Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. február 18., szombat Kertbarátoknak Hogyan termesszünk burgonyát? A gumó átmérőjénél kisebb lyukbőségű drót­kosarak kiválóan alkalmasak előcsírázta- tásra - később pedig tárolásra Néhány zöldségféle az ország figyelmének központjába ke­rült. Közéjük tartozik a burgonya is, melynek ára a csillagokig szökött. Amikor az „értékes” jelzőt használom, mégsem az árára, hanem beltartalmi tulajdonsá­gaira utaltam. A burgonya és más zöldség­féle árain elgondolkozva, való­színű sokan fognak hozzá leg­alább a saját szükséglet meg­termeléséhez. A burgonya gyengébb tala­jokon, öntözetlen körülmények között is megtermelhető. Az idén, mivel a tárolt készlet ke­vés, valószínű nagyobb lesz a kereslet az újburgonya iránt is. Ha korai burgonyát szeretnénk, most kell megtenni az előké­születeket. Válogassuk át a pincei kész­letet. Az egészséges állomány­ból a nagyobbak a konyhai szükségletet szolgálják. A kisebbek vetőgumónak va­lók. Vetésre az 50-70 grammos gumók a legalkalmasabbak. Ami ennél nagyobb, az pazar­lás, ami ennél kisebb, nem ad erős növényt. A kiválogatott vetőgumót a koraiság érdekében előcsíráz­tatjuk. Az előcsíráztatással a szedés időpontját 8-10 nappal előbbre hozhatjuk. Ennek megkezdése előtt ajánlatos a vetőgumót 0,5 %-os formáimnál kezelni (csávázni) a rizoktónia nevű gombabeteg­ség ellen. Előcsíráztatásra olyan helyiség alkalmas, ahol az optimális 12-14 Celsius-fok biztosítható, és elegendő fény van. Ilyen körülmények között alig több mint egy hónap alatt zömök, zöld színű, ún. „fény­csíra” fejlődik. Tudjuk, hogy a burgonya sö­tét, illetve gyér megvilágítású helyen, a pincében is kicsírázik. Ez a csíra azonban vékony, hosszú, világos (etiolált) „pin­cecsíra”, ami ültetéskor le is tö­rik. A „fénycsíra” elérésére a gumókat ritka rácsozatú ládá­ban polcokra vagy perforált fó­liazsákokba felaggatva helyez­zük el. Időnként át kell rakni, forgatni, hogy a fény egyenle­tesen érje. A gumók kiültetése akkor kezdhető, amikor a talaj felső rétegének hőmérséklete elérte a 6-8 Cel- sius-fokot. Ez általában már­cius köze­pén-végén kö­vetkezik be. Aki tehát elő­csíráztatott burgonyát akar ültetni, annak a műve­letet most kell megkezdenie. Április köze­péig az ülte­tést minden­képpen be kell fejezni, mert különben már nem lesz ko­rai. Tekintettel arra, hogy az előcsíráztató- ban a hőmér­séklet maga­sabb volt, kiül­tetés előtt edzeni kell a gumókat, azaz szoktatni a külső körül­ményekhez. A burgonya ápolási feladatai közül speciális teendő a töltö- getés. Ezt a tenyészidő alatt kétszer ismételjük meg. Virág­zás idején adott öntözés jó ha­tású a terméseredményre. Korai termesztésre csak bizonyos faj­ták alkalmasak, pl. Desire, As- tilla, Magyar Rózsa. Az ország burgonyater­mesztő tájain a koraiságot fólia­takarással fokozzák (lm ma­gas, 2-3 m széles, tetszőleges, de max. 15-20 m hosszú fólia­ágyakkal). Gyorsan melegedő, laza homoktalajokon így már május elején szedhető. V. Pénzes Judit ______________Mindennapi Nyelvünk______________ „ A guta kerülget bennünket...?!” Nem véletlenül két írásjellel, a kérdő- és felkiáltójellel is fel­hívtuk közleményünk címére olvasóink figyelmét. Elsősor­ban arról kell szólnunk, mit érzékeltetnek a címbeli kérdő­jelek. Együttesen a felkiáltó­jellel azt a környezetet és be­szédhelyzetet idézik fel, ahol és amelyben elhangzott a cím­beli nyelvi forma. Az élelmi­szerüzletben hallhattuk ezt a vásárlói megnyilatkozást, és olvashattuk is megyei lapunk e szövegrészletében: „Megug­rottak az élelmiszerárak” (He­ves M. Hírlap, 1995. jan. 19.). Ennek a kritikai megjegyzés­nek folytatásaként elhangzó szólás az áremelkedések láttán új jelentéstartalommal és használati értékkel már nem szitkozódásként vállal közlő, kifejező szerepet, s nem szi­tokszóként az indulatos be­szédbeli kritikai minősítés ér­zékeltetésére alkalmas szólás­változatként élünk vele. Ezt példázza közleményünk címe is. Hogy ez a nyelvhasználati folyamat hogyan játszódott le, a guta szó életútjának és szó­családja bővülésének háttér­tükrében mutatja be. Az agy- szélhűdés, a bénulás, a szél­ütés, az agyvérzés jelentésvál­tozatokat megnevező guta, gu­taütés a gutta-guta (csepp, petty, folt) latin nyelvből hoz­zánk került jövevény, illetőleg már meghonosult szóalak. A nyelvhasználatunkban szócsa­ládjának tagjai főleg szólás­változatokban kaptak közlő, kifejező szerepet. A legismer­tebbek: megütötte a guta, üsse meg a lapos guta. Az indulatos beszédben, napi bosszankodá- sainkban szitokszóként ezeket a szólásszerű változatokat is hallhatjuk: Eredj a gutába! Mi a gutát akartok? Az idősebb korosztály, ha valamit nagyon elítél, rossz­nak tart, akkor hangoztatja a Mindegy guta! szólásváltoza­tot. Ha valami nagyon ag­gasztja, akkor a környékezi a guta jut nyelvi szerephez. A tagadás, a tiltás, a visszautasí­tás érzékeltetésére hallhatjuk: A gutába se tenném meg! A nem várt elképedés, meglepe­tés minősítésére használjuk ezt a nyelvi változatot: Hogy a gutába történhetett meg? Hová a gutába mehettek el? A tréfálkozás, a humoros szándékkal is telített Meg­ütötte pénztárcáját a lapos guta napjainkban nemcsak egyéni életünknek arra a hátte­rére utal, hogy üres az erszé­nye, kevés a pénze, hanem arra is, hogy a guta szele egyre erősödik a gazdasági életünk folyamataiban is. A népnyelvi szóhasználatban a betegség neveként is emlegeti a guta szele szóösszetételt. A palóc­nyelv használatában ma is is­merik a rokop értelmű alakját, a szépasszony szele nyelvi ala­kulatot. Az a népi hiedelem az alapja a szónak: a forgószél­ben a boszorkányok, tájnyel­ven szólva: a szépasszonyok tevékenykednek. Á hiedelem még azt tartja, hogy a forgó­szélben jókedvük van a szép­asszonyoknak. Ebbe a hiede­lemkörbe sorolhatjuk az egri pincesor, a Szépasszony-völgy elnevezés eredetét is. Az egri hóstyákon hallhat­tuk és jegyezhettük fel a guta­ütött paprika jelzős szerkeze­tet, amellyel a kora őszi kö­döktől megcsapott paprikát minősítik. Okleveleink tanú­sága meg arról bizonykodik, hogy volt idő, amikor gyógy­szerek neveként is ismerték és használták: gutapor, gutavíz, gutabalzsam. Ezt ajánlgatták a gutaütés ellen. Családok nevekénti haszná­latáról bizonykodó példánk: Gutái. Ebből a személynévből keletkeztek a Guta, Guttatöt- tös, Gutaháza, Gutafölde, Galgaguta helységnevek. Ebbe a megnevezési típusba vonható ez a szólásváltozat is: Úgy ül, mint Komorak végén a Guta... A Guta mint helység­név kap kulcsszerepet ebben a szólásváltozatban: Meghúzta magát, mint Guta mellett a mennykő. Bizonyos áttételek­kel ebbe a szóláskörbe von­ható ez a bosszús kérdésforma is: Mi a tüzes gutát csinál? A népi nyelvhasználati talá­lékonyság, leleményesség munkálkodik a lapos guta nyelvi formával kapcsolatos népi eredetű magyarázatban, melyről Erdélyi János köz­mondásgyűjteményében ol­vashatunk. „Van emlékezet Guta Jakab híres haramiáról is, aki meglapulva, parittyájá­val ütötte le az utasokat, hon­nan jön a gutaütés betegségre is a lapos jelző”. így vált teljesebbé az az is­meretanyag is, amely alkalmas arra, hogy nyelvi és általános műveltségbeli szemléletünk is színesebb, gazdagabb legyen vele. Dr. Bakos József Mi a vizuális diagnosztika? Testünk mindig, minden bajt jelez Hosszú évtizedeken át - jó­kora szamárság volt - azt hit­tük, hogy velünk kezdődik minden, hogy elődeink elma­radott, képzetlen, műveletlen figurák voltak, akiknek hagya­tékával bűn, időpocséklás fog­lalkozni. Úgy véltük, mi majd mindent megoldunk. Az em­ber legyőzi a természetet, rab­igába hajtja az elemi erőket, parancsszavára megszűnik az összes betegség, s töretlen bi­zakodással élhetjük egyre bol­dogabb, derűsebb esztendein- ket. A suta álom véget ért, s rá kellett döbbennünk: mi va­gyunk az ostobák, s azok a messzi ősök tulajdonképpen már majd mindent feltérképez­tek. Pusztítanak a földrengé­sek, újabb kórok bukkannak fel, súlyosbodnak a gazdasági nehézségek, és bizony, nyoma sincs a háborítatlan elégedett­ségnek. Sajnos, nem jövünk rá, hogy ez a másik véglet, hi­szen kamatoztathatnánk azt az értékes ajándékcsomagot, amit például az egykori kele­tiek postáztak nekünk. Ha át­tanulmányozzuk írásaikat, ak­kor rögvest elbűvöl vala­mennyiünket életszemléletük, széles körű tájékozottságuk. Erről hadd szóljon az, aki a vizuális diagnosztikában jára­tos: Kövesdi Natália, a buda­pesti Életfa Bt. lelkes vezetője, aki ráadásul a táplálkozástan­ban - azon belül a makrobio- tikában - is otthonosan mo­zog.- Hadd jelezzem mindjárt: a két terület összefügg. Egyálta­lán nem közömbös az, hogy mikor, mit és mennyit eszünk. Adalékok sora igazolja ugyanis, hogy efféle szokása­ink befolyásolják, néha majd- hogy meghatározzák állapo­tunk alakulását, közérzetünk formálódását. Maradjunk az előbbi kérdéskörnél! A ma­gyar népi mondások is utalnak arra, hogy testünk folyvást je­lez, s ezekre az intelmekre megéri koncentrálni. Annál is inkább, mert a problémák megjelenése előtt - néha 4—5 évvel korábban - felfedezhe­tők azok az információk, ame­lyek félreérthetetlenek. Felso­rakoztatok néhány példát. A duzzadt, puhánynak és vize­nyősnek látszó orr például azt mutatja, hogy a szív felpuffadt a túlzott folyadékfogyasztás­tól. Ha emellett vaskos és ke­mény, akkor azt a vaj és a sajt túlzott szeretete idézi elő. Rá­adásul ekkor a szív környékén zsír rakódott le. Az ilyen pol­gártársaink hajlamosak a ro­hamokra. A szemkömyéket körülvevő terület a vesének felel meg. Az alul lévő táskák puhák vagy kemények attól függően, hogy víz vagy zsír hatására alakultak-e ki. Ha va­laki mértéktelen sok folyadé­kot fogad be, akkor az az előbb jelzett részen felgyülem­lik. A keményebb táskákat a túlzott zsiradék magyarázza. Nehéz vitatkozni, hiszen az effélét környezetünkben is ér­zékeljük. Akkor is, ha nem tu­datosan. Ha azonban felvértez­tük magunkat a legfontosabb tudnivalókkal, akkor mindjárt „rangjának megfelelően érté­keljük” a régi észleléseket, s beugrik azoknak valódi értel­mük.- Célszerű mindezzel bíbe­lődni, hiszen az egyénnek nem kell semmi mást tennie, csak benézni a tükörbe, s ha ezt többször megteszi, akkor ké­pet alkothat arról, hogy miféle segítségre szorul, akkor tisztá­ban lesz azzal, hogy mikor és mivel forduljon orvosához. Óriási előny még a megelőzés, a prevenció, ugyanis ha elővi­gyázatosak vagyunk, akkor felszámolhatjuk a közelítő ve­szélyt. Arról nem is szólva, hogy eltöprenghetünk a meg­oldáson is, ugyanis nem kis részben rajtunk áll a korrek­ció. Tőlünk függ, hogy változ­tatunk-e a rossz beidegződé­seken, s hadat üzenünk-e a ko­leszterin-orgiának. Ez a szem­lélet egyfajta biztonságtudatot ad, ami nem pótolható semmi­vel, hiszen elhisszük azt - nem is alaptalanul -, hogy sorsunk kovácsai vagyunk. Társaságában képtelenség unatkozni. Tippjei, ötletei megfontolandók, megszívle­lendők. Már csak azért is, mert otthon sikeres tanfolyamokat szervez és vezet, amelyeken felkészíti a hallgatókat arra, hogy mindenféle mankó nél­kül önnön uraikká váljanak. S még egy előny: aki meg­birkózik ezekkel a csöppet sem nehéz teendőkkel, belső­leg is megtisztul, lelke is ne­mesül, pallérozódik, megsza­badul azoktól a ballasztoktól, amelyek akadályozzák friss szárnyalását. Ebben az at­moszférában mindenképpen közelebb jut a világ dolgainak megértéséhez, és ahhoz a Te­remtőhöz, aki azt a megváltó szeretetet sugározza, amely - amennyiben befogadjuk - egyébként is megszabadít bennünket bármiféle felesle­ges sanyargattatástól. Bármikor. Pécsi István *** Az előbbi riport alanyával találkozhatnak az érdeklő­dök - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - február 22-én, szerdán délután 4 órakor az egri Szilágyi Er­zsébet Gimnázium (Ifjúság u. 2.) ebédlőjében. Vele a fentebbi írás szerzője készít nyilvános riportot. Az egye­sületi tagok fényképes iga­zolványuk felmutatásával ingyenesen vehetnek részt a programon. A helyszínen új jelentkezőket is készséggel fogadnak. Mit válaszolt az autószerelő?- Mondja, nem szégyelli ma­gát? - méltatlankodik az ügyfél az autójavító mesternél. - Ezért a jelentéktelen munkáért képes háromezer forintot kérni?! Tudja, hogy egy mérnök két nap alatt sem keres ennyit? Az autószerelő válaszát lásd a vízsz. 1. és függ. 46. sz. so­rokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt betű: R) 15. Valakivel együtt utazó személy 16. ... Dietrich (nemrég elhunyt német szár­mazású színésznő) 17. Gyer­mekes fenyítő szócsaka 18. Fel­teszi az... a pontot 19. Nagyobb helyiség 20. Decigramm röv. 21. Anna becézve 23. Evéshez való készülődés 25. Pálca 26. El 28. Farmermárka 29. Egy­fajta óra jelzője 30. Történelmi település Tolna megyében. 32. Világtalan 33. Földet megmű­vel 34. Ételízesítő 35. A Duna déli mellékfolyója 37. Szoknya 38. Némán élez! 39. Csak rövid ideig létező 41. Norvégia és Svédország gk-jele 43. Épület- maradvány 44. Ilona becézve 45. Síró baba mondja 46. Nem­csak azt 48. Leg betűi keverve 49. Filmrendező, operatőr (Ist­ván) 51. Női név 52. Egy másik női név 54. Állam Elő-Ázsiá- ban 55. Ádám párja 56. Vala­mit keresve előkerített 58. Nemzetközi szabvány 59. Visz- szaér! 60. Piperemárka 61. Sikk, kellem 63. Szed páros be­tűi 64. Hosszasan tereferél 66. Autókürttel hangjelzést adni. FÜGGŐLEGES: 1. Szándékosan, meggon- ' \ y i ^ i dolva 2. Valakit majmoló 3. Ötszázegy római számmal 4. Az SZTK elődje volt 5. Vízbe merít 6. Alkot, létrehoz 7. Kö­tőszó 8. Magasabbra tartják 9. Savval való kezelés 10. Három - latinul (TRÉS) 11. Dómjáról ismert német város 12. Azon­ban 13. Hajat hullámosít 14. Lefürdik, rendbe teszi magát 19. Évente megrendezésre ke­rülő rendezvénysorozat a tél befejeztével 22. Szerb férfinév 24. Ébéd első fogása 25. A szív felőli oldal 27. A verőér orvosi neve 29. Rejtvényt megoldani 31. Világhírű külföldi cirkusz 33. Nyomdai hasáb 36. Mező­J i , )l gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, röv. 37. Arab fiúnév 40. Mici néni két ... (filmcím) 42. A ... hallgat (az érzései alapján dönt) 45. Itáliá­ból származó hölgy 47. Tat be­tűi keverve 48. A rét füvét ette 50. Országos Rendező Iroda, röv. 52. Földet magokkal meg­hint 53. Fényképek, bélyegek gyűjtésére szolgáló tárgy 56. Is­tentisztelet a katolikusoknál 57. Cigány férfinév 60. Nitrogén és klór 62. Lépked 65. Építésügyi Minisztérium, röv. 66. Decimé­ter 67. Kölni része! Báthory Attila- t \ t i 1 a ^0,1 r n

Next

/
Oldalképek
Tartalom