Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
1995. január 18., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Nagyobb termőterület - A minőségibb termesztés érdekében növelte termőterületét Kerecsenden a Korona Gombaipari Egyesülés. fotó: fazekas istván Vadászati gondokról Halászat, vadászat. Az ember ősi mesterségei között tartjuk számon, amely ma már sport, esetleg hobbi néhány ember számára, akik időt és pénzt tudnak erre szentelni. Különösen a vadászat tűnik ilyennek. Ahhoz, hogy tisztességesen elinduljon az erdőre-mezőre egy vadász, sok minden kell. Először is tetőtől talpig fel kell öltözködnie. A ruházat 25 ezer forint, a fegyver a legolcsóbbak közül is a sörétes puska, 45-50 ezer forint, a golyós legalább 80 ezer. A lőszer ilyen összetételben darabonként 20, illetve 50 forint. A finn gyártmányúé például 100. A tagdíj évente 10 ezer forint. A tagdíjon kívül hét társadalmi egész napos munkát is kell végeznie: élőnyúl-befogást, fácánnevelésnél pedig az őrszolgálat ellátását. Kultúra napja Feldebrön az AMK-ban Feldebrőn már igazi hagyománya van a magyar kultúra napja alkalmából történt megemlékezéseknek. Az általános művelődési központ által Kölcsey Ferenc emlékére rendezett eseményeket az idén január utolsó hetében szervezik a községben. A rendezvények mottóját Csoóri Sándor: A balsors ellenfelei című írásából veszik. „A Kölcseyt eltakaró Himnusz most, a mi tanúskodásunk mellett kezdi lassan és szorgalmasan megadni a költőnek a végső elégtételt." Az ünnepségsorozat résztvevői az óvodások, általános iskolások, középiskolások és a felnőttek is. Vers- és prózamondóversenyt, Olvassatok többet címmel vetélkedőt szerveznek, de lesz vers- és mese- író-vetélkedés is. Új üzemcsarnok nyílik Besenyőtelken A mai munkahelyhiányos világban kellemes hír, hogy átadnak egy üzemcsarnokot. Január 20-án ünnepélyes megnyitója lesz a SIMIFLEX Kft. új üzemcsarnokának. Szalagfüggönyöket, reluxát, szúnyoghálót, minitokos redőnyt gyártanak, elsősorban külföldi megrendelők számára. Pénteken gyártással egybekötött termékbemutatót is tartanak. Hangversennyel a magyar kultúráért A hétvége megyeszerte a magyar kultúra napja jegyében zajlik. Füzesabonyban a városi zeneiskola növendékei január 20-án a művelődési központban adnak hangversenyt. A gyerekek fellépésének szervezője Váradi Tamás, a zeneiskola tanára. Változó társadalom - változó család Besenyőtelken az általános művelődési központ minden hónapra kidolgozza munka- programját. Januárban az egyik legérdekesebb rendezvény a magyar családok régi és mai életét bemutató előadás. A gyerekek matematika- és magyarversenyen vesznek részt. S mit visz haza mindezekért? A kérdésre Farkas László, a kom- polti Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság elnöke válaszol, aki egyben Aldebrö polgármestere is.- Összesen 20 társas vadászatot rendezünk évente. Ha a tag valamennyin részt vesz, akkor négy nyulat, átlagban pedig 25 darab fácánt lőhet - mondja.- Őzet külön engedéllyel lőhet, de ezt csak akkor viheti haza, ha megvásárolja, kilóját 315 forintért. Egyébként a kompolti társaságnak 55 tagja van. Nemcsak a környékbeliek vannak itt, hanem egriek, gyöngyösiek, hatvaniak, tarna- zsadányiak stb. Az 1940-es évek végén alakultak, mert már akkor hagyományokkal rendelkeztek. Dr. Studinka László, a Károlyi-birtok gazdászának a fia tevékenykedett ebben az ügyben sokat, aki később híres vadászati szakember lett, sok könyvet írt megfigyeléséről. Ő volt az egyik fő szervezője az első Vadászati Kiállításnak is, amely Budapesten volt.- Az emberek egy jelentős részében még mindig az a tudat él, hogy a vadászatból sok pénzt lehet kivenni. Valamikor kaptak ebből summát a társaságok is, mostanra azonban gyökeresen megváltozott a helyzet- folytatja. - Pénzt a külföldi vadásztatásból lehet szerezni, ők őzbakra, fácánra és nyúlra vadásztak, s ezért valutával fizettek. 1990-ig ez az esetünkben jól működött, de amióta a szomszédos országokban is megváltozott a helyzet, egyre kevesebben jönnek hozzánk, mert ott olcsóbban vadászhatnak, bár a feltételek gyengébbek. Az az igazság, hogy nehéz vendégeket szerezni. Némi gondolkodás után folytatja:- Emelkedett a terület bérleti díja is. Ez hektáronként 20 forint, amit az FM megyei hivatalába kell befizetni, s amelyet visszafizetnek arányosan az önkormányzatoknak. Kötelező minden megkezdett 4 ezer hektáronként egy hivatásos vadászt alkalmazni, bért fizetni neki és felszerelni. A társaság évente 300 ezer forintot fordít erre alkalmazottanként. Nagyon kellene a vadászati törvény is, amely tisztázná, hogy kié a vad, s a vadászati jogot ki értékesítheti? A magángazdálkodás megjelenésével nagy vita alakult ki a gazda és a vadászok között. Nem lehet vasvillával egymásnak rontani, örökös haragost szerezni. Régóta készül a törvény, még sincs. További gondokat is említ:- Esetünkben - az apróvadasoknál - évtizedek óta nevelünk fácánokat, majd kienged„élesben” jük a területre. Általában 5 ezret veszünk évente. Tavaly egy csibe 85 forintba plusz az áfába került. Nyolchetes korukig nevelni kell, sőt tovább is. így újabb 100 forintot fordítunk rájuk, takarmányozzuk, gyógyszerezzük valamennyit, és munkabért is fizetünk. A téli etetés sem kis gond, főleg, ha nagy hó van. A takarmányt meg kell vásárolni és kiszállítani a területre. Minden pénzbe kerül. A külföldi bérvadászat komoly bevételt jelent az államnak. Egy nyúlért 75 márkát fizettek, ennek 20 százalékát megkapta a vadászatszervező iroda, amelyből eddig egy volt, most több mint száz van. A maradék pénz jut a társaságnak, amit forintban kaptunk meg. Az állam egy fillér támogatást nem ad. A vadászati törvény szükségességére még visszatérve mondja:- Csak részben sport a vadászat, másrészt gazdálkodás, amely azt a célt szolgálja, hogy a vadállományt, a nemzet egyik kincsét szinten tudjuk tartani, mert vannak ellenségei szép számmal a szárnyasoknak, ilyenek a négylábúak: rókák, macskák, kóbor kutyák és a „kétlábúak”, az ember, a gazda, az orvvadász. Cselekedetük egyelőre csak szabálysértés. Szigorításokra lenne szükség, hiszen olyanok is hajlamosak orvvadászatra, akiknek fegyvertartási engedélyük van. Egyébként is sok fegyver van kint az embereknél. — Mindezek felmerülnek majd a közelgő társasági választásokon is, amelyet ötévente rendezünk. Nálunk február 11-én kerül erre sor Kál- ban, a hagyományoknak megfelelően a helyőrségi klubban. Fazekas István Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat BESENYŐTELEK polgármestere: Kalóz András (független) 1945-ben született. A sárospataki gimnázium után az egri főiskolán szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát, majd sikeresen vizsgázott a debreceni egyetem bölcsészkarán is. 1972-től a helyi általános iskola tanára, később igazgatóhelyettese. 1989-ben a község tanácselnökévé választották, s most másodízben polgármester. Nős, három gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Ádám Zoltán, dr. Balogh Ernő, Bartalis Ignác, Besenyei Gyula, Bozsik Pál, Csapó János, Forgács Antalné, ifj. Karkus Jánosné, Petrik István, Úri József (függetlenek), Deli István (FKGP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Burai Menyhért, Penti Kálmán, Pusoma Károly, Rézműves Ferenc, Rézműves József (Lungo Drom). MEZŐTÁRKÁNY polgármestere: Siska Jánosné (független) 1942-ben született. Tősgyökeres helybélinek tartja magát, hiszen a. Kálban 1966-ban megszerzett érettségi óta a községben dolgozik. A tanács egyik adminisztrátora volt, majd a közigazgatóság területén tevékenykedett. Később pénzügyi előadó, 1970-től vb-titkár. 1990-ben választották először polgármesterré. Férjezett, két fia és egy unokája van. A képviselő-testület tagjai: Adorján Gábor alpolgármester, Császár Lajos, dr. Cseh Péterné, Kriston Endre, Németh Géza, Nyeste Sándor, Perge Lukács, Tóthné Szabó Anita, Varga Attila (függetlenek). NAGYTÁLYA polgármestere: Hevesi László (független) Egerben született, 45 éves. Nős, egy leány és egy fiú édesapja. Az egri Dobó-gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-n szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1975 óta tanít az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban. Először az 1990-es évben választották polgármesterré. E tisztséget most is társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjai: Békési Zoltán, Hargitai János, Herczeg Mátyás, Lovasi Ferenc, Marosi István, Molnár Lász- lóné, Zloch Tibor (függetlenek). Sítúrára - Mátraszentlászlóra A poroszlói iskolások egy kis csapata először vehet részt sítúrán. Tizennégy gyerek és egy tanár három napot tölt Mátraszentlászlón. Felszerelést kapnak, valamint síoktató segítségével tanulhatnak meg lesik- lani. A békéscsabai gyermekszínház vendégszereplése A békéscsabai Pierrot Gyermekszínház Feldebrön a plébániatemplomban bemutatta a Betlehemes 1629. című történelmi misztériumjátékát. A történet Krisztus megszületése előtti időkben játszódik. A szereplők Ádám, angyalok, pásztorok, Mária, József, Heródes, tudós, szolga, Gáspár, Menyhért, Boldizsár és az apácák. A nagy sikerrel bemutatott előadáson a templom zsúfolásig megtelt, s erről videofilm is készült. A vendégek a feldeb- rői családoknál kaptak szállást, majd másnap, hazatérésük előtt megtekintették a feldebrői altemplomot, és a Mátrába is kirándultak. A kis színészeknek egyetlen próbára volt idejük a helyszínen, és nem volt könnyű dolguk azért sem, mert ezúttal nem hagyományos színpadon szerepeltek. Ám a tízéves diákok remekül teljesítették feladatukat. Komolyan, fegyelmezetten viselkedtek mindvégig. XXX Az is kiderült, hogy összeszokott kis csapatról van szó, ahol a rendező Gál Zsuzsanna olykor szigorú utasításait is ellenvetés nélkül követték.- Rendkívül sokat dolgoznak ezek a gyerekek, és én igen nagyra becsülöm őket. Ezt érzik, ezért elfogadják szigoromat, de azt is tudják, hogy előadás után engedékeny leszek, és ha fára mászni van kedvük, képes vagyok akár a fa alatt állni, hogy ha kell, elkapjam őket - mondja a rendező. Gál Zsuzsanna a Pierrot Gyermekszínház Egyesületének elnöke, akit arra kértünk, beszéljen működésükről.- A Pierrot Gyermekszínház 1988-ban alakult a Békéscsabai 2. Sz. Általános Iskolában, s az országban ez a második gyermekszínház. A társulat magában foglalja a bronzérmes Malvinka, az ezüstérmes Széchenyi Művészeti Csoport és a Csortos Gyula Gyermekszínjátszó Társulatot, amelyhez egy 25 fős énekkar is tartozik.- A kezdetben alsó tagozatos tanulókból álló színjátszókhoz később felsősök is társultak, így jelenleg 65 tagunk van.- 1988 óta iskolai, városi, megyei, külföldi előadásaink folyamatosak. Főleg nemzeti és vallási tárgyú darabokat játszunk, ám az utóbbi években sikerrel mutattunk be musicaleket, sőt elkészült az első re- vüműsorunk is, Nosztal- gia-revü címmel. Az István, a király című darabunk érdekessége, hogy Magyarországon rajtunk kívül gyerekek nem játsszák. Repertoárunkon szerepel még a Csíksomlyói Passió, az Oliver Twist, a West Side Story, az Aranykul- csocska, avagy Burattinó kalandjai, s a Kalotaszegi lakodalmas.- Bemutató darabjaink a Hófehérke és a hét törpe, A makrancos hölgy, a Rómeó és Júlia.- Célunk a tanítási órákon kívül is összefogott, rendszeres művészeti nevelést adni a gyerekeknek. A próbák és előadások idején igen jó közösség formálódik.- Több mint negyven fellépésünk volt ez idáig, iskolákban, kollégiumokban, könyvtárakban, nyugdíjasklubokban, menekülttáborban, és mozgás- korlátozottak részére. Ezenkívül aktuális műsorainkkal város- és megyeszerte rendszeres felkéréseink vannak.- Milyen anyagi forrásokból fedezik működésük költségeit?- Jelmezeinket, kellékeinket, reklám- és egyéb kiadásainkat önerőből és a szülők pártoló, társadalmi munkájával teremtjük elő.- Vannak támogatóink, így a Forg-Tech Kft. és a Budapest ■ Bank, valamint az Admirál Trans Utazási Kft., akik az autóbuszt ingyen bocsátják rendelkezésünkre utazásaink alkalmával. xxx- Milyennek tartja a feldeb- röi közönséget?- A közönség nagyon lelkes volt, ezért örültünk, hogy itt szerepelhettünk, ezenkívül a vendéglátóink is kedvesek voltak, így hát szép emlékekkel távozunk Feldebrőröl. V. Varga Éva
