Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-04 / 233. szám
6. oldal Horizont 1994. október 4., kedd Az egri Franciskánus-udvarban - a Fellegi-féle „hármashangzat” Fellegi Ádám, az újat-mást kereső-kutató zongoraművész Fellegi Ádám, ez a nyugtalan, újat-mást kereső-kutató zongoraművész a közelmúltban azzal lepte meg egri híveit a Franciskánus-udvarban, hogy Bach Wohltemperiertes Kla- vierjét (Jól temperált zongoráját - micsoda fordítás!) kezdte magyarázni-bemutatni. Bemutatta a barokk kor nagyságát úgy is, mint újítót, s úgy is, mint azt a szellemet, aki át akart lépni az addig elébe merevülő korlátoknak. Most meg azzal hozta izgalomba ismerőit, hogyan, miként is fog ez a trió működni, a Rádiózenekarból ideédesgetett csellóssal, Pussey Husseinnel és a Fesztiválzenekar tagjaként is ismert hegedűssel, Kádár Istvánnal, amikor Fellegi temperamentuma, fáradhatatlan játékkedve egymaga is annyira egésszé teszi a zenét, ha ő odaül a zongorához. Maga is tudja magáról, hogy nemegyszer „túlárad” az általa felébresztett muzsikában, mert valóban nehéz bemérnie, hol van az a felső határ a lélek lendületében, amikor a hullámok. még nem csapnak át a védőgátakon, a hangszer és a kotta által befogott kereten. Nos, az önkontroll azért mégis működik a zongoraművészben, Beethoven Főherceg-triójának egyik hevesebben elővezethető részleténél ki is szólt a hegedűshöz: „Nem vagyok túl hangos?” Nem haszontalan az ilyen részletet is feljegyezni erről a hangulatos estéről a Francis- kánus-udvarból. Az említett trió mellé még felvette a műsorra Mendelssohn b-rnoll trióját, hogy viszonylagos egység jöjjön létre hangulatilag a hallgatóságban. Jó az ilyen találkozás ezzel a korra is, az emberi létezésre is érzékeny művésszel, mint Fellegi Ádám. Évek óta követjük őt Beethoven zongora-szonátái óta, halljuk, látjuk, ahogyan a tévében show-t csinál a zenéből, mert népszerűsíteni akarja azt, amit a világ, főleg a nagyközönség nem szeret tudomásul venni, hogy tudniillik, vannak a kultúra és a civilizáció termékei, piaci árui között olyan maradandó értékek is, amikre rá kellene olykor-olykor hangolódnunk. Példának okáért Beethovent mi, a kései és zavart hallású utódok a IX. szimfónia óriásaként tartjuk számon, nézzük a róla készült márványportré vonásait, nemritkán rossz másolatokban! Sejteni véljük, mit is akart élete utolsó, mordabbnak sikeredett szakaszában mondani még kortársainak és az utókornak. Itt, ebben az olmützi érseknek - persze, ez is Flabsburg-főherceg volt a jámbor! - írott és ajánlott triójában a legkevesebb fért bele ama fenségből, amiről a szimfóniák némelyike olyan elmé- lyülten vall, dorombol. Itt játék van, az évődésnek, a társalgásnak, az életörömnek olyan vegyületéről van szó, amibe annyi minden belefér, akár a szerelmi évődés „kont- rapunktikája” is, hogy a kor társadalmát jellemző témákról- nők, lóverseny, hatalom, stb.- ne is beszéljünk! Az élet hézköznapi részének is kell művészi foglalat. Van is! Csak észre kell vennünk, mi és hogyan emelheti fel a lelkünket a legközönségesebb környezetből is oda, a felhők széle mellé, vagy a fényben úszó nyári égre, netán az őszt is bejelentő esti magányba, ahol olyan furcsa gondolatok is rátámadnak az emberre: hogyan is kellene szebben élnem, derűben? Mi is a szépség? Ezt a második kérdést főleg Mendelssohn b-moll triójánál, a zene hullámzása közben forgattam magamban - ilyen álmodozó és szórakozott az ember néha! -, mert ez a bájos és ünnepi muzsikát maga után hagyó Mendelssohn csak ra- gyogtatni volt képes mindazt, amit gyerekkorában átélt. Vagy azt is fel lehet róni neki, hogy ő igazán ki se nőtt a gyerekkorból - szerencséjére. És ha már rövid beszámolómnak a hármashangzat címet adtam, ez a trió - Fellegi Ádám új kreációja - úgy ment bele a játékba, annyira nem szerette volna egyik hangszer tulajdonosa sem túlharsogni a másikat, hogy a végén mindhárom zenész lendülete nemcsak a lélek adta felhevülés csúcsáig jutott el, de mi is éreztük, itt nem program folyik, itt három művész magának játszik, magáról. Ritka jó pillanat! (farkas) Tanuló patikusok, gyógyszerkereskedők Nyolcvan szakember részvételével kezdődött meg az első közép- és felsőfokú gyógyszer-kommunikációs tanfolyam, ugyanis a Gyógyszer-kommunikációs Etikai Kódexnek eleget téve a szövetség tagvállalatai önkéntesen vállalták, hogy a gyógyszergyárak és nagykereskedelmi vállalatok felső vezetőitől, illetve a tájékoztatással bármilyen formában foglalkozó munkatársaitól 1996. december 31-től megkövetelik az ilyen irányú szakképzettséget. Mire is emlékszik Faludy György...? Meglepődve olvastam a Hírlap ban, Sziki Károly riportjában mását Remenyik Zsigmondról. A mindannyiunk által tisztelt idős költő szerint a Dormándon született, iskoláit Egerben végző Remenyik Horthy rokona volt, egyik amerikai útja során pedig - tegyük hozzá: a húszas évek hatesztendős dél-amerikai vándorlásáról van itt szó, mert az író 1939-1941-ben Észak-Amerikában járt - „feleségül vett egy gyönyörű indián lányt, majd kíméletlenül lelőtte, amikor egy másik emigránst bújtatott maga mellé az ágyba”. Szakmai-tudományos munkám során már huszonöt éve foglalkozom Remenyik Zsig- mond életútjával és írói munkásságával, két könyvben foglaltam össze az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményeket, 1973-ban és 1989-ben. Munkám során személyesen beszéltem Remenyik Zsigmond családtagjaival, barátaival, pályatársaival, a személyes iratok, vallomások, naplók, levelek, feljegyzések, kéziratok tömkelegét olvastam el, de a riportban leírt állításokkal nem találkoztam. Remenyik Zsigmond soha nem volt nagybányai Horthy Miklós rokona. Apai ágon egy felvidéki szláv eredetű (Reme- niky!), Trencsén megyei családból származott, melynek egyik tagja a csetneki és oláhpataki előnevekkel I. Lipóttól kapta nemességét 1659-ben. Édesanyja Martinovics Sarolta, Martinovics József egri jogakadémiai tanárnak volt leánya. Ősei között az író maga is a „forradalmas lelkületű” Martinovics Ignácot említette. „Családom szláv eredetű, anyai ágon albán” - vallotta 1933-ban. Genealógiailag mindez - úgy tudom - meglehetősen távol áll a Kenderesről elszármazott egykori kormányzó családjától. Még csak arról sincs tudomásom, hogy a szélesebb körű családból, az 1994. szeptember 24-25. számá- Faludy György emlékező valloUhlarikok, a Begovcsevicsok és Remenyikek közül valaki is rokoni kapcsolatba került volna a Horthy-családdal. Remenyik írói munkásságának egyik jellemzője a kíméletlen őszinteség, az önéletrajzi- ság, a kitárulkozó konfesszió. Dél-amerikai útjáról is több művében beszámolt. Perui személyes kalandjairól legrészletesebben a Vész és kaland (1939) című művében, de az itteni élmények visszatérnek még a Vándorlások könyvében (1955), majd Az idegen (1962) című utolsó regényében is. Megtudhatjuk ezekből, hogy Limában élettársa volt egy Agu- ida Aranibar nevű, kecsua származású indián lány, akitől egy Izabella nevű kislánya született. Élettársa tüdőbeteg volt, s bár hasztalan igyekezett segíteni rajta, Águida egy limai kórházban betegségében halt meg, miután kislányuk is elhunyt, születése után nemsokára. Remenyik - minden kéréstől, könyörgéstől elzárkózva - nem vette feleségül az indián lányt, de a limai temetőben - utólagos jóvátételként és bűnbánatként - az Aguida Remenyik nevet íratta fel a néger sírásóval fejfájára. Röviden ennyi tehát a hiteles történet, amelyben szó sincs ágyba bújásról vagy lelövésről. Érdekes, hogy Ferdinándy György, aki a legjobban ismeri Remenyik dél-amerikai útját és ottani élményeit - maga is bejárta az író vándorlásainak chilei és perui színtereit -, alapozó könyvében (L oeuvre his- pano-americaine de Zsigmond Remenyik) nem említi a gyilkosságot - ha jól olvasom a francia nyelvű tanulmányt. Remenyik élményekben gazdag életében számtalan kaland, ma már esetleg meghökkentő - az első világháború és a forradalmak utáni emigrációs helyzetből, valamint az avantgárd irodalom eszményeiből fakadó - szélsőség előfordul, de tudomásom szerint modem irodalmunknak ez a nagyszerű írója soha nem követett el erkölcsökbe ütköző tettet. Faludy Györgyöt az idő távlatából megcsalhatják emlékei, vagy pedig olyan rejtett, Remenyik által be nem vallott tényeket ismer, amelyeket ideje lenne dokumentumokkal igazolni. Mindezt azért érdemes itt elmondani, mert az utóbbi két évtizedben a szülőföld, a hevesi táj lassan megismerte és befogadta a sokáig mellőzött író szellemi örökségét. Sajnálnánk, ha az ilyen nagyvonalú, félmondatokban tett megjegyzések lerombolnák ennek értékeit. Igazán sajnálatos lenne, ha a községük szülöttjét emlékmúzeummal megtisztelő mai dor- mándiak mint gyilkosra emlékeznének az íróra, ha az egri Remenyik Zsigmond utca lakói és a füzesabonyi gimnázium diákjai ugyancsak így néznének névadójukra, vagy ha az egri színház nézői ezzel a tudattal tekintenék meg az Atyai ház című drámájának az idei évadban sorra kerülő bemutatóját. Az egri Gárdonyi Géza Színház éppen ezzel a bemutatóval szolgálhat méltó elismerést Remenyik Zsigmondnak. Csak köszönettel tartozhatunk érte. Ennek nyomán ugyanakkor talán tisztázódhat a színház bérletein is olvasható félreértés: ezeken ugyanis a Remenyik Sándor név szerepel. Ilyen nevet az irodalomtörténet nem ismer. El kellene dönteni bizonyára, hogy ezt a bérletet a dormándi születésű Remenyik Zsigmondról, vagy a kitűnő erdélyi költőről, Reményik Sándorról nevezték el? Kettőjük között semmilyen rokoni kapcsolat nem volt. nemcsak keresztnevükkel különböznek, de családi nevükben is figyelni lehetne a két magánhangzó (e - é) eltérésére. Nagy Sándor főiskolai tanár Alvászavar - jó éjszakát, de hogyan A már-már tömegbetegségnek számító alvászavarban sok esetben nem szervi vagy idegi okok ludasak, hanem a külső körülmények. Az álmatlansággal küszködőknek érdemes tehát hálószobái őrjáratot tartani, s számba venni, hogy adottak-e a „tárgyi” feltételei a pihentető, nyugodt alvásnak. Fontos, hogy milyen a hálóhely klímája. Áz áporodott, befüstölt szobalevegő a jó alvóknak sem ígér könnyű álmot. Lefekvés előtt tehát feltétlenül alaposan szellőztessünk. Azt se feledjük, hogy a túl meleg légtér rontja a jó alvás esélyét; a háló ideális éjszakai hőmérséklete 16 fok. Nem szerencsés, ha ágyunk az utcai, külső falnál, az ablak közelében van. Ott ugyanis hűvösebb őszi-téli napokon a hideg bukószél, a léghuzat gyakran észrevétlenül is megzavarhatja az éjszakai pihenést. A fekvőhelyet illetően a fő követelmény, hogy ne legyen szűk. Hosszában legalább 15 centiméterrel haladja meg használója testmagasságát, szélességében pedig az egyes ágy legalább 1, a dupla ágy legalább 2 méter legyen. Korábban az volt a vélemény, hogy a kemény matrac az egészséges. Ma már a szakemberek azt vallják, hogy a „rideg” fekvőhely ugyanolyan ártalmas a gerincoszlopnak, mint a túlságosan puha. Sok múlik az ágyneműn is. A jó takaró könnyű, tartja a meleget, fölveszi és elvezeti a párát. E követelményeknek a töltőanyagok közül a pehely és a toll nagyrészt megfelel. Legjobb a dunnalúdtól származó dunna- pehely, ez azonban elég drága. Fejpámába a puha pehely nem alkalmas. Fejünk alá tehát kemény tollal bélelt párnát tegyünk, így a nyaki gerincoszlop a gerinc többi részével egyenes vonalat rajzol ki, s nem fenyeget az a veszély, hogy meghúzódott, fájós nyak- és válliz- mokkal ébredünk. (FEB) Egri vámosok és pénzügyőrök nyomában Napjainkban, amikor egyre több szó esik az exportról, az importról és különböző árucikkek után fizetendő jövedékről, úgy hiszem, hogy az Egri Vámhivatalban kaphatunk ezekről hiteles, érdekes, de mindenek- felett hasznos tájékoztatást. Erdélyi János pénzügyőr hadnagy, a hivatal parancsnoka elmondja, hogy Heves megyében Eger mellett Gyöngyösön is működik vámhivatal. Az egri hivatalban jól képzett vámosok és pénzügyőrök teljesítenek szolgálatot: az utóbbi időben már csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatnak. Többen rendelkeznek nyelvvizsgával is.- Jó összetételű az egri gárda - mondja a parancsnok úr -, de legalább háromévi kemény szolgálat után mondható el, hogy igazán képzett a vámos. Amikor az Egri Vámhivatalnak az importszállítmányok körüli munkája után érdeklődöm, kiderül, hogy a vámkezelés és az adóelőírások az utóbbi időben már olyan bonyolulttá váltak, hogy gyakorlatilag egy ötperces, vámon történő áthaladás során lehetetlen az ügyfeleknek nyújtani azokat a papírokat, melyek a határon való vámoláshoz kellenek. így azután az importszállítmányok java részének az egri és a gyöngyösi vámhivatal munkatársai végzik el az előírt alapos vámvizsgálatot. Emellett az Egri Vámhivatalnak az egész megyére vonatkozó feladatai is vannak, például a magánforgalmi vámkezelés, a vadászfegyver-behozatal, s a beköltözők, zömében az ’56-os repatriálok szállítmányának vámkezelése. Az utóbbiból évente 10- 20 eset fordul elő.- Adódnak-e problémák az importszállítmányokkal?- Bizony, elo-előfordulnak esetek, amikor az egri vámosok éberségét nem sikerül kijátszani - mondja a parancsnok. - Például éppen a napokban történt, hogy egy komoly egri cég részére Svédországból érkezett kamion szállítmányának kirakodása után egy elrejtett értékes Suzuki motorkerékpárra leltek a megkörnyékezhetetlen, éber szemű vámosok. Ilyen és hasonló esetekben szabálysértési vagy büntetőeljárás során vonják felelősségre az illetőt.- S mi a helyzet az exportküldemények vámolásával?- Általában nincs rossz tapasztalatunk, illetve véleményünk az exportőrök magatartásáról. Kivált a komoly cégek esetében megy simán és szabályszerűen a külföldre induló szállítmányok vámolása. Jelentős mértékben segíti nemcsak a vámhivatal, de a külkereskedők szállítmányainak elvámolását a Kistályai út 18. szám alatt működő vámudvar, melyet egy kft. működtet. Ez a vállalkozás keretében működő vám- ügynökség pontosan, szabályszerűen előkészíti a szállítmányt vámolásra, s kellő korrektséggel rendezi az ügyfél papírjait. Egerben az ügyfélforgalomnak már 50-60 százaléka a vámudvaron keresztül bonyolódik le.- Hallhatnánk valamit az Egri Vámhivatal keretében működő másik alosztályról: a jövedékiekről.- A jövedéki törvény értelmében az importőrök a dohányneműk, a szeszes italok, a kávé és az olajtermékek behozatala alkalmából meghatározott összegű jövedék fizetésére kötelezettek. Ezen a téren augusztus l-jétöl a jövedéki törvény teljes fegyvertárával lépünk fel. Gyakori, rendkívül szigorú piaci és közúti ellenőrzés lép életbe. A legkisebb bírság 50 ezer forint lesz. Gondosan vizsgálni fogjuk a dízelüzemű gépkocsik tartályát, hogy HTO-val működnek-e? Már 1993-ban is sok gondot okozott az olaj vámkezelése. Egy elrettentő példával is szolgálhatok - tájékoztat a vámhivatal parancsnoka. - Néhány héttel ezelőtt 63 vagont kitevő olajszállítmány érkezett, melyet ma is biztos helyen tartunk lefoglalva. Nem állapítható meg a szállítmány címzettje, ugyanis a kísérő papírok annyiszor és annyira át vannak írva, javítgatva. Jelentkezett ugyan egy személy, de a 63 vagont kitevő olajszállítmány után fizetendő 93 millió foript adó hallatára többé a hírét se hallottuk.- Tudna-e a parancsnok úr valami hasznos tanácsot adni a jövedéki termékek vásárlásával kapcsolatban?- A legkomolyabban kell figyelmeztetnem a dohányárut, a szeszes italt és a kávét vásárlókat, hogy július 4-től - ha valakit hivatalos zárjegy nélküli áru vásárlásán érnek a vámhivatal pénzügyőrei - nemcsak az eladónak, de a vásárlónak is helyben és készpénzben kell kifizetnie az esedékes jövedéki bírságot! Mindenképpen tanácsos tehát csakis szabályosan kezelt dohányféleséget, kávét és bármiféle szeszes italt vásárolnia. Azzal a jó érzéssel távoztam az Egri Vámhivatalból, hogy egy sor sohase hallott érdekes dologra derült fény, de igen hasznos, zsebbevágó tanáccsal is szolgált a parancsnok úr. Sugár István
