Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
1995. február 1., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Két fordulóban a költségvetésről A poroszlói önkormányzat képviselő-testülete két fordulóban tárgyalja a község költség- vetését. A rendkívüli ülésre, vagyis az első fordulóra február másodikán kerül sor. Ezen többek között az önkormányzat intézményeinek költségvetését vitatják meg. Előzetesen az intézmények által benyújtott költségvetési tervezetekről a pénzügyi bizottság tagjai tárgyaltak. Az ülésekre természetesen meghívják a kisebbségi önkormányzat tagjait is. Pénz a Tigáztól, az áfára ügyelni kell A Tigáz Rt. visszatéríti egyes szolgáltatásainak díját - erről kaptak értesítést a Tiszatáj Rt.-hez tartozó falvak gázigénylői. A gázmérő ára, illetve felszerelése, a nyomásszabályozó felszerelése, valamint a műszaki átvétel értékét kapják vissza az emberek. Ha ezen szolgáltatások után forgalmi adót visszaigényeltek, akkor az adóhatósággal rendezni kell a számlát, mert a visszatérített összeg az áfát is tartalmazza. Közmeghallgatás Füzesabonyban Füzesabony város képviselő-testülete február hatodikán a városi művelődési központban, másnap pedig ugyancsak 18 órai kezdettel a Teleki Blanka iskolában közmeghallgatást tart. Jeszenszki István képviselő közölte, hogy havi 3 ezer forinttal támogatja a Géniusz Ifjúsági Alapítványt, amely a tehetséges fiataloknak kíván segíteni. Télbúcsúztató, nyugdíjasoknak Kerecsenden a közösségi házban február 4-én nyugdíjas Ki mit tud? lesz, Télbúcsúztató címmel. Demjénből, Egerből, Füzesabonyból várnak vendégeket a délután háromkor kezdődő találkozóra. Ötödikén a nyugdíjas jelentkezők Budapestre, a Nótaszínházba utazhatnak. Várnak még érdeklődőket. A lakosság tovább nem terhelhető Kiss István maradt Sarud polgármestere. Az önkormányzat kiadványában, a Sarudi Híradóban az eltelt négy év munkájáról sok adat, eredményt bizonyító tény olvasható. Lesz-e hasonló „sikerlista” négy év múlva?- Remélem. Igaz, a mostani lehetőségek nem igazán biztatóak. A most megválasztott képviselő-testület rendkívül kedvezőtlen körülmények között kezdte meg munkáját. A település állandó lakosainak létszáma, ezen belül a gyermeklétszám tovább csökkent. Az idősek és a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya azonban rohamosan növekszik.- A munkanélküliség nem nő, de lényegi csökkenésről sem beszélhetünk. Az állami költségvetés ismeretében az önkormányzat bevételei reálértékben az 1994. évi szinten maradnak. Kiadásaink viszont a közüzemi díjak jelentős áremelkedése következtében meghőnek, csupán a kötelező feladatok ellátását teszik lehetővé.- A lakosság sem terhelhető tovább. Az elmúlt években dicséretes módon hozzájárultak minden nagyobb beruházás megvalósításához.- A hogyan továbbról azonban beszélni kell...- A testület számára kitörési pontot csupán az önkormányzati vagyon ésszerű hasznosítása, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása és a szükséges szervezeti és szerkezeti változások jelenthetik. A ciklus során szükséges például a település új rendezési tervének az elkészítése. A gázhálózat-bővítés is napirenden kell hogy maradjon. Ugyanígy a telefonhálózat további fejlesztése. Szeretnénk a fiatalok számára építési telkeket kialakítani, és kedvezményesen értékesíteni. Idegenforgalmi célú fejlesztésekre is gondolunk. Pályázati pénzeket szeretnénk elnyerni, s persze számítunk a vállalkozókra is. Különösen az üdülő- területen.- Egy településfejlesztési alapítványt hoznak létre. Mire számítanak?- Mindenképpen a vállalkozók segítségére. Senkinek sem közömbös, aki itt lakik Sarudon, hogy milyen minőségű például az ivóvíz, milyen a közvilágítás, milyenek a közutak, a járdák.- Működhet-e tisztességesen az óvoda, iskola? Ahhoz, hogy az önkormányzatnak több pénze legyen, az kell, hogy az itt élőknek munkájuk, biztos keresetük legyen. Itt is számítunk a vállalkozókra. Reméljük, sikerül új munkahelyeket teremteni. Mi magunk is az intézményeinknél továbbra is igyekszünk elkerülni a létszámleépítést. Sőt. A házigondozás bővítésével és a gondozói központ kialakításával munkahelyeket szeretnénk teremteni.- Ez inkább a nők foglalkoztatását segíti elő. A munkanélküliség azonban inkább a férfiakat érinti.- Gondolunk természetesen rájuk is. A szövetkezetek és a takarmánykeverő stabilitását minden lehetséges eszközzel segíteni kívánjuk. Megközelítően 180 ember számára nyújtanak munkalehetőséget. A gazdakör keretein belül szeretnénk támogatni a magán- gazdálkodók tevékenységének összehangolását. A kezdő vállalkozók számára is minden lehetőséget biztosítani szeretnénk.- A húsüzem beindulásával is további munkahelyek jöhetnek létre a termelés és a feldolgozás területén is. A közhasznú foglalkoztatás bővítésével is tovább csökkenthető a munkanélküliek száma. Szükségesnek látjuk bevezetni a jövedelempótló támogatásban részesülők havi 40 órában történő foglalkoztatását is. Az idegenforgalmi szolgáltatások bővülése és a falusi turizmus is ígér további munkahelyeket.- Ezek az elképzelések négy évre szólnak. Rengeteg pénzt emésztenek fel, ha lesz mit. Optimista a képviselő-testület?- A „jóslatok” szerint 1996 lesz az önkormányzatok számára a felemelkedés elkezdésének éve. Egyelőre miért is ne hinnénk? Az idén viszont nem sok jó vár ránk. Az ön- kormányzat várható bevétele kicsit több mint negyvenmillió forint.- A kiadások viszont az előzetes számítások szerint - nagyon visszafogottan - hatvanmillió körül mozognak. Nekem, mint polgármesternek, a képviselőknek, közvetlenül a pénzügyi bizottságnak az most a legfontosabb feladatom, hogy valamiképpen lefaragjuk a kiadási oldalt.- A múlt év végén olvashattuk a hírt, hogy Sarud frekvenciát kapott, s tv-stúdió lesz.- Igen, de ez nem terheli a költségvetésünket. A frekvenciát 2-3 kilométeres körzetre kaptuk. Mi azonban azt szeretnénk, ha az egész Tisza-tó környékére kiterjedne. Kérjük tehát az illetékeseket, hogy adjanak lehetőséget nagyobb sugárzási területre. A környék önkormányzatai szívesen vennének részt benne.- Vannak már előzetes megállapodásaink. Nyáron az esti órákban háromórás műsort sugározhatnánk, télen heti kétszer három óra lenne a műsoridő. Ennek tíz százaléka lehet reklám. Környékbeli vállalkozók már megkerestek, hogy szívesen támogatnak bennünket. Reméljük, hogy május meghozza a stúdióavatás napját. Talán mégis lesz miről beszámolni 1998-ban! A stúdió mindenképpen eseménye lesz az idei évnek. Rada Katalin A régi iskolából asztalosműhely lesz? A „frissebb” önkormányzatok sorába tartozónak mondható Tófalu képviselő-testülete is, hiszen már megtartották első ülésüket. Előbb elfogadták éves munkatervüket, aztán tájékoztatót hallgattak meg a pénzügyi lehetőségekről, a várható és növekvő kiadásokról, a bevételek forrásáról. Ebből az derült ki, hogy ismét azokkal az összegekkel gazdálkodhatnak, amelyeket 3 évvel ezelőtt állapítottak meg a kormányszervek. Szó volt később az adható tiszteletdíjakról is, amelyet az önkormányzati tagok, bizottsági elnökök és tagok kaphatnak. A testület - figyelembe véve a fentieket - úgy határozott, hogy erre a pénzre nem tartanak igényt, a község vezetése más célokra használja fel a bent maradt összeget. Harmadikként meghallgatták Nagy András kompolti vállalkozó azon tájékoztatóját, amely arról szólt, hogy Tófaluban - az önkormányzat tulajdonában lévő „régi iskolában” asztalosmunkálatokat végző üzemet szeretne létesíteni munkateremtő beruházás címmel. Ez a gond a községben is a mindennapi feladatok sorába tartozik, ezért minden jelenlévő nagy figyelemmel hallgatta a „Me- dina-bútor” cég vezetőjének előadását. Az önkormányzati tagok a szándékkal egyetértettek, és a polgármestert bízták meg a részletek tisztázásával. Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat DEMJÉN polgármestere: Vályi János (független) Novajon született 1927-ben. A tanítóképzőt, majd a tanárképző főiskolát Egerben végezte el, földrajz-rajz szakosként. Ra- kacán kezdte a tanítást, majd több községben is okította a gyerekeket. Demjénben 11 évig szolgált, onnan ment nyugdíjba. Az 1990-es választásokon lett polgármester, s most újra bizalmat kapott. Három gyermeke és öt unokája van. A képviselő-testület tagjai: Barossné Semperger Zsuzsanna, Császár Lajosné, Ferencz Lajosné, Gémes Ferenc, Menyhárt László, Nagy Emil, Simon Lajos (függetlenek). EGERFARMOS polgármestere: Poczok Sándor (független) 1942. október 20-án született Egerfarmoson földműves családban. A gépésztechnikusi képesítést Miskolcon 1973-ban szerezte meg, majd Egerben az EVIÉP-nél helyezkedett el főgépészként. Később Siófokon volt a Kőolajvezeték-építő Vállalatnál építésvezető. 1990-ben választották meg először polgármesternek. Nős, három gyermeke és egy unokája van. A képviselő-testület tagjai: Bürgermeister János, Dudás Sándor, Kovácsné Tóth Erika, Marczeli Józsefné, Petrik László, Poczok Sándorné, Poczok Zsolt (függetlenek). MEZŐSZEMERE polgármestere: Bukta Ferenc (független) 1954-ben született Mezőszeme- rén. Gépi forgácsoló szakmát szerzett 1972-ben. Több munkahelye volt, így többek között a Csőszerelő-ipari Vállalatnál csoportvezetőként három évig munkálkodott. Először 1990-ben választották polgármesternek, most decemberben is a négy jelölt közül ő kapta a legtöbb szavazatot. Nős, három fiúgyermeke van. A képviselő-testület tagjai: Bukta Gábor, Bukta Tibor, Csőke Zoltán, dr. Heczler Elemérné, Kovács Béláné, Németh Benedek, Németh Józsefné, Tuza Zoltánné, Veres Gáborné (függetlenek) Marad a csütörtöki ügyintézés Dr. Petrovics János, Füzesabony város rendőrkapitánya a múlt hét végén találkozott a sarudi rendőrőrshöz tartozó települések polgármestereivel. A rendőrség a segítségüket kérte. Pénz hiányában ugyanis kénytelenek lettek volna Sarud, Poroszló, Újlőrincfalva községekben szüneteltetni a csütör- tökönkénti ügyfélfogadást. A települési önkormányzatok hozzájárulnak a költségekhez, így a lakosságnak nem kell Füzesabonyba utaznia, helyben intézik továbbra is ügyeiket. Gazdaköri összejövetel Aldebrőn, előadással és borversennyel Aldebrőn, az idősek klubjában a helyi szőlősgazdák összejövetelt tartottak, amelynek több célja volt. Meghallgatták Kádár János agrármérnök-tanár „A borok útja" című előadását, majd a gazdakör ez évi programjáról esett szó. Ezzel egyidejűleg az öttagú zsűri azon munkálkodott, hogy értékelje a borversenyre beérkezett több mint húsz bormintát. Kádár János előadásában először a kapcsolatok szintjéről beszélt, kiemelve ennek egyik részét, a régiók közötti kapcsolattartást, amelynél fontos, hogy megtalálják egymást mind szellemileg, mind gazdaságilag. A bor az európai ember kultúrájának szerves része, és mint ilyen, összekötő kapocs lehet az ezzel foglalkozó emberek között. A Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány kérdőívet bocsát a szőlősgazdák rendelkezésére, amelynek kitöltésével megyéjük bekerülhet a borútprogram katalógusba. A katalógus kiadásával több célkitűzést kívánnak megvalósítani. Egyrészt megpróbálják megismertetni a vidék borkultúrájával az érdeklődőket, és elősegíteni a kulturált borfogyasztás megvalósítása mellett a minőségi boroknak a külföldi piacokra való kijutását. Másrészt a borászati nevezetességeken túl be szeretnék mutatni a tájegység egyéb idegenforgalmi nevezetességeit a látogatóknak. Nem elegendő tehát megművelni a szőlőt és előállítani a bort, időt kell szánni a gazdáknak a kulturált vendég- fogadásra is, ami talán első hallásra furcsán hangzik, ám mindenképpen ez a jövő útja, mert a turistaforgalom növekedése a megélhetés módjául szolgálhat. Az előadó szerint Aldebrő és környéke erre kiválóan alkalmas. Példaként említette Németországot, ahol léteznek olyan területek, hogy amerre a szem ellát, csak szőlő van. Közöttük pedig járható útsor, amely nem visz tovább, csak a pincéig. Itt sok kedves gazda kínálja a borát, kellemes történetekkel szórakoztatva a vendéget. Ezt követően Farkas László helyi polgármester a gazdakör ez évi programjára tett javaslatot. Elmondta, hogy a tervek között szerepel februárban - a falugazdász közreműködésével - egy olyan tájékoztató, amely a gazdákat érintő aktuális kérdésekről szól. Növényvédelmi, gépkezelői tanfolyam, vincellérképzés, kertivetömag-vásár, nyári kirándulás, amelynek végcélja Villány, valamint gazdaköri bál is szerepel az idei tervek között. Farkas László szerint fontos, hogy jó együttműködés legyen a szomszédos gazdakörökkel. Felvetette egy esetleges tisztújítás lehetőségét is. Míg a szőlősgazdák a borok’ leendő útjain „barangoltak”, illetve a gazdakör évi programjait hallgatták, addig az öttagú zsűri azon szőlősgazdák borait .kóstolgatta, akik beneveztek az Aldebrő község alapításának 252. évfordulója alkalmából rendezett borversenyre. A zsűri tagja volt többek között Baró- csi Dezső, az FM Hivatal főkertésze és Ország Zoltán, a kompolti pince vezetője, akika hibák között említették, hogy a borok színe megfelelő ugyan, de nem felel meg a nemzetközi követelményeknek. A borok egy része egyszer fejtett állapotban volt. Túl sok volt a magas cukortartalmú bor, és rendkívül magas volt a borok alkoholtartalma. Összességében azonban kedvező minőségűekkel találkoztunk - hallhattuk a bírálóbizottságtól, akik ki is osztották a díjakat. így a vö- rösborok közül aranyérmet kapott Tóth Tamás és Uzelman József, ezüstérmet Macz Péter bora. A fehérborok versenyében aranyérmes lett Stekkel- pach János és Macz Péter bora, míg ezüstérmet kapott Jákli Károly, Tóth Tamás, bronzérmes lett Márton Mihály, Farkas László, Hoór Balázs és Krecz Sándor. A szomszédos Feldebröröl érkezett Bodnár György és Varga László, mindketten ezüstérmet kaptak. Mind az előadás, mind a verseny a bor körül forgott, így hát ennek megfelelően az ösz- szejövetel kulturált borozgatással zárult. V. V. É.
