Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
6. oldal Horizont 1995. január 17., kedd Mi is lesz vajon a vagyonnal, ha a nagy szerelem elmúlik? Madonna - egy kis szelet tortával Akár a reneszánszból is kandikálhatna felénk... Az olvasó az írás címe után joggal hiszi, hogy láttam egy megfestett lírai jelenetet, ahol a Madonna, miközben karján tartja a Kisdedet, az etetés előtti pillanatban éppen befejezte egy szelet torta megevé- sét. A hamiskodás az én bűnöm. Tudatosan társítottam a szelet tortát a jámbor családi jelenettel, mert nemrégiben tényleg betértem a Kopcsik cukrászdába, és mert egy idő óta már nyilvános helyen sem iszom rövidet, így hát megelégedtem egy tortadarabbal: legyen jogcímem benn ülni a kellemes helyiségben... A cukrász a művészek barátja. Amikor beköltözött az egri falak közé, rögtön azzal kezdte, hogy a képzőművészek iránti jóindulatát az egri illetékességűekre pazarolta. Több-kevesebb sikerrel le is futottak a megrendezett beszélgetések, s a dolog lezárult. Kopcsik Lajos minden vendéget - egy-egy ilyen „szeánsz” alkalmával - kávéval fogadott, s nemcsak az egri piktorok szereplése, érdeme, munkássága miatt. A gazda, mármint a cukrászmester, akinek az ízlését némely gyakorló ítész is megirigyelhetné, mára fordított egyet „a helyzeten”, és máris állandósult egy olyan kiállítás itt, a vár alatti fontos placcon, amelyben és ahol a stíluskülönbség és elkötelezettség mit sem számít, az a fontos, hogy a mű alkotás legyen — és a falra kerül. A legszabályosabb menetrend szerint, úgy installálva, hogy a témák ne verekedjenek össze, ne ismételjék egymást: kitűnően megbúvik egymás mellett csendélet, téli táj, a Galambos Tamás által elképzelt színáradatban egy gobelin-tervezet, Kurucz D. István alföldi tája - Istenem, ez a hó- rihorgas kamasz már nyolcvanéves! -, Herczeg István januárja, a jéggé álmosodott világgal, Pető János mesteri akva- rellje, ahogyan az ebben a technikában igencsak siettetős átmeneteket - ama bizonyos valőröket - vezetgeti innen oda. No és itt látható természetesen a jellegzetes Lóránt János, a szivárványos világot messze-távol tartó palaszerű színeivel, meg Duschanek János is, vagy Korponay Margó, a felhők közé bújtatott angyalfejecskéjével és vaskosan megtámasztott szénaboglyáival. Tenk László sem először vendég itt, Tóth Ernővel és Deák Ilonával jól megférnek ebben a félhomályos sarokban. A címötletet adó kép pedig Bráda Tiboré, aki a képzőművészetin okítja a magáénál fiatalabb nemzedéket a szépség szeretetére. Ez a Madonna akár a reneszánszból is kandikálhatna felénk. De a Madonna nem lát minket, félig csukott szeme a Kisdedet szemléli, csak sejteni véljük, mire is gondol az anyai szerepből adódó örömében. Kérdeznénk is Tőle, mi lenne, ha ez a XX. századi vándor, ez a tekergő újságíró most idehozná őt az Időből, a Mindenütt és Mindenkire kötelező Liturgiából, és kémé, osztaná meg egy mondat erejéig azt a fenséget itteni hódolóival, és fogadná el a meghívásunkat. Mert egy délelőtti órán e békés teremben minden kényszer nélkül meg tud és meg is akar születni az áhítat. Farkas András Milyen is egy mai magyar család? A hátrány előnyei Az ember már a gyomorbajban sem bízhat - motyogta Mát hé bácsi dühösen. Ma ugyanis elaludt. Hosszú évek óta minden hajnalban, pontosan három órakor heves fájdalom ébresztette föl, akár egy - a gyomorszájába telepített - vekker. Berregés helyett éles, nehéz görcsöt sugárzott; mintha egy kiló ólom kezdett volna külön életet élni benne. Egy ideig járta a kórházakat, nyelte a gumicsöveket, elszenvedte a gyomortükrözéseket, tudomásul vette, hogy rekeszsérve, vagy mifenéje van. Immár a gyógyszerek ötödik nemzedékét nyeli hiába, meg sokféle görcsoldót, fájdalom- csillapítót. Aztán abbahagyta a panaszkodást. Büszke lett a betegségére. No, nem szokványos várótermi hencegés volt ez, nem a képzelt beteg fölvágása baja előkelőségével. Nem, Máthé bácsi befogta a fájdalmat, mint a lovat. Rábízta a reggeli ébresztést. Átállt a korai lefekvésre, minden hajnalban háromkor fölkelt, az órájára pillantott, s megnyugvással vette tudomásul, hogy a fájdalom megbízható pontossággal működik. Egy percet sem késik-siet, nincs az a Doxa óra... Máthé bácsi egész életformáját ehhez igazította. Ezért vállalhatta könnyűszerrel, hogy hajnalban jár be a pékségbe, s ha valaki dicsérte pontosságát, szerényen elhárította: nem az ő érdeme, a hiátus hernia - megtanulta a baj latin nevét — nagyon jól jár. Egész filozófiát épített erre. Milyen előnyt lehet húzni a hátrányból, a hiányból? Aki törpe marad, s van esze, bohóc lesz: kizsákmányolja nyomorúságát. Aki vézna s alacsony, a gyerek- s a kamaszáruházban vásárolhat öltönyt, cipőt. Aki úgyis földsiket, elmehet kazánkovácsnak. Vajon nem kovácsolható-e végre némi előny a mi országnyi kicsinységünkből? Nincsen-e valahol valaminő történelmi áruház, ahol erkölcsi kedvezményt adnak zsugorított hazánknak? Máthé bácsit másnap kellemetlen meglepetés érte. Elaludt. Nem működött a fájdalma. Most nem is tudja, hogy örüljön-e vagy féljen. Tán a gyógyuláshoz is nehéz lenne hozzászokni. Bodor Pál Napjainkban megesik, hogy olyanok a házasságok, mint a mesében: a szegény fiú beleszeret a gazdag lányba, vagy a szegény lány a szépséges hercegbe. Csakhogy a történet nem mindig meseszerűen folytatódik, a házasságok nem tartanak addig, míg ásó-kapa-nagyha- rang szét nem választja a szerelmeseket. Jószerével a bírói pulpitus előtt vetnek véget a románcnak, és megkezdődik a marakodás, kié a lakás, a kocsi, a tálalószekrény... A polgári jog ma már lehetőséget ad arra, hogy a házasulandók az „örök igen” kimondása előtt tisztázzák: ha mégsem sikerül a házasságuk, kit és milyen vagyon illet meg. A családjogi törvény ugyanis lehetőséget biztosít a házasulóknak és a már házasságban élőknek is, hogy az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék a házassági élet- közösség fennállásának idejére. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közjegyző előtt írásbeli közokiratba foglalják, vagy a két tanú jelenlétében aláírt szerződést ügyvéd is ellenjegyző A családjogi törvény előírásai szerint ilyen vagyonjogi szerződésnek kell tekinteni a házastársak egymás közötti adásvételi, csere-, ajándékozási és kölcsönszerződését is, ha azt az életközösség fennállása alatt kötötték. A házastársaknak tehát lehetőségük van annak meghatározására, milyen vagyontárgyak kerülnek közös tulajdonba, és mi számít a házastársak különvagyonának, kizárólagos tulajdonának. A törvény is felsorolja, hogy mi tartozhat a házastárs különvagyonába. így például mindaz a vagyontárgy, ami már a házasság megkötésekor is a tulajdona volt, vagy amit a házasság fennállása alatt örökléssel szerzett, vagy mástól ajándékba kapott. Különvagyonnak minősül a személyes használatra szolgáló vagyontárgy is, valamint mindaz, amit a különvagyon értékén szereztek. A vagyonjogi szerződést kötő házastársak ettől eltérően is megállapodhatnak, és további vagyontárgyakat is a különvagyon kategóriájába sorolhatnak. A törvényi szabályozás szerint a közös vagyonhoz tartozó tárgyakat csak a házastársak egyetértésével lehet eladni, vagy arra vonatkozóan egyéb vagyonjogi rendelkezést tenni, azzal mindketten felelősséggel tartoznak például a hitelezőnek. Más a helyzet, ha a házastársak egyike a különvagyonára vesz fel hitelt: ilyenkor a tartozásért csak ő köteles helytállni. Minden vagyonjogi szerződés egyik lényeges pontja a lakáshasználat joga, különösen akkor, ha a házastársaknak több lakásuk, nyaralójuk, netán üdülőjük is van. Ezt a kérdést általában már a házasságkötés előtt rendezik. Ha csak egy közös lakásuk van, megállapodhatnak úgy is, hogy válás esetén egyikük minden térítési igény nélkül kiköltözik, vagy úgy, hogy ha egyikük kizárólagos használatába kerül a lakás, a másik fél ezért „lelépési” díjat kap. A bíróság csak akkor változtathatja meg a felek döntését, ha a kiskorú gyermek érdekében jónak látja másként rendezni a közös lakás sorsát. Dr. Lajer Erika Sokak szerint a család válságban van, mások szerint éppen ellenkezőleg: egyre erősödik, jó néhány olyan feladatot vállal, amelyet a társadalom egyelőre képtelen megoldani. Milyen a magyar családok jelenlegi helyzete? - kérdeztük Kiinger Andrást, a Magyar Nővédelmi Tudományos Társaság elnökét.- A család a társadalom legkisebb alapegysége, amelyet erősíteni kell - kezdi. - Ezt mondták ki a közelmúltban a kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia résztvevői is. A magyar kutatók is osztják e véleményt. A család jelenti mindannyiunk számára az otthont, a melegséget, a másokkal való törődést, a biztonságot, a szolidaritást.- Miként alakult a magyar családok összetétele, szerkezete az elmúlt évtizedekben?- A magyar népesség 86 százaléka családban él, amelyek egyre kisebbek. Ma száz családban átlagosan 290 ember él. Változott a családok összetétele is: kevesebb az egyszülős család, s a gyermekek számának csökkenésével egyenes arányban folyamatosan fogyatkoznak a nagycsaládok. Tendencia, hogy emelkedik a gyermektelen családok és az egyszemélyes háztartások aránya. R. Papp Agnes Hogyan hat a tévé a gyerekre? A televízió úgy hat a gyerekekre, mint az alkohol a felnőttekre: jóból is megárt a sok, de mértékkel azért fogyasztható. Egy holland pszichológusnő, dr. Patti Valkenburg azt vizsgálta, miként hat a „viliódzó doboz” a kis nézők fantáziájára és kreativitására... Valkenburg doktornő egyik kollégájával, dr. Tom van de Voort- tal a legutóbbi negyven év e tárgyban végzett kutatásait elemezte és hasonlította össze. A páros tizenhét vizsgálatot értékelt. Egyetlen kutatási eredmény sem szólt amellett, hogy a tévézés ösztönözné a kreativitást, sőt: tíz felmérés határozottan bizonyította az ellenkezőjét. Ezzel szemben az olvasás és a rádióhallgatás növeli az alkotókészséget és gazdagítja a fantáziát. A házimozi ráadásul felerősíti a gyermek álmodozói hajlamát, amely agresszivitásban, erőszakosságban tör aztán felszínre. A holland kutatópáros úgy véli, hogy a tévében látott képek tovább megmaradnak az emlékezetben, és elnyomják a saját, alkotói fantázia szüleményeit. A filmbéli erőszakos jelenetek pedig még tovább növelik a nyugtalanságot. A tévénézés elnyeli azt az időt, amikor a gyerek valamilyen aktív tevékenységet végezne. De nem célravezető a tévétől való eltiltás sem. Mert ha egy gyerek egyáltalán nem nézhet otthon tévét, akkor kirekesztik a többiek a társaságból. Ott áll, nem érti, miről beszélnek a barátai. A legfontosabb tehát a helyes arányok eltalálása. Napi négy-öt óra már rendkívül sok. Másfél óra bőven elegendő. Nem árt azért hozzáfűzni: az se mindegy, mit néz a gyerek ebben a másfél órában. A komputerek és az egészségkárosodás Betört mindennapi életünkbe a komputer: otthon és munkahelyen gyerek és felnőtt mind több időt tölt a számítógép előtt. S nem kétséges, az okos gép holnap és holnapután még több időt és figyelmet követel magának, mint ma. Ellensége vagy barátja a szemnek? Mérsékelhető-e látószervünk igénybevétele, ha nap mint nap sok-sok órán keresztül kell dolgoznunk vele? A szakorvos véleménye - széles körű nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva - egyértelmű: a képernyő előtti munka önmagában nem okoz semmiféle kóros ártalmat a szemnek. De előidézője lehet többféle kellemetlen tünetnek: így például a könnyezésnek, a fejfájásnak, a szemkáprázás- nak, valamint a szem kifáradásából adódó panaszoknak. Ezek azonban elkerülhetők, ha e speciális munka néhány alapvető szabályát betartjuk. Természetesen fontos feltétel, hogy a számítógép jó minőségű legyen. A régebbi modellek között sok olyan készülék van, amelynek képernyője nem egyenletes fényű. A villogó monitor nagyon igénybe veszi, fárasztja a szemet - kivált, ha hosszú időn át, folyamatosan kell dolgozni vele. A szövegek beírása, ellenőrzése, olvasása közben gyakorlatilag egy tőlünk azonos távolságban levő, kis területre függesztjük pillantásunkat - noha az emberi szemnek ennél összetettebb a funkciója. A gyors fáradás elkerülése érdekében ezt a monotóniát meg kell szakítani: legalább 2 óránként tartsunk néhány perc szünetet. Figyelem: ezt az időt ne olvasásra használjuk föl, hanem tőlünk távol levő tárgyak, képek szemlélésére. A szembarát monitor, illetve program lényeges kelléke a megfelelő betűméret - a túl kicsi betűképek huzamos nézése megerőltető, gyors kifáradást okoz... Általános tapasztalat, hogy a világos háttérben megjelenő sötét betűk kellemesebbek, mint a sötét alapon föltűnő világos szövegek. Akik színes monitoron dolgoznak, vegyék figyelembe, hogy a szemnek legmegerőltetőbb a sötét háttérből zölden elővilágító betűk és ábrák. Érdemes ügyelni a gép elhelyezésére. Általánosítható szabály, hogy a képernyő körülbelül 60 centire legyen a szemtől, a billentyűzet pedig olyan magasságban, hogy kényelmes, nem görnyedt tartással dolgozhassunk rajta. A kisméretű, hordozható gépeken hosszabb időn át nagyon nehéz dolgozni. Vigyázzunk arra is, hogy a monitoron ne tükröződjék se az ablak, se a szobai lámpák fénye. (FEB) Környezetvédelmi fotópályázat Nemzetközi környezetvédelmi fotópályázatot hirdetett meg több támogatóval közösen a szolnoki Jászkun Fotóklub. A nyolcadik alkalommal kiírt pályázat célja változatlan: a fotóművészet eszközeivel bemutatni az ember és környezetének kapcsolatát, a környezetvédelmi ártalmakat és a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítéseket. A pályázat kiírói több témára is felhívják a fotósok figyelmét, például az ember és a város kapcsolatára, az urbanizációs és közlekedési ártalmakra, a környezetvédelem településfejlesztési vonatkozására, az ember és a természet viszonyára, a természetkárosításra, valamint a természeti értékek fokozott védelmére. A pályázaton részt vehet a világ bármely amatőr és hivatásos fotósa. A szerzők legfeljebb 4 darab kasírozatlan monokróm és ugyancsak 4 darab kasírozatlan színes képet küldhetnek be 1995. március 10-ig a Jászkun Fotóklubhoz. (A képek hosz- szabbik oldala 24 és 40 centiméter közötti legyen.) A beérkezett pályamunkákat neves fotóművészekből álló nemzetközi zsűri bírálja el. A díjak: két-két arany-, ezüst- és bronzérem a Fotóművészet Nemzetközi Szövetségétől, a Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíja és egyéb elismerések. A pályázathoz nevezési lap a Jászkun Fotóklubnál (H-5001 Szolnok, Pf. 208, Hungary) igényelhető, és a feltételekkel kapcsolatban részletes információt is ott adnak.
