Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-07 / 262. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. november 7., hétfő Az asztalnál a fórum vendégei, a sorokban a résztvevők. (Fotó: Perl Márton) Egri jogászfórum: a bírák, ügyészek, ügyvédek egyéniségéről és szerepéről ma (Folytatás az 1. oldalról) Ez egyfokú eljárást biztosít, gyors és olcsóbb. Elsősorban az üzleti életben felmerülő jogi dolgok tisztázására szol­gál. Elhangzott az is: megkö­vetelik, hogy nemcsak a peres felek, hanem a bíró is megfele­lően viselkedjen a tárgyalóte­remben. A Legfelsőbb Bíróság elnöke kifejtette, - és mások is megerősítették -, hogy ha­zánkban a bírákat nem kine­vezni, hanem más európai or­szágok gyakorlatának megfe­lelően képezni kellene. Pilla­natnyilag nagyon kevés idő jut a személyiségük fejlesztésre. Mindez vonatkozik a bírák megjelenésére, öltözetére, vi­selkedésére. Ezért fokozni kell a jövőben a bírók ellenőrzését. Fluckné dr. Papácsi Edit és dr. Solt Pál elmondta, hogy tart az alkotmányozási munka a tárcán, illetve a Legfelsőbb Bíróságon is. Arra vonatkozóan, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke milyen kapcsolatban van Dr. Vagtagh Pál igazságügyi mi­niszterrel, dr. Solt Pál kifej­tette, hogy szívélyes a viszo­nyuk, nagyon higgadt ember­nek tartja az új minisztert. Rendszeresen találkoznak. Felvetették, hogy a kormány- program tartalmazza a bírósá­gok munkájának korszerűsíté­sét és az ehhez szükséges pénzügyi feltételeket. Erre Fluckné dr. Papácsi Edit alá­húzta, hogy ez a program négy évre szól. A jövő évi költség- vetési tervezet fedezetet nyújt a megyei bíróságoknál például a ruhapénz, az étkezési hozzá­járulás biztosításához. Ezeket az idén csak a saját megtakarí­tások esetén biztosíthatták. Egy kérdésre válaszolva dr. Sátori János kifejtette, hogy az alapítványok törvényességi vizsgálatakor kitűnt: az azokba juttatott összegek nyolcvan százaléka az állami költségvetésből származott. Végezetül elhangzott, hogy mit tartanak jövőre a legsür­gősebb feladatuknak. Dr. Kara Pál azt szeretné, ha a de­cember 11—ei önkormányzati választások korrekt módon zajlanának le. Január 1-jétől pedig a köztársasági megbí­zotti hivatalokat felváltó me­gyei és fővárosi intézmények zavartalanul elkezdhetnék munkájukat. Fluckné dr. Pa­pácsi Edit örülne, ha a minisz­tériumból nem vándorolnának el a legjobb munkatársai an­nak érdekében, hogy ellássák feladatukat. Dr. Solt Pál és dr. Sátori János nagyon fotósnak tartja, hogy határidőre befeje­ződjön az alkotmányozási munka és a javaslatokat átad­ják a törvényalkotóknak. Dr. Horváth Jenő szeretné, ha 1995-ben elkezdenék az ügy­védi törvény alapjainak kidol­gozását. Dr. Horeczky Károly pedig azt akarja, hogy tovább erősödjön a bírók szakmai munkája és tekintélye. Mentusz Károly Nemzetközi nyomdászkongresszus Budapesten A kormányzat rendelete a lakáscélú támogatásokról Új képzés Hatvanban Hatvanban, a Széchenyi István Közgazdasági és Közlekedési Szakközépiskola az újabb köve­telményekhez alkalmazkodva a közgazdasági profilú képzésen belül széles alapozású oktatást indít a jelenlegi vállalkozói ügyintézői osztály helyett. Mint Törő Elemér igazgató­tól megtudtuk, kezdeményezé­sük célja, hogy olyan általános műveltséggel rendelkező fiata­lokat képezzenek, akik pénzin­tézetekben, a bankszakmákban, a biztosító társaságoknál, a vál­lalatoknál a szervezésben és irányításban megállják a he­lyüket. A város képviselő-testü- lete megvitatta és elfogadta az indítványt. Mindazokat a fiata­lokat, akiket érdekel az ezirá- nyú tevékenység, szüleikkel együtt nyílt napra várják no­vember 17-én reggel 8-tól az iskolába. Nemcsak Hatvanból, hanem a környék többi településéről is számítanak valamennyi a pálya iránt vonzalmat érző nyolcadi­kosra. A segédmotoros halála Makiáron Szombaton, a késő éjszakai órákban - tudtuk meg vasárnap esti lapzártánkat megelőzően a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság központi ügyeletén - Makiár belterületén egy 26 éves nagytályai férfi segédmo- tokerékpárjával - feltelőleg it­tas állapota miatt - letért a me­netirány szerinti útpadkára és egy műanyagcsőnek ütközött, majd felborult. Eközben olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A baleset ügyében a rendőr­ség tovább folytatja a vizsgála­tot. A katonai szolgálat megszüntetése mellett A hét végén tartották a Hadkö­telezettséget Ellenzők Ligájá­nak második közgyűlését. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Merza Józsej és Farkas Heinrich ügyvivők elmondták: szervezetük társa­dalmi támogatottsága nőtt, fel­vették a kapcsolatot a hivatalos állami szervekkel, köztül a Honvédelmi Minisztériummal. A HEL továbbra is olyan nyi­tott szervezetként kíván mű­ködni, amelynek egyetlen célja, a kötelező katonai szolgálat megszüntetése. Az minden tag­nak a magánügye, hogy a had­kötelezettség eltörlését lelkiis­mereti, gazdasági vagy szakmai okokból szorgalmazza-e. A közgyűlésen 14-ről 21 ta­gúra bővítették az ügyvivői tes­tületet. Ennek tagjai között olyan ismert művészek is meg­találhatók, mint Jancsó Miklós, Makk Károly, Bródy János vagy Kerényi Imre. Öt világrész 60 országából ér­kezett nyomdászok nemzetközi tanácskozása kezdődött vasár­nap Budapesten az Átrium Hyatt Szállodában. Az ötnapos eszmecsere megnyitóján Bársony András. Nyomdaipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke a 132 éves magyar nyomdászszak­szervezet nevében köszöntette a megjelenteket. Megemléke­zett az első nemzetközi nyom­dászszakszervezet 1889. évi pá­rizsi megalakulásáról, amely­nek már akkor 13 ország volt a tagja. Beszédében hangsú­lyozta: a szervezett munkás- mozgalomnak az elmúlt 130 év során sok nehézséggel kellett szembenéznie, a hatalomnak azonban soha nem sikerült megtörnie a szakszervezetek erejét. Különösen igaz ez a nyomdász szakmára, ahol a nemzetközi szolidaritás különö­sen hatékony lett. A mostani kongresszus dön­tései nyomán azt vár ják, hogy a nyomdászszakszervezet az ed­digieknél is erőteljesebben kép­viselje a dolgozók érdekeit. A szakszervezetek a kormányokat a már korábban aláírt egyez­mények tiszteletben tartására kérik. Követelik a gyermek- munka megszüntetését. Bizton­ságot kémek a szakszervezeti tisztviselők számára, akiknek még ma is sok országban ve­szélyben forog az élete, ha ki­állnak a dolgozók érdekeiért. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is köszöntötte a kong­resszus résztvevőit. Hangsú­lyozta: a nyomdászszakszerve­zet szervezettsége az utóbbi nehéz években sem csökkent. (Folytatás az 1. oldalról) A most hatályba lépő rendelke­zéseket a módosítás hatályba lépését követően benyújtott ké­relmek esetében kell alkal­mazni, feltéve, hogy a lakás épí­tése, vásárlása címén a tulajdo­nos az általános forgalmi adó visszatérítésében nem részesül. Az 1994. december 31-e előtt kiadott építési engedélyek esetében ezt a tényt az adóható­ság igazolja. Ha az általános forgalmi adó visszatérítését igénylő tulajdonos a módosított szabályok alapján támogatás­ban részesült, úgy az igénylő a kedvezmény módosított, illetve korábbi szabályok szerinti ösz- szegének különbözetét köteles visszatéríteni. A rendeletben meghatározott esetekben az állam a lakossági bankműveletek végzésére jogo­ígéretes kezdeményezés része­sei lehettünk múlt hét végén a hatvani Ady Endre Könyvtár tárgyalótermében. Húsz párto­lóval kimondotta létrejöttét a „Hatvan Közművelődéséért” Alapítvány kuratóriuma. Helyet foglal ebben az elnökké válasz­tott Monori Zoltán TIT-titkár, vagy Ballagó Katalin önkor­mányzati közművelődési refe­rens éppen úgy, mint Szabó Gábor orvos, Kocsis István könyvtárigazgató, Vrabecz Má­tyás nyugdíjas gyárigazgató, Pálos Oszvald ügyvéd, vagy éppen Papp Attila zeneiskola igazgató. Hogyan, miként kívánja sült pénzintézetek által nyújtott lakáscélú kölcsön kamatainak viseléséhez 15 évig támogatást nyújt, gyermekes családok vagy gyermeket vállaló fiatal házas­párok esetében az eddigi más- félmillió forint helyett 2,8 mil­lió forint kölcsönösszegig. A módosítás alapján a köz­ponti költségvetés a rendelet­ben meghatározott esetekben támogatja a települési önkor­mányzatot, az önkormányzat tulajdonában álló lakás felújítá­sához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez igénybevett pénzintézeti kölcsön kamatai­nak törlesztésében. Ez utóbbi szabály a rendelet hatályba lé­pését követően megkezdődő felújításokra, és azokkal együtt végzett korszerűsítésekre al­kalmazható. (MTI) szolgálni a település kultúráló- dásának ügyét e kuratórium? A tagok igyekeznek olyan előké­szítő, szervező munkát végezni a lakosság és a legkülönbözőbb intézmények körében, aminek eredményeként előbb megte­remtik a működéshez szüksé­ges anyagi hátteret. Később - ennek birtokában - a város la­kossága, érdeklődő közönsége részére a művelődésügyet szol­gáló vállalkozások megvalósí­tásába fognak, amelyek lehe­tővé teszik, hatékonyan elősegí­tik a város és a környező falvak részére rendezendő kulturális megmozdulásokat. (moldvay) Ez volt az egyszerűbb megoldás Meglehetősen furcsa döntést hozott Eger Megyei Jogú Város Vá­lasztási Bizottsága az elmúlt hét végén, amikor a Heves Megyei Hírlap munkatársát is elmarasztalta, mondván, újságírónk „... is törvénysértést követett el, amikor a kampányidőszakot megelő­zően dr. Nyíri Iván választási programjának ismertetését nyilvá­nosságra hozta.” Nos, ha a választási bizottság tagjai más médiákból is tájéko­zódnak, bizonyára felfigyeltek volna arra, hogy Budapest főpol­gármester-jelöltjei rendre elmondták azon elgondolásaikat, ame­lyeket - megválasztásuk esetén - meg szeretnének valósítani. A vá­lasztási bizottság logikájából pedig az következik, hogy ezek csu­pán azért nem sértettek törvényt, mert a „program” szó helyett „el­képzelés”-!, „elgondolás”-t, netán „terv”-et írtak. Vajon tényleg ennyin múlik a dolog? Mert akkor rajta, elő a szinonimaszótárt, s jogsértésnek nyoma sincs... A döntéshozóknak nem ártott volna tekintettel lenniük arra a tényre sem, hogy az újságíró - amint azt lapjában Kovács Attila kollégánk is kifejtette - nem tett mást, mint dolgozott. Tudósított egy eseményről. Ez a kötelessége. Hogy ő ott programot hallott-e, vagy valami mást, annak mérlegelése nem tartozik rá. Megírta, amit fontosnak vélt. (Ezt tette a többi megyei sajtószerv is, ki-ki a saját szemszögéből. Hogy miért csak a Hírlap került „a vádlottak padjára”, rejtély.) Talán praktikusabb lett volna, ha a bizottság a Kopcsik Cuk­rászdabeli esemény valós tartalmára koncentrál - figyelemmel a választási törvénynek a kampánytevékenységgel kapcsolatos, igen konkrét kitételeire -, semmint arra, miként számolt be erről a Hír­lap. Úgy tűnik, az utóbbi egyszerűbb megoldás volt... „Hatvan közművelődéséért” 13. rész Ezt a mérges kérdést Harangi professzor úr intézte a bölcs Dánielhez. Az sok húzódozás után csak kirukkolt vele.-Hát voltaképpen tulajdon­képpen azért, hogy amidőn reggel előhívattam az öt dár- dást, mind az öt unisono azt ál­lította, hogy ő egész éjjel aludt, az ágyából ki sem kelt, s hogy én azt az egész történetet csak úgy álmodtam.- Hát amelyik a fogát kiü­tötte? - Azt mondta, hogy csi­kófog volt, magátul esett ki.- Hát amelyik a homlokát betörte? - Azt állította, hogy sa­ját maga harapta meg.- A saját homlokát? - Én is diffikultáltam (kérdésessé tesz, kétségbe von) neki ez állítást, hogy azt nem érhette el; de azt mondta, hogy székre állt fel, úgy harapta meg.- Nyaviga úr!- Tessék parancsolni!- Menjen haza s feküdjék le.- De kérem alássan; ebéd előtt nem szoktam lefeküdni.- Igyék vizet és feküdjék le. - Förmedt rá Harangi profesz- szor úr. Szegény Nyaviga úr az­tán, mint engedelmes alattvaló megtette, hogy hazament, előbb jóllakott, aztán lefeküdt, maga elé tétetett egy nagy vizeskan­csót, hogyha a professzor úr vi- zitálni talál jönni, rendeletéit foganatosítva találja. Ámbátor semmit sem értett azoknak in­dokaiból. Elég, ha a professzor úr ér­tette. Mikor egyedül maradt a két tudós férfiú, Harangi úr így szólt Tóbiássy úrhoz:-Kolléga uram! kezdem el­hinni a dolgot. És most már azt is kitalálom, hogy ki a lunáti- kus.- Ugyan ki?-Nem más, mint a derék jámbor Nyaviga.- Lehetetlen!-Etice és logice lehetetlen, de empirice mégis lehető. Ma­gam láttam, hogy fényes nappal a szomszéd padláslyukból ereszkedett le fejtetőre a mi kis udvarunkba. Mert a lunátiku- soknak az a szokásuk, hogy mikor a hold süt, akkor fejjel fölfelé, mikor a nap süt, akkor fejjel lefelé szeretnek sétálni. Erre Tóbiássy úr a következő tervvel állt elő.- Hogy pedig egész bizo­nyosságot szerezzünk magunk­nak e dologról, én a következő módon ajánlanám, amit a luná- tikusok kigyógyításánál szok- tan foganatban venni: éjszakára egy dézsa hideg vizet tesznek az ágyuk elé, melybe a holdkó­ros, amint ágyát el akarja hagyni, okvetlenül belelép, s arra fölébred.-Nagyon jó lesz! Ebből megtudjuk az igazat. A szegény jámbor Nyaviga úr aztán a kö­vetkező éjjel abban a kellemes meglepetésben részesült, hogy amint egyért-másért leszállt az ágyából, térdig esett bele a hi­degvizes dézsába, s mikor ezért lármát csapott, a Sisere hadai kinevették, a sedes elé hozott panaszára pedig azt mondták, hogy csak menjen a szobájába, feküdjék le, s igyék még több vizet. Híre futamodott, hogy ő lu- nátikus. 5. Nagy halott van! Kevés időre ezután nagytiszte­letű Tóbiássyné asszonyság azt a hibát követte el, hogy meg­halt. De ne tessék komolyan venni a dolgot; nem igazán halt meg, hanem csak úgy félig-meddig. Meghűtötte magát a nagy sza- puláskor, s manapság úgy megmeredtek a tagjai, hogy egyet se tudott megmozdítani. Feküdt, mint egy darab fa. A kirurgus, akit odahívattak, hogy aligha meg nem halt a nagytiszteletű asszony! délután „bene sonantibus” (jól hang­zón) lévén, csak azt kérdezte, hogy „tudja-e mozdítani a nyelvét”. - „Nem.” - „Akkor megholt.” Mert Tóbiássyné asszony­ságnak a nyelve még Nemtóbi- ássyné korából is arról a nagy életerőről volt emlékezetes, hogy a közvélemény szerint azt még majd a holta után külön kell kivégeztetni. El is bántak aztán vele annak szokott rendi szerint, felöltöz­tették, koporsóba tették, s ha- rangoztattak rá. Annyi emberséget azonban tegyen fel rólam minden ember, hogy nem engedek egy derék kálvinista asszonyságot élve el- temettetni, s hogy furcsa lesz ennek a vége. A jó Veronka kisasszony e tekintetben egészen a kezemre működik, amennyiben zokogva és sikoltozva borul édesanyjára, s mennyre-földre esküszik, hogy nem halt az meg; ő nem engedi eltemettetni, ha csak őt magát is el nem temetik vele együtt. Ezt pedig nagyon jól esett hallani a nagytiszteletű aszonyságnak. Mert az elrejtő­zés állapotában hallott ám min­dent, amit körülötte beszéltek. Annál kevésbé volt rá nézve épületes, amit mások beszéltek fölötte. A Veronkát kituszkol­ták a halottas szobából, azt mondták neki, hogy ilyenkor a leánynak nem az a dolga, hogy sírjon-ríjon, hanem hogy lásson a gyászruha után, hogy megle­gyen holnapra. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom