Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

6. oldal Horizont 1995. január 26., csütörtök A megálmodott szépség műhelyében A mester egyik remekével fotó: szilvás István A Parádi Üveggyár bemutató- termében útrakész üvegcsodák sorakoznak egymás mellett, de külső megjelenésük mondja, hogy nem vegyülnek, ők egyéniségek. Fejedelmi, her­cegnői tartással még egymás közt is külön állnak, mint akik egy fejjel emelkednek ki a sorból. Az ember kezében csodála­tos anyag az üveg. A modern­ség szellemét hordozza, ami­óta létezik. Ahogyan nézem ezeket a levegőt megszilárdító anyag­ból fújt tárgycsodákat, látom, keményen, szilárdan, de mégis törékenyen állanak talpukon, egy vigyázatlan pillanat dara­bokra törhetné a csodaszép al­kotást. Hiába, az üvegnek utá­nozhatatlan tulajdonsága van: súlya, tömörsége, fényát­eresztő képessége, átlátható­sága, színt felvevő és levegőt utánzó képessége révén bevo­nult az ember totális életébe, de sebével vágni is tud, hang­jának csengése mennyei mu­zsika, de halála, amikor dara­bokra hull, egekből zuhanó csörömpölés hangját adja tud­tunkra, hogy ami egész volt, az most szétesett. Most itt egészben szemlél­jük a szépség pazar látványát, és a szakavatott mestert kér­dezzük, Rénes György üveg­tervező művészt, aki már egész sor üvegcsaládnak te­remtő atyja:- Mikor alakult ki a művészi igényű üveggyártás mai for­mája?-A századvégi ipari forra­dalom hozta magával. A sze­cesszió stílusa egyértelműen tömeggyártásra készteti a ma­nufaktúrákat. A nyolc-tíz fős kis műhelyek, kohók nem kö­vették a kor igényét, egyre több üveg dísztárgyat követelt a lakberendezés (középületek), amit csak üzemszerű műhe­lyek elégíthettek ki.-Személy szerint mikor ta­lálkoztál életpályát meghatá­rozó módon az üvegművészet­tel?- Üvegfúvó-dinasztiából származom. Apám Ajkán dol­gozott, akkor még nem volt üzemi étkezde, én vittem az ebédet. Uzsonnaszünetben be­álltam formát tartani a bankán. Csodáltam az üvegfúvókat, akik varázslóként forgatták, lendítették a cső végén formá­lódott masszát. Lehet, hogy ez határozta meg pályámat, de csak 1963-ban értesültem, hogy üvegszak indul a főisko­lán. 1970-ben az Iparművé­szeti Főiskolán végeztem, ta­náraim Báthory Júlia, Zegács György. Amióta Párádon vagy üveg-iparművész, tapasztala­taid alapján hogyan foglalnád össze a jelenkori üvegművészet szakmai és emberi követelmé­nyeit?- Ebben a szakmában szóba se jöhet a gépi gyártás, mi csak kézi munkával képzeljük el megálmodott alkotásainkat. Itt az embertényező a fontos. Jól meg kell tanulni a szakmát, de sajnos, nagy gond nálunk az utánpótlás, nem mozdulnak ebbe az irányba. Nem úgy tart­ják mifelénk az üvegművésze­tet, mint a csehek. Ott előre köszönnek az üveg mesteré­nek, tisztelet övezi. Nálunk úgy ijesztgetik a fiatalt: tanulj fiam, mert ha nem, elmehetsz üvegfúvónak. Régebben ne­mesi rangja volt az üvegfúvó­nak. Ha mégis dezertált volna, pribéket küldtek utána. A mi agyonbarmult, elferdült ízlé­sünk nem érzékeli a szép, ele­gáns formák vonzását, pedig már napjainkban kilép a vitrin­ből az üveg dísztárgy, ott talál­juk az ajtó mellett, ahogy be­lépünk a lakásba, vagy éppen kilépünk a kertbe, ahol hurri­kán típusú üvegtárgyak fogad­nak. így méreteikben is meg­nőnek.- Művészi törekvésed mi­lyen irányba halad most?- Nagyméretű plasztikára törekszem. Többrészes, ra­gasztott műtárgyakra koncent­rálok, amelyek meghaladják a 12 collos méretet, ipari lépték­ben gondolkodom, a piac is ezt kívánja. Az elegáns formát követem, ízlés dekázza ki az arányokat, éreznem kell, hogy a kezem azt csinálja, amit kell. Az igazi szép alkotás kedvte­lésből születik. Váza, díszmű, gyertyatartó, üvegszobor, üvegfűszál csak elegáns for­mában képzelhető el napjaink­ban... Vannak maximálható méretek, a véges 12 coll, itt meg kell állni a hagyomány szintjén, de megálmodtam magamnak a hidegen összera­gasztott, s szinte méteres nagyságig merészkedő műtár­gyat, amit meg is alkottam, és ebből a nyugati piac hatvan darabot rendelt. Külföldi kí­vánságra színkombinációk is gazdagítják a tárgyat.-Beszélnél-e alkotói mód­szeredről? Hogyan alkot egy üvegművész?- Nem szeretem használni az üvegművész kifejezést. Jól­lehet, művészi értékű tárgya­kat teremtünk, de sokban meghatároz bennünket a piac. Ahány piac, annyi formát kell tervezni. Meg kell ismernünk az itt uralkodó ízlést, hogy elégítsük ki a piaci elváráso­kat. Hasonlítunk a színészhez, aki a színházban a nézők ízlése után igazodik... Alkotási mód­szerem változatos. Van, ami­kor hónapokig, talán évekig hordozom fejemben egy ötlet gondolatát, és egy nem várt pillanatban, hipp-hopp, végle­ges formában fogalmazódik meg. Néha az is előfordul, hogy váratlanul, előzmények nélkül egyszerre csak elém szökken egy ötlet, amit megva­lósítás követ. Ez a pillanat szülte alkotás, ha ösztönszerű is, de a legkedvesebb. Ilyenkor azt mondom: mintha mindig ezt akartam volna. Természe­tesen tudatosan is készülünk társaimmal együtt egy-egy forma megtervezésére, de itt mindig közrejátszanak a régen felbukkanó ötletek és részle­tek. Talán ilyen körülmények között született az a tervem, hogy vitrinben mutassam be a pohár elkészítésének öt fázisát, amely szemléletesen mutatja formaalakító munkánk részle­teit. Nemzetközi pályázatra küldtem el diafilmen, és sikert aratott. Az alkotói munkát ki­egészíti a szakmai érdeklődés, több csatornán szerzem az in­formációkat, nemzetközi ta­lálkozó alkalmával sok új is­merettel gazdagodva térünk haza.- Hallottam, voltál az Egye­sült Államokban. Az ott szer­zett tapasztalatok mérlegén milyen szinten ál! a Parádi Kristály Manufaktúra?- Sokat dolgoztunk, meg­ismertük a piacot. Kedvelik a hurrikán típusú üvegtárgyakat: varázsgömböt, tojást, lámpa­ernyőt és belső dísztárgyakat. Van olyan termékem, amely Dallasban száz dollárért kelt el... Termékeinket figyelve az élvonalban vagyunk. Erről az utunkró117 milliós megrendeléssel tértünk haza, és ez minősít bennünket...- További terveid?- Többen vagyunk itt terve­zők, akik hasonló szemlélettel dolgozunk, én személy szerint tovább akarom vinni a többré­szes termékcsaládot. Ennek sikeréhez már csak azt kívánom, hogy égjen to­vább az újra világító alkotói láz az üvegművészet mesterei­ben, akkor testet ölt a megál­modott szépség. Gál Elemér Teszt - köhögőknek Vajon egészséges-e a tüdeje? A tüdőben cserélődik a friss oxigén és a már elhasználódott szén-dioxid. Aki sokat köhé- csel, „vizsgálja meg” a követ­kező 18 kérdéssel, jól műkö- dik-e a tüdeje? A válaszoknál a nem: 0, a néha: 2, az igen: 4, a gyakran: 8 pontot ér. 1. Rekedt, krákog? Van bronchitisze vagy asztmája? 2. Napközben és éjszaka is köhögnie kell? 3. Erez-e köhögéskor vála­dékot a torkában? 4. Van-e homloküreg-, arc- melléküreg-gyulladása? 5. Nem kap levegőt már ak­kor sem, ha kissé megerőlteti magát? 6. Zörejeket hall, ha léleg­zik? Sípol a tüdeje? 7. Esténként hőemelkedése van? 8. Keveset tartózkodik friss levegőn? 9. Keveset mozog vagy edz? 10. Gyakran tartózkodik szá­raz levegőjű helyiségben? Ezekben általában központi fű­tés van? 11. Dohányzik? 12. Túlsúlyos? 13. Szorulásos? 14. Ha nyugalomban van, percenként 16-nál kevesebb- szer vesz levegőt? 15. A száján keresztül vesz általában levegőt? 16. Belégzéskor a hasa he­lyett a mellkasa emelkedik? 17. Allergiás illatra, porra, virágporra? 18. Fáradtnak és fizikailag erőtlennek érzi magát? ÉRTÉKELÉS: 0-20 pontig: Nincs miért ag­gódnia, noha pár pontot azért begyűjtött. Olvassa el ismét a kérdéssort! Mely részeken tudna pozitív irányban változ­tatni? 21-40 pontig: Komolyan kell vennie a veszélyre intő je­leket. Még nincs nagy baj, de már vannak jelei egy esetleges megbetegedések. Min tudna változtatni? 41-50 pontig: Az Ön tüdeje legyengült. Vegye komolyan az erre utaló jeleket! Érdemes lenne felkeresnie egy szakor­vost! 51 pont fölött: Mihamarabb tüdőszakorvoshoz kellene for­dulnia. A javasolt terápiát saját érdekében szigorúan tartsa be! Ellenőrizze, nem kell-e változ­tatnia életmódján? A koleszterin valódi arca A sokat szapult, egészségünk ellenségének minősített kolesz­terinről az utóbbi évtizedekben meglehetősen eltérő álláspontot képviseltek a kutatók. Dr. Ro- mics László egyetemi tanárt ar­ról kérdeztük, hogy a legújabb tudományos ismeretek alapján hogy áll most a „koleszte­rin-per”?- Ez a bonyolult összetételű vegyület az emberi szervezet minden sejtjében jelen van, a sejthártya alapvető összetevője - mondja a professzor. Koleszterin nélkül nincs élet; tehát nem méreg, hanem nélkü­lözhetetlen. Valójában nem maga a vegyület ártalmas, ha­nem az, ha túl sok van belőle. Ilyenkor ugyanis kiválik a vér­ből, lerakódik az érfalakon, az ér átmérője beszűkül, teljesen el is záródhat, és súlyos, esetleg halálos betegségek léphetnek fel.- Minek következtében nő meg a mennyisége?- A szervezet maga is ter­meli, de a táplálékkal is növel­jük a koleszterinkészletet, méghozzá főleg a jómódban élő társadalmakat jellemző ételfé­lékkel. A magas vérkoleszterin­szint okozta betegségek tipiku­san civilizációs ártalmak; a nélkülöző afrikai népeknél alig fordulnak elő.- Mennyi az a szint, ami már ártalmas?- Ha a mennyiségét kifejező szám 5,2-nél kisebb, akkor nincs baj. Ha ennél több, akkor célszerű diétával csökkenteni a szintjét. Ez azonban nem min­dig sikerül, mert a nagy kolesz­terintartalom kialakulásában örökletes tényezők is közreját­szanak. Ha pedig a szint meg­haladja a 6,5-öt, akkor valószí­nűleg gyógyszeres kezelésre van szükség.- Milyen diéta használ?- Kalóriaszegény, elsősor­ban állati zsírokban szegény táplálkozás. Az a helyes arány, ha az összes fölvett kalória 30 százaléka származik zsírból; nálunk azonban általában 40- 50 százaléka. Nem ajánlott a máj, a velő, a vese, a szárnya­sok bőre, a tojássárgája, a sza­lonna, a csokoládé.- A koleszterintúltengés ho­gyan függ össze az életkorral?- Ez a civilizációs ártalom olyan betegségek forrása, ame­lyek tünetek, panaszok nélkül már korán kezdenek kifejlődni. Idősebb korban elsősorban a nőknek kell vigyázniuk.- Túlzásokba azonban nem szabad esni: a koleszterin nem mumusa az egészségnek, ha­nem szükséges anyaga. Jelenlé­tének mértékét azonban, ami egy csepp vérből meghatároz­ható, ellenőrizni kell. Ha pedig a szint a kívánatosnál maga­sabb, haladéktalanul meg kell tenni a nem mindig kellemes el­lenlépést, például a diétázást. Film- és videopremierek Veszélyes vizeken A tajtékzó sodrású folyón két gumicsónak ereszkedik lefelé. Az egyikben egy széthullófél­ben lévő család, a másikban pedig két kalandvágyó férfi. Egyikük szemet vetett a hatá­rozott, az evezésben is jártas asszonyra, s a nő is kacérkodik vele. Amikor a jóképű fiatalem­ber csónakja felborul, a férj rögvest a segítségére siet. S a történet ekkor válik igazi thril- lerré. A rendező „A kéz, amely a bölcsőt ringatja” című filmjé­vel korábban már bizonyította, hogy mestere az izgalom foko­zásának. A női főszerepet emlékeze­tesen játssza Meryl Streep. A filmet az egri Uránia mozi mutatja be. Blamázs Megtörtént esetet dolgoz fel Paul Newman új filmje. A tör­ténet az ’50-es években játszó­dik. A helyszín pedig Louisiana állam. Newman játssza a kormány­zót, aki beleszeret egy sztrip­tíztáncosnőbe. A férfi nem tit­kolja a kapcsolatot, sőt büsz­kén vállalja a nyilvánosság előtt. A botrány elkerülhetetlen­nek látszik... a film kazettán megtalálható az egri Videotop videotékában. (h) Részlet a Veszélyes vizeken című filmből Könyvújdonságok Klasszikus regények, drá­mák és izgalmas krimik egyaránt találhatók az Eu­rópa Könyvkiadó februári újdonságai között. A bűn­ügyi történetek kedvelői Agatha Christie-nek, illetve Stephen Kingnek egy-egy, már régebben is kiadott mű­vét vehetik ismét kézbe. A Gyilkosság az Orient exp- resszen és a Borzalmak vá­rosa most az olvasók kéré­sére jelenik meg újra. A francia felvilágosodás egyik legnagyobb, legtevéke­nyebb képviselőjének, Di- derot-mk az Európa Klasz- szikus Regények sorozatban egy kötetbe foglalva két műve, a Fecsegő csecsebe­csék és az Apáca jelenik meg. (MTI) í n • *■ 4­Cl l u £ c \

Next

/
Oldalképek
Tartalom