Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08 / 83. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. április 8., szombat __________________Kertbarátoknak__________________ M it tegyünk tavasszal szobanövényeink fejlődéséért? Egyre hosszabbodnak a nappalok, több és erősebb a szobába bejutó fény. Ha­tására növényeink élette­vékenysége felgyorsul, itt az ideje, hogy a többi kör­nyezeti feltételt is a kedve­zőbb fényviszonyokhoz igazítsuk. A tél folyamán növé­nyeink átszőtték a cserép földjét, kivonták belőle a tápanyagot, tömődötté, sa­vanyúvá vált. Először válasszunk megfelelő méretű és for­májú cserepet. A pálmafé­lék számára hosszúkás, mélyebb cserép alkalmas. Az azalea, begónia, sansa- viera lapos, széles szájú cserépben fejlődik jól. A legtöbb növényt a közis­mert, hagyományos for­májú cserépbe ültessük át, de a réginél 2—4 centimé­terrel nagyobb átmérőjűbe. Ennél nagyobb nem okoz igazán gondot, de a hajtás­növekedés később indul meg, mert a növény elő­ször a gyökérképződésre adja energiáját, míg aztán át nem szövi. A túl nagy cserép esztétikailag is rossz, nem arányos a nö­vény nagyságához. Anya­gát tekintve ma már a mű­anyag az elterjedtebb. Aki agyagcserepet vásárol, ül­tetés előtt áztassa egy-két órát vízben, hogy ne a nö­vény földjéből szívja meg magát. A virágüzletekben, szakboltokban különböző típusú földkeverékek kap­hatók. Ezek összetételükben, szerkezetükben, kémhatá­sukban is különböznek. A Florasca A típusú föld laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, savanyú kém­hatású. Szobafenyő, páf­rányfélék, begónia, antú- rium, broméliák számára alkalmas. A Florasca B már kissé kötöttebb, jó vízgazdálko­dású, gyengén savanyú. Ezt vegyük a ciklámen, aszparágusz, fukszia, bo­rostyán, afrikai (fokföldi) ibolya, vízipálma, diffen- bachia számára. A Florasca C virágföld kötött, jó szerkezetű, jó vízgazdálkodású. A mus­kátlival beültetett balkon­ládákba, leándemek, pál­mának, pletykának való. A cserép aljára tegyünk drén- rétegnek 1-2 ujjnyi kavi­csot, majd úgy a földet, il­letve növényt. A régi cse­répből kiütött növény föld­jéből felül és alul is ve­gyük le az elsavanyodott réteget, úgy tegyük a friss földbe. Az átültetett növények levelét törölgessük le (ki­véve azokat, amelyek le­vele szőrözött, mint pl. szarvasagancs-páfrány, af­rikai ibolya), ezzel az asz- szimilációt segítjük, az esetleges kártevőt eltávo­lítjuk. Egy ideig fokozott fi­gyelemmel, nagyobb gon­doskodással kell kezel­nünk átültetett növényein­ket, míg a gyökeresedés meg nem indul. Ne tegyük tűző napra, huzatba, óvjuk a kiszáradástól, túlöntözés- től. A kevésbé szép cserép takarására nagyon sokan helyezik növényeiket dísz­edénybe, kaspóba. Mivel ez nem látszik át, nem vesszük észre, hogy a lo­csolás után az edény alján összegyűlik, és tartósan megáll a víz. Ez a gyökerek rothadá­sához, pusztulásához ve­zethet, de még kedvezőbb esetben is a levelek ledo- bálásához. Különösen ér­zékeny az ilyen „lábvízre” a fikusz. A tavaszi fagyok elmúl­tával a legtöbb cserepes növény a szabadba (kertbe, balkonra, teraszra) vihető „nyaralni”. Ha megfelelő helyet találunk, legtöbb­ször mennyiségben, szép­ségben felújulva kerülnek nyár végén vissza a szo­bába. V. Pénzes Judit ____________Mindennapi Nyelvünk____________ E gyéni és közéleti nyelvhasználatunk fricskái Szó- és nyelvhasználatunk je­lenségeit és gyakorlatát jel­lemző sajátosság a gyakori fricskázgatás. S ahogyan na_p mint nap tréfás bosszantások közepette bizonyos beszéd­helyzetekben beszélőtársaink orrára vagy fülére adott pöc­cintésekkel fejezzük ki nem­tetszésünket, ugyanezt tesszük szó- és nyelvhasználati frics­káinkkal mindennapi életünk történései közepette is. Azzal a különbséggel, hogy ez a fricska nem az elítélés szán­dékával vállal szerepet, hanem inkább a népszerűsítés céljait szolgálja. Erről tanúskodik például ez a szövegrészlet is: „A gyöngyösi Liberális Köz­életi Körről, népszerű nevén a Likőrről van szó” (Heves Me­gyei Hírlap, 1995. jan. 28.). Nem véletlen az sem, hogy a sajtó hasábjain megjelent közleményekben is a nép szé­les körének, a nagyközönség­nek megnyerése céljából a népszerűség hajhászása is ér­zékelhető. Ez a cél elérhető, ha közérthetően, világosan fo­galmazzuk meg mondaniva­lónkat, de éppen napjainkban a legváltozatosabb beszéd­helyzetekben, legújabban pél­dául a sport eseményeivel kapcsolatban jut szerephez egy-egy népszerűsítő szó- használat, s újságjaink sport­rovatában a csapatok hivatalos neve helyett népszerűsített megnevezései olvashatók: „Szűcsi hősies harcban verte ki a Lokit, a Hatvani Lokomo­tív csapatát (Heves M. Hírlap, 1995. márc. 21.). A nyelvhasználati fricskáz­gatás típuspéldájaként idézhet­jük ezt a szövegrészletet is: „A markazi új gyermektánccso- portot, a Széltoló együttest is ki kell emelnünk” (Heves M. Hírlap, 1995. márc. 18.). A népszerűsítő megnevezés a tréfálkozó szeleburdi rokon ér­telmű párjaként tudatunkban nem a hebehurgya, kelekótya, hányaveti minősítéseket idézi fel, hanem inkább a megneve­zés játékos elemeinek hatásté­nyezőit erősíti fel számunkra. Ezek a típuspéldák is ezt ta­núsítják: A gyöngyösi Macs­kabölcső Zenekar, karicáló ráncika, acsarkodó pennapa- lika. A tudatos humorizálás je­gyében megfogalmazott szó- és nyelvhasználati fricskák az egészséges, a természetes nyelvi derű forrásai és hordo­zói. A sajtóbeli szövegrészie­tekben úgy viselkednek, hogy sajátosan önálló használati ér­tékeket fejeznek ki. Ezek a példák is ezt tanúsítják: „Holtvágányon a Budapesti Vasutas Club” (Magyar Nem­zet, 1995. márc. 14.). - „A Holtvágány kisvendéglő a hét végeken is nyitva tart a Loko­motív söröző helyén” (M. Nemzet, 1995. márc. 16.). Költőink gunyoroskodó jó­kedve gyakorta meghökkentő fricskákkal lep meg bennün­ket. A rímek hívó szavára je­lentkező szóalakok furcsán hangzó formái tanúskodnak erről a fricskatípusról: „ím, itt az ős/ dilemma:/ ha elsza­kadna csillagtól fénye,/ mi lenne a?" (Majtényi Erik: Kínrím). - „Herceg/ a szú is/ másodperceg" (Veres Miklós: Ballada a felgyorsult időről). A bohóság határát súroló fricskákat is megkedveltük. Ezt a típust érzékeltetik ezek a verses szövegrészietek: „Ol­vasóim, bús magyarok: Mi­ránk csupa pech agyarog” (Tóth Árpád: Országos eső). - „Kétszer-kettö - nagy uram, nagyurog” (Fenyő László: A büroketrecből). - „Ki tud­hatja, hogy mitől zokorog? (Tamkó Sirató: Tragédia). Azt is szívesen olvassuk, ha egy-egy költő saját nevével játszadozva szellemeskedő fricskákba csap át, s ezzel szellemes szójátékos nyelvi le­leményekkel ajándékoz meg bennünket. Ezt tanúsítja Simor András ebben a versrészlet­ben: „Egész délután morgokj Semmit teszek, simorgok” (Simor András: Kis dal). Azt is megtapasztalhattuk, hogy a humor jegyében meg­alkotott fricskák a rendhagyó ragozás felhasználásával vál­lalnak kifejező, közlő szere­pet. Erre nyújt beszédes példát ez a verses szövegrészlet: így egész hihető,/ hogy sosem is valék,/ nincs kétség,/ így lé­szen,/ lévén létem, leendő” (Nyerges András: Létige). Az egészséges diákhumor is teremtő lehetőség egy-egy szóhasználati fricska jelentke­zésére. Csak egy valóban be­szédes példát ennek érzékelte­tésére. Aurélien Sauvageo filo­lógus nevének felhasználásá­val francia-magyar szótárát használók ezt a fricskát alkot­ták meg: Szóvágó. Dr. Bakos József Tennessee Williams élő hagyatéka Az igazi írónak sohasem kell témát keresnie, a téma mindig tudja, hol találja meg őt. Ez a velős mondás kimondottan ér­vényes Tennessee Williamsre, akinek világhírű drámáját, A vágy villamosát nemrég mu­tatta be az Gárdonyi Géza Színház. Az 1914-ben Délen szüle­tett Tennessee Williams (ak­kor még Thomas Lanier) élet­pályája tipikusan amerikai. Tanulmányai befejezése után mindenbe belekap, gyakran változtat állást. A lírai-prózai próbálkozások után hamar rá­talál igazi műfajára, a drá­mára. Ahogy ez már többször megesett a világon, első drá­mája, az Angyalok csatája kí­nosan megbukott. Az ifjú szerző viszonylag gyorsan ki­heverte a kudarcot, és meg­szállottan tovább alkotott. A siker nem váratott sokáig ma­gára, mert az Üvegfigurák, melynek hőseit családja és szűkebb rokonsága tagjairól mintázta meg, már óriási visszhangot váltott ki. Ezután beindult az írói gépezet, és a negyvenes évek végétől egy­más után születtek a kitűnő drámák: A vágy villamosa, a Macska a forró bádogtetőn, az Ifjúság édes madara, a Nyár és füst, a Tetovált rózsa, Amíg összeszoknak és a többiek. Drámáinak szűzséjét az amerikai valóságból menti. Nem a csillogó-villogó fel­szín, a lehetőségek fantaszti­kuma izgatja, hanem a félre- siklott, a megsüllyedt élet vál­ságai ésAragédiái. Hősei fékte­len szenvedélyek rabjai, az „édes álom”, az ital, a nemi el­tévelyedés determinálja sor­sukat. Színpadi műveiben a látszat és valóság, a felszín és a mély döbbenetes ellentmon­dásai, megrázó ütközetei tá­rulnak fel. Tennessee Willi­ams mestere a szakmának. Bámulatos érzékkel, rutinos magabiztossággal építi fel drámáit. Elragadóan lehetetlen drámai effektusai, édes-keserű komikuma, lírába oltott gro- teszkje, groteszkbe ágyazott szentimentalizmusa, stilizálat- lan jellemábrázolása freneti­kus élménnyé teszik darabjait. Drámáinak alapképletét a legérzékletesebben talán A vágy villamosában fogalmazta meg. Stanley-ék viszonylag boldog életébe váratlanul be­robban Blanche, az asszony nővére, aki őszinte-mesterkélt szerepjátszásával mindenkit összezavar, túlzott rokonszen- vet, illetve ellenszenvet éb­resztve maga iránt. A kétes múltról, az anyagi csődtől me­nekülő, megtépázott asszony utolsó mentsvára megértő húga, Stella otthona. Az egy­szerre fekete bárány és szá­nalmasan fuldokló Blanche végső kétségbeesésében, utolsó reménysugárként Stan­ley barátjára akaszkodik, de a fülig szerelmes és jóságos Mitch is megundorodik a tet­szetősen odaadó nőtől, mikor feslett múltjáról értesül. A „betolakodót”, a rögeszmék és illúziók megszállottját, a be­vált polgári életrend megcsú- folóját a család kiveti magá­ból, és idegszanatóriumba szállíttatja. E rendkívül hatásos és pergő cselekményű dráma nemcsak az amerikai élet­forma szennyesét teregeti ki, hanem azt is érzékelteti, hogy a konvenciók látszata mögött a magány, az elszigeteltség, az elidegenedés, az egymás elleni agresszió bújik meg. De benne van a darabban az „édes álom”, az „ifjúság édes ma­dara” víziója, s csődje is. A vágy villamosa mellett Tennessee Williams másik kulcsdarabja Az ifjúság édes madara. Áz alaptéma újabb változatában a szerző felvo­nultatja az amerikai élet kétes jelenségeit és figuráit, a léha selyemfiút, a kiégett dívát, a hordószónok politikust s an­nak hatalmából és vagyonából élősködő, élvhajhász fiát, meddővé tett lányát, azaz a karriertörténetek pozőrjeit és bábjait. Többé-kevésbé min­den Williams-hős „forró bá­dogtetőn” él és ott vár szere­lemre, megértésre, az álmok beteljesülésére. A Macska a forró bádogtetőn halálos beteg milliomosa is ráébred arra, hogy életét elherdálta, a ke­gyes hazugságok fájdalmas magányba torkolltak. A befutott író még öregko­rában is hajszolta a munkát, habzsolta a sikert. Megpróbált alkalmazkodni a változékony színházi divathoz. Egyik utolsó műve, a Könnyű, nyári ruhában, egy drámába oltott kísértetjáték. A kimondottan társaság­kedvelő, de rendkívül hiú drámaíró a végletek embere, nagy különc volt. Milliókat keresett, de szerette sajnáltatni magát. Pőrére vetkőztette hő­seit darabjaiban, de maga is fura szenvedélyeknek hódolt. Gore Vidal írók, gengszterek, professzorok című esszégyűj­teményében szellemes-pikáns sztorikat elevenít fel az ünne­pelt íróról. Egy vidám vacso­rán például a koszorús orosz költő, Jevtusenko, miközben vedelte a méregdrága borokat, a küldetéstudattól és az alko­holtól feltüzelve kioktatta vendéglátóját a pénzhajhá- szásról, meg a nemi eltévelye­désről. Williams először meg­döbbent a mámoros poéta hetyke merészségén, majd ön­feledt kacagásban tört ki. Egy­szerre vonzotta és taszította az Amerikában szokatlan bátor­ság, a „hízelgő” udvariatlan­ság. A valóság és az- áltatás szirupos-kínos szövevényei­ben vájkáló, a mesteri szerep- játszás andalító kegyetlensé­geit felmutató, a belső vívódás és a kedélyes látszat bravúros elegyítését megvalósító Ten­nessee Williams-drámákat ját­szani minden színház számára izgalmas és nehéz feladat. Nagy kihívás, különleges erő­próba, de megéri... Hekli József A filmgyári jelentkező válasza A filmgyárban jelentkezik egy fiatalember, és szerződést kér. - Jól van - mondja a rendező —, de kérdés, hogy el tudná-e ját­szani egy házasságszédelgő szerepét? A fiatalember válaszát lásd a vízsz. 1. és függ. 47. sz. sorok­ban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt betűk: Y, Á) 13. Néprajz 14. Idegnyugtató gyógyszer 15. Liba mondja 16. Roller - a gye­rekek szóhasználatával 18. Va­lamit ésszel felfog 19. Elba egynemű hangzói 21. Fizikai képesség 23. Újságíró (Jenő) 25. Mennyi - lengyelül (ILE) 26. Ifjúsági regénytár 28. Az egyik égtájról vájó 29. Mennyi­séget jelölő adat 30. Szelíd er­dei állat becéző elnevezése 32. Ötvenöt - római számmal 33. Fitos orrú 34. Muzsikát szolgál­tató együttesek 37. Sertéslakás 38. Igevégződés 40. Akadály- pálya része 42. Harcot kezde­ményez 44. Némán zúgó! 45. Billeg ikerszava 47. Levélmin­tázatú 48. Hajóépítésre használt rendkívül kemény fa 50. Tímea becézve 51. Nagy múltú buda­pesti sportklub 52. Az egész bi­zonyos hányada 54. A New York-i operaház közismert el­nevezése 55. A mitológia sze­rint Zeusz tehénné változtatta 56. Nem kételkedett, bizako­dott 57. Idegen hármas 59. A rénium vegyjele 60. Hegyen át­vezető közlekedési vonal 62. Üldözöttet befogott. FÜGGŐLEGES: 1. Építményt szilárdabbá tesz 2. Terméket új értékkel ellát 3. Róna egynemű hangzói 4. Érte­sülés 5. Értelmes 6. Aljas, becs­telen 7. Tiltószó 8. Nyújtott ke­zével érinteni tudja 9. Teréz be­cézve 10. Valamit érdektelen­nek talált 11. Ötszázegy - ró­mai számmal 12. Mérőműszert alaphelyzetbe vivő 17. Bírói döntést hozott 20. Lakást felfű­tött 22. Valamit felügyelet alatt tart 24. Szórakozásképpen gyakran bújja a könyveket 25. Orosz járműmárka 27. Mező- gazdasági eszköz tartozéka 29. Eles hangot hallat 31. Ritka női név 33. Dzsesszfesztiválok színhelye Finnországban 35. Mutatószó 36. A tetejére 39. Kócos anyagot szálaira bontott 41. Kalapácsvetésben olimpiai bajnok volt 1964-ben 43. Kecske mondja 46. Ebbe a má­sik irányba 47. A fiatalember szavainak folytatása (zárt be­tűk: T, M) 48. Csinálta 49. Két részre 52. Menekülési lehető­ség vészhelyzetből 53. Huzal 56. Némán híguló! 58. A sze­mélyét megelőző helyre 61. Részben odaüt! 62. Urán és ká­lium 63. Esztendő. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom