Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-10 / 265. szám
1994. november 10., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal A fiatalok védelmében Az Ady Endre Könyvtárban két előadást is szervez az ANTSZ Városi Intézete és a TIT Bugát Pál Egyesület a szülőknek, nevelőknek, továbbá az érintetteknek a fiatalok problémáiról. Az első találkozás ma délután 5 órakor lesz, amikor is dr. Székely Lajos főiskolai tanár az „Ifjúságunk egészségnevelési gondjairól” beszél. Két hét múlva - november 24-én - ugyanitt a „Drogfogyasztás elleni küzdelem a bűnüldözők szemével” címmel rendőrök tájékoztatják az érdeklődőket. Szövetség Heréden Szinte példa nélküli az a pártok közötti együttműködés, amely Heréden köttetett a napokban. A KDNP, a kisgazdák, az MDF és a Fidesz közösen úgy határoztak, hogy a decemberi hely- hatósági választásokon Homor Lászlót indítják a polgármesteri székért vívandó küzdelemben. Őt támogatja az SZDSZ is. Régi-új jelölt Ecséden Ecséd jelenlegi polgármesternője, Bóta Lajosné ismét megméreti magát decemberben. Mint megtudtuk, független jelöltként kíván harcba szállni a település első emberének járó titulusért. Eszkapcsoló agytorna Az izommozgáson keresztül az agyműködés hatékonysága megnő - állítják a szervezők, akik november 11-12-én agy- tornát rendeznek a gyerekeknek a hatvani Városi Művelődési Központban. A játékos program után - ígérik - oldódik majd az iskolásokban a szorongás, tanulási képességük ugrásszerűen fejlődik. A rendezvényre a 37/342-383-as telefonszámon lehet jelentkezni. Gyászmise Csányban Ötven esztendeje robbantották fel a németek a csányi templomot. A dátumhoz kötődve, november 19-én 17 órakor a római katolikus templomban az első és második világháborúban elesettek emlékére gyászmisét tartanak. A megemlékezést követően várják mindazokat, akik a hősi emlékmű felépítését szívesen támogatnák adományokkal. Pillanatkép a Széchenyi utcában (Tari Ottó felvételei) „Rimánkodásunk süket fülekre talált”- Majd szépen elmagyarázom nekik az ügymenetet - mondta Morvái István, a csányiak jegyzője, amikor arról kérdeztük, alapítanak-e a helybéli cigányok kisebbségi önkormányzatot.- Nem akarom, hogy az a vád érjen: megakadályozzuk, hogy a kezükbe vegyék sorsuk irányítását. De talán keresse fel őket is, egész biztos, bővebben kifejtik álláspontjukat. Magam is így gondoltam. Nyakunkba vettük hát kollégámmal a falut. Sajnos, a Széchenyi utca (alias cigánysor) felkutatása nem egyszerű feladat. Nem ez az egyetlen elhanyagolt, szilárd útburkolattal nem rendelkező közterület a településen. Többször is megfeneklett „kétéltűnek” nem nevezhető, hemyótalpak nélküli autónk. Elsőként a Lungo Drom romaszervezet helyi elnökét, Lóth Lászlónét szerettük volna szóra bírni. A mosógép hangos zakatolása reményekkel töltött el bennünket, úgy hittük, otthon van a háziasszony. Ám a konyhába lépve csak serénykedő családtagjait találtuk. Ezért Mága Lászlóné, a szervezet másik oszlopos tagja felkutatására indultunk. A Magyar utca ugyancsak lehangolóan festett. És Má- gáné szintén mosott. Megtörölgette vizes kezeit, majd hellyel kínált bennünket barátságos konyhájában.- Kitől értesültek arról, hogy kisebbségi önkormányzatot alakíthatnak? - tértem a tárgyra.- A régió elnöke, Farkas Flórián hívta fel a figyelmünket erre a lehetőségre. Összeállt az öttagú vezetőség, és a hét végén kidolgozzuk a programot is.- Mit várnak ettől a szerveződéstől?- Kulturáltabban szeretnénk élni, ápolva a hagyományokat. Meg akarjuk őrizni a cigányságunkat. Az utcánkban nincs vezetékes ivóvíz, csak a térképen szerepel a hálózat, a valóságban a kútról hordjuk a vizet. A másik nagy gondunk a munkanélküliség. Hiába szeretnénk elhelyezkedni, nem vesznek fel bennünket sehova. Rimánkodtunk az önkormányzatnak, de süket fülekre talált a kérésünk. A Lungo Drom még a nyáron megalakult a faluban. Azóta sem kaptunk meghívót a képviselő-testületi tanácskozásokra.- Úgy gondolják, ha megalakul a kisebbségi önkormányzat, megoldódnak ezek a problémák is? Mága Lászlóné lehajtja a fejét. Vívódik.- Hát, nem is tudom... - válaszolja reményvesztetten. - Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz pénzünk, továbbra sem kapunk támogatásokat. De azért mégis megpróbáljuk. Hátha javul valamit a helyzetünk. A végszóra mint egy őrangyal, betoppan az „erősítés”, Lóth Lászlóné.- Azért ragaszkodunk a kisebbségi önkormányzathoz, mert akkor beleszólhatunk majd mindenbe - mondja. - Hatósági feladatokat ugyan nem láthatunk el, de véleményezhetjük: kinek adjanak szociális segélyt, vagy például milyen létesítmények épüljenek itt Csányban.- A polgármesteri hivatalban láttam egy listát: a vezetőségük kivétel nélkül nőkből áll. A férfiak miért tartják távol magukat a közélettől?- Mi, asszonyok sokkal erősebbek és határozottabbak vagyunk. Összefogjuk a famíliát, s ha kell, a „nagycsalád” képviseletére is alkalmasaknak érezzük magunkat. Az emberek feladata a munka. Ha lenne... Négyessy Zita Mága Lászlóné: „Talán szebb lesz az életünk” Mit csináltak Ecséden az eltelt négy esztendőben? Körzetünk valamennyi települése közül talán Ecséd volt a leghátrányosabb helyzetben a ’90-es helyhatósági választások idején. A fejlesztések üteme elmaradt a kívánatostól, s ezzel az örökséggel a jelenlegi képviselő-testületnek kellett megbirkóznia. Ők megtették, amit lehetett. Az időszak kezdetén ciklusprogramot készítettek, amelyet aztán a kívánalmaknak megfelelően módosítottak, aktualizáltak. Az alapcél az volt, hogy pénzhiány miatt egyetlen intézményt se kelljen bezárni, sőt a lehetőségekhez képest a korszerűsítés területén is előre lépjenek. Az iskolai sport nagy hangsúllyal szerepelt az elképzelésekben. A cél érdekében aszfaltos kézilabdapályát, majd - pályázati pénzekből - kosárlabdapályát építettek, amelyeknél jelentős segítségnek bizonyult a helyiek társadalmi munkája is. Az iskolában átalakították a tantermeket, és elkészültek a tornaterem kiviteli tervei. Ecséden két óvoda található, amelyekbe 128 gyerek jár. Az egyik intézményben elkülönítőt alakítottak ki a beteg kicsinyek számára. A könyvtárban korszerűsítették a központi fűtést, ám a könyvállomány gazdagítására csak minimális összeget fordíthattak. Itt kapott helyet a zeneterem is. A falu hatvanmillió forintból gazdálkodik évente. Szerencsére már tavaly elkészült a gázvezeték, a beruházáshoz a lakosság 67 százaléka csatlakozott. Az idén telefonhálózatot is kapott a község, amelynek egyetlen szépséghibája, hogy az utcai fülkék jelentős részébe nem jutott készülék. Az egészségügyi kombinátban két háziorvos, egy fogorvos, valami az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó dolgozik, itt kapott helyet a patika is. Az épületen kicserélték a tetőt, felújították a fűtést, a világítást és a vízvezetéket, s az intézményekben belső módosításokat hajtottak végre. Pályázati támogatással kislabort és számítógépet vásároltak, a fogászat pedig új berendezéshez jutott. A házi szociális gondozottak ellátása is az idősek klubjában történik. Mivel hetven ember részére szállítanak ebédet, a munka megkönnyítése érdekében gépkocsit vásároltak. Ecséd nevezetes arról, hogy kevés itt a munkanélküli, ugyanis többségüket közhasznú feladatok elvégzésére foglalkoztatják. Az első évben öt-hat fővel indultak, az elmúlt nyáron elérte a számuk a harmincat. Nagy szerepük van a település- kép kialakításában. A ciklus során öt utcában, illetve ezek egyes részein próbálták megszüntetni ideiglenes eljárással a „sárdagasztást”. Az utak kiépítettsége viszonylag alacsony, összességében 60-70 százalékos. A gyalogosok közlekedési nehézségein járdalapok lefektetésével próbáltak segíteni. A község büszkesége, hogy elkészült a Táncsics utca első szakasza, ami a forgalmas Cigánypart kiváltására szolgál. A polgármesteri hivatalt is átalakították, és - szintén pályázati juttatásból - modem számítógépekkel szerelték fel. Szeptember T-jétől régi vágyuk teljesült a helybélieknek: megoldódott az intézményes szemétszállítás. A háromezer-hatszáz lakosú falu kis hányada roma. Ők már jelezték, hogy a helyhatósági választások idején kisebbségi önkormányzatot alakítanak. A képviselő-testület - hitelből - megvásárolta a volt téesz-iroda épületét. A jövő feladatai közé tartozik az adósság törlesztése, a közvilágítás bővítése, valamint a tornaterem és a hulladéklerakó megépítése. Szeretnék, ha mindez a közeljövőben megvalósulhatna. (tari) Útban hazafelé az ecsédl iskolából (Fotó: Tari Ottó) Vége a vadkempingezésnek? Aki nyáron járt már a hatvani sóderbányánál, maga is tapasztalhatta, mekkora népszerűségnek örvend a tó. Újabban messze földről is érkeznek ide turisták, hogy megmerítkezze- nek a habokban. A bronzbama idomok - férfiszemnek oly simogató keblek és egyebek - jó érzéssel töltik el a szépérzékű- eket. De vajon milyen jövő vár a turistaparadicsomra? Köztudott: a tó nemcsak kellemes élményeket ígér, hanem veszélyekkel is fenyeget. Az elmúlt szezonban két ember lelte halálát a hullámokban.- Sajnos, a legbiztonságosabb strandokon sem lehet kivédeni a baleseteket - vélekedett Szinyei András polgármester, amikor a terület jövőjét firtattuk. - Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi állapotokkal elégedettek lennénk. A város adottságainál fogva különösen alkalmas belföldi turizmusra, ám a lehetőségek - mint a sóderbánya esetében is - még kiaknázatlanok. — Mit lehetne tenni?- A kisebbik tónál már évekkel ezelőtt telkeket értékesítettünk. A közművesítés megoldatlan, járható út alig van. Pályázatot hirdettünk meg egy kemping telepítésére. Szomorú, hogy egyetlen vállalkozó sem látott ebben fantáziát. A képviselő-testület helyszíni bejáráson győződhetett meg arról, hogy népszerűsége ellenére is elhanyagolt a terület. Akkor úgy határoztunk, ha másként nem megy, saját erőből orvosoljuk a problémát. Tudjuk, hogy nem mindegyik hatvani család juthat el a Balatonhoz. (t. o.) Szívesebben fényképeztük volna szépséges modellünket két hónappal ezelőtt, télikabát nélkül, lengébb öltözetben, ugyanitt, a tó partján... (Fotó: Tari Ottó) Ápolóképzés indul A hatvani Bajza-gimnáziumban 1969 óta oktatnak egészségügyi szakembereket. A megváltozott igényeknek megfelelően új képzési forma bevezetése vált szükségessé. Ezért az 1995/96-os tanévtől a szakközépiskolai tanítás mellett elindítanak egy érettségire épülő, hároméves, emelt szintű ápolóképzést is. Az új, nappali oktatásra azok jelentkezhetnek, akik még nem töltötték be a 25. életévüket. A végzettek ápolói oklevelet kapnak - ezt elfogadják a nyugat-európai országokban is -, és egészségügyi és szociális munkakörben helyezkedhetnek el. A tanulmányi idő alatt a hallgatókat megilleti mindaz - tandíjmentesség, kedvezményes kollégiumi elhelyezés, diákutazási igazolvány, családi pótlék, stb. -, amire az iskola- rendszerű képzésben résztvevők jogosultak. (N. G.)
