Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-30 / 25. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. január 30., hétfő Kisebbségben a magyarok? Ne bántsd a cigányt, ő is ember Tisztelt Simon Ferenc Úr! Elolvastam a Hírlapban megjelent cikkét, amire vétek nem reagálni. Magamról csak annyit: a nevem Szendrey Károly. A név ellenére cigány származású vagyok. (Nem felvett név, amire büszke vagyok én és a családom.) Egerben nevelkedtem fel, én és a nővérem itt jártunk iskolába is. Mellesleg a nővérem neve Szendrey Júlia (ugye, milyen szép név?). Tizenhárom évig dolgoztam az egri nyomdában, három műszakban. Közben 12 hónapig szolgáltam a HAZÁMAT és a magyar népet. Tizedesi rangig jutottam el, rajparancsnoki beosztással. Ja, és majdnem elfelejtettem, egyszeres élenjáró katona voltam. Két családom van, a fiam a szakmunkásképző-intézet tanulója, a lányom felső tagozatos tanuló. Ennyit magamról és a családomról. Ami a Frank Tivadar utcában történt, arról tudok, illetve tudunk. Sajnos, az udvar egy kicsit tényleg el van hanyagolva, amiről csakis a lakók tehernek. De amit Ön állít, hogy ez egy bűntanya, az egy kicsit túlzás. Véleményem szerint ettől a ponttól kezdve csak gyűlölettől fűtve jellemzi a cigányságot, mint annak idején a náci birodalomban Hitler vezérletével propagálták a felsőbbrendűségüket más népekkel szemben. Ezt az elméletet aztán a tettek követték. Elhurcoltak, megöltek többek közt cigányokat, zsidókat, ártatlan embereket. Csak azért, mert más volt a bőrszínük, és más a hitvallásuk. Tisztelt Simon Úr! Ön elpanaszolja, hogy betért a borozóba, és egy ismerőse elmondta, hogy megverték a cigányok, mert nem adott nekik cigarettát. Nem tudom, hogy a barátja tett-e feljelentést a rendőrségen a verekedőkkel szemben, mert ha tett, akkor a rendőrség - gondolom - megtette a szükséges intézkedéseket ez ügyben. Ami azért is fontos, hogy ne adjon önbíráskodásra okot. Ami január 10-én megjelent az Elcsattant pofon sajátos számonkérése c. cikkel kapcsolatban, csak annyit: az udvar valamelyik cigány lakosa állítólag bántalmazott egy magyar embert. A sértett fia elmondta a történetet a barátainak, akik között voltak szkin- hedek is, körülbelül 20-25. Megvadult fiúk-lányokból álló társaság. Kövekkel támadtak az udvarra, a ház ablakait kövekkel bezúzták, amitől a cigányok megijedtek. A cigányasszonyok a kicsinyeikkel a ház védett részeibe bújtak a kövek elől. Közben a támadók különböző cigányellenes és fasiszta jelszavakat kiabáltak. Az udvar férfitagjai próbálták az udvar kapuját valami módon bezárni, ami nem sikerült. Tehát ők is elkezdték viszonozni a kőzáport a támadóikra. Szerintem ez a támadás nemcsak az udvarnak szólt, hanem az egész cigányságnak, akik a városban laknak. Ennél a támadásnál már nem állja meg a helyét az a közmondás, ami úgy hangzik: ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Ugyanis a kenyérre még valahogy telik a cigányságnak, de már a hozzávaló húsra nagyon nehezen, és nem mindenkinek. „Igenis a cigányság védje meg magát, egymást, ha kell minden erejével, elég volt a megaláztatásból, a fizikai erőszakból, a nélkülözésből és a nyomorból.” És itt sürgősen meg kell állnom Simon Úr, ugyanis ettől az eszmefuttatástól még nem lesz jobb a népem (a cigányság) sorsa. Ha kövekkel, baseball-ütőkkel, gázpisztolyokkal csatázunk a magyarokkal. A cigányoknak más gondjai is vannak, itt van például a nagy munkanélküliség, a napi megélhetési gondok. A család étkeztetése, a tandíj fizetése, a lakbérek és a ruházkodás, stb. Én nem ítélem el a nemzetiségüket védő fiatalokat, de ezeket a rajtunk élősködő cigány bandákat meg kellene fékezni. Tisztelt Simon Úr! Gondolom, szokott tévét nézni, újságot olvasni. Ott láthatja, hallhatja, olvashatja, hogy mi folyik a magyar nemzetiségűekkel a szomszédos országokban, például Romániában. Hasonlóan ott is vannak emberek, akik az Önhöz hasonló eszmét hirdetik. (Akik számomra, enyhén fogalmazva, nem szimpatikusak). Név szerint, amit tiszta szívemből mondok, a jó Istenünk előtt restellem leírni a nevét, mert még arra sem méltó, úgy hívják: George Funar... A befejező gondolat menetét Önre és az egész ország lakosságára bízom. Azután ott van még Szlovákia Meciar úrral, és ott van Jugoszlávia. Az eseményeket, gondolom, mindenki ismeri. A rajtunk élősködőkről csak annyit: mindenki úgy él, ahogy tud, és amilyen lehetőségek vannak az országban - cigánybandák már nagyon kevesen vannak Egerben, azt hiszem, már csak a Hotel Parkban és az Eger Hotelben szórakoztatják nagy örömükre a lóvés-pénzes gádzsókat. Tisztelt Simon Úr! Azt hiszem, Önnek a matek nem kimondottan szakterülete (őszintén megvallva nekem sem), ugyanis az ország lakossága körülbelül tíz és fél millió, ebből a cigány származásúak kb. 6-800 ezer fő, más nemzetiségűekkel együttvéve - saccra mondom - körülbelül 500 ezres. A középértéket mondom, így kb. 1.200.000-en vagyunk kisebbségben. így a magyar lakosság száma nagyjából 9.300.000. Azt hiszem, tisztelt Uram, most már kiszámíthatja a cigányok bűnözési statisztikáját. Most nézzük a bűnelkövetést közelebbről. Melyik veszélyesebb az emberekre, a társadalomra nézve? Úgy is szeretik hangsúlyozni egyesek a cigánybűnözést. (Előre megmondom Uram, Uraim, hogy én sem vagyok szent, nekem is voltak ügyes-bajos dolgaim a rendőrséggel. És megmondom őszintén, nem éreztették velem azt, hogy én cigány származású vagyok, és már csak azért is „passzra vágnak”. Korrektül és rendesen bántak velem, de hál’ istennek, büntetve még nem voltam.) Gondolom, különböző hírforrásokból értesült róla, hogy mik történnek sajnos országunkban. Fiatal anyák saját megszült csecsemőiket a szemeteskukába dobják; megfojtják őket, stb. És mit ad Isten, ezek az anyák mind magyar ve- zetéknevűek. Vannak az úri bűnözők: olajügyek, a nagy sikkasztok, különböző adócsalások több száz milliós tételben, a bérgyilkosságok, a kábítószer-kereskedők szintén többmilliós tételben, a fegyveres rablások, a fegyverkereskedők, a csodaautókkal furikázó kamaszlegények (vajon miből telik megvenni a csodajárművet?). Es sorolhatnám még tovább, de nem teszem, mert azt hiszem, a gyomrom most kezdett el „liftezni”. Tisztelt Simon Úr! Ezek az emberek, akiket Ön cigánybűnözőknek nevez, véleményem szerint (ami nem zárja ki őket a büntetés-végrehajtásból) nagy marhák, csirkefogók, tyúktolvajok. Nem elég a nagy szegénységük, még tetézik azzal is, hogy bűnre adják a fejüket. „Lopnak, verekednek, garázdálkodnak, betörnek különböző helyiségekbe, pénz, ital, élelmiszer reményében.” Na már most ezekért a cselekedetekért aztán kapnak 3-6 éveket. Ha visszaesők, akkor többet, plusz kiírják a nevüket az újságokban, és még mellé azt, hogy cigány származású volt az elkövető. Ügyanazért a cselekedetért egy csokornyakkendős hétpróbás saját lábán sétál be a börtönbe, persze, a jövője már megalapozva több millió forinttal, vagy azzal egyenértékű valutával. Nem tudom, Uram, érzékeli-e a különbséget? Ezek után már csak egyet nem értek. A magyaroknak miért van szükségük a bűn elkövetésére, amikor megvan mindenük: házuk, kocsijuk, pénzük stb. Ellenben a cigányoknak ezek a feltételek sajnos nem adatottak meg az életben. Ha éhesek, elmennek lopni? Noná, hogy el. Ha fáznak, lopják a fát? De miért lopják? Mert nincs nekik pénzük, munkahelyük, nem tudnak tüzelőt vásárolni, a meleg viszont kell. Ez sajnos nem az Ön és az én ügyem, ugyebár. Tisztelt Simon Úr! A cigánybűnözésről azt hiszem, annyi elég, amit leírtam. A szociális segélyekre csak egy mondatban válaszolok: azt hiszem, ez a segély nemcsak a cigányokat illeti, hanem minden magyar állampolgárt, aki erre jogosult. És sok nem cigány származású polgár ezt igénybe is veszi. Ami pedig a kicsavart fenyőfákat illeti: kötve hiszem, hogy cigányok tették volna, ugyanúgy a buszmegálló üvegfalát is, már csak azért sem, mert errefelé nem ildomos járkálni a cigányoknak, mert egykönnyen betörhetik a fejüket baseball-ütőkkel. Festékszórót meg szerintem nem nagyon tudnak vásárolni a kis pénzükből, inkább élelemre költik. A kitelepítésről csak annyit: szerintem nem a cigányokat kellene kitelepíteni, hanem az olyan embereket, mint Ön, aki tudatosan szítja az ellentéteket a népek közt. Véleményem szerint ez az uszító írása kimeríti a Btk. 156. paragrafusát. Én ezzel a paragrafussal élni fogok és élni fogunk. Részünkről az újságon keresztüli vitát befejeztük. Szendrey Károly Eger * Az utóbbi időben lapunk többször foglalkozott a cigányság kérdéseivel. Pro és kontra hangzottak el vélemények. Többször kifejtettük már, hogy szerkesztőségünk nem mindenben vagy egyáltalán nem ért egyet egyes véleményekkel. Ugyanakkor úgy érezzük a demokrácia megköveteli tőlünk, hogy az egy témával kapcsolatos sokszínűséget visszatükrözzük. Ezért adunk helyet az egymásnak esetenként ellentmondó véleményeknek. Adott esetben viszont mindig feltüntetjük, hogy a rasszista, az egyes népeket elítélő, megbélyegző véleményekkel nem értünk egyet. Sőt, elhatároljuk magunkat tőlük. (A Szerk.) _________HÓNAPRÓL-HÓNAPRA_________ V ajon kijön-e a medve, avagy még bent marad? Kijön-e vagy nem? Mármint a barlangból, ahol azt a bizonyos téli álmát alussza. Ez itt a kérdés. A február 2-i téli nap időjárásának mikéntje próbál választ adni a feltett kérdésre. De hát menjünk csak sorjával, hátha előbbre jutunk. Az időjárás előre meghatározásának története az emberiség történelme során sok-sok évszázados múltra tekinthet vissza. Az emberek már a régmúlt időktől kezdve az időjárás változásaiból, egyes időnként, lehet mondani: évszakonként, ugyanabban az időben vagy ahhoz közel esően ismétlődő időjárási jelenségekből következtetéseket vontak le, és valószínűsítették, hogy e jelenségek időhöz kötötten sorakoznak egymás után a hetek, hónapok, évek múlásával, s ez befolyásolhatja munkájukat, pihenésüket, életüket - legalábbis részben. Az eső, hó, jég, fagy, szelíd szellő vagy tomboló vihar, ve- teményt nevelő csapadék, vagy Medárd-napot követő, esetleg 40 napos, fentről jövő zuhanysorozatok, szárazság, aszály, fagyosszentek, madarak korai vagy késői megjelenése és megszólalása, de sorolhatnánk tovább a jelenségeket - mind összefüggésben lehetnek az ezerarcú természet emberre kivetíthető sokszínűségével és sokszor ámulatba ejtő rendszerességével. Talán évszázadokra is visz- szamenő megfigyelések alapján kerül szóba a téli álmát alvó medve időközbeni felébredése és megjelenése annak a bizonyos barlangnak a szájánál, február 2-ának napján. Lehet, hogy csak a másik oldalára akar fordulni ilyenkor sűrű bundás, barna barátunk. Ha már felébredt, kinéz a világba is. Talán a szemét is megdörzsöli, hogy jobban lásson. Meg arra is kíváncsi, hogy tart-e még a tél? A látottak alapján aztán eldönti, hogy mitévő legyen. Ha szép az idő, süt a nap, a mackó meglátja az árnyékát, dörmög egyet-kettőt, ami azt jelenti: idő, idő, nem csapsz be, nem hiszek neked, mert most jön még a tél java. Megfordul és visszamegy, hogy folytassa a mackóálmot, amíg igazán ki nem tavaszodik. Ha pedig hideg, fagyos, zimankós „nem szeretem” időt talál odakint, úgy vélekedik, hogy ez már az utolsó erőfeszítése a télnek, nem érdemes visszamenni, újra álomba merülni, mert várható a tavasz kopogtatása, talán már nem is sokára. így aztán kint is marad. Az ilyen hátterű időjárási megfigyelések alapján így lett - szándéka ellenére is - időjós a mackóból. Hogy aztán eltalálja-e a tél a maradásának vagy múlásának, s a jobb idők mielőbbi eljövetelének valóságát, arra persze senki sem teheti le a főesküt. Senki sem akarja megbántani az időjárás mindenkit érdeklő jelenségeit hivatásszerűen vizsgáló és rögzítő meteorológusokat, szaktudósokat, de bizony, ők sem tudhatják 100 százalékos biztonsággal közölni velünk vizsgálataik eredményét, pedig ők számos műszerrel rendelkeznek. Térképek sokaságán tüntethetik fel az országról országra, sőt kontinensről kontinensre tartó felhővonulások mozgását, irányát. Hideg és meleg tengeráramlások következményeivel számolhatnak. Szárazföldi és trópusi esők hatásából következtethetnek. Hőmérők, fénymérők, csapadékmérők, szélerősségmé- rők, légsúlymérők, fő- és segédeszközök és egyebek is segítségükre szolgálnak, mégis sokszor csak valószí-1 nősíthetik, hogy mit hoz a holnap vagy az elkövetkező hét időjárása, mert bármikor előfordulhat egy semmiképp nem várt, de mégis közbejött légköri esemény. Itt is feltehető a kérdés: hát kinek higgyünk akkor jobban? A meteorológusnak, vagy a mackónak? Van, aki az egyikre, van, aki a másikra szavaz. Ha aztán valaki semmiképpen nem bízik mondjuk a meteorológusokban, nem ajánlhatunk mást időjárás-ügyben, mint azt, hogy kérjen nyilatkozatot egyenesen a mackó- tól. Okelme, mint tudjuk, nagyon szereti az édességeket, legfőképpen pedig a mézet. Egy csupor mézért bizonyára megengesztelhető, s hajlandó lesz a nyilatkozattételre. Csillag László Heves Megyei Információs Iroda Szeretettel üdvözlünk minden kedves olvasót, és kérjük ha bármit szeretne vásárolni vagy valamilyen szolgáltatást igénybe venni, hívjon minket a 429-200-as telefonon h-p-ig 6-20 óráig. Ha Adatbankunk tagja szeretne lenni a 320-927-es telefonon várjuk hívását. { Nagy német szolgáltató-tanácsadó cég megnyitja 1995. április 1 -jfvel újabb Fiókjait. Éhhez keresünk munkatársakat fő- és mellékállásba. Kínálunk:- Érdekes és igényes munkát- Betanítást, kiképzést és továbbképzést- Kiváló jövedelem lehetőséget- Gyors és sikeres karriert írásos, fényképes jelentkezését "Mindig sikerrel" jeligére várjuk személyzeti osztályunkon. 3300 Cger, Ráchegy út 52. 3300 Gyöngyös, Kassai u. 38. ______________(21266) T ovábbra is változatlan áron! "Azért fizetem elő a Heves Megyei Hírlapot, mert minden fontos információt már kora reggel elolvashatok benneT ...És az sem mindegy, ha megrendelem a lapot, akkor egy évben több mint két hónapig ingyen kapom meg az újságot. ...De a negyedéves előfizetés is megéri, mert így is több mint tizenöt Heves Megyei Hírlapnak spórolom meg az árát. ...Én is tudom, hogy előfizetve olcsóbb a Heves Megyei Hírlap, és telefonon is megrendelhetem a (36) 412- 646-os telefonszámon!" HEVES^'HÍRIAP Előfizetői megbízás HjgB^HfeLAP Alulírott megrendelem a Heves Megyei Hírlapot 19...........................hó......naptól az alábbi fizetési mód és ü temezés szerint. D Nyugta ellenében készpénzzel fizetek. □ Meghatalmazom az AS-M Kiadói Kft.-t, hogy az előfizetői díjat lakossági folyószámlámról megterhelés útján beszedje: Pénzintézet neve:...................................................................................... Folyószámla száma:............................................................................... Közületi számla ellenében fizetek- átutalással (számlaszám:..........................................................................)- csekkel. Fizetési ütem. □ havonta □ 2 havonta □ negyedévente □ fél évre □ egész évre Megrendelő neve:......................................................................................................... Lakása:............................................................................város ...................................... A megrendelőlapot kétjük zárt borítékban beküldeni a következő címre: AS-M Kiadói Kft. 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Dátum:................................................................ ................................... . .utca................házszám a láírás Megrendelését telefonon is megteheti a (36) 412-646-os telefonszámon
