Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-22 / 68. szám
1995. március 22., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Öt település közösen: kistérségi társulással... Megalakult Poroszló, Újlőrinc- falva, Sarud, valamint Kisköre és Tiszanána — e két utóbbi település egyelőre elvi hozzájárulásával - községek kistérségi társulása, amelyet a megyei ön- kormányzat is támogat. A cél kialakítani előbb a társulás infrastruktúráját, s egy térségi menedzsert alkalmazni. Aki pályázat útján elnyeri az állást, annak lesz a feladata, hogy kidolgozza, hogyan vehet részt a társulás a PHARE-programban. A polgármesterek a társulás elnökéül Kiss István sarudi polgármestert választották. Különböző pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni az egészségügy térségi fejlesztéséhez, a szennyvízprogram megvalósításához. Az induló tőkét a települések önkormányzatai biztosítják. Horváth Enikő születésnapi zsúrján A poroszlói általános iskolások is hivatalosak voltak Sarudra, Horváth Enikő születésnapi zsúrjára, amelyet ottani 4. és 6. osztályos társai szerveztek számára. A sarudi gyerekek műsorral kedveskedtek Enikőnek, volt emeletes torta, sok-sok sütemény. A poroszlói gyerekekkel közös vetélkedőn vettek részt, akik a jótékony- sági gála videófelvételét, virágot, csokit ajándékoztak a kis ünnepeltnek. Bostoni látogatáson Feldebrő első embere Háromhetes tanulmányúton tartózkodik Bostonban Kelemen József feldebrői polgármester, akit az ottani magyar testvérbizottság tagjai hívtak meg. Ott-tartózkodása alatt ellátogat különböző intézményekbe: rendőrségre, egyetemre, s kulturális eseményeken vesz részt. Májusban adják át a „47 milliós” új utat 47 millióba kerül az Egerfar- mos és Mezötárkány között épülő új út. Nem sok munka maradt hátra: a vízelvezetők kialakítása, a padkarendezés zajlik. Átadás: májusban. A négy fiatalember igazán elismerésre méltót produkált... fotó: fazekas István Négy „aranyos” a makiári repülőtéren Mióta az ember ember, mindig hajtotta a repülés vágya. A légbe tőröket egy ideig afféle fantasztáknak tartották, hiszen gondolhatta-e józanul valaki, hogy versenyre kelhet a madarakkal? A hajdan irreálisnak tartott vágyak - hála azoknak, akik hittek az úgymond lehetetlenben is - ma természetesnek számítanak, s sok-sok fiatal számára a felhők fölötti út szinte magától értetődő. így van ez az Egri Repülő Klubnál is, ahol a pilóták a makiári repülőtérről startolnak szabadidejükben, és egyre több, figyelemre méltó eredményt érnek el és írhatnak be a klub történelemkönyvébe, valamint az országos, illetve a Nemzetközi Repülőszövetség nyilvántartásába. Ezekről beszélgettünk a minap dr. Perbíró Valérről, az egriek klubtitkárával, aki maga is régi vitorlázó, és örömmel újságolta, hogy a legutóbbi képzési évben a klub 50 éves fennállása óta egyedülálló sportteljesítmény történt: Juhász Zsolt egri, Bocsi István füzesabonyi, Gál Tamás novaji és Ludányi László makiári fiatalemberek „kirepülték” az Aranykoszorús Sportfokozat első feltételét, a 300 kilométeres céltávot.- Ilyen fiatal korban még nem teljesítettek hasonló feladatot nálunk vitorlázórepülők - erősíti meg a klubtitkár, aki több szakmai magyarázatot is fűz a fentiekhez. - Az első fokozat a távolság kirepülése, amelyet háromszögben kell végrehajtani. A fordulópontokat - a települések jellegzetes épületeit - légifényképezéssel dokumentálni kell. Ezeket vizsgálják felül és hitelesítik a szövetségek, no és az 1500 méter közötti változó magasságot. A másik feladat a „leol- dástól”, azaz az indítási magasságtól mért 3 ezer méteres magasság elérése termikelés közben. Az adatokat műszerek rögzítik. Ennek teljesítéséhez nem kevés pénz kell, hiszen a „hullámtáborozás” nem olcsó mulatság, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ebben az esetben kezdő dolgozókról, egyetemistákról, sorállományú katonákról van szó. A költségek fedezésére a klub pályázatot nyújtott be az Egri Ifjúsági Alapítványhoz. Bizakodnak a sikerben, hiszen a klub szeretné a fiúkat benevezni az országos vitorlázóversenyre is. Amíg beszélgetünk, előkerülnek a hangár zsúfolt mélyéről az „aranyosok” is.- A legjobb időt fogtam ki - emlékezik vissza a 21 éves makiári Ludányi László, aki 10 éves kora óta a reptér ismert „tartozéka”. Mint fiatalember, csak ’89-ben kezdett repülni, de gyorsan megszerezte az ezüstkoszorút. - A Makiár - Tiszakécske - Tiszadob - Makiár útvonalon 304 kilométert tettem meg 5 óra 11 perc alatt, hiszen az indulási magasságot, az 1900 métert is el kellett érnem. Nem volt nehéz.- Volt rádióm, és a földdel tudtam kommunikálni. Sok biztatást kaptam odalentről - veszi át a szót a 23 éves, ugyancsak katona Bocsi István, aki egyébként füzesabonyi. - Kétezerről indultam vissza a reptérre, és már csak 10 kilométer választott el a céltól, amikor 150 méterre süllyedtem. Leszállóhelynek Mezönyárád focipályáját szemeltem ki, amikor elkaptam egy fuvallatot. Felmentem 900-ig, és hazasiklottam 4 óra 50 perc alatt. Repülőscsalád sarja a 25 éves Juhász Zsolt hangármester, akinek édesapja és édesanyja is repült fiatalabb korában. Ő volt az első „aranyos”. Nagy ünneplés várta a földön, amikor visszatért az útról. Már a levegőből „leordította”, hogy megvan... Mindenki ujjongott örömében.-Mezőkövesdnél azt hittem, baj lesz, hisz 450 méterre „fogytam”. Egy termikkel kettőszázat emelkedtem, s ezzel haza tudtam érkezni - eleveníti fel a legizgalmasabb pillanatokat a fiatalember. A negyedik aranyat a novaji villamos-üzemmérnök, Gál Tamás szerezte - egy héttel később, mint a többiek. Most ő is katona, Szentendréről jár repülni haza a 24 éves pilóta.- Nekem is saját körutam volt, mint a barátaimnak - mondja. - Kitűnő időben indultam a Makiár - Bércéi - Tokaj - Makiár útvonalon. A felhőalap volt talán 3 ezer méter is, így nyugodtan társaloghattam rádión keresztül a társaimmal. Tokajnál aztán belekerültem egy nagy lyukba, „leeresztettem” 800 méterig. S itt jött a szerencse: újra termi- ket fogtam, és hazataláltam - fejezi be élménybeszámolóját, s aztán ő is társai után indul a hangárba, hiszen ott mindig akad tennivaló. Fazekas István Alapítvány a templomért Nem mai keletű a probléma, ugyanis meglehetősen régóta gond van az aldebrői római katolikus templommal. Az utóbbi időszakban azonban a vártnál is nagyobb mértékben romlott az épület tetőszerkezete. A csekélyke téli csapadék is nagy károkat okozott, több helyen beázott a tető, néhány freskó megrongálódott, különösen a szentély fölötti részen. A templom 1760-ban épült, tornyán 1927-ben a fazsindelyt lemezre cserélték ki, a tetőzetet pedig a rákövetkező esztendőben eternittel fedték be. Magát a faszerkezetet csak részben cserélték ki, s az mára már oly mértékben tönkrement, hogy teljes felújítása elengedhetetlen. Több szakértő - Ott László megyei és dr. Berecz Zoltán füzesabonyi építész - rendkívül sürgetőnek ítélte meg a helyzetet. Az aldebrői egyháztanács úgy döntött, hogy mihamarabb hozzá kell kezdeni a felújításhoz, hogy elejét vegyék a további károknak. Szakemberektől kértek árajánlatot. Az ösz- szeg 4,5-5 millió forint. A plébánia ekkora pénzeket nem képes előteremteni, ezért létrehozták az „Összefogás Aldebrő Római Katolikus Templomáért Alapítványt”. A felújítást a község önkormányzata is fontosnak tartja. Anyagi lehetőségei azonban szűkösek. Az idén a költségvetésből csak 100 ezer forintot tudnak erre a célra fordítani. Farkas László polgármester szerint közös összefogásra van szükség, a szükséges összeget több helyről kívánják összegyűjteni. Hogy mire, kire számítanak?- Az alapítványra bármilyen adakozást köszönettel fogadunk. Az egyháztanács tagjai a napokban felkeresték a helybélieket, akiknek nagy része úgy nyilatkozott, hogy támogatja az ügyet. Sokan már be is fizettek bizonyos összegeket. Levélben keressük meg azokat, akik elkerültek Aldebrőről, de valamilyen módon még kötődnek, kötődniük kell a községhez. A településen és a környékén működő szövetkezeteket, intézményeket is megkérjük, járuljanak hozzá a felújítási költségekhez. Az Érseki Hivatalhoz is fordultunk. Az idén, sajnos, nem tudnak segíteni, de jövőre mindenképpen támogatni fogják a munkálatokat. Javasoltak egy német alapítványt, ahonnét pénzhez juthatnánk.- Ezt az évet arra szánjuk, hogy előteremtsük a szükséges anyagi fedezetet. Mivel tetőszerkezet-felújításról van szó, a munkálatokat nem lehet részletekben elvégezni. Amint az összes, költség fedezete a rendelkezésünkre áll, hozzáfogunk a munkához. Remélhetőleg a jövő év tavaszán megkaphatja a torony a tervezett vörösréz borítást, de a külső homlokzat is új külsőt kap. V. V. É. Összefogás a kompolti gyerekekért Köztudomású, hogy nehéz idők járnak a közoktatásra. A viták sokszor az üres „pénztárcák” körül folynak, és azokból bizony nehéz egy iskola szükségleteit kielégíteni. A kompolti iskolában született egy ötlet arra, hogy az itt tanuló gyerekek hogyan gyarapodhatnának még jobban. A testi és szellemi épülés lehetősége számos területen adott az iskolában. Három idegen nyelvet tanulnak a gyerekek jelenleg, s évek óta rendszeres zeneoktatás is folyik itt. A számítástechnika oktatására is megtörténtek az első lépések, hiszen a számítógép már nem a jövő nagy lehetősége csupán, hanem a jelen nélkülözhetetlen munkaeszköze. Sok gyerek színjátszókörben igyekszik elsajátítani a játék e nehéz, de szép formáját. Sokan a népi táncot választották. Sikeres fellépések, a bemutatókon elért sikerek jelzik a hagyományőrzők jó munkáját. Májusban például Isztambulba indul a táncos csoport. A sport kedvelőinek kiváló lehetőséget nyújt a tágas tornacsarnok, ahol naponta élhetnek a mozgás lehetőségével az érdeklődők. A szűkén mért anyagiakat sport-, nyelvi és számítástechnikai pályázatokon nyert pénz egészíti ki. Azért, hogy a lehetőségek köre bővülhessen, létrejött a Kompolti Gyermekekért Alapítvány. Célja az itt élő és tanuló gyerekek testi és szellemi fejlődésének segítése. Az alapítvány személyesen is támogatni kívánja azokat a gyerekeket, akik kimagasló teljesítményt nyújtanak valamely területen. Szeretne hozzájárulni olyan intézmények létrehozásához, amelyek a kultúrához, diáksporthoz, oktatáshoz szükségesek. Az alapítvány nyitott, hozzájárulásával bárki gyarapíthatja. Vállalatok, vállalkozók átutalással, magánszemélyek pedig a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet kompolti kirendeltségénél kérhetnek csekket támogatásaik eljuttatásához. Az alapítvány bankszámlaszáma: 359-98316-00543. (N.Z) Alom és valóság Besenyőtelken Tavaly nyáron az újdonság erejével hatott a Körösi család Besenyőtelken. Budapestről költöztek a községbe. Vajon mi lehet az ok? - találgatták az emberek...- Tényleg, miért cserélték fel a fővárost Besenyőtelekre?- Meguntuk a várost - mondja mosolyogva Kőrösiné Papp Anikó fodrász, miközben hajfestéshez méricskéli az anyagokat. - Egy Kockakastély nevű házat hirdettek eladásra. Minden álmom az volt, hogy egyszer ilyenben élhessek. Megnéztük, megtetszett, megvettük. Számomra a nyugalom fontos. Az embernek pedig el kell tudni döntenie, mi a jó neki és a családjának. Ér- demes-e esetleg váltani. Mi úgy döntöttünk: igen.- Nem bánták meg?- Vegyesek a benyomásaim. Előnye is van, hátránya is. Munkát azonnal találtam. Fodrászként bériem a helyiséget itt, az új üzletközpontban. A férjem Füzesabonyban dolgozik. A vendégköröm is hamar kialakult. Zömmel fiatalok járnak hozzám, a modernebb frizurát kedvelők.- Anyagilag tehát „bejött" ?- Ez túlzás. Sajnos, nem tudtuk megtartani az „álomházunkat”. Már a vételekor kölcsönt kellett felvennünk, s további, nagy összegekre lett volna szükség, hogy a műemlék jellegű épületet a maga eredetiségébe visszavarázsoljuk. El kellett adnunk. Nagyon fáj a szívem érte. Most Füzesabonyban kezdünk építkezni.- Pedig önöket Besenyőtelken befogadták...- Egy ideig még szó nincs a költözködésről. Itt vannak további terveim. A fodrászat emeleti része ma még kihasználatlan. Kozmetikust keresünk. Volna rá igény a községben. Polaroid-stúdiót is szeretnénk kialakítani. Olyanokon töröm a fejem, amelyek a városban természetesek, s talán egyszer falun is az lehet.- Füzesabony végállomás?- Igen. Mi jól érezzük magunkat Besenyőtelken is, de a kislányunk - két középiskolás gyerekünk Pesten maradt -, aki még óvodás, vágyik a régi környezetre. Valami hasonlót szeretnénk kialakítani neki, és persze magunknak is... (rada) Kőrösiné Papp Anikó birodalmában készül a divatos frizura.
