Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-02 / 284. szám
1994. december 2., péntek Eger Es Körzete 5. oldal A legjobb helyesírók A pedagógusjelöltek országos helyesírási versenyét holnap reggel 9 órától az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán rendezik. A résztvevőket dr. Fábián Pál egyetemi tanár köszönti, majd 10-től írják a dolgozatot a hallgatók. A kullancsfertőzésről A Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban holnap délután fél 3-kor dr. Leichtner Tamás, a fővárosi Szent László Kórház specialistája tart előadást a kullancsról és az élősködő által terjesztett betegségekről. A résztvevők hasznos tanácsokat kapnak arra vonatkozóan is, hogy miképpen védekezhetünk e kórokozó ellen. Öregdiákok találkozója Az Egri Tanítóképzős Öregdiákok Baráti Köre december 6- án, kedden délelőtt 10 órakor tartja összejövetelét a megye- székhelyen, a művelődési központban. Minden tagot szeretettel várnak a találkozóra. Bibliai tanulmányok A Jelenések könyve napjainkra vonatkozó jövendölései címmel bibliai tanulmányozásra invitálja az érdeklődőket december 7- én, szerda délután 5 órára az egri „lila iskolába” a Bibliai Iskolák Közössége. Az előadó Csókási Pál. Valentin szerzői estje A nagy tiszteletnek örvendő egri zenepedagógus, Valentin Kálmán szerzői estjét hallhatja a közönség december 5-én, hétfőn este 7 órakor a Megyei Művelődési Központban. A műsor szereposztása parádés, hiszen fellép majd Pászthy Júlia és Szüle Tamás, az Operaház magánénekesei, a Szepesi-trió, Saárossy Kinga színművész, a Movendo kamarakórus, valamint Hudik Margit, Kalló Zsolt, Kalmár Gyula, Marik Erzsébet művésztanárok. Vezényel: Sz. Vass Márta. Családok hétvégéje A zellervári közösségi házban holnap délelőtt 9-től családi hétvégére várják az egri famíliákat. Játék- és ajándékkészítés lesz a programban. Dr. Agyagási Dezső ny. reumatológus (jobbról) családja körében Markhot-díszoklevéllel ismerték el a volt reumatológus főorvos munkásságát A Markhot Ferenc-emlékün- nepségek történetében először adtak át egri orvosnak díszoklevelet. A rangos elismerést dr. Agyagási Dezső nyugalmazott osztályvezető főorvosnak nyújtották át. Az országosan ismert és elismert kórház- és fürdőalapító életútja Erdélyből indult, hiszen 1922-ben született Mike- szászán. A családban már voltak hagyományai az orvosi hivatásnak. Maros-Torda vármegye tiszti főorvosa ugyanis dr. Agyagási Károly volt, aki egyben első fürdőorvosa volt Szovátának. Agyagási Vidor- ról nevezték el a marosvásárhelyi strandot. Ilyen családi előzmények után szinte magától értetődik, hogy dr. Agyagási Dezső is a gyógyítás terén kívánt munkálkodni. A budapesti orvostudományi egyetem elvégzése után Agyagási doktornál a belgyógyászati szakvizsgát a reumatológiai és szakorvosi képesítés követte. Frissdiplomásként az Ir- galmasrend Császárfürdői részlegében dolgozott, majd 1959-ben Borsodnádasdra került. Útja ezután Egerbe vezetett, ahol 1965-ben nyitották meg a kórház reumaosztályát. Ide kapta meg osztályvezető főorvosi kinevezését. A nulláról indult, hiszen neki kellett elvégeznie azokat a kutatásokat is, amelyek az egri gyógyvizek hatásmechanizmusával kapcsolatosak. A gyógyvizek alkalmazásának már a török idők óta voltak hagyományai Egerben. Az első analitikai vizsgálatokat 1765-ben végezték el. Az egyik úttörő ezen a téren Markhot Ferenc, az akkori tiszti főorvos volt, akinek egyszerű módszerekkel elért eredményei ma is helytállóak. A modern vizsgálatok sorát Veszelszky nyitotta meg, aki megállapíttota, hogy az egri vizek az enyhén radioaktívak csoportjába tartoznak. Ezt az eredményt Agyagási doktor és munkatársai megkérdőjelezték, hivatkozva az akkorra már elavult vizsgálati módszerekre. Fölvették a kapcsolatot a Központi Bányászati Kutató- intézettel, akiknek segítségével kiderült, hogy az egri gyógyvíz - a korábban hitt 10-12 féle komponens helyett - 40-50 félét tartalmaz, vagyis korántsem egyszerű gyógyvíz. Az elméleti kutatásokkal egy időben Agyagási főorvos osztályán a gyakorlatban is vizsgálták a hatásfokot, s ezek igen jó eredményeket mutattak. Dr. Agyagási Dezső számos publikációban ismertette kutatásait. A szakemberek bizonynyal ma is haszonnal forgathatják Az egri gyógyvizek Heves megye reumás betegeinek ellátásában, avagy Eger gyógyfürdőügyi helyzete című műveit. Úttörőnek mondható közleményei jelentek meg a reumatológia egyéb vonatkozásairól is. Az egri balneológiát is ő tette országszerte elismertté. Adatok a gyógyvizek nyomelem-kérdéséhez címmel írt művével 1978-ban Magyarországon addig nem ismert balneológiái ággal kezdett foglalkozni. Azóta is az ő munkája a meghatározó ebben a kérdésben. Meg kell említeni, hogy 1983-ban - több szerzőtársával közösen - kiadott egy könyvet, Az egri gyógyvizek és fürdők monográfiáját. Ez az alkotás azért páratlan, mert hazánkban sohasem jelent meg hozzá fogható írás, azaz olya munka, amely egy tájegység gyógyvizeit ilyen részletességgel tárgyalta volna. Dr. Agyagási tizenkét esztendővel ezelőtt vonult nyugdíjba, de továbbra is szoros kapcsolata maradt a kórházzal és a betegekkel. Egy évtizedig dolgozott a rendelőintézet járóbeteg-részlegén, az utóbbi két évben pedig a füzesabonyi egészségügyi központban. A tudományos munkásság területén korát meghazudtoló szellemi elevenséggel és rugalmassággal érdeklődik az új nézetek, az új megközelítési módok iránt. Az Egerben, továbbá a szakmai berkekben országosan is ismert és elismert kutatót mélyenszántó gondolkodása hazája határait messze meghaladó, nagy horderejű problémák felvetésére sarkallta: az emberi szervezet környezetének vizsgálata során arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez a - szélesebb értelemben vett - környezet milyen módon is függ össze a várható betegségekkel, illetve, hogy az utóbbiakat vajon miként is lehet a legeredményesebben gyógyítani... Szőke Csilla Gall kakasok lapja Egerben Az idén kezdte meg működését az Érsekudvarban, az érsekség tulajdonában lévő teremben a franciaklub. Kéthetente tartják foglalkozásukat szerdánként este 7 órától Mme Claude Schkolnyk, a főiskola francia tanszékének lektora vezetésével. Elsősorban főiskolások, tanárok, illetve franciául tanuló gimnazisták vesznek részt a rendszeres programokon, de egyre többen látogatnak ide Eger franciául értő és beszélő polgárai is. Az irodalmi, a képzőművészeti és a zenei műsorok, valamint a közös kirándulások mellett megkezdték a klub újságjának, a „Gall kakasok lapjának" kibocsátását. A legközelebbi találkozón, egészen pontosan december 7-én a franciaklubba is megérkezik a Mikulás... A fogápolásról - játékosan „Az Egészséges száj éve 1994” elnevezésű, nagyszabású nemzetközi programsorozat jegyében családi hétvégét rendez az egri Ifjúsági Ház holnap délelőtt 9-től. Az átriumban fogorvosi szakmai bemutató és vásár, valamint szaktanácsadás várja az érdeklődőket. Kiválasztják a legszebb fogú gyermeket is. A játszószobában fogászati totó, zöldség- és gyümölcsszobrászat és ismeretterjesztő filmek várják a legkisebbeket. A nagyteremben pedig 11 órakor a miskolci Csodamalom Bábszínház vendégjátékát, majd déltől akrobatikus rock and roll bemutatót tekinthet meg a közönség. A sokféle program mellett további meglepetések és nyeremények várják a résztvevőket. Az esemény szervezői fél 1-kor hirdetnek eredményt. Apu, állj meg, állj meg...! A ködös őszi estét bearanyozzák a sárga fények. A kirakatok pirosa, zöldje, sárgája játszik a Széchenyi utca sok-sok szemével, akik még nem tudják, melyik boltba lépjenek be. Nyílnak, tárulnak, csukódnak az üveges ajtók, apró csengők csilingelnek, mintha angyalok szállnának a földre és hoznák a karácsonyfát. Pedig még csak a lelkek ajtaján kopogtat a karácsony, és már ürülnek a pénztárcák, de gazdagabbak a lelkek, hogy ajándékozni tudnak. A kezekben lila, piros szalagoktól átkötött csomagok. Az embersűrűs utca békés-boldog hangulatát egy sikolyba átmenő kiáltás vágja el: - Apu, állj meg!... Leánygyermeki hang, té- bolyítóan éles, kétségbeesett könyörgés, mintha az a gyermek nem volna eszénél, vagy éppen csak egy pillanatra háborodott meg valamitől. A járókelők a kitörő hang irányába fordulnak, van, aki csak a fejét veti hátra, de keresik szemükkel az önkívületbe esett gyermek arcát. És tényleg ott is van. Zilált hajú leányka, piros csíkos pantallóban, kék-fehér pulóverben és ikszelve sántít, mintha minden pillanatban egy eséstől menekülne meg. Megy előre, nagy döccenők- kel, egy üres reklámszatyrot himbál a kezében, és minden hibás lépésére kiáltja torkaszakadtából: - Apu, állj meg!... Minden tekintet előre figyel, hol az apa, akit kér a gyerek, hogy álljon meg? Nem áll meg neki. Apa nincs. Sehol egy apa, aki után a gyerek könyörög. A hátrafordulok nem ismernek a lányukra, megvetően fordulnak el tőle, irtóznak az ilyen ismeretségtől. Még a közelsége is riasztó, óvatosan térnek ki előle, nehogy bepiszkítsák magukat vele. Jobb kikerülni az ilyet... És ő szegény, ordítja egyre, rekedt hör- gésbe fulladva: - Apu, állj meg! Állj meg! ... Csak nem áll meg senki, nem fordul vissza senki-, hogy felismerje benne a lányát, nincs itt neki való apa-arc. Nincs itt apa. Nincs elöl, nincs középen apa, még hátul sincs, föld nyelte az apát, de a leány makacsul bőgi tovább a hívó, kérlelő szót, hogy ne fusson előle az apa, várja meg őt, fogja meg a kezét, ne hagyja magára, és menjenek együtt haza - legalább egyszer. Ez lenne számára az első karácsony. ... De csakugyan, hol az apa? Pedig itt kellett lennie valahol! Elszökött a lánya elől? Ellógott a pénzzel? Az utolsó kenyérrevalót viszi a kocsmába? Látni se akarja a lányát? Nem akar haza se menni? Hátha lakása sincs, háza sincs, saját küszöb, hogy átlépje? Vagy ő is menekül valahová a bolond lánya elől? És hátha éppen a lánya akar bocsánatot kérni tőle? Akkor miért bújik előle? ... Most már olyan szívbemarkolóan ordít, mintha születése óta keresné, hívná az apját, talán tizenkét éve kiált apja után, talán nem is ismeri, csak reménykedik, hátha megáll valaki a jól öltözött férfiak közül, hogy kérdezze tőle: - Mi bajod, kislányom?... Az őrült lány már csak fáradtan, kimerültén kiáltoz apja után, aki talán sohasem létezett, és a járókelő emberek szorosabban ölelik magukhoz a karácsonyi ajándékot, most talán gyorsabban sietnek haza, mint máskor. Gál Elemér Vajon mi is lesz Eger nagy beépítetlen telkeinek a sorsa? A megyeszékhely belső területén néhány tekintélyes nagyságú - s jelenleg beépítetlen - telek méltán szúr szemet az egri polgároknak. Mi lesz ezek sorsa? Erről kérdeztük Gadavics Gyulát, az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodavezetőjét.- A Dobó utca 16. számú telek is üresen áll, hátsó, keleti határát maga a vár magasba nyúló fala alkotja. Milyen vár e belvárosi telekre?- Az itt állott ház lebontása után keletkezett telket - mondja - a nyár folyamán az önkormányzat értékesítette. A vevő egy kétszintes házat akar felépíteni.- A Knézich utca északi végében, az egykori bútorgyár hatalmas kiterjedésű telkének a sorsa is méltán érdekli az embereket...- Ez az igen nagy kiterjedésű és nagyon rendezetlen rész a megyei kórház birtokában van, s e területre Dely György építész meg is szerezte már az elvi építési engedélyt az itt kialakítandó társasházakra. A következő lépést így tehát már a kórháznak kell megtennie...- A belváros szívében, közvetlenül a vár körzetében, az Almagyar utca elején is egy hatalmas kiterjedésű üres telek található...- Nos, arról tudok beszámolni, hogy ezt az igen értékes területet a Budapest Bank megvásárolta, s ott egy bankházat kíván építtetni. Szeretném hinni, hogy ezzel ennek a belvárosi résznek a sorsa is megoldódik majd.- A Vasút utca nyugati elejével szemben, a Mátyás király út és a Farkasvölgy utca szögletében egy jókora bozótos, rendezetlen részt lehet megfigyelni...- Való igaz, hogy itt komoly értékről van szó, s ténylegesen bosszantóak az ottani állapotok. De remélem, sínre kerül az ügy, itt ugyanis egy osztrák cég korszerű benzintöltő állomást kíván építeni, véglegesen pontot téve erre az ügyre.- Közvetlenül a vár török barbakán bástyája mellett, a vár és a Dózsa György tér szögletében is ugyancsak egy jókora telek kíván gazdát. Arról már nem is szólva, hogy szomszédságában is egy - ma már üresen álló és lebontásra váró - földszintes építmény éktelenkedik.... — Valóban kulcsfontosságúnak ítéljük e telek, illetve térség rendezését, jövőbeni sorsát. Persze, mostanság még csupán tervekről, elképzelésekről adhatok számot. Itt egy igen színvonalas, vendéglátói feladatokat ellátó épülettel számolunk, amelyből - egy, a föld alatt létesítendő összekötő folyosón át - megközelíthető lenne majd a várban egykor már működött és közkedveltségnek örvendő „Török kert”. E terv megvalósításáról egyelőre azonban közelebbit nemigen tudok mondani.- A Széchenyi utca északi végében, a Vitkovics-ház mellett már jó ideje láthatunk egy roppantul elhanyagolt részt. A lehangoló látvány nap mint nap joggal bosszantja az Északi-lakótelepre hazatérőket, s mindazokat, akik a szívükön viselik a barokk város küllemének milyenségét...- Elismerem, valóban borzalmas képet mutat ez a hatalmas belvárosi telek, amelynek - sajnálatos módon - még a kapuját is felfeszítették. Gaz, szenny, piszok, épületmaradványok éktelenkednek ott. De el kell mondanom, hogy a Vitkovics-ház környékére már készült egy tanulmányterv, illetve beépítési javaslat, amely szerint itt egy - a Vitkovics-házhoz kapcsolódó - vizuális művészeti központ létesülne. Az más kérdés, hogy - a költségek miatt - mindez csakis a távoli jövőben valósulhat majd meg.- De azt is jó lenne tudnunk, hogy mit ígér a közeljövő...- A városi közgyűlésnek van egy előzetes elhatározása, miszerint itt az Alternatív Egyesület kap pincét, hogy ott egy klubot alakítson ki. Itt egy autóparkoló is helyet kapna, s a közvilágítást is rendeznék. Az utolsó képviselő-testületi ülés mondta ki a végső szót ezzel a létesítménnyel kapcsolatosan. Úgy ítéljük meg, hogy ez nem befolyásolja majd a már említett vizuális művészeti központtal összefüggő elképzeléseket... Sugár István
