Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
1995. január 17., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Röviden Orvos már van, jegyző még nincs Mint Zay Lászlótól, Bükkszenterzsébet polgármesterétől megtudtuk, dr. Faragó Mária személyében február 15-től új körzeti orvos látja majd el Erzsébetet és Fedé- mest, addig is helyettesítéssel pótolják az állandó orvos hiányát. A jegyzői állásra ugyanakkor eddig még nem akadt jelentkező. 1995-re terveznek az erdőbirtokosok Várhatóan február végére lesznek készen a 98 tagot tömörítő Szentdomon- kosi Erdőhirtokosság 1995-re szóló elképzeléseit, feladatait felvázoló tervek, melyet az erdőfelügyelőséggel közösen készítenek el. Noha a környéken egyelőre csak itt működik er- dőbirtokosság, a többi településhez hasonlóan Domonkoson is komoly fejfájást okoz a már-már „nagyüzemi” méreteket öltő falopás. Napirenden a péterkei szeméttelep bővítése Az elmúlt pénteken ültek asztalhoz Pé- tervásárán a város vonzáskörzetébe tartozó települések polgármesterei, hogy a helyben lévő szeméttelep bővítésének anyagi feltételeiről tárgyaljanak. Ez a megoldás - amelynek megvalósulása esetén több más község kommunális hulladékát is fogadni tudnák - olcsóbbnak ígérkezik, mint egy új, önálló telep kiépítése. Kulturális kínálat Pétervá- sáráról A magyar kultúra napjához kapcsolódóan gazdag kínálat várja az érdeklődőket a péterkei művelődési házban. Január 20-án 17 órai kezdettel nyílik Varga Károly helybéli fazekasmester munkáiból ösz- szeállított tárlat, majd 18 órától Ruzsinszki Attila előadóestjére kerül sor „Nehéz ajándék" címmel. Másnap a hevesi és péterkei cigány hagyomány- őrző együttesek adnak műsort, míg 22-én az általános iskolások számára rendeznek sakkversenyt. Ezen programokon túl vasárnaponként továbbra is megtartja foglalkozásait a kézműves-műhely és a nyugdíjasklub, illetve még e hónapban egy gyermek sakk-kört is beindít az intézmény. Most hó borítja a leleszi határt, de tavasszal lehet, hogy csak a gaz lepi el. „Csak azt lehet elosztani, ami megtermett ••• A kárpótlási és szövetkezeti törvény alapjaiban rengette meg a mezőgazdaságot. A téeszek már nem, az új tulajdonosok még nem művelik a földet. S aáon túl, hogy széles e határban semmi sem terem, eluralkodni látszik a „ha az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a tiéd is” nézet. Kovács Ferenc, Tarnalele- szen élő falugazda tíz hónapon át dolgozott a lakóhelyét övező hat faluban. Arról kérdeztük, milyen tapasztalatokat szerzett ez idő alatt?- Az első dolgom az volt - jelentette ki a szakember hogy felmérjem a területet: hol, milyen állapotban van a földhasznosítás, legeltetés, egyéni gazdálkodás, ám nem sok jóról tudok beszámolni. Egercsehiben és Szűcsön gyakorlatilag megszűnt a szántó. Az utóbbiban még né- hányan tartanak állatot - birkát, lovat. Más a helyzet Lelesz környékén. Annak ellenére, hogy a szántó átlagban 8,2, a legelő pedig 2,3 aranykorona értékű, még van az emberekben akarat, de kérdés, hogy meddig? A kormányzatnak kellene elmozdulnia abba az irányba, hogy világosan lássuk, szükség van-e egyáltalán a mezőgazdasági termelésre. Nem lehet versenyeztetni a békési földeket az itteni dombokkal. Másrészt, ezen a terepviszonyon nagyobb a gépek üzemeltetési költsége és amortizációja is.- Ezek szerint ezeken a dombokon nem érdemes termelni?- Ma is vallom, hogy a gépi művelésű területeken ki kell alakítani azt a termékszerkezetet, amiből a gazdálkodók meg tudnak élni. Meg kell keresni tehát azokat a terményeket, amiknek az 1 hektárra jutó árbevétele többet jelent, mint az őshonos növényfajok, így az árpa, búza vagy a kukorica. Persze, mindennek ellentmond az úgynevezett vetéstámogatás, amit csak kalászosokra és kukoricára lehetett igényelni.- Melyek azok a növényfajok, amik ezen a vidéken versenyképesek lehetnek?- Régóta próbálkozunk a tökkel, én lehetőséget is látok benne. Az egy- és kétéves köménymaggal is sikerrel kísérleteztünk. Tavaly a kendermaggal próbálkoztunk, ám még nem tudok végeredményről beszámolni. A napraforgó jól terem itt, de csak kellően nagy területen gazdaságos. A dohányból is jó minőséget tudunk előállítani, viszont a feldolgozása helyigényes, és bizony, több kéz is kell hozzá.- Miben látja e térség legégetőbb gondját?- Először is törvényekkel kellene segíteni, hogy megalapozzuk a farmergazdálko- dás-rendszerű növénytermesztést és állattenyésztést. Másrészt az emberek gondolkodásának el kell jutnia arra a szintre, hogy megértsék: csak azt lehet elosztani, ami megtermett. A szomszéd faluban tavaly még 60 hektárt vetettek be, az idén már csak 14-et. Ugar és parlag a határ mindenfelé. „Ha nekem nem terem, ne teremjen neked se. Nőjön inkább a gaz." Indulatok és kétségek uralkodnak most a mezőgazdaságban. Néhányan megfeszülve küzdenek a fennmaradásért, legyenek akár egyéni gazdálkodók, akár kisszövetkezetben levők.- Itt a falugazdász a gazdaságirányító. Milyen segítséget nyújtott az itt élőknek?- Tevékenységem során közel száz termelővel kerültem munkakapcsolatba. Úgy érzem, azt, hogy a munkámat hogyan végeztem, a gazdáknak kell megítélniük. *** Cs. J. nem most kezdett állattartással foglalkozni, így hát nem csoda, ha belefáradt. Rendes, segítőkész embernek ismertem meg Ferit - mondja a falugazdászról. Gyerekkorától itt dolgozott a téeszben, mint agrármérnök, jól ismeri az itteni viszonyokat. Most is azon munkálkodik, hogy meginduljon itt az élet. Csak az a baj, hogy hatvan évvel el vagyunk maradva. B. F. egyéni gazdálkodó szerint az elszigeteltség miatt nincs megfelelő információ- áramlás. Jobbára csak a felvásárlókkal tartják a kapcsolatot. Nem is tudtak az állami támogatások rendszeréről, igényel- hetőségéről. A falugazdásztól azonban részletes felvilágosítást kaptak. S. J. szentdomonkosi gazda pesszimizmusának adott hangot. „A magyar paraszt a saját tulajdonában bérmunkás volt mindig. Mikor jutunk arra a szintre, ami a szomszédos Ausztriában is van?” Mindezek ellenére a legaktívabb segítőtársa volt a falugazdásznak, mikor elindult az agrár- kamarai szervezés a négy faluban, Fedémesen, Tarnalele- szen, Bükkszenterzsébeten és Szentdomonkoson. Itt aztán valóban érvényesült az alulról szerveződés elve, hiszen semmilyen hatóság, szervezet nem képviseltette magát az összejövetelen. Egy út maradt hát, az összefogásé, hogy a termőföld ne teremjen tovább gazt. Kovács Mária Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat ISTENMEZEJE polgármestere: Ország József (független) 1951-ben született a településen. Az általános iskola elvégzése után Ózdon tanult, majd 1968-tól nyugdíjazásáig vájárként dolgozott. 1973 óta - tanácstagként és vb-tagként - részt vesz a falu irányításában. Az 1990-ben felálló önkormányzatban alpolgármesterré választották, legutóbb pedig polgármesternek. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Bíró Tímea, dr. Dömök László, dr. Dömök Lászlóné, Dulai Zoltán, Fürjes Sándor, Kecskés Sándor, Misztarka Miklós, dr. Végh László (függetlenek). IVAD polgármestere: Bacsó István (független) 1931. április 4-én született Nyírbéltelken, de 1954 októberétől Ivádon él. Két gyermekkel és három unokával büszkélkedhet. Közel negyven éve dolgozik az államigazgatásban. 1990. január 1-jétől nyugdíjas, ám még ugyanebben az évben polgármesterré választották. Az ivádi választópolgárok bizalmát - nagy többséggel - az 1994. december 11-i szavazáson ismét elnyerte. A képviselő-testület tagjai: Forgó István, Zagyva Tamás (MSZP), Ivády László, Ivády Gyula, Varga Istvánné (függetlenek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Pétervári István, Pusoma Gyula, Bódi Richárd (Lungo Drom). Bátor a falusi turizmusra épít Bátorban, a decemberi helyhatósági választásokon nem született meglepetés: a szavazatok mintegy 74 százalékát a falu eddigi polgármestere kapta. Derecskéi Csabát a falu előtt álló újabb ciklus terveiről kérdeztük, arról, milyen elképzelésekkel vág neki Bátor a következő négy esztendőnek.- Talán a legfontosabb - jelentette ki a régi-új polgármester -, hogy az előző ciklus alatt elkezdett nagy léptékű beruházást befejezzük - ez teszi ugyanis teljessé községünk komfortját -, ezzel párhuzamosan pedig feltétlenül helyre kell állítanunk a munkálatok során megrongálódott utakat. A közművek megléte ugyanakkor lehetővé teszi a falusi turizmus beindítását is, amelynek viszont elengedhetetlen feltétele a faluszépítés: új buszmegálló építését és a faluközpont reprezentatív kialakítását tervezzük. A beruházásokkal kapcsolatos szervezési feladatok eddig eléggé lekötöttek, a jövőben több időt szeretnénk fordítani a lakossággal való közvetlen kapcsolattartásra. Polgármesteri tevékenységem mellett helyt kell még állnom a megyei közgyűlésben is, ahová listavezetőként kerültem be.- Az infrastruktúra kiépítése jelentős összegeket emésztett fel. A továbbiakban megvalósítása is pénzbe kerül.- Sajnos, tudomásul kell vennünk, anyagi lehetőségeink erősen korlátozottak. A korábbi beruházások hitelfelvételre kényszerítették az önkormányzatot, a községeknek juttatandó állami támogatások és fejkvóták inflációt sem követő nagyságrendje nem sok optimizmusra ad okot, éppen ezért szerényebbek a terveink is. Természetesen igyekszünk takarékoskodni. Ilyen lehet a racionálisabb intézményműködtetés, gondolok itt az óvodák, iskolák üzemeltetésére, esetleg a jövőben közös hivatalok létesítésére, amely nyilván alapos egyeztetést igényel a környező falvakkal. Szőke Csilla Baktérium fertőzte... (Folytatás az 1. oldalról) Szakács István, a nagyrédei székhelyű Élpak Kft. helyi palackozóüzemének vezetője a Hírlap kérdésére elmondta: a szigorú belső ellenőrzési rendszer kizárja annak lehetőségét, hogy fertőzött víz a forgalomba került volna.- Havonta, illetve kéthavonta nátrium-hypocloriddal fertőtlenítjük a forrásokat - jelentette ki Szakács István emellett pedig - a termelés volumenétől függően - hetente vagy kéthetente vízmintát küldünk Tiszajenőre. Az ottani palackozóhoz ugyanis a miénktől lényegesen jobban felszerelt laboratórium is tartozik, s míg onnan visszajelzés nem érkezik, a teli palackok nem hagyhatják el az üzemet. A telepvezetőnek elképzelése sincs arról, miként kerülhetett a csevicébe a baktérium, jöhetett a talajból is, a levegőből is, lévén a források nem zárhatóak hermetikusan. Ez a fertőzés egyébként az első, eddig az ANTSZ-vizsgálatok sem jeleztek hasonlót. A palackozás december közepén történt leállítása nem jelentette a gyógyvíz teljes eltűnését a boltok polcairól, mivel a sasvári raktár dugig volt a teli rekeszekkel. Szakács István szerint az időközben megnyitott - naponta mintegy másfél köbméter hozamú - I-es gyógykút és a készletek biztosítják, hogy a későbbiekben, a teljes fertőtlenítés befejeztéig sem kell számolni a parádi hiányával. Kühne Gábor A sasvári csevice palackozása újra indult.... Már Istenmezején is a jövőt tervezik Január 23-án tartja idei első ülését Istenmezeje képvi- selő-testülete. Létrehozzák a szociális és a pénzügyi bizottságot, majd áttekintik a költségvetést. A fejlesztési tervek között a közvilágítás felújítása szerepel, de nagy hangsúlyt fektetnek az önkormányzati intézmények zavartalan működtetésére is. Szeretnék rendbe hozni a legrosszabb állapotban lévő utakat, így a Kossuth, az Alkotmány, illetve a Széchenyi utcában. A nagy álom azonban egy tornaterem... A településhez tartozó Szederkénypusztán is számíthatnak fejlesztésre a helybeliek: a művelődési háznak, illetve orvosi rendelőnek együttesen használt épület gázfűtését szeretnék mielőbb megoldani.
