Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-17-18 / 297. szám
Kis magyar médiaháború avagy: hány televízió legyen Gyöngyösön A Mátra fővárosa - televíziós szemmel nézve - szerencsés településnek mondhatja magát. A háztartások jelentős részét rákötötték a kábelhálózatra, s kísérleti jelleggel szórja adását a városi tévé is. Lehetséges, hogy rövidesen tovább bővül a választék. Vagy mégsem? A médiacsata helyi kimenetele ugyanis jelenleg még többesélyes. Láng József, a Satumusz alapítványi rádió ügyvezetője fiatal, kellemes modorú, menedzser típusú férfi. Amikor úgy határoztak, hogy a városi tévével párhuzamosan ők is „megcsinálják” a saját televíziójukat, nem gondolta: mekkora nehézségekkel kell szembenézniük.- Megosztott frenkvenciát kapott az önkormányzat és a Gyöngyösi Médiákért Alapítvány, melynek az egyik irányítója vagyok - kezdett a történetbe. - Alapítványunk kilenc órát (8—12-ig, 16-17-ig és 19- 23 óráig) igényelt, míg a városháza összesen kettőt. Már az elején látszott, hogy ez utóbbi a gazdaságos üzemeltetéshez kevés lesz. Hangsúlyozom, ennyit igényeltek, és nem az alapítvány aknamunkájának köszönhetően alakult így a helyzet. Rendkívül rosszul választották ki az időpontot, hiszen ez nem egy kurrens sugárzási időszak.- Vajon miért döntöttek így?- Valószínűleg úgy vélték, a kevés óraszám kisebb költséget jelent... Aki ebben a szakmában dolgozik, az tudja, hogy beruházási oldalról nézve ez nem jelent spórolást. Az is nyilvánvaló, hogy egy közszolgálati jellegű struktúra esetén „el kell vinni” a legköltségesebb műsort, mint a hiradózást, miközben a 19-23 óra közötti főműsoridőben a másik fél ráállhat a szórakoztató, olcsóbb sugárzásra. S ez még hirdetéseket is hoz a konyhára.- Ez utóbbi motiválta önöket?- Az alapítványunk által kapott helyiség lehetővé tette egy televízió beindítását is. Amikor erről tárgyalni kezdtünk, a volt polgármesternek, Keresztes Györgynek az volt a véleménye, az alapítvány mögött nincs anyagi erő, ezért tanácskoznunk is fölösleges.- Megalapozott volt Keresztes úr anyagiakra vonatkozó megjegyzése?- Igen, viszont ez rájuk nézve is igaz. Éppen ezért bizonyos személyes indíttatású, ellenszenven alapuló hozzáállást tapasztalok a volt polgár- mester részéről, hiszen azt elfelejti, hogy a város is képtelen önerőből a megvalósításra.- De hát az önkormányzat már birtokában van a technikának!- Csakhogy importlízingből szerezték meg! Ez azt jelenti, hogy hat év alatt kell kifizetni, és erről a testület nem kapott korrekt tájékoztatást. A képviselők valóban jóváhagytak egy húszmilliós összeget, ám korántsem a teljes költség. Az importlízing sajátosságából adódóan - a forintleértékelések folytán - 5-6 év alatt ez az ösz- szeg milliókkal emelkedik, továbbá a vámot és az áfát is ki kell fizetni: ez plusz tizenegy- millió forint. Azzal sem dicsekedhetnek, hogy a város 35 millió forint értékű részvényt adott azért a helyiségért, ahol a stúdiót kialakították.- Ha mindez igaz, hetven millió körül jár az indulási költség...- Igen, s ebből csak húsz milliót hagyott jóvá a testület. Később tartottak egy zárt ülést, ahonnan nem szivárogtak ki hírek, de lehetséges, hogy a tételt valamennyivel emelték... És akkor még nem szóltam a működtetés anyagi vonzatairól, ami a kezdeti néhány millióról már évi harminc millióra emelkedett.- Bizonyára azért bevételekkel is számolhatnak!- Jelenleg kimondva-kimon- datlanul egy piaci harc részesei vagyunk. A városi tévé közpénzből működik, ennek ellenére a reklámtarifájuk csak tíz forinttal magasabb mint a rádióé. Ez enyhén szólva nagyon olcsó. Nyilvánvaló, hogy a finanszírozás csak közvagyonból oldható meg.- Ön szerint a képviselő-testület nem volt tisztában azzal, hogy gyakorlatilag az összeg többszörösét fogadták el?- Mi egy korábbi tanácskozáson elmondtuk, mennyi pénzzel kell reálisan számolni. A televíziózás nem olcsó mulatság. Visszatérve a bevételre: az érdeklődés - mint minden újdonság esetében - eleinte vélhetően itt is nagyobb lesz, később azonban beáll egy hullámvölgy, s ezt követően csak az számíthat emelkedésre, aki profi műsort készít. Innentől kezdve a piac nyitott: a jobbik maradhat fent.- Mióta sugároz a városi tévé?- Két-három naponta adnak műsort, és üzemel a képújság is.- És önök?- Márciusra-áprilisra tervezzük, hogy főműsoridőben beindulunk. Konzervműsorokkal kezdünk. Nem kívánunk párhuzamosan olyan technikát kiépíteni, most is úgy véljük, ennek a városnak csak egy televízió eltartására nyílik gazdaságosan lehetősége.- A sugárzást tekintve rendben zajlanak a dolgok?- Vannak anomáliák. A kábeltévé hálózat nem kötötte hálózatára a városi tévét, így szórt sugárzási formában adnak, mint az állami televízió. Elméletileg így valamennyi háztartásban fogható a műsoruk, ám ahol kábeltévé van, ott a hagyományos antennákat leszerelték. Meg kellene egyezniük, ám a hírek szerint ez nem sikerült.- És az alapítványi televíziónak?- Bízom benne, hogy a rádióadást egy héten belül foghatják a „kábelezők”, s ezt követően a televízió sem jelenthet gondot. De sokáig nem hajtogathatjuk, hogy ekkor és ekkor indulunk, hiszen az lesz a vége, hogy elveszik a frekvenciát. Erre sajnálatos módon már történtek bizonyos lépések. Kényszerhelyzetben van az alapítvány, ha meghátrálunk, monopolhelyzetet teremtünk az önkormányzatnak.- Az új vezetés felállásával számítanak valamilyen változásra?- Amikor december elején megkezdte működését a Satur- nusz Rádió, a polgármesteri hivatalnak felajánlottuk a lehetőséget a szereplésre. Keresztes György nem élt ezzel, még kétsoros üdvözeltet sem küldött az egyedülálló kezdeményezéshez. Ehhez képest örömmel vették, hogy a város minap megválasztott első embere, Szabó Gyula máris meglátogatta stúdiónkat.- Az elmúlt időszak történéseibe mennyiben szólt bele a helyi politika? Például a városi tévé adásait felhasználták kampánycélokra?- Ezt nem mondhatnám, viszonylag korrekt módon éltek a lehetőséggel. Az más kérdés, hogy a Satumusz Rádió beindítását megelőzően már megrágalmaztak bennünket. * Szerencsés János, a városi televízió vezetője régi motoros a szakmában. Annak idején - amikor még szinte ismeretlen volt hazánkban - már bábáskodott a helyi kábelhálózat megteremtésénél, majd a Szaturnusz egyik irányítója lett. Időközben átállt a másik oldalra, a konkurenciához szegődött.- Ha televízióról van szó, akár az ördöggel is cimborálok - mondfá nevetve, miközben négyesben helyet foglalunk a Városháza patinás bürójában. Másik két beszélgetőtársunk az átadási ügyekkel foglalatoskodó régi és új vezető: Keresztes György és Szabó Gyula. Szerencsés János folytatja:- Valóban húsz milliót szavazott meg hitelfelvételre az önkormányzat. Ezt öt éven belül kell törleszteni. Az importlízing áfa- és adóvonzatával az első körben nem számolt a testület. Ez az előkészítés hibája volt. Később tisztáztuk a helyzetet, tájékoztattuk a képviselőket. Amikor kiderült, hogy az alapítványnak nincs tőkéje, és nem képes egy tisztességes televízió működtetésére, tárgyalásokat kezdeményeztünk. Tudtuk, hogy azok a források, amikre számítottak, nem álltak rendelkezésükre.- Ekkoriban önöknek már volt pénzük?- Meglepetésre az önkormányzat megkapta a stúdióalapítási engedélyt, s lett anyagi fedezet is. Június végén számbevettük a lehetőségeket, majd készült egy tanulmny, miből, hogyan lássunk munkának. A képviselők asztalára kerülő tervezetben valós adatok szerepeltek. Augusztusban zárt ülésen adtam tájékoztatást a helyzetről, és szóbakerült egy külső céggel történő együttműködés lehetősége is.- Az alapítvánnyal miről tárgyaltak? '- Egykor kollégáimat arra kértem, hogy azt a valóban szerencsétlenül megválasztott kétórányi műsoridőt növeljük meg úgy, hogy az alapítvány műsoridejét a városi televízió használhassa. Ha már csak egy televíziót tud eltartani Gyöngyös, legalább álljon rendelkezésre a teljes műsoridő. így lehet rentábilis az üzlet. Ők ettől mereven elzárkóztak annak ellenére, hogy felajánlottuk: megszervezzük és legyártjuk a műsort, ami az ő emblémájuk alatt kerülhet adásba. Érthetetlen, hogy mindenben egyetértünk, mégis kategorikusan elzárkóznak az együttes munkától. Láng József és Hegyi János - az alapítvány kuratóriumának az elnöke - közösen fogalmazták meg: egyszerű dolog lesz tönkretenni a városi tévét. Csupán az eesti műsorukban kritizálniuk kell bennünket, olcsó anyagot vetíteni, reklámokat adni, melyek hozzák a pénzt, és máris győzött a jobbik. Csakhogy itt nem piaci versenyről, hanem a szándékos tönkretételünkről van szó. Jelentősen különböznek az elveink. És van még egy lényeges szempont: a Szaturnusz televízió sem kereskedlemi, hanem közszolgálati sugárzásra kapta meg a jogosítványt! Akkor verseny a verseny, ha ők is ugyanúgy előállítják a költség- igényes helyi műsorokat, mint mi. Éttől kezdve álljuk a meg-. méretést! Egyébként a kiadott engedélyük birtokában már rég meg kellett volna kezdeniük az adást... Magam nem tartom televíziónak azt, ami összesen néhány képmagnóból áll. Ilyen formában márciustól sem lesz két televíziója a városnak, csupán egy, megy egy lejátszóállomás... Keresztes György expolgár- mestert először a pénzügyekről faggattam: vajon a testületet megfelelően tájékoztatták-e a lizingfeltételekről?- Az ülésen a Szegedi ManaHa így halad, egy helyi tévé sem marad... (Fotó: Kaposi Tamás) A „TV-székház” Gyöngyösön... gers Kft. ügyvezetője személyesen ismertette a konstmkció pénzügyi vonzatait - válaszolta az elmúlt ciklus irányítója. - Ami az ingatlant illeti, szó sincs harmincötmillió forintról. A Volán Művelődési Házat, melynek nettó értéke 13 millió - úgy szereztük meg, hogy lemondtak a Mátra Volánban lévő üzletrészünkről. Az alapítói szándék szerint tíz éven keresztül a részvények után minden nyereséget visszaforgatnak. Ez messze nem közelíti meg az említett összeget. Tíz évig semmilyen osztalékra nem lehetett számítani, holt tőke volt, forgalomképtelen részvényt jelentett, tőzsdére sem lehetett vinni. A képviselő-testület kellő információk birtokában - a szerény veszteséget is vállalva - döntött úgy, hogy eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének.- Sokan emlegetik azt a zárt ülést, melyről nem tudják, miről esett szó.- A szándékunk az volt, hogy gazdasági társaságba vigyük a vagyont, amely az ingatlanból, a stúdióeszközökből és a szellemi tökéből áll. A tőkebevonás javára válik a televíziónak, mellyel kapcsolatosan szeretnénk elérni, hogy az nonprofit jelleggel működjön. Ez a külföldi fél elvárása is, amelyik a közszolgálatiságot állította koncepciója középpontjába. Megfelelő refemeciákkal jelentős tőkeerővel rendelkezik, ám médiatörvény hiányában a társaság nem jöhet létre. A partner érdekei kizárják, hogy tárgyalásaink nyilvánosságot kapjanak.-A hírek szerint a külföldi fél csak egy bizonyos - 40 órányi heti sugárzási időn feli száll be az üzletbe. Önök pedig nem igényeltek ennyit...- Ez az egyik olyan része tárgyalásainknak, amiről most nem kívánok beszélni.- A működtetést nem számítva, mekkora a televízió bekerülési költsége?- A testület húszmilliós hitelt szavazott meg, ennek idáig a felét vették fel. Szabó Gyula megválasztott polgármester tagja volt a korábbi vezetésnek is. Szerinte téves az az állítás, hogy itt a közpénzek elherdálása folyik.- A testületet a felelősség vezette. A legtöbb vita arról folyt, hogyan lehetne minél gazdaságosabban működtetni az intézményt.- Most, hogy ön került a polgármesteri székbe, változik-e a hivatalos koncepció?- Személy szerint teljesen nyitott vagyok, semmilyen előítéletem nincs. Egyetértek Szerencsés úrral: talán még az ördöggel is érdemes cimborálni, annyira fontos a televízió. A legfőbb gond az, hogy az ellenérdekű feleknél nem érzem a helyzet megkönnyítésére irányuló szándékot. Erre a város érdekében is szükség volna. Reméljük, mielőbb normális mederbe terelődnek a dolgok. Nem állítom, hogy feltétlenül a jelenlegi konstrukciónak kell működni: szerencsére az előző vezetés olyan formát és időzítést választott az induláshoz, amibe sok egyéb belefér, így a változások is. Ha a helyzet így marad, megjósolható: Gyöngyösnek egy televíziója sem lesz. Tari Ottó Hírlap, amely a megye minden olvasójához szól.
