Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. február 1., szerda .Javaslataimhoz tartottam magam” Újhatvan is kapjon helyet Ki óvja őket? FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Ellenségeink vagy barátaink az állatok? Volt szerencsém a Heves Megyei Hírlap 1995. január 27-i számában pejoratív megállapításokkal együtt olvasni a nevemet. A tényekről és a történtekről a következőkben tájékoztatom. Tari Ottó úr írásában azt állítja, hogy „görcsösen ragaszkodott egy általa javasolt személyhez”. Ezzel szemben azt javasoltam, hogy a 11 tagú bizottság nem képviselő tagjait úgy kell megválasztani, hogy abban Újhatvan is és lehetőleg egy kisebbség is helyet kapjon. Ezt követően javasoltam egy személyt a bizottságba megválasztani, és javaslataimhoz a szavazáskor tartottam magamat. Tari Ottó úr szerint ,jogi nonszensz” az az álláspontom, hogy jobb lett volna a tiszteletdíj helyett a város gazdasági koncepcióját megvitatni és elfogadni. Az 1992-ben alkotott tiszteletdíj-rendelet ugyanis az időközi magasabb szintűén megalkotott jogszabályokkal összhangban van. Javasoltam, Az elmúlt héten közölt Frank Tivadar úti skinhead-cigány összecsapással és a cigányok életmódjával foglalkozó olvasói levélre reagálva, mélységesen elítélendőnek tartom, amit a cigányok a városban művelnek, s egyetértek a levélíró kitelepítési ajánlatával. Egy kicsit meg kellene szellőztetni a Mária úti P. család dolgait. Miből tengetik „szerény” életüket, milyen módon jutnak az udvarban lévő lakásokhoz? Felvetődik a kérdés: nincs-e esetleg közük a január 24-én este sugárzott „Objektív” műsorhoz? Milyen módon jutottak hozzá az udvarban lévő lakáshogy az új rendeletet később, amikor munkánk során eredményeket tudunk felmutatni, akkor alkossuk meg. Ezzel nem emeljük az évi tiszteletdíj ösz- szegét 3-A millióról csaknem 7 millió forintra. Az új rendeletet a testület elfogadta ugyan, de volt két ellenszavazat és egy tartózkodás. Ide tartozik az is, hogy felszólalásom közben Tari Ottó úr hahotával adott hangot nemtetszésének. Talán ez mégsem illett egy testületi ülés rendjéhez és egy, a választók bizalmát élvező képviselő felszólalásához. Kérem ezért a főszerkesztő urat, hogy szíveskedjék nyolc napon belül levelem tartalmát a lapjában megjelentetni, mert Tari Ottó úr írása súlyosan sérti a személyiséghez fűződő jogaimat. Bízom a kulturált intézkedésében. Tisztelettel: Dr. Zölei Dávid Hatvan, Gádor Kálmán u. 1. sz. alatti lakos városi önkormányzati képviselő hoz, plusz még másikhoz is? Elítélendő viselkedésmódjuk, nem pedig a nemzetiségiek elleni gyűlölet adott tollat a kezembe. G. J. Eger *** Szeretnénk újból felhívni a figyelmet arra, hogy szerkesztőségünk a cigányság életmódjával kapcsolatos levelekkel nem mindig ért egyet, van, amikor pedig kifejezetten elhatárolja magát egyes véleményektől. Mégis úgy érezzük, a téma fontosságára való tekintettel, a demokrácia szabályai szerint helyet kell adnunk olvasóink véleményének. (A Szerk.) Üdvözlöm Gornyiczki Eszter felvetését a szerencsétlen kóbor kutyák ügyéről, mert rossz látni a közönyt, sőt sokak részéről az ellenségességet és kegyetlenséget irántuk. A befogott kutya éppúgy szenved és retteg, mint az ember, akit „igazságtalanul” üldöznek, börtönbe zárnak és ott éheztetik, szomjaztatják, verik. A kóbor kutya egyébként magától nem támadja meg az embert. (A részeg, garázda emberek annál inkább.) Természetesen a kutyáknak is rossz a gazdátlan lét, hiszen sokat éheznek, fáznak. A városon kívül még sokkal több kivert kutyát láthatunk falkákba verődve. Többnyire autóból dobják ki őket az országúton. Magyarországon több tízezer kóbor kutyát és macskát lőnek ki évente. Ki tudja, mennyi pusztul el éhen-szomjan kint a mezőkön. A háziállatok szenvedéseinek mindig az ember az oka. Az állatoknak ugyanolyan joguk van az élethez itt a Földön, mint az embereknek. De ha nem tudunk nekik megfelelő életteret biztosítani, akkor meg kell adnunk a szenvedésmentes kimúlás lehetőségét, mert ha ezt nem tesz- szük, az minket aljasít le. Ez a haszonállatokra is vonatkozik, melyeknek a tartása, szállítása és levágása során is elkeserítő mértékű embertelenségeket tapasztalhatunk. Az állatokkal nemcsak azért kell emberségesen bánni, mert ezt igénylik és megérdemlik. Az ember is gazdagodik ezáltal. A háziállatoktól - ha jól bánunk velük - igen sok ragaszkodást, kedvességet kaphatunk; egészen különleges érzelmi kapcsolat alakulhat ki játékos cicánkkal, hűséges kutyánkkal és a többiekkel. Ezt állattartóként és pszichológusként egyaránt tapasztalom. A gyermekek személyiségfejlődéséhez is pótolhatatlanul sokat adhat, ha már kicsi korukban megtapasztalják és gyakorolják a más élőlény iránti felelősségérzetet és gondoskodást. Az emberi kapcsolatokban oly fontos empátia is akkor alakul ki igazán, ha a gyermek figyeli és szavak híján is próbálja megérteni kis játszótársának a szándékát, átérezni hangulatát, és annak megfelelően viselkedni vele. Ha viszont a gyerek bántja az állatokat, az agresszív viselkedésmód rögzül nála, és fokozatosan terjed, erősödik. Állatvédelmi alapítvány létrehozását, állatmenhely létesítését anyagilag is támogatnám, és másokat is erre szeretnék kérni. Emellett igen jó lenne, ha ki-ki, aki felelősséget érez közös létünk iránt, megpróbálná a környezetében élőket rávenni, hogy emberségesebben bánjanak az állatokkal. Mint ahogy az emberek és állatok kapcsolatáról szóló könyvemben írtam: ha minden jóérzésű ember csak egy állatot felnevel és csak egy gyermeket ránevel az állatok szeretetére, már az is biztató eredmény lenne. Dr. Ignácz Piroska a Fauna Állatvédő Egyesület tagja „Az állatok védelmében - közösen” című cikkel kapcsolatosan szeretném leírni, hogy a cikkben írtakkal minden egyetértek, és tűrhetetlennek tartom, ahogyan a befogott állatokkal bánnak a telepen. Abban a szűk ketrecben bezárva, ahol sem felállni, sem megfordulni nem tudnak a szerencsétlen állatok, a téli időben fagyhalálra vannak ítélve, arról nem is beszélve, hogy elpusztításuk előtt napokig éheztetik őket. Miért nem lehet rögtön elkábítani és elaltatni őket, hiszen úgyis ez a sors vár rájuk, miért kell még tovább szenvedniük, hiszen az egész eddigi sorsuk is szenvedés volt, kóbor állatként. Nagyon nagy szükség lenne egy állatmenhelyre itt, a városban, ahol emberségesen bánnának a kóbor állatokkal, és emberséges módon pusztítanák el őket, ha ez elkerülhetetlen. Támogatom ezt az elképzelést, anyagi helyzetemhez mérten. Koczka Gyula Eger Vallon u. 15. Az „Állatok védelmében - közösen” című cikkhez kapcsolódóan szeretném röviden elmondani a véleményemet. Maximálisan egyetértek azzal a kezdeményezéssel, hogy a kóbor állatoknak menhelyet létesítsenek Egerben. Felháborító és engem mélységesen elszomorít, ahogy a kóbor állatokkal a sintértelepen bánnak, amilyen körülmények között kell szenvedniük, mielőtt elpusztítanák őket. Égetően nagy szükség lenne már az állatvédelmi törvény megalkotására, hogy ne lehessen büntetlenül a szerencsétlen, kiszolgáltatott állatokat bántalmazni, kínozni, kidobni. Amennyiben az alapítvány létrejönne, anyagi lehetőségeimhez mérten maximálisan hozzájárulok a menhely létrehozásához. Tisztelettel: Tóthné 7ersztyánszky Agnes Eger Bartakovics u. 24. • • Önzetlen segítségnyújtás Traumatológia, Hatvan. Orvos kérése sokadszor a beteghez, akinek hosszú percek kiestek az emlékezetéből:- Tessék nekem elmesélni, mire emlékszik vissza!- Az úgy volt, doktor úr! Elindultam otthonról, de tetszik tudni, nem ide akartam jönni. Egy szép téli napon én is elmentem dolgozni, de nem gondoltam, hogy az intézet negyedik emeletének egyik szobájában töltöm az éjszakát, és még jó néhány nappalt is. Itt ha nyugodalmas jó éjszakát kívánnak, csak remény lehet. Hányszor megzavarja a betegek sóhaja - „Jaj, Istenem”, - amikor fájnak a sebek, s makacsul elkerül az álom! S egy éjszaka hányszor hívja csengő a beteghez a nővért! Nagyon szép munka mások baján segíteni, de nagyon kemény még akkor is, ha a feltételek ideálisak. Észre kell venni, hogy itt nagyon nem azok. A röntgenfelvétel csak egy homályos pacni. Kevés az ágyhuzat, kevés a hőmérő, kevés a pohár, lehetne tovább sorolni, s méltánytalanul kevés az itt dolgozók fizetése. (Úgy látszik, aki szólhatna érdekükben, még nem szorult segítségükre!) Mégis a nővérek azok, akik önzetlenül nyújtják segítségüket, megértésüket, s lehet azt mondani: szeretetüket a betegek felé. A keményen ledolgozott műszak tizenkettedik órájában is kedvesek tudnak lenni. Mindenért nagyon hálás vagyok a két Erzsiké nővérnek (egyik szőke, másik barna). Természetesen a többieket sem felejtem el. Jó szívvel gondolok az orvosok lelkiismeretes munkájára, akik a „hivatalos” viziteken túl naponta többször is érdeklődnek a betegek állapota iránt, s mindig van néhány biztató szavuk. Közülük Bárdos doktor és Csíki doktor nevét szeretném megemlíteni. Befejezésül egy rövidke történet Csiki doktor humoráról: Műtétre váró ötéves kisfiú vidáman nyüzsög a folyosón. Mire a doktor bácsi:- Józsika! Ne rosszalkodj, mert nem foglak megműteni. Ungár Ferenc né Mátrafüred Fenyves u. 3. Köszönet Köszönetét mondok dr. Lajos Zoltán főorvosnak és munkatársainak, akik az egri II. pszichiátriai osztályon öt héten keresztül áldozatos munkával gyógyították 86 éves édesanyámat, Csabai Ágostonnét. Dr. Kovács Vendelné ny. tanítónő, Eger Nem értünk egyet... A Hírlap január 23-án megjelent „Már mindent lehet?” című cikkel kapcsolatos megjegyzését és értelmezését lakóközösségünk elfogadni nem tudja. Sajnos, a Simon Ferenc által leírt dolgok nagyon valóságszerűnek tűntek. Úgy gondoljuk, a gyűlöletszítás nem a nyugodtan, békében élni szerető emberek részéről történik, hanem pontosan a cigányság zavaros életvitelétől. Példa rá az a gyakran hallható fenyegetés, miszerint: „Csak eggyel legyünk többen, mint ti, majd megnézhetitek magatokat!” Az a gyanúnk, hogy a Szerkesztő Úr soha nem lakott cigány- család szomszédságában. Nem tudja, mit jelent egy olyan lépcsőházban járni, ahol a kukából kiszedett élelmiszerek és ruhaneműk ontják bűzüket. Befejezésül még annyit tennénk hozzá, hogy szívesen megnéznénk olyan statisztikát, amely bebizonyítja azt, hogy nem a cigányság közül kerül ki a legtöbb bűnelkövető és munkakerülő. Kovács Lászlóné Eger Elítélendő a viselkedésük TRIO BÚTORBOLT EGER, Mátyás király út 76. sz. Fotelágyak Heverők Franciaágyak Sarokgarnitúrái Ülőgarnitúrák Réz fejvéges franciaágy Szekrénysorai 11.800 Ft-tól 12.800 Ft-tól 26.800 Ft-tól 32.500 Ft-től 42 800 Ft-tól 37 500 Ft-tól mái 54.500 Ft 1 év aranciával! Nagy szövetválasztékkal, rövid szállítási határidővel várunk minden kedves vásárlót. Kfe HinniLföi 01É Nyitva: H-P: 9-12 13-18 óráig Szó: 9-12 óráig ( JBDS február 16-tól a Bélapátfalvi Takarékszövetkezetnél: Betéti kamatok ÚJABB + 3 % Értékpapírokra + 2 %. Bővebb információ a kirendeltségek hirdetményein. Egyidejűleg a hitelkamatok 4 %-kal emelkednek. PÉNZÜGYBEN VALASSZA A TAKARÉKSZÖVETKEZETÜNKET. IGAZGATÓSÁG. EU£E!MJEUVI AKCIÓ! EiiVjtWltllfi Folytatódik a TATE3CE ÁRUHÁZ Akar Ön anyagköltség + 70% munkadíj ellenében CSERÉPtéli vására. Egyes cikkek 30-40 % engedménnyel, február 11-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat! KÁLYHÁHOZ, Eger, Széchenyi u. 25. Tel.:310-683 f Nyitva: H-P 9-18-ig Szó: 9-13-ig & KANDALLÓHOZ, KEMENCÉHEZ jutni? Hívja a 46/349-618-as, illetve a 36/310-696-os telefonszámokat! Most érdeklődjön, mert csak az első tíz megrendelést teljesítjük ezzel a kedvezménnyel. f (21363) EUftEAIJEUVI Eger Megyei Jogú \ áros Adóhatóságának Közleménye A személyi jövedelemadó bevallást (9453) készítők, illetve a munkáltatók felé nyilatkozó egri adózók, az 1994. évre esedékes helyi adó befizetéseiket az előírásokat tartalmazó határozatok, értesítések és a befizetési postautalványok (csekkek) alapján vonhatják le adóalapjukból. tMVitl/TlbllTi Igazolást csak külön kérésre ad ki a Polgármesteri Hivatal. (21445) EZ AZ ÚJSÁG HIRDETÉSEK NÉLKÜL TÖBBET KÉRNE. LEGALÁBB HATSZOR. Pontosan. Mert hirdetések nélkül a legtöbb újság jóval többe kerülne, mint most. A jó reklám tehát nemcsak informál, hanem pénzt takarít meg az olvasóknak. így Önnek mindig lesz lehetősége, hogy ezen a pénzen más újságokat is megvehessen. Vagy éppen egy olyan árut, amelyet valamelyik hirdetésben látott. Reklám. Ha él, mindenki megél. MAGYAR LAPKIADÓK EGYESÜLETE k
