Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
1995. január 2., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Műsoros esttel búcsúztatták az ó-évet Jól sikerült, vidám hangulatú óévbúcsúztatót tartottak - telt ház mellett - Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Az est keretében hajnalig szórakoztak a résztvevőik. A talpalávalót a város és a környék népszerű zenekaraként ismert Fris Bee együttes szolgáltatta. Vetítővászonra kerül Az oroszlánkirály... A hevesi gyerekek örömére a téli vakáció egyik kiemelkedő eseményére került sor tegnap, illetve kerül sor ma a helyi művelődési központban. Délután három órától az érdeklődő fiataloknak levetítik Az oroszlánkirály című animációs filmet, amely Európa számos országában nagy sikert aratott már. Színházbarát fiatalok a Gárdonyi nézőterén A hevesi Gyermekház színház- barát szakkörének tagjai Berecz Károlyné tanárnő vezetésével a múlt év zárásaként az egri Gárdonyi Géza Színházba látogattak. Az autóbuszos kirándulás keretében megtekintették a Mágnás Miska című népszerű operettet. A művészetbarátok érdeklődése kísérte... A ’94—es esztendő utolsó tárlatát szilveszterkor „bontották el” a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Nagy érdeklődés kísérte a Pataki István, Egerben élő grafikus által bemutatott tűzzománc képeket. A tárlaton a közönség figyelemmel kísérhette a művész által alkalmazott alkotói technikát. Az újabb tárlatnyitásra - értesüléseink szerint - január első napjaiban került sor. Diszkóval egybekötött diákszilvesztert tartottak Jól szórakoztak azok hevesi általános iskolás fiatalok, akik elfogadták a városi Gyermekház invitálását a közös sziveszteri estre. December 29-én délután kettőtől este nyolcig tréfás vetélkedőkkel, ügyességi versenyekkel és természetesen dis- coval búcsúztatták az 1994-es esztendőt. Az együtt töltött kellemes órákat most is emlegetik. Jövőre is lesz magbörze Hevesen. Mint hírül adtuk, immár második alkalommal rendezték meg az alföldi városban a magbörzét. Tíz forgalmazó cég vett részt a termék- és cégismertetőkkel egybekötött kiállításon. A gazdák nagy érdeklődéssel tájékozódtak a programokról. Ezért a rendezők ígérik, hogy jövőre újra megrendezik a börzét. (Fotó: Jakab Tibor) Magad uram, ha Tarnahús a neved...! A tárnái SERKÖV több mint két évtizede a környező termelőszövetkezetek társulásából jött létre, mégpedig azzal a céllal, hogy megfelelő mennyiségű és minőségő hízósertéssel lássa el a térséget, miközben az üzemeltetőnek megfelelő jövedelmezőséget biztosít. A mezőgazdaság legújabbkori átalakulása során az érintetteknek a pénhez jutás egyetlen módját a SERKÖV megvásárlása jelentette. A telepen dolgozók úgy gondolták, „idegen addig ne jöjjön ide, amíg nem bírunk vele”, s 40 millió ellenében tulajdonosok lettek. Hozott-e változást a tulajdonlás, és hogyan heverte ki az átalakulás nehézségeit a kollektíva? Ezekről, illetve a jövőről beszélgettünk Esvégh Józseffel, aki 20 éve telepvezetője, ’92 óta pedig ügyvezető igazgatója az üzemnek.- Szerintem a megye legdinamikusabb átalakulása volt a miénk - idézi fel a közelmúltat az igazgató. - Száz egységre osztottuk fel a telepi vagyont, s a dolgozók ebből annyit vállaltak, a ráeső hitellel együtt, amennyre a tehetségükből futotta a résztulajdonosoknak. A maradékot kötelessége volt megvásárolni a vezetőknek. Tizennégyen éltek is a lehetőséggel, és ’93 végén Tarnahús Kft. néven történt meg az átalakulás. Mivel nagyon kevés volt a magántőke, így a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. segített kölcsönnel kiegyenlíteni a számlát. Jelenleg az itt dolgozó tulajdonosokon túl még 12 alkalmazottat foglalkoztatunk.- Hogyan indult a vállalkozás?- A siker ritka vendégünk volt, annál többször estünk csapdába. Az elmúlt két évben szinte alig törődött velünk valaki. Az állatlétszám is megcsappant kényszerűségből, hiszen éveken át közel hatezer hízósertést tenyésztettünk, most négyezerre van lehetőségünk.- Értékesítési gondjaik is voltak?- Ezzel nem küszködtünk, hiszen - a régi ismeretiségből fakadóan - aki csak tudott, segíteni próbált nekünk, de az árakban mindez nem térült meg.- Saját termelésű abraktakarmánnyal nem próbálkoztak?- A sertés nagy abrakfogyasztó. Ebből adódóan az összköltségünk 60-70 százalékát a takarmányozásra fordítjuk. Sajnos, földünk nem volt, ma is igencsak kevéssel rendelkezünk, így az évi 300-350 vagon élelem döntő hányadát vásároljuk, méghozzá - a mai elvárások szerint - készpénzzel. Az első évünket ötmilliós veszteséggel zártuk. Ez nagy gombóc volt, amit le kellett nyelnünk.- S mi újság most?- Az elmúlt egy-két hónapban fizetik meg a sertést igazán, s van reményünk arra, hogy veszteség nélkül zárjuk az 1994-es évet.- A Hitelbankon túl volt-e egyéb segítség?- A barátok is segítettek. Ebben az a jó, hogy az ő pénzük kamatmentes. Akik bíztak bennünk, azok támogattak, s nélkülük - azt hiszem - nem is menekülhettünk volna meg a csőd elől.- A dolgozók hogyan fogadták az újat?- A társaság nagyobb része beállt a sorba, dolgozott, mert aki itt élni szeretne, az tenni is akar. Azt szeretnénk, ha ez a húszegynéhány család, aki ebből él, ezután is biztonságosan tervezhesse jövőjét.- Változik-e a termelési technológia?- Most négyszáz tenyészál- lománnyal dolgozunk, s szaporulatát 110-120 kilósra hizlalva, évente hatezer vágósertést bocsátunk ki. Igaz, most fejlődtünk, mert kicsi tartalékunk van. Nagyobbra tudjuk hizlalni az állatokat, és minőségben is igazodhatunk a vágóhídi első osztály követelményeihez.- Hol értékesítik a hízókat?- Egy részét a környező kis- vágóhidakon, a többit Salgótarján, Szolnok, Debrecen, Balmazújváros nagyvágóhíd- jain. Mivel jó minőségű húshibriddel dolgozunk, így a megrendelőink ragaszkodnak a telepünkön hizlalt sertések húsához.-Jut-e majd fejlesztésre?- Telepünkre jellemző volt, hogy évente úgy egy-kétmilliót fordítottunk fejlesztésre, beruházásra. Most mindez csak akkor jöhet szóba, ha rendben leszünk a hitel törlesztésével. Ugyanakkor körvonalazódni látszik a jövőkép, amelyben egy kisvágóhíd létesítése szerepel. Ha az állatállományunkat felfejlesztjük hétezerre, mód nyílik arra is, hogy a saját vágóhíd révén még olcsóbb hússal lássuk el a környéken élőket. Cseh Béla Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat TARNASZENTMIKLÓS polgármestere: Szécsi Ernő (független) 1950-ben született Tama- szentmiklóson. Esztergályos szakmát tanult, s elvégezte a gimnáziumot és a technikumot. Jelenleg a Metalloglobus Vállalat kereskedelmi osztályvezetője. 1978-90-ig társadalmi megbízású tanácselnök volt. Az elmúlt négy évre polgármesterré választották, amelyet most megerősítettek. E tisztséget társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjai: Buda Sándorné, Ballagó Béla (MSZP), Gulyás Tiborné, Kovács Attila János, Pál Ferenc, Tóth Ambrus, Tóth Dénes (függetlenek). PELY polgármestere: 5 Kalmár Mária T1 (független) Tőzsgyökeres pélyi. 1969-től dolgozott a helyi közigazgatási apparátusban, eközben állanaj- gazgatási főiskolát végzett. 1985-ben tanácselnökké választották. Az 1990-es és a legutóbbi helyhatósági választásokon egyaránt bizalmat kapottja polgármesteri tisztségért folyó harcban. Célja az alföldi község további fejlesztése, amelyet erőfeszítéseket kíván tenni )?j a testület tagjaival együtt. ß x A képviselő-testület tagjai: Csontos Zoltán (FKgP), Drapos Istvánná, Fekete Béla, Guba Áron, Kovalv Tivadar, dr. Öcsai András, Varga Pál, Vígh Ferenc, Vona Gézáné (függetlenek).^ Cigány kisebbségi önkormányzat: Burai József, Burai Stridor, Burai Vilmos, Burai Vilmosné, Farkas László (függetlenek). KISKÖRE polgármestere: Járdán József (MSZP-SZDSZ-Munkáspárt) Kiskörén él 1968 óta, korábban az általános iskolában tanított. 1985-90 között a nagyközség tanácselnökeként dolgozott a közigazgatásban. A mostani választások során az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt támogatta. Célja a település infrastruktúrájának továbbfejlesztése, az idegenforgalom fellendítése, a felszámolt téesz területén termelési, értékesítési szövetségek kialakítása. A képviselő-testület tagjai: dr. Bus András, Grónásné Miklo- vics Magdolna, Horváth Kálmán, dr. Jakab Lászlóné, Kovács Ferenc, Lóié Jeremiás, Oláh János, Parázsó Imre, Simon Béla (MSZP-SZDSZ-Munkáspárt), Berényi József, Kovács Márton (függetlenek). Sztereó-hatású moziban nézhetnek filmeket Hevesen Az új esztendőben technikai újdonsággal igyekeznek kedvükbe járni a hevesi mozirajongóknak. Januárban a művelődési központban vetítéskor a megszólaltatott hangot sztereó-hatással helyettesítik majd. Ehhez a feltételek már adottak. j A tamamérai napköziotthonos l óvoda a közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfor- { dulóját. A felcseperedő ember- j palánták életét jelentős mértékben befolyásoló nevelési in- I tézmény két évtizedes munká- I járói, a jövő nevelési modelljé- j ről kérdeztük Palotás Sándor- nét, aki alapító tagja és 1978 j óta vezetője az óvodának. — Hogyan is kezdődött?- Társadalmi igény, a kétkeresős családmodell elterjedése hozta létre az intézményt, amely akkoriban ötven férőheI lyes volt. A kezdetekkor 60 gyermekkel és három, képesítés nélküli nevelővel indult a munka. Szakmailag úgy próbáltunk segíteni, hogy az egyik kolléganővel együtt elvégeztük ! az óvónői szakot. Egy évtized múltán lehetőség nyílt csoportfejlesztésre is, de mindez nem sikerült a legjobbra, mert az in- i tézménytől távol, egy hivatali lakásban kapott helyet. Ahol felkeltik a gyerekek tanulás iránti vágyát...- Hogyan élnek ma?- Önálló gazdálkodó egységgé váltunk, magunk irányíthatjuk a tevékenységünket. Mindezek a nevelőtestületet is arra ösztönözték, változtasson eddigi pedagógiai szemléletén. Segített ebben az óvodai nevelési program rugalmassága is.- Mit jelent ez „aprópénzre váltva”?- Egyrészt tágabb teret kap az óvónő önmaga kifejezésére, nincs gúzsba kötve a keze, s élhet pedagógiai szabadságával. Másrészt nem az ismeretek halmozása, hanem a tanulás iránti vágy felkeltése a legfontosabb. Talán így érdeklődőbb, még nyitottabb lesz a gyermek.- Ez fokozottabb felkészülést igényel a nevelőtől?- Természetesen vitathatatlan az óvónő megnövekedett szerepe, felelőssége. Azt gondoljuk, hogy miután az emberi személyiség a tevékenység által fejlődik, akkor a gyermeki személyiséget az óvónőnek kell szerveznie, egyéni bánásmóddal.- Hogyan tartanak lépést az újjal?- Örömmel tapasztalom, hogy a kollégáim érdeklődők. Megújulásuk, továbblépésük érdekében önként jelentkeztek a helyi, megyei szintű képzésekre, de még a nagyobb felkészülést igénylő, intenzív programra is vállalkoztak.- Milyenné szeretnék alakítani a jövőt?- Két nagy álmot dédelgetünk. A manapság egyre szélesebb körben elterjedő óvoda-iskola modell honosítása időszerű lenne. Több éve veszünk részt ennek az előkészítő programjában. Most folyik a pedagógiai együttműködési lehetőség megfogalmazása a helyi általános iskolával. Ha tervünk végrehajtásához sikerül megnyerni az önkormányzatot, és a szülők is partnerekké válnak elképzeléseink megvalósításában, akkor három éven belül indíthatnánk a legújabb óvoda-iskolát. Ennek érdekében évekkel ezelőtt alapítványt hoztunk létre egy új, az előbb vázolt pedagógiai céloknak abszolút megfelelő intézmény létesítésére. Bízunk az új irányító testületben, a szülök és a patronálok jóindulatában. Csodálatos lenne a következő kerek évfordulót már az új óvoda-iskolában köszöntem. •-cseh- A felszabadult mérai gyerekek örömteli pillanatai 1
