Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-02 / 284. szám

1994. december 2., péntek Eger Es Körzete 5. oldal A legjobb helyesírók A pedagógusjelöltek országos helyesírási versenyét holnap reggel 9 órától az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán rendezik. A résztvevőket dr. Fábián Pál egyetemi tanár kö­szönti, majd 10-től írják a dol­gozatot a hallgatók. A kullancsfertőzésről A Forrás Gyermek-Szabadidő­központban holnap délután fél 3-kor dr. Leichtner Tamás, a fővárosi Szent László Kórház specialistája tart előadást a kul­lancsról és az élősködő által ter­jesztett betegségekről. A részt­vevők hasznos tanácsokat kap­nak arra vonatkozóan is, hogy miképpen védekezhetünk e kó­rokozó ellen. Öregdiákok találkozója Az Egri Tanítóképzős Öregdiá­kok Baráti Köre december 6- án, kedden délelőtt 10 órakor tartja összejövetelét a megye- székhelyen, a művelődési köz­pontban. Minden tagot szeretet­tel várnak a találkozóra. Bibliai tanulmányok A Jelenések könyve napjainkra vonatkozó jövendölései címmel bibliai tanulmányozásra invi­tálja az érdeklődőket december 7- én, szerda délután 5 órára az egri „lila iskolába” a Bibliai Is­kolák Közössége. Az előadó Csókási Pál. Valentin szerzői estje A nagy tiszteletnek örvendő egri zenepedagógus, Valentin Kálmán szerzői estjét hallhatja a közönség december 5-én, hét­főn este 7 órakor a Megyei Mű­velődési Központban. A műsor szereposztása parádés, hiszen fellép majd Pászthy Júlia és Szüle Tamás, az Operaház ma­gánénekesei, a Szepesi-trió, Saárossy Kinga színművész, a Movendo kamarakórus, vala­mint Hudik Margit, Kalló Zsolt, Kalmár Gyula, Marik Erzsébet művésztanárok. Vezényel: Sz. Vass Márta. Családok hétvégéje A zellervári közösségi házban holnap délelőtt 9-től családi hétvégére várják az egri famíli­ákat. Játék- és ajándékkészítés lesz a programban. Dr. Agyagási Dezső ny. reumatológus (jobbról) családja körében Markhot-díszoklevéllel ismerték el a volt reumatológus főorvos munkásságát A Markhot Ferenc-emlékün- nepségek történetében először adtak át egri orvosnak díszok­levelet. A rangos elismerést dr. Agyagási Dezső nyugalmazott osztályvezető főorvosnak nyújtották át. Az országosan ismert és el­ismert kórház- és fürdőalapító életútja Erdélyből indult, hi­szen 1922-ben született Mike- szászán. A családban már voltak ha­gyományai az orvosi hivatás­nak. Maros-Torda vármegye tiszti főorvosa ugyanis dr. Agyagási Károly volt, aki egyben első fürdőorvosa volt Szovátának. Agyagási Vidor- ról nevezték el a marosvásár­helyi strandot. Ilyen családi előzmények után szinte magától értetődik, hogy dr. Agyagási Dezső is a gyógyítás terén kívánt mun­kálkodni. A budapesti orvostudomá­nyi egyetem elvégzése után Agyagási doktornál a belgyó­gyászati szakvizsgát a reuma­tológiai és szakorvosi képesí­tés követte. Frissdiplomásként az Ir- galmasrend Császárfürdői részlegében dolgozott, majd 1959-ben Borsodnádasdra ke­rült. Útja ezután Egerbe veze­tett, ahol 1965-ben nyitották meg a kórház reumaosztályát. Ide kapta meg osztályvezető főorvosi kinevezését. A nullá­ról indult, hiszen neki kellett elvégeznie azokat a kutatáso­kat is, amelyek az egri gyógy­vizek hatásmechanizmusával kapcsolatosak. A gyógyvizek alkalmazásá­nak már a török idők óta vol­tak hagyományai Egerben. Az első analitikai vizsgálatokat 1765-ben végezték el. Az egyik úttörő ezen a téren Markhot Ferenc, az akkori tiszti főorvos volt, akinek egy­szerű módszerekkel elért eredményei ma is helytállóak. A modern vizsgálatok sorát Veszelszky nyitotta meg, aki megállapíttota, hogy az egri vizek az enyhén radioaktívak csoportjába tartoznak. Ezt az eredményt Agyagási doktor és munkatársai megkérdőjelez­ték, hivatkozva az akkorra már elavult vizsgálati módsze­rekre. Fölvették a kapcsolatot a Központi Bányászati Kutató- intézettel, akiknek segítségé­vel kiderült, hogy az egri gyógyvíz - a korábban hitt 10-12 féle komponens helyett - 40-50 félét tartalmaz, vagyis korántsem egyszerű gyógyvíz. Az elméleti kutatásokkal egy időben Agyagási főorvos osz­tályán a gyakorlatban is vizs­gálták a hatásfokot, s ezek igen jó eredményeket mutat­tak. Dr. Agyagási Dezső számos publikációban ismertette kuta­tásait. A szakemberek bizony­nyal ma is haszonnal forgat­hatják Az egri gyógyvizek Heves megye reumás betegei­nek ellátásában, avagy Eger gyógyfürdőügyi helyzete című műveit. Úttörőnek mondható közleményei jelentek meg a reumatológia egyéb vonatko­zásairól is. Az egri balneoló­giát is ő tette országszerte el­ismertté. Adatok a gyógyvizek nyomelem-kérdéséhez címmel írt művével 1978-ban Ma­gyarországon addig nem is­mert balneológiái ággal kez­dett foglalkozni. Azóta is az ő munkája a meghatározó ebben a kérdésben. Meg kell említeni, hogy 1983-ban - több szerzőtársá­val közösen - kiadott egy könyvet, Az egri gyógyvizek és fürdők monográfiáját. Ez az alkotás azért páratlan, mert hazánkban sohasem jelent meg hozzá fogható írás, azaz olya munka, amely egy táj­egység gyógyvizeit ilyen rész­letességgel tárgyalta volna. Dr. Agyagási tizenkét esz­tendővel ezelőtt vonult nyug­díjba, de továbbra is szoros kapcsolata maradt a kórházzal és a betegekkel. Egy évtizedig dolgozott a rendelőintézet já­róbeteg-részlegén, az utóbbi két évben pedig a füzesabonyi egészségügyi központban. A tudományos munkásság területén korát meghazudtoló szellemi elevenséggel és ru­galmassággal érdeklődik az új nézetek, az új megközelítési módok iránt. Az Egerben, továbbá a szakmai berkekben országo­san is ismert és elismert kuta­tót mélyenszántó gondolko­dása hazája határait messze meghaladó, nagy horderejű problémák felvetésére sar­kallta: az emberi szervezet környezetének vizsgálata so­rán arra a kérdésre keresi a vá­laszt, hogy ez a - szélesebb ér­telemben vett - környezet mi­lyen módon is függ össze a várható betegségekkel, illetve, hogy az utóbbiakat vajon mi­ként is lehet a legeredménye­sebben gyógyítani... Szőke Csilla Gall kakasok lapja Egerben Az idén kezdte meg működését az Érsekudvarban, az érsekség tulajdonában lévő teremben a franciaklub. Kéthetente tartják foglalko­zásukat szerdánként este 7 órá­tól Mme Claude Schkolnyk, a főiskola francia tanszékének lektora vezetésével. Elsősorban főiskolások, ta­nárok, illetve franciául tanuló gimnazisták vesznek részt a rendszeres programokon, de egyre többen látogatnak ide Eger franciául értő és beszélő polgárai is. Az irodalmi, a képzőművé­szeti és a zenei műsorok, vala­mint a közös kirándulások mel­lett megkezdték a klub újságjá­nak, a „Gall kakasok lapjának" kibocsátását. A legközelebbi találkozón, egészen pontosan december 7-én a franciaklubba is megér­kezik a Mikulás... A fogápolásról - játékosan „Az Egészséges száj éve 1994” elnevezésű, nagyszabású nem­zetközi programsorozat jegyé­ben családi hétvégét rendez az egri Ifjúsági Ház holnap dél­előtt 9-től. Az átriumban fogorvosi szakmai bemutató és vásár, va­lamint szaktanácsadás várja az érdeklődőket. Kiválasztják a legszebb fogú gyermeket is. A játszószobában fogászati totó, zöldség- és gyümölcsszobrá­szat és ismeretterjesztő filmek várják a legkisebbeket. A nagyteremben pedig 11 órakor a miskolci Csodamalom Bábszínház vendégjátékát, majd déltől akrobatikus rock and roll bemutatót tekinthet meg a közönség. A sokféle program mellett további meglepetések és nye­remények várják a résztvevő­ket. Az esemény szervezői fél 1-kor hirdetnek eredményt. Apu, állj meg, állj meg...! A ködös őszi estét bearanyozzák a sárga fények. A kirakatok pi­rosa, zöldje, sárgája játszik a Széchenyi utca sok-sok szemével, akik még nem tudják, melyik boltba lépjenek be. Nyílnak, tárul­nak, csukódnak az üveges ajtók, apró csengők csilingelnek, mintha angyalok szállnának a földre és hoznák a karácsonyfát. Pedig még csak a lelkek ajtaján kopogtat a karácsony, és már ürülnek a pénz­tárcák, de gazdagabbak a lelkek, hogy ajándékozni tudnak. A ke­zekben lila, piros szalagoktól átkötött csomagok. Az embersűrűs utca békés-boldog hangulatát egy sikolyba át­menő kiáltás vágja el: - Apu, állj meg!... Leánygyermeki hang, té- bolyítóan éles, kétségbeesett könyörgés, mintha az a gyermek nem volna eszénél, vagy éppen csak egy pillanatra háborodott meg va­lamitől. A járókelők a kitörő hang irányába fordulnak, van, aki csak a fe­jét veti hátra, de keresik szemükkel az önkívületbe esett gyermek arcát. És tényleg ott is van. Zilált hajú leányka, piros csíkos pantal­lóban, kék-fehér pulóverben és ikszelve sántít, mintha minden pil­lanatban egy eséstől menekülne meg. Megy előre, nagy döccenők- kel, egy üres reklámszatyrot himbál a kezében, és minden hibás lé­pésére kiáltja torkaszakadtából: - Apu, állj meg!... Minden tekintet előre figyel, hol az apa, akit kér a gyerek, hogy álljon meg? Nem áll meg neki. Apa nincs. Sehol egy apa, aki után a gyerek könyö­rög. A hátrafordulok nem ismernek a lányukra, megvetően fordul­nak el tőle, irtóznak az ilyen ismeretségtől. Még a közelsége is ri­asztó, óvatosan térnek ki előle, nehogy bepiszkítsák magukat vele. Jobb kikerülni az ilyet... És ő szegény, ordítja egyre, rekedt hör- gésbe fulladva: - Apu, állj meg! Állj meg! ... Csak nem áll meg senki, nem fordul vissza senki-, hogy felis­merje benne a lányát, nincs itt neki való apa-arc. Nincs itt apa. Nincs elöl, nincs középen apa, még hátul sincs, föld nyelte az apát, de a leány makacsul bőgi tovább a hívó, kérlelő szót, hogy ne fus­son előle az apa, várja meg őt, fogja meg a kezét, ne hagyja ma­gára, és menjenek együtt haza - legalább egyszer. Ez lenne szá­mára az első karácsony. ... De csakugyan, hol az apa? Pedig itt kellett lennie valahol! El­szökött a lánya elől? Ellógott a pénzzel? Az utolsó kenyérrevalót viszi a kocsmába? Látni se akarja a lányát? Nem akar haza se menni? Hátha lakása sincs, háza sincs, saját küszöb, hogy átlépje? Vagy ő is menekül valahová a bolond lánya elől? És hátha éppen a lánya akar bocsánatot kérni tőle? Akkor miért bújik előle? ... Most már olyan szívbemarkolóan ordít, mintha születése óta keresné, hívná az apját, talán tizenkét éve kiált apja után, talán nem is ismeri, csak reménykedik, hátha megáll valaki a jól öltözött fér­fiak közül, hogy kérdezze tőle: - Mi bajod, kislányom?... Az őrült lány már csak fáradtan, kimerültén kiáltoz apja után, aki talán sohasem létezett, és a járókelő emberek szorosabban öle­lik magukhoz a karácsonyi ajándékot, most talán gyorsabban siet­nek haza, mint máskor. Gál Elemér Vajon mi is lesz Eger nagy beépítetlen telkeinek a sorsa? A megyeszékhely belső terü­letén néhány tekintélyes nagy­ságú - s jelenleg beépítetlen - telek méltán szúr szemet az egri polgároknak. Mi lesz ezek sorsa? Erről kérdeztük Gadavics Gyulát, az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodavezető­jét.- A Dobó utca 16. számú te­lek is üresen áll, hátsó, keleti határát maga a vár magasba nyúló fala alkotja. Milyen vár e belvárosi telekre?- Az itt állott ház lebontása után keletkezett telket - mondja - a nyár folyamán az önkormányzat értékesítette. A vevő egy kétszintes házat akar felépíteni.- A Knézich utca északi vé­gében, az egykori bútorgyár hatalmas kiterjedésű telkének a sorsa is méltán érdekli az embereket...- Ez az igen nagy kiterje­désű és nagyon rendezetlen rész a megyei kórház birtoká­ban van, s e területre Dely György építész meg is sze­rezte már az elvi építési enge­délyt az itt kialakítandó tár­sasházakra. A következő lé­pést így tehát már a kórháznak kell megtennie...- A belváros szívében, köz­vetlenül a vár körzetében, az Almagyar utca elején is egy hatalmas kiterjedésű üres telek található...- Nos, arról tudok beszá­molni, hogy ezt az igen érté­kes területet a Budapest Bank megvásárolta, s ott egy bank­házat kíván építtetni. Szeret­ném hinni, hogy ezzel ennek a belvárosi résznek a sorsa is megoldódik majd.- A Vasút utca nyugati ele­jével szemben, a Mátyás király út és a Farkasvölgy utca szög­letében egy jókora bozótos, rendezetlen részt lehet megfi­gyelni...- Való igaz, hogy itt ko­moly értékről van szó, s tény­legesen bosszantóak az ottani állapotok. De remélem, sínre kerül az ügy, itt ugyanis egy osztrák cég korszerű benzin­töltő állomást kíván építeni, véglegesen pontot téve erre az ügyre.- Közvetlenül a vár török barbakán bástyája mellett, a vár és a Dózsa György tér szögletében is ugyancsak egy jókora telek kíván gazdát. Ar­ról már nem is szólva, hogy szomszédságában is egy - ma már üresen álló és lebontásra váró - földszintes építmény ék­telenkedik.... — Valóban kulcsfontossá­gúnak ítéljük e telek, illetve térség rendezését, jövőbeni sorsát. Persze, mostanság még csupán tervekről, elképzelé­sekről adhatok számot. Itt egy igen színvonalas, vendéglátói feladatokat ellátó épülettel számolunk, amelyből - egy, a föld alatt létesítendő összekötő folyosón át - megközelíthető lenne majd a várban egykor már működött és közkedvelt­ségnek örvendő „Török kert”. E terv megvalósításáról egye­lőre azonban közelebbit ne­migen tudok mondani.- A Széchenyi utca északi végében, a Vitkovics-ház mel­lett már jó ideje láthatunk egy roppantul elhanyagolt részt. A lehangoló látvány nap mint nap joggal bosszantja az Északi-lakótelepre hazatérő­ket, s mindazokat, akik a szívü­kön viselik a barokk város kül­lemének milyenségét...- Elismerem, valóban bor­zalmas képet mutat ez a ha­talmas belvárosi telek, amely­nek - sajnálatos módon - még a kapuját is felfeszítették. Gaz, szenny, piszok, épület­maradványok éktelenkednek ott. De el kell mondanom, hogy a Vitkovics-ház környé­kére már készült egy tanul­mányterv, illetve beépítési ja­vaslat, amely szerint itt egy - a Vitkovics-házhoz kapcsolódó - vizuális művészeti központ lé­tesülne. Az más kérdés, hogy - a költségek miatt - mindez csakis a távoli jövőben való­sulhat majd meg.- De azt is jó lenne tudnunk, hogy mit ígér a közeljövő...- A városi közgyűlésnek van egy előzetes elhatározása, miszerint itt az Alternatív Egyesület kap pincét, hogy ott egy klubot alakítson ki. Itt egy autóparkoló is helyet kapna, s a közvilágítást is rendeznék. Az utolsó képviselő-testületi ülés mondta ki a végső szót ezzel a létesítménnyel kapcso­latosan. Úgy ítéljük meg, hogy ez nem befolyásolja majd a már említett vizuális művészeti központtal össze­függő elképzeléseket... Sugár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom