Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. február 1., szerda Emlékezés Ward Máriára Telt padsorok az istentiszteleten fotó: perl Márton Ünnepélyes istentisztelettel kezdődött a megemlékezés teg­nap az egri Angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziu­mának kápolnájában. Az iskola növendékei - dr. Seregély Ist­ván érsek és a többi meghívott vendég jelenlétében - Ward Mária halálának 350. évfordu­lóján a rend alapítójának életé­ről jeleneteket adtak elő. Ward Mária 1585-ben Ang­liában született, katolikus csa­ládban. Kivételes társadalmi helyzete ellenére sem ment férjhez gazdag kérőjéhez. Ő in­tézetet akart létrehozni lányok számára, hogy belőlük megfele­lően képzett katolikus asszo­nyok és családanyák váljanak. Először St. Omerben nyitott iskolát, ahová a szegények is járathatták gyermekeiket, és in­gyenes oktatásban részesülhet­tek. Az itteniek hitetlenkedve fogadták a hírt, hogy apácák ta­nítják a lányokat, és a növendé­kekkel együtt el is hagyhatják a zárdát. Tudnunk kell, hogy eb­ben az időben az apácák foga­dalmuk szerint nem léphettek ki a kolostorból. Ward Mária újításának lényege éppen az volt, hogy ne kelljen a rácsok mögött élniük. Magyarországon 1628-ban Pálfy Ilona grófnő segítségével és Pázmány Péter támogatásá­val nyílt meg az első iskolájuk Pozsonyban. Követői folytatták a hagyományokat és a harcot az elismerésért, hogy önálló rend­ként működhessenek. Erre 1853-ban került sor. Hazánkba Mária Terézia hozta újra vissza az angolkisasszonyokat. Az or­szág területén Veszprémben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Klotildligeten és 1854-ben Egerben is megnyitották intéz­ményüket. Most városunkban a régi tagok mellett 12 új foga- dalmas és hét novícia segíti ezt a munkát. A közeljövőben nyílt napot tartanak a kollégiumban, ahol mindenki betekinthet az intézet életébe, megismerheti szokása­ikat, tevékenységüket. (b.papp) Közös erőfeszítéseket tesznek Eger tömegközlekedésének javításáért Már az elmúlt évben is négy­millió forinttal és az idén ugyancsak ennyivel támogatja Eger önkormányzata a megye- székhelyen az Agria Volán Rt. által működtetett csuklós au­tóbuszok környezetkímélő motorokkal való felszerelését. Elsősorban erről, valamint a szükséges további közös együttműködésről folytatott tegnap kora délelőtt szakmai megbeszélést Habis László al­polgármester Füle István vezérigazgatóval és munkatár­saival. Az alpolgármestertől arról értesültünk, hogy az elmúlt időszakban a Volán-társaság igen komoly erőfeszítéseket tett a megyeszékhely tömeg- közlekedésének javításáért. Bár csúcsidőben még ma is zsúfoltság tapasztalható a jára­tokon, ami viszont a városfej­lesztéshez is kapcsolódó prob­léma. A különböző városbeli in­tézmények ugyanis kizárólag úgy gondolkoznak, hogy Eger történelmi belvárosában lehet csak az irodájuk. Mindez gon­dot okoz a parkolásban és a tömegközlekedésben egy­aránt. Ezért a városfejlesztési elképzeléseket is újból át kell gondolniuk, és változtásokra lesz szükség. Azt is megtud­tuk, hogy az Agria Volán Rt.-vei olyan tanulmány elké­szítését finanszírozzák közö­sen, amely Eger tömegközle­kedésének fejlesztését szol­gálja. Ennek munkáit a Közle­kedéstudományi Intézet mun­katársai végzik, és március végére el is készítik. Többek között igyekeznek választ kapni arra, hogy mi­lyen a járatsűrűség, miként alakulnak az utazási körülmé­nyek, továbbá, hogy a meg­levő vonalhálózaton milyen változtatásokra van szükség. Ezt a taulmányt a második ne­gyedévben megtárgyalja majd az egri önkormányzat urba­nisztikai és a költségvetési bi­zottsága, majd a közgyűlés elé terjesztik. A tegnapi megbeszélésen arról is szó volt, hogy 1997-re az Agria Volán Rt. tulajdoná­ban levő helyijáratos autó­buszpark negyven százaléka tízévesnél öregebb lesz. Ezért a típusváltás érdekében java­solják a közgyűlésnek, hogy 1996-ban és ’97-ben két-két - az Ikarus Rt. által gyártott - új típusú városi csuklós autóbu­szokat vásárolhassanak. Ezek árának ötven százalékát az önkormányzat finanszírozná, míg a másik felét az állami költségvetésből - a közleke­dés fejlesztésére - elkülönített keretből biztosítanák. Ezek a kocsik hazai fejlesztésűek, korszerűek, alacsony lépcsők­kel látták el őket. Tehát az idős emberek le- és felszállá­sát is megkönnyítik. (m. k.) 1996-ot a turizmus évének nyilvánították Fejlődik a Matur megyénkben Manapság egyre többet hallani a Magyar Turisztikai Egyesület nevét. Legutóbb még kormány­körök is kikérték e társadalmi egyesület véleményét a Hun­garHotels privatizációja kap­csán. Annak jártunk utána, hogy Heves megyében léte- zik-e az egyesület, amennyiben igen, mit tesz, mik a tervei. így jutottunk el Vadócz Péterhez, aki a Matur Heves megyei vá­lasztmányának elnöke. Az egyesület 1993. június 24-én alakult meg dr. Lengyel Márton vezetésével, aki jelen­leg az egyesület országos el­nöke és a Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem professzora. A Heves megyei szervezet 1994. április 19-én jött létre. Az első tagok között szerepelt a Heves Megyei Önkormányzat, ami példaértékű. Megteremtésének célja, hogy összefogja az ide­genforgalomban dolgozók, il­letve az abban érdekelt vállal­kozások, szervezetek és ön- kormányzatok erejét. Mindenki Matur-tag lehet, aki szeretne cselekedni az idegenforgalom fejlesztése és kormányzati szin­ten történő elismertetése érde­kében. Ezért nagyon lényeges az országos tömegbázis létre­hozása. A Matur jelentős segít­séget nyújtott a választások ide­jén szinte az összes párt és egyéni jelölt idegenforgalom­mal kapcsolatos szakmai kon­cepciójának kidolgozásában. — Mi az előnye, ha bármely vállalkozás, illetve magánsze­mély belép a Maturba?-Tervezzük egy „Hírlevél” megjelentetését negyedévente, amelyet kézhez kap minden tag. Ebből informálódhat az el­nökség által végzett munkáról, a célkitűzésekről. Lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a Matur által szervezett szakmai tanfolyamokon, továbbképzése­ken, természetesen jelentős kedvezménnyel. Elképzeléseink között szerepel egy olyan klub­tagsági rendszer létrehozása, amelynek keretén belül a Ma- tur-tagok tagsági igazolványuk felmutatásával kedvezménye­ket tudnak igénybe venni. Leg­főbb érdeme az egyesületnek, hogy az idegenforgalmi szak­mán belüli vállalkozásokat egyesíti, tekintet nélkül arra, hogy azok mely területen mű­ködnek.- Nem merül-e fel annak le­hetősége, hogy mivel ilyen szé­les rétegre támaszkodik az egyesület, a különböző szakmai területek között egy belső riva­lizálás alakulhat ki?-Nem, mivel mindannyiunk közös érdeke az idegenforga­lom fejlesztése, hiszen köztu­dott, hogy a világ szinte minden országában az idegenforgalom a legdinamikusabban fejlődő ágazat. A fejlettebb országok­ban és Nyugat-Európában is kormányzati szinten elsőszámú szerepet játszó „iparág”, és en­nek megfelelő támogatásokat élvez. Ez alatt értem azt, hogy az e szakmában dolgozó vállal­kozások megfelelő hitelkonst­rukciók és adózási szabályok révén tudnak eredményesen működni. Magyarországon ez még teljes mértékben hiányzik, ugyanis egy kalap alá veszik az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumhoz tartozó összes ága­zattal.- Mint szó volt róla, a Hun­garHotels privatizációja kap­csán merült fel legutóbb a Ma- túr neve. Mi erről az egyesület véleménye?- Sajnos, nem a privatizáció előtt, annak kidolgozásához kérték fel a Maturt, hanem a si­kertelen kísérlet után az új kon­cepció kialakításához. A piacon visszaesés van, és így ebben az időszakban nem érdemes szál­lodákat értékesíteni, főleg nem ilyen áron. A Matur álláspontját az el­nök hozta nyilvánosságra, mi­szerint a privatizációval nem kell sietni, továbbá lehetőség szerint az abban résztvevők el­sősorban magyar befektetők le­gyenek, mert a szállodaláncnak meg kell maradnia hazai kéz­ben. Nem zárkózik el a külföldi tőke bevonásától, ám szeren­csésnek tartaná az 51 százalé­kos honi tulajdont.- Befejezésül ejtsünk pár szót az egyesület Heves megyei mű­ködéséről.- A megyei választmány ké­sői megalakulása és a közelgő idegenforgalmi szezon miatti lekötöttség következtében ’94-ben még nem tudtunk iga­zán jelentős eredményeket el­érni. Elsődleges célunk a tag­létszám növelése azáltal, hogy a tagság számára konkrét lehe­tőségeket, előnyöket ajánlunk fel. A Matur tagjai közvetlenül részt vehetnek a szakmai lobbyzásban, azonnal informá­lódhatnak az idegenforgalom­ban várható változásokról, lehe­tőségekről és az egyesület egyre bővülő külső kapcsola­tain keresztül konkrét üzleti eredményeket is realizálhatnak. Szeretnénk szakmai segítséget nyújtani Heves megye kiemel­kedő idegenforgalmi adottsága­inak kiaknázásához a városok és települések önkormányzatai számára. Bízunk abban, hogy ezt a lehetőséget kihasználva és felismerve minél több tagunk és támogatónk lesz. A Matur 1996-ot a turizmus évének nyil­vánította. Célunk, hogy a fenti rendezvénysorozatba minél szélesebb körben és minél aktí­vabban, sikeresebben vonjuk be a Heves megyében működő idegenforgalmi vállalkozáso­kat, társadalmi szervezeteket és önkormányzatokat. Február 11-én kerül sor a Közgazdaság-tudományi Egye­temen a Matur évi rendes köz­gyűlésére, ahol a meglévő öt szakmai tagozat (Turisztikai termékfejlesztés; Marketing; Szolgáltatások; Külső kapcso­latok; Oktatás, szakképzés) mellé egy újat, az Önkormány­zati Szakmai Tagozat létrehozá­sát tervezzük. Ez azért jelentős, mert szeretnénk, ha az önkor­mányzatokban megalakulna egy Matur szakmai tagozat, amelyben az ott dolgozó ide­genforgalmi szakemberek ven­nének részt. Ezt követően, az esti órákban kerül sor a Matur 1995. évi bál­jára Budapesten, a Rubin Aktív Hotelben (XI. Dayka Gábor u. 3. Tel.: 1-666-811), amire je­lentkezni a helyszínen vagy a megyei elnöknél, Vadócz Pé­ternél (Eger, Szarvas tér 1. Tel.: 310-639) lehet. Kaposi Tamás Forgalommódosítás a Kővágó térnél Az Egri Közúti Igazgatóság tá­jékoztatója szerint az Eger, 25. sz.főút Kővágó téri (Rákóczi u. - Olasz u.) csomópont jelző­lámpás forgalomszabályozását átmenetileg módosították a MÓL üzemanyagtöltő állomás átépítéséig. A városközpont felől Felné­met felé vezető forgalmi irány szélső sávjában az oszlopon lévő jelzőlámpa piros jelzésé­vel eddig együtt üzemelt kiegé­szítő lámpa zöld jelzésével megengedett jobbra kisíves (Olasz u.felé történő) kanyaro­dási lehetőség megszűnt. Az Olasz utcából balra nagy­ívben a városközpont felé ka­nyarodásnál a Rákóczi utcában (főúton) a Harangláb utcai csat­lakozás előtt első fázisban rö­vid ideig piros jelzést kapnak a járművek, s ezután haladhatnak zöld jelzésre tovább. A térségben az érvénytelen jelzőlámpákat letakarták. Kérik a gyalogosokat, a járművezető­ket, fokozott körültekintéssel közlekedjenek. Művészeti délutánok Jó néhány esztendő múltán is­mét indítja képzőművészeti is­meretterjesztő előadásait a Hatvani Galéria. Az első eseményre február 8-án, szerda délután 4 órakor kerül sor, amikor dr. Losonczi Miklós szakíró a honfoglaló magyarok művészetéről tart diaképes előadást. Ezek a programok rendre feldolgozzák a magyar képző- művészeti kultúra legfontosabb törekvéseit. Az első előadást ugyanis követik a középkori magyar festmények, szobrok, betekinthetünk Mátyás király reneszánsz kultúrájába, majd jön a barokk, a XIX. századi hazai művészet és a nagybányai festőtelep markáns jelenvaló­sága. A két záróelőadás az al­földi realizmus világához viszi közelebb az érdeklődőket. (m. gy.) Harag nélkül... Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Heves Megyei Hírlap január 28-i számában tudósítás jelent meg a megyei közgyűlésről, amely személyemet is érin­tette. Ezzel kapcsolatban vé­leményem a következő: Aki a közéletben szerepet vállal, tudomásul kell vennie, hogy személyiségi jogai is sé­rülhetnek, az újságírás szabad­sága szerint megalapozott vagy megalapozatlan vélemé­nyeket írhatnak róla. Ha egy újságíró valamit za­varosnak minősít, három eset lehetséges: 1. Valóban nem elég vilá­gos a mondanivaló; 2. A mondanivaló egyér­telmű és világos, csak van, aki nem érti; 3. A mondanivaló egyér­telmű és világos, csak van, aki nem kívánja érteni. Nem vagyok jogosult saját kifejezéseimet értelmezni, de ha ugyanarról a kijelentésről két tudósítás jelenik meg, ér­demes azokat összevetni. Egymás mellett ülő két - írás­sal foglalkozó - ember közül az egyik érti, a másik ugyanazt zavarosnak minősíti, nem biz­tos, hogy az előadóban van a hiba. Különösen nem, ha az elő­adó korábban egy cikk kap­csán az író etikai eljárását meg merte kritizálni. A közéletben és közírásban a kicsinyes ma­gánbosszú veszélyes. Ilyen­fajta eljárás úgyszintén etikai kérdés. Megismételve, Lukács László polgármester úrtól nem azt bátorkodtam kérdezni, mit állítanak róla, hanem saját állí­tásával szembesítettem. Aki tudniillik saját eljárását akként minősíti, hogy „követtem el jogszabálysértéseket”, to­vábbá tényként ismeri el, hogy a szociális segélyről szóló ha­tározatokat nem iktatta, vil­lanyszerelőknek munkabér he­lyett szociális segélyeket fize­tett, no, úgy gondolom, meg­alapozza a kérdésem. Régi mondás: a szó elszáll, az írás megmarad. Remélem, részrehajlás és harag nélkül. Egyetértésük esetén a to­vábbi kérdéseket a tudósító­nak szíveskedjenek feltenni. Tisztelettel: Dr. Lukács Tamás képviselő Kamaramozi nyílik Egerben Az egri Uránia művészmozijá­nak szomszédságában - az egy­kori hosszú folyosórészből - 60 személyes kedves' kamaramozit alakítottak ki, ritkaságnak szá­mító filmek - igényesebb kö­zönség számára tervezett - be­mutatására. Csupa olyan alko­tás kerül majd itt a néző elé, amivel másutt nemigen talál­kozhat. A vállalkozás áthidalja azt a problémát is, amit eddig a Prizma moziban történt próbál­kozások okoztak. Ezentúl ugyanis a kuriózumokat hetente már nem három napig és össze­sen legfeljebb hat előadásban, hanem többször is vetítik. Csütörtökön dr. Ringelhann György, a város polgármestere nyitja meg az új kulturális léte­sítményt, amely a továbbiakban - péntektől - a nagyközönség részéről is látogatható. Az el­képzelések szerint a Bronxi me­sével kezdődnek a rendszeres vetítések, a jövő hétre a legfris­sebb filmszemle anyagából vá­logatnak a programhoz, majd Bacsó Péter „Megint tanú” című munkája kerül a nézők elé, míg a következőkben a Kis Buddha jön! A közeljövő - március - terve, hogy az Oscar-díjak át­adása alkalmából az eddigi dí­jazottakból állítanak össze egy csokorra valót. A későbbiekben pedig kéthavonta nemzeti film­hetek is lesznek, előreláthatóan lengyel alkotásokkal nyitva a sort. Tekintve, hogy a közönség az idén ünnepli a mozizás cen­tenáriumát - az egri törekvések is természetesen a kerek jubile­umot köszöntik. (-ni)

Next

/
Oldalképek
Tartalom