Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

1995. január 30., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Hevesi bérlakások forgalmi értékbecslése Az alföldi város önkormányza­tának tulajdonában levő és ér­tékesítésre kijelölt bérlakások forgalmi értékét felbecsülték. A polgármesteri hivatal illetéke­sei két tömb - a Kossuth Lajos út 2. és a az Erzsébet tér 10-11. - vételi joggal rendelkező bér­lőit írásban tájékoztatták a for­galmi értékről. Összesen negy­venkilenc lakásról van szó, amelyeknek összforgalmi ér­téke 61 millió 773 ezer forint. Korszerűbb lesz a város közvilágítása A polgármesteri hivatal szakér­tői nemrégiben újabb tárgyalá­sokat folytattak Heves közvilá­gításának korszerűsítéséről. Ennek eredményeként az ÉMÁSZ Rt. képviselőjével arról állapodtak meg, hogy az üze­meltető finanszírozóként is közreműködik ebben a fontos fejlesztési munkában. Gondoskodnak majd a kivágott fák pótlásáról Szakemberek bevonásával megvizsgálták a hevesi közterü­leteken levő fák állapotát. Ezt követően a önkormányzat in­tézkedett arról, hogy a vágás­érett - és különösen a baleset- veszélyes - fákat még a tél fo­lyamán eltávolítsák. Azok pót­lásáról - az előre elkészített terv alapján - folyamatosan gondoskodnak. A szennyvízcsatornák továbbfejlesztéséről Heves szennyvízcsatorna-háló­zatának továbbfejlesztéséről folytatott tárgyalásokat a pol­gármesteri hivatal a Csator­namű Társulat és a Hanyi-Saj- foki Vízgazdálkodási Társulat bevonásával a következő ütem megszervezésére. A kivitele­zéshez szükséges pénzügyi for­rás biztosítására megkeresték a Vízügyi Alap kezelőjét. A beru­házás költsége mintegy húsz­millió forint. A megvalósításá­hoz harminc százalék céltámo­gatás és a vízügyi alapból tíz százalék vehető számításba. Ezek mellett a lakosság hozzá­járulásához is szükség lesz a fejlesztés során. A Tisza-tó környéke válságkörzet Mint korábban hírül adtuk, az Országos Tudományos Kuta­tási Alap és a Nagyalföld Alapítvány támogatásával nemrég érdekes könyv jelent meg „Ember, táj, mezőgazdaság a Ti­sza-tó környékén” címmel. A szerzők - dr. Fehér Lajos, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, dr. Kurucz Gyula, a mezőgazdaság-tudomány doktora, és dr. Süli-Zakar István, a földrajztudomány kandidátusa - hosszú kutatómunkájának eredménye ez a munka. Arra vállalkoztak, hogy feltárják, milyen a térség földrajzi, gazdasági helyzete, és mit javasol­nak a tájegység előrelépése érdekében. Tapasztalataik ösz- szegzésére a szerkesztőt, dr. Fehér Alajost kértük. A szerkesztő - dr. Fehér Alajos munka közben...- A Tisza-tó környéke vi­szonylag kis területet jelent az ország térképén, de mégis je­lentős vidék - mondja. - Hat­száz négyzetkilométeren tizen­hét település helyezkedik el, ahol ma ötvenezer ember él. Mezőgazdasági és általános gazdasági viszonyaiban mégis jelentős különbségeket talál­hatunk. Amennyiben ezeket figyelmen kívül hagytuk volna, akkor a fejlesztési el­képzelések megvalósítása is kétségessé válna.- A szakértők közül sokan állítják, hogy a Tisza-tó kör­nyékét válságkörzetnek tekint­hetjük...- Kétségtelen, hogy így van. Az okainak feltárására és a válságkezelés feltételeinek kialakítására tettük közzé ezt a könyvet. Előtte azonban széles körű elemzést folytattunk. Ku­tatómunkánkat három fő részre osztottuk. Megvizsgál­tuk a Tisza-tó közvetlen kör­nyékének társadalmi-gazda­sági helyzetét, földrajzi elhe­lyezkedését, az agrárfejlődést és az ott gazdálkodók körül­ményeit, amelyek a kilencve­nes évek elején jellemezték azokat. Emellett a tájegységen való korszerű térhasználatra javaslatot tettünk.- Mit érdemes fejleszteni ezen a vidéken?- Elsősorban a kevés ráfor­dítással termelő és környezet­kímélő mezőgazdálkodást. Szükségesnek tartjuk a kör­nyezet- és természetvédelmi tevékenység állami támogatá­sát ezen a részen. A vízi és a falusi turizmus, illetve az ezekhez kapcsolódó infrast­ruktúra fejlesztése előbbre vinné a térség életét. Befekte­tési kedvezményekkel lehetne élénkíteni a vállalkozásokat. A Tisza-tó környékén a megvál­tozott és különleges turiszti­kai, illetve természeti értéket jelentő környezet megóvása szükségszerűségként veti fel, hogy a mező gazdálkodók ke­vesebb kémiai és ipari anya­got használjanak. Hosszú távra tekintve úgy látjuk, hogy a már ott lakó és a közben oda­települő gazdálkodók megél­hetése a mezőgazdálkodásból nem oldható meg. Ezért a jö­vőt az erdőterületek kiterjesz­tése, a baromfitartás, a nyúlte- nyésztés, a méhészet fejlesz­tése, továbbá az agrártermelők kereskedelmi és vendéglátó­ipari tevékenységének növe­lése jelentheti. A környék ter­mékenyebb - a tótól távolabb eső - területein viszont az in­tenzív, öntözött mezőgazda- sági termelést lenne célszerű folytatni. Ez lehetővé tenné, hogy friss zöldséggel, gyü­mölccsel, tejjel és hússal is el­lássák az idegenforgalmi és vendéglátóipari egységeket. Ennek a körzetnek a termékei élelmiszerfeldolgozói és hűtő­ipari kapacitásokat is igényel­nek, amelyeket helyben is kié­píthetnek. A mezőgazdaság­ból várhatóan felszabaduló erő foglalkoztatásánál az élő­munka-igényes - textil- és könnyűipari - tevékenységek, a kézműiparhoz, továbbá az idegenforgalomhoz és a ven­déglátáshoz kapcsolódó tevé­kenységek fejlesztését vehet­jük számításba.- Az idegenforgalom fellen­dítésére mit ajánlanak?- A víziturizmus mellett a horgász- és a vadászturizmus is fejleszthető. Ezekhez a hal- és a vízgazdálkodás megfelelő alapokat jelent. Ebben a kör­zetben speciális lehetőség a meleg fürdők, továbbá a Hor­tobágyi Nemzeti Park közel­sége. Emellett a Mátrába is szervezhetnek kirándulásokat. Adottak a falusi turizmus és üdülés bővítésének lehetősé­gei Tiszafüreden, Kiskörén, Abádszalókon, Poroszlón, Ti- szaburán, Újlőrincfalván, Sa­rudon, Tiszanánán, Borsod- ivánkán, Tiszavalkon, Tisza- derzsen. Az idegenforgalom­nak számos eleme és kihasz­nálatlan tartaléka van, úgy­mint folyami és sétahajózás, a hazai és külföldi jachtos és motorcsónakos, illetve az eve­zős turizmus fejlesztése, lovas- és kerékpártúrák szervezése.- Milyen szerepet vállalhat ezekből az állam és az önkor­mányzatok?- A tótól távol eső területe­ken az öntözéses növényter­melésben, a sertésállomány növelésében, a helyi igényeket szolgáló gyümölcstelepítés­ben. S lényeges, hogy a vízi-, a falusi és a gyógyturizmus, a helyi ipar fejlesztése vállalko­zók bevonásával, önkormány­zati támogatással valósulhas­son meg.- Kik segítettek ennek az ér­tékes anyagnak az összeállítá­sánál?- Sajnos, az érintett telepü­lések önkormányzatai közül kevesen. Szeretném azonban kiemelni Kisköre, Tiszanána, Poroszló és Kömlő testületéit, akik támogatták a kutatócso­portunk munkáját. Adatokat szolgáltattak, és a felmérése­inkhez is segítséget nyújtottak. Ezzel a sokoldalú elemzéssel is szeretnénk ráirányítani a fi­gyelmet a Tisza-tó környéké­nek természeti, gazdasági je­lentőségére. Kapcsolódni kí­vánunk a kormány Al­föld-programjának megvalósí­tásához. Mentusz Károly Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat HEYESVEZEKÉNY polgármestere: Balogh Sándorné (független) Tősgyökeres hevesvezekényi. 1960 óta dolgozik a helyi köz- igazgatási apparátusban. Volt pénzügyi előadó, társadalmi ta­nácselnök. 1989-től vb-titkár. 1990-ben, az első szabadon vá­lasztott helyhatósági választá­sokon polgármesterré választot­ták, amelyet most újra megerő­sítették. Célja szülőfalujának fejlesztése képviselőtársaival és a községbeliekkel együtt. A képviselő-testület tagjai: Csomós László, Fenyves László, Majoros Imre, Nagy Ignác, Ragó László, Szécsi Róbertné, Te­mesvári Erzsébet (függetlenek). TARNAÖRS polgármestere: Nyúl György (független) 1942-ben született. Családjával együtt a községben él. Nős, két fiú édesapja, nagyapa. Eredeti foglalkozása villanyszerelő. Főállású polgármesterré válasz­tása előtt saját vállalkozását ve­zette. A közéletben 1990-től vesz részt önkormányzati kép­viselőként, alpolgármesterként. 1994 februárjától társadalmi megbízatású polgármester. A helyi polgárok bizalmát tavaly decemberben ismét elnyerte. A képviselő-testület tagjai: Bodonyi László, Bodonyi József, Bendó Ferenc, ifj. Balogh József, Gunics Jánosné, Gulyás László, Sütő László (függetlenek), Csömör László és Székely Zoltán István (FKgP). A cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Burai Pál, Csík Gyula, Farkas Andor, Lőcsei Imre, id. Markovics Flórián (Lungo Drom). Orvosi üzenet nekünk, értünk- Üdvözlöm, doktor úr!- Hová-hová?- A szerkesztőségbe visz az utam, nincs valami üzenete az olvasókhoz?- Már hogyne lenne. Most a legfontosabb, hogy ne feled­kezzenek meg a zsebkendő-ef­fektustól!- Ha lehetne, egy kicsit bő­vebben...!- Egy tanpéldával kezdem. Virág Józsefné - amely kitalált név - nagyon köhög. A „kórt” a szomszédasszonytól kapta, amikor segített annak a disznó­vágásban. A „kalapkúra” nem volt hatásos, sőt, a terápiába besegítő férjek is elkapták a felsőlégúti hurutot. Ekkor már négyen köhögtek, de mivel or­voshoz nem mentek, közben a gyermekeiknek is átadták a „bacilus-stafétabotot”. Miután a beteg nebulókat hazaküldték az iskolából - nagyon helyesen -, orvoshoz fordultak, már csak az igazolás miatt is. Eljöttek hát ők négyen a rendelőbe. Míg so­rukra várakoztak, lelkesen szór­ták a bacilusok millióit a még nem köhögős, egyéb betegség­gel ott várakozókra. Néhány nap múlva már ezek is mint fel­sőlégúti huruttal küzdő betegek jelentek meg nálam. És még le­hetne folytami a sort... Nem be­szélve arról, hogy mit jelent ez sokaknak gyógyszerköltségben, a munkából való kiesésben.- S hol marad ilyenkor a zsebkendő?- Almaimban a betegek elő­veszik nagy zsebkendőjüket, és mindig abba köhögnek. Ezáltal nem fertőzik embertársaikat. De - sajnos ez csak vágy, mert annyira figyelmetlenek vagyunk, hogy még a szerette­inket sem óvjuk! Az üzenetet elmondta: dr. Simonvári Sándor, Boco- nád-Tamabod háziorvosa. Lejegyezte: Cseh Béla SZÁMOLHAT VELÜNK V Ha Ön megfogadta, hogy az új évben kétszer is meggondolja mire adja ki a pénzét; most kínálkozik egy jó lehetőség. A Westel és a NOKIA közös akciójában a NOKIA 150 mobiltelefonhoz 30 000 Ft+ÁFA-val olcsóbban juthat hozzá január 16. és február 4. között. Keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol élhet kedvező lízing-konstrukcióinkkal, melyekben már akár 20% előleg befizetése után magával viheti a készüléket. És még egy szokatlan januári hír: A WESTEL Rádiótelefon Kft. saját hatáskörében előfizetőit érintően \ \ \ \ 1995. január 1-től nem változtatta tarifáit. Vvk|-y///J I J I--------------------------------------------------WESTEL R ÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN AZ ÜZLET.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom