Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

1995. január 26., csütörtök 5. oldal Hatvan És Körzete Ülést tart a hatvani képviselő-testület... Ma délelőtt fél 10-re hívta ösz- sze a város vezetőinek a ta­nácskozását Szinyei András polgármester. Az ülés során megtárgyalják a szervezeti és működési szabályzat módosítá­sára irányuló javaslatot, indít­vány hangzik el a bizottsági ta­gok delegálására, valamint a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet megalkotására is. Balázs Péter estje a lőrinci könyvtárban A lőrinci Magvető Könyvtár vendége lesz ma délután 5 óra­kor Balázs Péter Jászai-díjas színművész. Közreműködik Fehérváry Márta, a zenei kísé­retről Taligás Tibor gondosko­dik. A rendezvény ingyenes. A Heves megyei ifjúságvédelemről A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban ma este fél 6-tól „Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Heves megyében” címmel vetí­téssel egybekötött tájékoztatón vehetnek részt az érdeklődők. Az est előadói Streba János őr­nagy és Polgár Tiborné főhad­nagy, akik válaszolnak a jelen­lévők kérdéseire is. Hétfőn tanácskoznak Rózsaszentmártonban A költségvetés koncepciójának a tárgyalása, az éves munkaterv egyeztetése, valamint a nap­közi, az óvoda és az idősek napközi otthona térítési díjai­nak a megállapítása szerepel Rózsaszentmártonban a vezető­ség következő ülésének napi­rendjén. Az eseményre hétfőn délután 16 órakor kerül sor a községházán. Apcon új a jegyző és az alpolgármester A helyi vezetőség legutóbbi ta­nácskozásán megválasztotta a szakbizottságokat, és döntött az alpolgármester személyéről is. A funkciót a jövőben Nagy Imre tölti be. A megüresedett jegyzői állásra - négy pályázó közül - Magyar Lászlót találták a legalkalmasabbnak. „Csoszogi”, a fiatal suszter Apcon megállt az idő ...meg bizony, méghozzá 12 óra 37 perckor. Legalábbis ami a templom toronyóráját il­leti. Elromlott a működtető- szerkezet, amelynek következ­tében nemcsak az időmérő ítéltetett mozdulatlanságra, de a harangozást is hagyományo­san - „kézi vezérléssel” - lát­ták el. Az utóbbi kapcsán egyéb­ként már feljelentés is érkezett a sekrestyés ellen, mivel állító­lag nem végezte pontosan a kötelességét. Kádár István esperes - ki­küszöbölendő a kontármunkát - még decemberben levelet írt egy budapesti cégnek a javítás érdekében, de válaszra se mél­tatták. A drága kvarc-szerke­zet helyreállítását végül né­hány helybéli mesterember a minap megoldotta. Még egyszer a „csodadoktorról” A Hírlap 1995. január 18-i számában az általam írt nyílt levéllel kapcsolatban a cikk szerzője kifogásolja, hogy „túl­ságosan általános fogás”-sal minősítem írását. Azt, hogy nem soroltam fel „tételesen a cikk félreérthető és félremagyarázható megállapí­tásait”, több ok miatt tettem. Dr. Freili Géza írásában már megfogalmazott néhány tényt, ezeket nem kívántam szaporí­tani. Cikkem írásakor hosszan jegyzeteltem, amelynek alapján tömörítettem véleményemet. Az alábbiakban részletezem minden egyes, általam használt kifejezés mögöttes tartalmát: Túlzás: „Dolgozik egy orvos a hatvani kórházban, akit bete­gei istenként tisztelnek.” Min­den orvos számára örvendetes, ha betegei szeretik, tisztelik, de e kitétel egyértelmű újságírói fogás, amelyre a cikkben fog­laltak sem adnak jogalapot. Azt hiszem, az újságíró elhiszi ne­kem, hogy még akad a hatvani kórházban néhány orvos, akit betegei megbecsülése kísér. Egy másik túlzás: „Ebbe az intézménybe régebben egy vakbélműtét miatt is félve fe­küdtek be az emberek, Pásztor doktor pedig gerincet operál.” Tájékoztatásul közlöm, hogy ezen sebészeti osztály szakmai hímevét tudományos folyóira­tokban megjelent cikkek, kong­resszusi előadások alapozták meg már évtizedek óta. 1994-ben 1729 műtétet végez­tek. 207, területen kívüli bete­get kezeltek az osztályon. En­nél többet csak egy osztály ke­zelt a kórházban. Ez egyértel­műen bizonyítja, hogy nemcsak a saját terület betegei bíznak az itt dolgozó sebészekben. Mel­lesleg: dr. Pásztor főorvos 1994-ben egyetlen gerincműté­tet sem végzett. Csúsztatás: „Munkássága megkoronázásaként két olyan kongresszust rendezett, amelyre az ország valamennyi professzora eljött.” A Magyar Larousse Enciklopédia 2. kö­tete „kongresszus” címszó alatt ezt írja: „Országos vagy nem­zetközi jelentőségű, nagyszámú résztvevővel megrendezett ta­nácskozás.” A meghívó tanú­sága szerint az ország „vala­mennyi professzora” három professzor, mert ennyien vettek részt a tudományos ülésen. Önellentmondás: „Dr. Pász­tor András itteni tevékenységé­nek a percei meg vannak szám­lálva.” A kijelentés prejudikál, hiszen dr. Pásztor András mun­kaviszonya a mai napig nem szűnt meg, csupán az ideggyó­gyászati osztály osztályvezető főorvosi állását hirdette meg az orvos-igazgató. Egy másik önellentmondás: „Ha továbbra is én maradok a vezető, alkal­mas stábot szerveztek volna. Kemény emberekkel, akik vál­lalják a szakmai kihívást.” A tény az, hogy az elmúlt három év alatt négy ember távozott az osztályról, és alkalmas stábot mégsem sikerült szervezni. A cikkírót a sajtó ördöge is „ül­dözi”, hiszen a „szerveztek” szó értelemszerűen „szervez­tem”. A betűelírás ebben az esetben értelemzavaró. A tények tendenciózus be­állítása: „Mert dr. Pásztor András távozásával a kórház pszichiáter nélkül maradt, és egy elektrofiziológiai vizsgála­tért is immár Gyöngyösre vagy Budapestre kell utazni. Az an- giografiáról, cisztemografiáról- agy- és daganatfestésről - már nem is szólva.” Már a cikk­író is jelezte a telefonértesítést, miszerint nem marad pszichiá­ter nélkül az intézmény. Ezt magam is csak megerősíthetem. Hamis az a kifejezés, hogy a betegnek el kell utazni, hiszen az EEG-készülék működik Hatvanban, értékelésére jelen­leg is áll rendelkezésre szak­ember. Angiografiás vizsgálat a kórházban évtizedek óta folyik, jelenleg is több orvos csinál ilyen vizsgálatot. A tények ilyen súlyos elferdítése mögött csak azt a tendenciát tudom fel­tételezni, hogy Pásztor doktor nélkül súlyos működészavarral küszködne a kórház, ami egy­szerűen nem igaz. A másik hamis beállítás: „Olyan közegből távozom, ahol egymás után húzták ki alólam a gyékényt.” A kórház vezetése a Szakmai Kollégium elutasító javaslata ellenére három éve megbízott osztályvezető főor­vosként bizalmat szavazott neki. Nemhogy akadályozták volna, hanem kifejezetten tá­mogatták kezdeményezéseit. „Néhány ember kijelentésé­nek közvéleményként való megfogalmazása.” Ezt az idé­zett mondatba beletartozó részt nem említi a cikkíró, de itt is­mételten megerősítem - elfo­gadva, hogy néhány betegnek az a véleménye, ami -: enyhén szólva túlzásnak tartom ezt közvéleménynek aposztrofálni. A fentiek ellenőrizhetőek. Sajnálom, hogy reagálásomhoz akkor nem mellékeltem e ma­gyarázatokat, amelyek - remé­lem - meggyőzik az olvasót, hogy reflexióim minden szem­pontból megalapozottak. Dr. Tímár Tamás József Attila meséje óta kizáró­lag öreg cipészekben tudok gondolkodni. Galambősz üs­tökű, orrán pápaszemet viselő, háromlábú széken üldögélő, munkája fölé hajoló, gondosan munkálkodó bácsit látok ma­gam előtt, ha felfedezek egy üz­letet, amelynek homlokzatán a vargák cégére fityeg. Úgy hittem - mielőtt belép­tem a hatvani rendőrség mellett található Rafix Cipőjavító mű­helybe -, hogy itt is egy apóká­val diskurálhatok majd. Ezzel szemben egy fiatal brancs fo­gadott. A cég tulajdonosa, Rafael At­tila jókedvűen trécselt barátai­val - merthogy munkája éppen nem volt.- Gyakran adódnak ilyen lyukasórák - panaszolta a fiatalember. - Szeptemberben nyitottam meg az üzletemet, és még kevesen fedezték fel, hogy nálam gyorsan és jól kijavíttat­hatják lábbelijüket. Attila csupán alkatilag és munkaszeretetében hasonlít a mesebeli suszterre. Ezért is ta­nácsolták neki nevelői, hogy válassza ezt a szakmát. Az Egri Gyermekvárosban nevelkedett, majd a Duna Cipőgyárban leste el a mesterség csínját-bínját. Megtudtam tőle: cipőkészítő­nek tanult, s ez a tudomány me­rőben más, mint a reparálás. Utóbbit önerőből sajátította el, amikor leszerelt a katonaságtól, és munkanélkülivé vált. Talán más városban talált volna egy üzemet, ahol alkalmazzák őt, de végül úgy határozott: a maga ura lesz, szerencsét próbál egyedül.- A kezdeti időkben otthon vállaltam munkát, és amikor már kellőképpen kiszélesedett a vevőkör, határoztam úgy, hogy bérelek egy boltot. Régi meg­rendelőim utánam jöttek, mert tudják: megbízhatóan és szépen dolgozom. Azt is megtudom Attilától, hogy főként a szegényebbek keresik fel őt. Meglátása: hal­doklik a szolgáltatóipar, hiszen a módosabbak megengedhetik maguknak az új holmit, a so­vány pénztárcájúaknak viszont még arra sem telik, hogy meg­javíttassák a régit.- Pedig olcsón dolgozom. Sőt, ha látom, hogy a néninek, aki bejön hozzám, még a száz­negyven forintos sarkalási díj is soknak tűnik, az árnak is alá­megyek. Teszi ezt Attila úgy, hogy neki is gondjai vannak. Hiszen súlyos teherként nehezedik vál­lára az üzletbérlés és az egyéb kiadások.- Elkeseredett vagyok, bánt, hogy az embereknek kenyér­gondjai lettek. De mégsem eresztem búnak a fejem, hiszen létezik ennél sokkalta rosszabb világ is. Négyessy Zita Rózsaszentmártoni recept járatlan vállalkozóknak... Eme technológiát azok figyelmébe ajánljuk nagy-nagy szeretet­tel, akik egyazon időben többeket szeretnének lóvá tenni. Figyelmeztetjük az illetőt, tippünk azokon a területeken a leghatásosabb, ahol nincs munkaalkalom, ahol az emberek kapva kapnak a mégoly kevéssé kívánatos, rosszul fizető állá­sok után is! Az ilyen falvakban örömmel fogadják a munkahelyteremtő vállalkozót. A polgármesteri hivatalban fotellal és kávéval kínálják őt, engedélyt adnak a cége beindításához. Épületet biztosítanak számára, segítenek a munkások toborzásában. Az ügyintézők még a helyi lapot is riasztják, elbiiszkélkednek a csodával: ta­láltak egy tőkeerős fickót, aki kenyeret ad a lakosságnak. Elég csak néhány hónapig a községben maradni. Miután megszületett a haszon, észrevétlenül meg kell pat­tanni. Lehetőleg úgy, hogy semmi nyomot ne hagyjunk magunk után. Akiben bűntudat ébred - mi lesz azokkal a szerencsétlenek­kel, akiket ki sem fizetett? -, ne használja a receptet. (né-zi) Egyre gazdagabb a választék Selypen: technikusképzés, szakmák és érettségi Lőrinciben igazán csodálatos környezetben - egy 24 hektáros park közepén - található a Március 15. Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola. Az intézmény most új lehetőségek előtt áll... A város képviselő-testületé­nek a döntése értelmében ugyanis a jövő ősztől az erőműi általános iskolában megszűnik majd az oktatás, az épületet a középiskola veheti birtokába. Az elképzelések szerint a nyolc tanterem lehetővé teszi a kép­zés bővítését, új osztályok indí­tását. Ennek megfelelően szep­tembertől 220 első osztályos tanulóval számolnak. Mint Béry László igazgatótól megtudtuk, a feltételek szinte minden igényt kielégítenek. Az iskola Petőfibányán saját tan­műhellyel rendelkezik, ahol el­végzik a „zöldkártyás” mérése­ket is. Az 560 diák gyakorlati okta­tása biztosított. Emellett a spor­tolási lehetőségek is adottak: hatalmas tornacsarnok, szab­ványméretű futball-, tenisz- és kézilabdapályák, valamint fe­dett lőtér várja a gyerekeket, akik a már bevált szakmák mel­lett az új követelményeknek megfelelő mesterséget is sze­rezhetnek. Ennek megfelelően a követ­kező tanévben beindítják a gázvezeték és -készülék szere­lésének az oktatását, ami azért is hasznos, mivel a környéken szinte mindenhol áttértek erre a korszerű fűtési formára. Emel­lett a fiatalok - ugyancsak há­roméves okítás során - megis­merkedhetnek a hegesztő, a központifűtés-szerelő, a gépla­katos, a villanyszerelő, a vas- és fémszerkezeti lakatos, az au­tószerelő, az esztergályos, a szobafestő és a nőiruha-készítő iparág leglényegesebb alapis­mereteivel is. Aki pedig érettségivel együtt szeretne szakmát szerezni, an­nak a szakközépiskolában a ru­hagyártói és az autószerelői képzést ajánlják. A ruhagyártók számára - to­vábbi egy év plusz tanulmányi idő beiktatását követően - lehe­tőség nyílik a technikusi okle­vél megszerzésére is. Ha valaki már sikeres szak­munkásvizsgát tett, és ekkor ha­tározza el, hogy érettségizni szeretne, erre is lehetősége nyí­lik... Amennyiben a jelentkező még nem töltötte be a huszadik életévét, kétéves intenzív nap­pali oktatás során megszerez­heti az áhított okmányt. Vá­laszthat is a településfejlesztési és a közbiztonsági fakultációk közül. (t. o.) t Rafael Attila: - Csak a szegények jönnek hozzám... FOTÓ: KAPOSI TAMÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom