Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

1995. február 21., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Farsangolás Egerben, terpesi népszokásokkal Az egri MMK-ban Farsangolás címmel a farsangi népszokáso­kat bemutató gálára kerül sor február 25-én, azaz szombaton. A délután négy órakor kezdődő rendezvényen a megye és a vá­ros hagyományőrző egyesületei lépnek fel, köztük a terpesiek is. A gyerekek egy kántálóműsor- ral lépnek a színpadra, a na­gyobbacska lányok pedig - menyecskének öltözve - far­sangot köszöntenek. Tanfolyamok a péterkei művelődés házában Kedvezményes egészségügyi tanfolyamot indít 27-én délután öt órai kezdettel a „művház” és a Klasszis Autósiskola. Jelent­kezés és bővebb felvilágosítás Suha Péternél a (36) 368-138-as telefonszámon. Ál­talános iskolás gyerekeknek - 12 éves korig - indít tánc- és mozgásfejlesztő tanfolyamot az intézmény. Jelentkezni pénte­kig lehet a helyszínen. Költségvetésről a társközségekben Pétervásárán a múlt héten tar­tották meg a város és társköz­ségei közös képviselő-testületi ülését. Ezt követően az érintett települések - Erdőköves, Vár­aszó, Ivád, Kisfüzes - önkor­mányzatai e héten tartják meg közgyűléseiket, amelyen a kép­viselők az idei költségvetést tárgyalják majd meg. Az első fordulóban a bátori „pénztárcáról” Az elmúlt hét elején tárgyalta meg Bátor önkormányzata - egyebek mellett - a település idei költségvetését. A most még csak első olvasatban a képvise­lők elé került anyag második fordulós vitájára is - a tervek szerint - rövidesen sor kerül. Miről is számol be a Parádi Mozaik? A Parádi Mozaik legutóbbi számában - többek között - az idegenforgalmi egyesület meg­alakulásáról, illetve a falu tör­ténetéről is olvashatnak a hely­béliek. Egy kulcs és egy bírósági idézés... (Folytatás az 1. oldalról) Hogy érthető legyen, vissza­kanyarodik a kezdetekhez. A ’80-as évek elején hozták létre Terpesen a közös tanácsot, amelynek először tagja, majd elnöke lett. Tíz évvel később, amikor lehetőség nyílt arra, hogy Szajla is az önkormány­zatiság útjára lépjen, jelentős többséggel választották pol­gármesterré. Az akkori testület azonban már az első ülésen „betartott” neki: nem járult hozzá, hogy főállásban lássa el hivatalát. Holott a minimum­bérért, mintegy 19 ezer forin­tért vállalta volna, ami alig volt több, mint a korábbi fize­tése. Akkor arra hivatkoztak, hogy ez a falu nem bír el egy főállású polgármestert. A többi ismert...- Ez a négy év kiesett a munkaviszonyomból, a nyug­díj-jogosultságomból - leplezi a mérgét egy legyintéssel a középkorú, de már erősen őszülő hajú férfi. - Egyébként is zaklatott egy időszak volt ez, támadás támadást ért elle­nem. Pedig szemmel láthatóan fejlődött a település: Terpessel és Kisfüzessel közösen össze­fogva oldódott meg az egész­séges vízellátás. Társulati formában elértük, hogy min­den harmadik házban cseng már a telefon, felépült egy új óvoda, sőt, az új polgármes­teri hivatal is. Ha társadalmi megbízatású voltam is, a munkám csak benne kellett, hogy legyen, nem...?! - gon­dolkodik hangosan. * Vahalcsik István sokáig gon­dolkodik, mielőtt kimondja:- Mindenki tudja, hogy az elődöm miként végezte a munkáját... - töri meg végül is hallgatási fogadalmát. - En­nek az új hivatalnak a környé­kére se nézett, amíg épült. Csak akkor tette be a lábát, amikor az átadási ünnepségre meghívtuk. Aztán ott volt a hősi emlékmű építése a teme­tőnél, talán ő volt az utolsó, aki megkérdezte, hogy kell-e segíteni. Az meg, hogy miben volt benne a munkája, azzal jellemezhető, ahogyan átadta a hivatalát: itthagyott egy kul­csot, meg egy bírósági idézést. Az egykori - és a sajtóban eléggé elítélhető módon fél­remagyarázott - dögkútügy miatt a napokban büntetett meg bennünket a borsodi me­gyei bíróság 2 millió 600 ezer forintra. Természetesen fel­lebbeztünk, de ha ezt egy ösz- szegben behajtják rajtunk, ak­kor az idei költségvetésünk­nek vége. De hagyjuk...!- Összefüggésben vannak ezek a végkielégítéssel?- Nézze, mint már említet­tem, Horuczi Flórián nem kért tőlünk végkielégítést. Az 1990. évi LXVII. törvény csak a munkaviszonyban állott pol­gármesterek végkielégítésével foglalkozik. Ő pedig társa­dalmi megbízatású volt. * Hogy végül is jár-e vagy sem a végkielégítés Szajla volt pol­gármesterének, jogértelmezés kérdése - mondja érdeklődé­sünkre dr. Szecskó József, a Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi és ellenőrzési osztályának vezetője.- Horuczi úr e sajátos hely­zet tisztázását kérte tőlünk - tájékoztat a közigazgatási szakember. - Ám, hogy lelki­ismeretünk megnyugtatásával tudjunk válaszolni beadvá­nyára, a Belügyminisztérium illetékeseihez fordultunk. * A helyzet addig is megoldat­lan, s tovább őrli az érintettek idegeit. Mert az álláspontok nem változtak.- Mit gondol - teszi fel a kérdést a polgármester -, ezek után lenne olyan képvi­selő-testület, amelyik, ha rajta múlik, megszavazná a végki­elégítést? Horuczi Flórián viszont az igazsága mellett kardoskodik.- Annak idején egy alka­lommal csupán úgy volt haj­landó kifizetni a testület a 13. havi fizetésemet, hogy bíró­sághoz fordultam. Legfeljebb marad most is a pereskedés... Szilvás István Kitömi az elszigeteltségből... Az északi régió iparának ösz- szeomlásán túl elsősorban az egercsehi bánya bezárása okozta Fedémes jelenlegi 23 százalékos munkanélküliségi rátáját. A földrajzi és közleke­dési értelemben is elzárt telepü­lésről a fiatalok nagy része már elvándorolt, másutt keresve megélhetést, így napjainkban a falu 60 százalékát nyugdíjasé­veit taposó idősek teszik ki. A nehezedő körülmények dacára az eltelt ciklusban látvá­nyos beruházások valósultak meg: a legnagyobb hangsúlyt az infrastruktúra fejlesztésére fordította a kicsiny település. Molnár Istvánná polgármester asszony abban a szerencsés helyzetben van, hogy négy év­vel ezelőtt megkezdett prog­ramját a következő ciklusban is folytathatja...- Az itt élők számára most a legfontosabb a szennyvízkérdés megoldása lenne - vélekedik Molnár Istvánná. - Sajnos, a csatornázásban nem tudunk csatlakozni a szomszéd falvak­hoz, mert az átemelő megépí­tése többe kerülne, mint maga a rendszer. Elkészítettük a ta­nulmánytervet, de úgy vélem, a 70 milliós beruházás megha­ladja az erőnket. Nem számít­hatunk állami támogatásra sem, hiszen a faluban mindössze 470 lakos él. Nekik kell tehát majd eldönteniük, hogy a csatorná­zást vagy a szervezett elszállí­tást választják-e. A polgármester asszony sze­rint igen nagy gond az elszige­teltség is, hiszen elég arra gon­dolni, hogy a szomszéd falu óvodájába kénytelenek járni a kicsik. A szülők megszervezték ugyan a kíséretet, csakhogy a rossz közlekedés miatt kényte­lenek az utcán álldogálni két órát... A jövő elképzeléseinek sorában az iskola egy üres tan­termének átalakítása is megta­lálható, ebből szeretnének ugyanis kialakítani egy óvodát a jelenleg érintett 13 apróság­nak.- Sok fejfájást okoz az ön- kormányzatunknak a „zsák­falu” jelleg - folytatja Molnár Istvánná. - Most fejeződött be a gázvezeték lefektetése, amely köztudottan az út felbontásával jár. Emiatt egy héten át a me­netrend szerinti autóbuszok nem tudtak bejönni a faluba, mert nem fértek el az árkok mi­att... Az utasoknak kellett a fa­luból egy kilométerre az erdő szélére kigyalogolniuk, ha utazni akartak.- Mindebből egyenesen kö­vetkezik a szintén sürgető fel­adat: rendbe kell tenni az uta­kat, illetve meghosszabbítani a járdákat - hangzott a feladatok számbavétele. Itt az lenne a leg­jobb megoldás - folytatta -, ha Terpes vagy Hevesaranyos irá­nyába műút épülne, megszün­tetve ezzel az áldatlan állapoto­kat, a hátrányos megkülönböz­tetést.- Természetesen minden fej­lesztést az anyagi források limi­tálnak. Elsőbbséget a kötele­zően előírt fenntartások élvez­nek, támogatjuk az asszonykó­rust és a sportkört, ahogy az erőnkből telik. Bízom benne, hogy összefogással és egyetér­téssel előbbre jutunk majd, még ha szűkösek is a pénzügyi kere­teink. K. M. Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat MÁTRADF.RECSKE polgármestere: Zám Ferenc (független) 1951 -ben született Egerben. 1968-tól ’86-ig a mátraderecs- kei téglagyár villamos műveze- tőjeként tevékenykedett, egy évig igazgatási előadó volt a helyi községházán. 1987-ben, az időközi választásokon ta­nácselnökké választották. ’90-ben és ’94-ben is független jelöltként választották polgár- mesterré a faluban. Nős, egy fiú és egy leánygyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Salamon Imre alpolgármester, Ko­vács Sándor, Fónad Magdolna, Szőnyi Ferenc, Kis István, La­katos Gézáné, Panyik József, Barcziné Horváth Márta (függet­lenek), Botos László (cigány kisebbségi képviselő) BÁTOR polgármestere: Derecskéi Csaba (MDF-KDNP-Fidesz) Debrecenben született 1946-ban. Villamos üzemmér­nöki és középiskolai történe­lemtanári diplomát szerzett, az utóbbit a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen. 1980-ban köl­tözött Bátorba. A ’90-es hely- hatósági választásokon szavaz­tak először bizalmat neki a te­lepülésen élők, így immár má­sodik ciklusát kezdheti meg a bátori polgármesteri székben. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Derecskéi Csabáné dr. Kun Márta, Horváth Ferencné, Ficzere Zoltán, Pallagi Bernét, Nagy László (függetlenek). „Fehér foltot” fednek le Balián- Terveink szerint itt, Mátrabal- lán szerelnénk össze a világ je­lenlegi legjobb motoros tolóko­csiját, a Supertranst. Mindezt Bolyki József ma­gyar származású német üzle­tember jelentette ki, miután az üzem Baliára történő telepítése elől - szemmel láthatóan - minden akadály elhárult. A kiváló minőségű, tb-támo- gatást élvező orvosi műszerek és rehabilitációs segédeszközök gyártásával, illetve forgalmazá­sával foglalkozó vállalkozónak már 1993 óta vannak érdekelt­ségei a megyében. A Mátraballától alig néhány kilométerre fekvő Ivódon ezen eszközök - mankók, járókere­tek, ágyak - vaselemeit készítik elő. A ballai MÁV-raktárépü- letben e hónap végén „mun­kába álló” üzemben pedig ezek összeszerelését, csomagolását végzi majd - a fejlesztésektől függően - mintegy 15-20 hely­béli munkás. Bolyki úr szerint a honi egészségügy egyik „fehér folt­ját” fedi le a gyártó Richter Reha Design GmbH, illetve a forgalmazó Reha Med Kft. Termékeik nagy népszerűség­nek örvendenek Európa-szerte is, hiszen nem győzik teljesíteni a megrendeléseket, bár - figye­lembe véve a magyar fizetőké­pes keresletet - olcsóknak nem mondhatók. Ennek okát a cég- tulajdonos abban látja, hogy az alapanyagot jelenleg Németor­szágból kell hozatni, lévén ez idáig nem találtak olyan hazai beszállítót, aki az általuk kívá­natosnak tartott minőségű alapanyagokat a megszabott határidőre szállítani tudta volna... A fentebb említett Super- trans összeszerelése - amely­nek tb-támogatásáról előreha­ladott tárgyalásokat folytatnak - márciusban kezdődhet, ugyanis az ehhez szükséges helyigényeket a MÁV-épület nem képes biztosítani. Ezért a szövetkezettől egy másik csar­nokot is bérelni szeretne az üzletember. Lenne igény a feldolgozott bentonitra Egyetlen kiút az elöremenekvés- Helyzetünk látványos javulá­sáról - sajnos - semmilyen te­kintetben nem beszélhetünk, ám a jelenlegi feltételek mellett azt is nagy eredményként könyvelhetjük el, hogy az itt foglalkoztatott 30 embernek munkát tudott biztosítani a kft.- sommázta a tulajdonosváltás óta eltelt egy esztendő tapasz­talatait az istenmezejei Bento­nit Kft. ügyvezető igazgatója, Szántó László. Mint hangsú­lyozta, egyetlen kiútként az elöremenekvés kínálkozik, en­nek leglényegesebb eleme pe­dig egy új bentonitszárító munkába állítása lenne. A mintegy 20 millió forintos be­ruházás keretein belül megva­lósuló csarnok váza már áll; a tervek szerint ide kerül majd a fent említett berendezés. Az ügyvezető igazgató sze­rint jelenleg nagy erővel zajlik a piackutatás, ugyanakkor a kft. jelenlegi termékeinek - macskaalom, illetve az ennek előállításakor keletkező, a szarvasmarhák takarmányozá­sánál használt por - értékesíté­sével sincs gond. Mint mon­dotta, a mintegy 500 ezer ton­nányi ásványvagyonból évente 5-6 ezer tonna bentonitot „termelnek” a pétervásárai és erdőkövesdi külfejtések, de a jelenlegi szántó szűkös kapaci­tása csak 1000 tonna feldolgo­zását teszi lehetővé. Ha majd az új gép üzemel, akár mindet „készre hozhatnák”, ami ­félmillió tonnánál - mai ára­kon számolva legalább 5 milli­árd forintot jelent... Treer Ferenc, a Bentonit Kft. tulajdonosa szerint a mo­dernizáció, a fejlesztés útjában „csak” egy akadály áll: a bá­nya korábbról örökölt jelentős adósságállománya körül ki­bontakozott vita. Amíg ezt a kényes kérdést nem tisztázták az előző „tulajdonossal”, az Országos Érc- és Ásványbá­nyákkal, addig az új szárítót sem szállítják le Istenmezejére. Ez azonban - fűzte hozzá Treer Ferenc - nem jelenti, hogy veszélyben lennének a munkahelyek, termelés a jövő­ben is lesz - hangzott az ígéret. (-ne) A szárítónak szánt csarnok váza már áll Harminc éve őrzik szép hagyományaikat A körzeti, megyei és országos versenyeken is sikerrel szere­pelt Terpesi Hagyományőrző Csoport ízes, szép csengésű da­lait őrzi a rádió hangarchívuma, a celluloidszalagok, a videoka­zetták. A palóc vidék hagyo­mányait, szokásait újították fel Terpesen - megmentve ezzel a mának és a jövőnek - Nagy Sándorné vezetésével, és a népművészet mesterének, Végh Menyhértnének hozzáértő ta­pasztalatai alapján. A csoport idén ünnepli fenn­állásának 30. évfordulóját, amelyet nyáron egy nagysza­bású ünnepséggel kívánnak em­lékezetessé tenni a terpesiek. Az eseményre meghívást kap­nak Pétervására, Erdőkövesd, Tarnalelesz együttesei csakúgy, mint a váraszói citerások/K. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom