól érzitek magatokat, és mi is, ezért ne hagyjuk abba, kezdjük elölről”. így a koncert újra elkezdő­dött, de az együttesnek nem na­gyon ment az éneklés (az a jó egri bor), de a rajongók kisegí­tették őket. Gömöri Zsolti a koncert folyamán arra az elha­zású görög hüleó, német hören stb. A magyar nyelvre jellemző, hogy tiszta hangélményekből alkot szavakat. Ha több hang­élmény jelentkezik, a mással­hangzó-torlódásokat bizonyos, jellegadó magánhangzókkal ta­golja, osztja el, így alakítja ki a szavak belső, hangzási egyen­súlyát a könnyebb kimondható- ság kedvéért. A magyar nyelv természetes, széljárta síkföldi fogantatású, egyenletesen lé­legző, nyugodt szavakból áll, ez a jellegzetessége az alkotók, a nyelvhasználók bölcsességét, esztétikai igényességét bizo­nyítja. A könyvekkel jubiláló Apor Elemér újra és újra igazolja hí­res költőtanítványának, Kál- noky Lászlónak igazát: „nem veszhet el, aki újraszüli ma­gát”. Az esztétikai szépség és az etikai jóság önmagát újra­szülő szerelmese az igazságnak is elkötelezettje. Egyik vitacik­kében hangsúlyozza: „Súlyo­san tévednek, akik azt hiszik, hogy a város nem egyéb,mint az egy helyen lakó, ott megtelepe­dett emberek összessége. Több annál. Múltjával, történelmé­nek egész nyomaté Icával több. Mert itt vastag réteg rakódott le tározásra jutott, hogy legalább egy szám erejéig a tombolóban nosztalgiázik. A meghatottságtól könnyes szemmel emlékezett vissza 1978-ra, mikor a Budai Ifjúsági Parkban ő is így kezdte. Éjfélkor már nem lehetett to­vább húzni a koncertidőt, vége szakadt a bulinak. A közönség lassan oszlott szét, azon az éj­szakán egy nagy család volt ott a koncerten, mindenkinek egy volt a fontos, egy dologért él­tek, és ez az - EDDA. A koncertet követő napon délelőtt az együttes a Centrum Áruházban dedikált: a jókora rajongótábor itt is jelen volt, és az együttes tagjait szeretettel vették körül. A dedikálás köz­ben sikerült pár percre elérnem az együttes menedzserének asszisztensét, akitől megtud­tam, hogy a tűmét.beféjezve, az együttes Krétán tölt el/ egy he­tet, majd hazatérve •szeptember végén egy újabb.- úgynevezett országos művelődési házas tur­néra indulnak. A hűséges ra­jongókról sem , feledkeznek meg, mert augusztus közepén jelentetik meg a budapesti-kon­certjük hanganyagát CD-n és kazettán. Hancsák Orsolya a tatárjárás gyújtogatásának keserű füstjéből, Dobó hősi küzdelmeinek verejtékéből, ki­lencven év török uralmának Al- lah-himnuszaiból, Rákóczi ha­rangjának kongásából, Kossuth tisztelgéséből, orosz csizmák dobogásából, rengeteg vérből, könnyből, dicsőségből. Ez a vá­ros nem egykönnyen engedett falai közé idegent az elmúlt századok során.” A régmúltból induló fényes névsort folytatva, napjainkban - az egri polgár számára rangot adóerővel - ő testesíti meg Gárdonyi igazát: nem születhet mindenki; Éger­ben, de kivívhatja az egri nevet. Verum et justum est - il)ő..é.\ igazságos -, hogy elismerjük: már most is nyilvánvaló, ké*- sőbb pedig bizonyára'még job­ban látható lesz? a NX.’ siaáádi Egerről, a Biikkről pála, szeb­ben senki sem ..dalolt,., Igéző hangon mond áldást csodálatos múltú, architektúrái szépségű lakóhelyére, a számára örök ei- vitást jelentő Egerre: „Dajkáld völgy eme várost / dombok öleljétek / süsd nap, hold te vi­gyázd / pattogó csillagok ko­szorúja / szikrázzon árnya fö­lött. / Legyen boldogság, béke hazája / örökké”. Cs. Varga István ember 1 -j étöl Gyógyszer, táppénz - megtakarító intézkedések gészségbiztosítási Önkor­át elnöksége elfogadta i okát az intézkedési javasla­tokat, amelyektől 3-3,5 milliárd •rintos megtakarítást remél­ek. Ezek szerint szeptember 1- '</ szigorodik a táppénz-ellen- • zés, szűkül a közgyógyellátási igazolványra kiváltható gyógy­szerek köre, változik a gyógyá­szati segédeszközök támoga­tása és teljesen megszűnik a vény nélkül kapható patikasze­rek tb-támogatása. Minderről szólva, Sándor László, az egészségbiztsító el­nöke elmondta, az egyik jog­szabály-tervezet szerint ősztől újra ellenőrzik: indokoltan vagy indokolatlanul vett-e, illetve _ '.V* 'i.Ű'L'i tart-e valakit táppénzen az or­vos. Az ellenőrzés nem a ko­rábbi felülvizsgáló főorvosi rendszerben, hanem szúrópró­baszerűen zajlik majd. Az el­lenőrzéseket az Országos Or­vosszakértői Intézet egy önálló csoportja végzi, a háziorvosok­tól beérkező rendszeres jelenté­sek alapján, illetve a munkálta­tók kérésére. Szigorításokra számíthatnak a közgyógyellátottak is, akik számára a jövőben csak a házi­orvos írhat fel gyógyszert. A közgyógyellátási igazolványra ingyenesen kiváltható gyógy­szerek köre azonban szűkülni fog, mintegy 80-100 patikaszer kerül le erről árlistáról. , •>. ... •*>.j ,r.3 . ,r* t- .- .eV Gyermekszemmel Magyarország '95 Amiről egy, 10-12 éveseket érintő felmérés tanúskodik MOTTÓ: Élj úgy, hogy a haji aki voltál, ne restelljen téged, A házasság és a gyermekválla­lás olyan, mint egy háromfo­kozatú sebességváltó: szeretet, brátság, szerelem. Lassacskán kell a fokozatokat váltani. Amikor megérkezik jövőnk záloga a gyermek, alaposan átváltozik az életünk. De vajon ők, hogyan gon­dolkodnak rólunk, egyáltalán itteni létükről? Nos, a legutóbbi felmérések szerint a magyar gyermekek egyharmada a létminimum alatt él. Kevés tejet, húst, zöld­séget fogyasztanak, csupán az esetenkénti nassolásokat en­ani gyermek, felnőttet. (Jesus H.) gedik meg maguknak, ami kell a „boldogsághoz” - hambur­ger, hot-dog, jégkrém. Sajtot például alig esznek, szinte nem is ismerik a különféle minő­ségű érlelt tejtermékeket. Közülük 34 százalék másutt szeretne élni, mint a szüleik, magyarul nem akarják azokat a gondokat felvállalni, ame­lyeket otthon tapasztalnak. A teljességhez hozzátarto­zik, hogy 10-12 éves korúak körében végezték a felmérést, - Pest, Nógrád, illetve Vas megyében. A szülőkről; egyedül neveli a gyermekét, 15 százalék, a munkanélküliek aránya 9 szá­zalék. És, hogy a szegénységről mi a véleményük? Számukra a jó­lét leginkább a tárgyak birtok­lásával jár együtt. „Akinek nincs rotring ceruzája - nyilat­kozta egyikük, - az szegény.” Egészségi állapotuk kétség­beejtő. 20 százalékuk alvási zavarokkal küzd, 34 százalék pedig állandó fejfájásról pa­naszkodik. Az összegzés pedig mindent megmagyaráz, gyermekeink 50 százaléka magányosnak érzi magát, legfőképp azért, mert nem tudják megbeszélni sajátos problémáikat a szüle­ikkel. Napjainkban ez tulaj­donképpen nem is csoda. Mi­kor van időnk játszani, egyál­talán van-e türelmünk foglal­kozni velük? Látnak bennün­ket nevetni, mókázni? Vidám velünk az élet? Mindent egybevetve; sok gyereket érzelmileg annyira szétszórttá tesznek a családban és a társadalomban zajló heves események, hogy jövő nemze­dékünk egészséges felnőtté vá­lása komoly problémák elé néz. És ezt az igazságot senki sem éli át olyan mélyen, mint maguk a gyerekek. Cs. T. É. 1 ii \ Gr * . ■>. > ü i i ;V min Vfi « •xts'1 Hangok Apor Elemér műhelyéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom