Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-04 / 233. szám

1594. október 4., kedd Nyugdíjasok Fóruma 7. oldal A grafológia világa Füzes Mária egyike hazánk legnevesebb grafológusai­nak. Hosszú évtizedeket ál­dozott arra, hogy elsajátítsa ezt a humánus töltésű, ezt a segítségre termett tudo­mányt. Akkor is kiállt mel­lette, amikor - rideg materi­alizmustól vezérelve - ül­dözték emiatt. Hosszú ideje oktat a bu­dapesti közgazdasági egye­temen, s a Kurírban hetente jelennek meg analízisei. Vele találkozhatnak az érdeklődők - az Egri Egész­ség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - október 5-én, szerdán dél­után 4 órakor, az új helyre költözött Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság u. 2.). A vendéggel Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője készít nyilvános riportot. Ennek keretében a vállal­kozó kedvűek személyesen is meggyőződhetnek arról, hogy mennyire a lélek mélységeit kutatja az effajta vizsgálódás. Az egyesületi tagok arc­képes igazolványuk felmu­tatásával juthatnak be e ren­dezvényre. Új jelentkezőket a hely­színen is fogadnak. Görög nők és a hiúság Az ókori Görögország asszo­nyai ólommérgezésben szen­vedtek, mert ezt a fémet hasz­nálták kozmetikai szereik elké­szítéséhez. Görög kutatók a Lancet brit orvosi napilapban közölt cikkükben leírták, hogy magas ólomkoncentrációt talál­tak abban a porban, amelyet egy dél-görögországi sírban fe­deztek fel. A sír eredete a Krisztus előtti 1350 és 1100 közti évekre te­hető. A tudósok, akik a patraszi egyetem munkatársai, azt írták, hogy a port bizonyosan kozme­tikai célokra használták. Ez azt jelenti, hogy már 500 évvel korábban használtak a nők kozmetikai szereket, mint ahogy azt korábban hitték. „így tehát az ólom már 3000 éve teszi tönkre a nők bőrét - mondták a Reuter brit hír- ügynökség munkatársának. - A hiúság már cikkor is győzedel­meskedett az egészség megőr­zése felett.” Azt már korábban is tudták, hogy a görög nők használtak először ólommal telített fehér krémet, és ez a kozmetikai szer Görögországból jutott el a világ más részeire. Tudták, milyen egészségi kockázattal jár az arckrém használata, de a kockázatra fity- tyet hánytak. , Batyusbált rendeztek a nyugdíjasok - nem a kor számított, hanem a vidámság Szólt a zene, volt dínom-dá- nom. Voltak jobbnál jobb fa­latok az asztalokon, s jóked­vűen táncolt a megjelent vendégsereg. Batyusbálra invitálta a Nyugdíjasok Egri Érdekvédelmi Szervezete tagjait a Munkáspárt szék­házába. Kezdeményezésük - a bál, melyet évente átlago­san négyszer tartanak - kivé­tel nélkül népszerűségnek örvend. A szürke hétközna­pok mellett, után, közben azoknak, akiknek szinte csak a rádió marad társául, él­mény és kikapcsolódás a bá­tyusból... Az azt megelőző otthoni sü­tés-főzés, hogy kirukkoljanak saját, hosszú évek tapasztala­tai után kikísérletezett, sok esetben saját, egyedi receptek alapján készült süteményeik­kel, hogy mondhassák majd a kölcsönös kóstoló után: azért mégiscsak az „Ő” pogácsái vagy süteményei lettek a leg­finomabbak, legszebbek. Ki-ki elhozta még a saját ter­melésű borát is, vagy a külön­féle házi készítésű szörpöket. „Nemcsak a húszéveseké a világ...” - amiről az is bizony­ságot adott, hogy a máskor már fájós lábúak, akik a lép­csőkön is gyakran nehézkesen mozognak, ropták a táncot a rendezvényen... E sorok írójának nem esett nehezére, hogy megtalálja a helyszínt, a székházat. A cse­pergő esőben, az enyhén hideg estén kellemes zene szólt a Mindszenthy Gedeon utcai székházban. Nem egyszerű elektromos készülék, hangrögzítő vagy hangdoboz ontotta magából a régi nagy slágerek, operettek dallamait. Élő zenéről gondoskodtak a szervezők...- Nem volt még velünk ilyen összejövetelen? - kérdi az egyik asszony.- Nem - válaszolom, s már hozza is, kóstoljam meg a sü­teményeket, vigyek belőle ott­honra is. Pogácsákat, túrós pitét, mindenféle, jobbnál jobb és ízesebbnél ízesebb falatokat, házi készítésű ribizli- és mál­naszörpöt. A főzés-sütés rejtelmeire te­relődik a szó, megállapítva, hogy jól sikerültek a sütemé­nyek. Felvillan a finomságok kós­tolgatása közepette: a múltkor milyen étek került ki piskóta­tészta néven nálunk a tepsiből. Rögtön rávágják: attól lett vékony és olyan mint a gumi, mert vagy kevés sütőport tet­tünk bele, vagy éppen ele­gendő mennyiséget, de nem a megfelelő módon. De az is lehet, hogy valami kimaradt belőle. Természete­sen hasonló velük már nem­igen fordulhat elő... Általában úgy vélik az em­berek, az időskor csak gon­dokkal járhat, problémákkal. Pedig nekik is lehetnek jó nap­jaik... Amikor ismét fiataloknak érezhetik magukat. És nem számít, hogy nem az a földig érő, nehéz selyemből varrt, karcsú derékra szabott habos, babarózsaszín báli ruhában fe­szítenek, mint hajdanán. Meg­teszi a kiskosztüm, a szok­nya-blúz összeállítás, és Ha­mupipőke üvegcipellője he­lyett a bedagadt, visszeres lá­bakra húzott lapos sarkú, fű­zős cipő... Kipirul a nénik arca, huncut fény csillan sze­mükben, ha felkéri őket egy bácsi. Nincs itt kor, csak jókedv és boldogság... Amit aztán holnap el lehet mesélni a szomszédasszony­nak, aki nem is tudja, hogy mit veszített azzal, hogy otthon maradt. Megvallani a titkot: „még most is hódító voltam.” Az ilyen bálokra hetekig, hóna­pokig jólesik visszagondolni, a közelgő téli estéken, a szo­bában kötögetve. Ha leszalad a tűről egy szem, és a nagyi mégis mosolyog, ne csodál­kozzunk. Emlékeiben a batyusbálban van megint... (sze-) * A Nyugdíjasok Egri Érdekvé­delmi Szervezete minden héten hétfőn, délután öt órai kezdet­tel tartja találkozóját Egerben, a Megyei Művelődési Központ (Knézich K. út 8.) első emeleti kistermében. Összejövetelei­ken - amelyekre minden nyugdíjas érdeklődőt, vala­mint mindazokat, akik munká­jukban részt kívánnak venni, várják - a felmerülő aktuális problémákat vitatják meg, ki­rándulásokat, közös progra­mokat szerveznek. „Lábbuszon” az autók forgatagában Az utcai baleseteknek gyakran az öregek a szenvedő alanyai; Az életkor előrehaladásával ugyanis egyre nehezebb a környezethez való alkalmaz­kodás, ráadásul a motorizáció gyors terjedésével maga a környezet is sokkal több ve­szélyhelyzetet teremt, mint korábban. A „lábbuszon” közlekedő idős járókelők azonban biz­tonságosabban járhatnak-kel- hetnek, ha betartanak néhány íratlan szabályt. A magas kor­ból természetesen adódó fo­gyatékosság - a gyöngülő lá­tás, a rosszabbodó hallás, a lassuló mozgás - a közutakon súlyos balesetek forrása lehet. Hiúságból vagy más okból soha ne mellőzzék tehát segédeszközeiket: a szemüve­get, a hallókészüléket, a séta­botot. A ködös, csapadékos idő fokozottan veszélyes az idő­sebb gyalogosoknak: az utak nedvesek, síkosak, a látható­ság rossz - a járművek fékútja meghosszabbodik. Ha tehetik, ilyenkor ne menjenek a forga­lomba. A bevásárlást, ügyeik intézését, de még az egészség- ügyi sétát is úgy időzítsék, hogy a reggeli és a délutáni csúcsforgalmat lehetőleg elke­rüljék. A közlekedés forgata­gában az öregeknek a járda je­lenti a biztonságot - csak ak­kor lépjenek le róla, ha mu­száj. Ahol nincs járda, bal ol­dalon, a forgalommal szemben haladjanak. Esőben, síkos úton ne menjenek közvetlenül a járdaszegély mellett, mert előfordulhat, hogy megcsúsz­nak, és az úttestre kerülnek. Az úttest - különösen az időseknek - veszélyes zóna. Ahol van zebra, feltétlenül azt használják. Gondoljanak arra, hogy az útkereszteződés előtti és utáni 25 méteres szakasz a legkockázatosabb terep. Átló­san soha ne menjenek át egyik oldalról a másikra. Átkeléskor ne csatlakozza­nak másokhoz; a fiatalabbak még átérhetnek akkor is, ami­kor a korosabbakat az úttest közepén utoléri a piros jelzés. Aki mégis így jár, ne veszítse el lélekjelenlétét, menjen egyenletes tempóban tovább a túloldal felé. A tétovázás, irányváltoztatás nagyon meg­nehezíti a járművezetők dol­gát. A lépcsőjárás hajlott kor­ban megerőltető, de az aluljá­rók esetében érdemes vállalni: sokkal biztonságosabb, mint a felszínen átgyalogolni az utca túloldalára. Szürkület után kockázatos talpig sötét ruhá­ban járni az utcákat. Viszont jó szolgálatot tesznek a fény­visszaverő öltözékkiegészítők. A fokhagyma valóságos védőoltás virágainknak a növényi kártevők ellen Fokhagyma a cserépbe, a timsó pedig a vízbe A szobanövények megfelelő gondozásának egyik kulcsa a helyes öntözés. A túlságosan hideg víz szinte minden fajtának árt - a szoba-hőmérsékletű öntözővi­zet azonban mindegyik hálá­san fogadja. Hagyjuk tehát egy napig állni az öntöző­kanna tartalmát, így a klór is elpárolog, s nem idéz elő barna foltokat a leveleken. Ér­tékes ásványi sókhoz juthat­nak a növények a tojás főző­vizéből vagy olyan léből, amelyben egy napig tojáshé­jat áztatunk. Kitűnő locsolószer az állott ásványvíz, az esővíz és a hóié is. Ha ujjúnkat kb. 2 centire »benyomjuk a virágföldbe, meggyőződhetünk arról, hogy szomjas-e. Amennyiben nedvességet érzékelünk, ráérünk az öntö­zéssel. Ha pár napra magukra kell hagynunk virágainkat, a cserepek öntözött földjét ta­kargassuk be mohával vagy apró zúzalékkal. A virágcserepek feltöltése­kor kavicsokkal, faszénnel, gyümölcsmagokkal, esetleg játékgolyókkal kell ágyat vetni a földnek, hogy a szel­lőzés biztosított legyen. Ke­rámia díszcserépbe is közvet­lenül ültethetünk, ha alját né­hány centi kavicsréteggel bé­leljük ki. A kártevők ellen valóságos védőoltás, ha a cserépbe egy- egy gerezd fokhagymát du­gunk. A férgek megtámadta páf­rány gyógyításának egyszerű a módja: tűzzünk földjébe fej­jel lefelé néhány szál gyufát. Vágott virágaink sokáig frissek maradnak, ha vizük cseréjekor szárukat vízben tartva (ezzel a légbuborék képződését megakadályoz­zuk), éles késsel ferdén visz- szavágjuk, a vastagabb szára­kat fölhasítjuk, és a vízbe érő leveleket eltávolítjuk. A gyor­san hervadó fajták tovább vi­rítanak, ha szirmaikat - alul­ról felfelé - kevés hajlakkal beszórjuk. Szobadíszeinknek egyéb­ként kitűnő tápláló és kárte­vők elleni védőitalt keverhe­tünk, ha 1 liter vízben fölol­dunk 2-2 evőkanál ecetet és cukrot. A természetgyógyász tanácsai Miért pénzügyi zsonglőrök a nyugdíjasok? Krónikus bronchitis. Sajnos, manapság nagyon gyakori. A panaszok hasonlítanak az akut bronchitishez, csakhogy ez jó­formán folyamatosan tart, semmire sem akar elmúlni. A dohányosok jól ismerik a reg­gelente jelentkező krákogást, kínzó köhögésrohamot, nyákos köpetet, és késői stádiumban a légszomjat. Mihelyt a dohányos mindezt észreveszi magán, azonnal hagyja abba a dohány­zást, s gyógyítsa magát az akut bronchitisnél alkalmazott mó­don. Ha panasza nem szűnik, föltétien menjen orvoshoz! S az is, aki nem dohányos létére gyakran szenved hörghurutban. Ugyanis az elhanyagolt bron- chitisből könnyen lehet asztma, tüdőbaj, sőt... tüdőrák is. Epehólyag-gyulladás. Tünetei: erős, görcsös fájdalom a jobb oldali bordaívnél, magas láz kí­séretében. Akkor keletkezik, ha a kő megakad. Hideg boroga­tást tegyünk az epére, koplalni kell, majd pépes, folyékony ételt enni. Ha a láz mellett ke­mény az epehólyag, fennáll a perforáció veszélye, orvoshoz kell fordulni. Oldja a követ a sárgarépalé, valamint a fekete retek: levét kipréselve, naponta igyunk meg két-három likőrös- pohárral. Ha nagyon erős, víz­zel hígítsuk. Egy svájci kúraja­vaslat: öklömnyi fekete retek levéhez háromszor annyi vizet öntünk, ezt vacsora előtt vagy után iszogassuk négy héten át. Három hét szünef után három hétig ismételjük, két hét szünet után két hétig, végül egy hét szünet után egy hétig igyuk. Ez a kúra rendbe hozza az epe- utakat, és szétrombolja a köve­ket. Igyunk rendszeresen csip­kebogyóteát (magjával ázzon), kamillát, édesköményt. Kiss Sándor Joghurt, időseknek A gyermekjoghurtok sike­rén fellelkesülve, a német- országi tejüzemek újabb fo­gyasztói réteget céloznak meg termékeikkel: az idő­seket. Várható, hogy az „idősek joghurtja” hamaro­san megjelenik az üzletek­ben. Az idősek nagy vásárló- erejű és egészségükre sokat adó réteget jelentenek, ne­héz azonban „megszólítani” őket a termékpszichológia nyelvén, hiszen ki ismeri be magáról, hogy nem fiatal többé - jelentette ki a DPA-nak a tejfeldolgozó ágazat egyik cégének szóvi­vője Düsseldorfban, ahol október 6-án kezdődik a tej­ipari és mélyhűtött élelmi- szeripari termékek négyna­pos nemzetközi szakvására. (MTI) Csodák pedig vannak... Mert gyerekek, unokák a megmond­hatói, hogy ha megszorulnak, s hamarjában kisebb pénzbeli vagy egyéb „gyorssegélyre” szorulnak - a nagyszülőkre mindig számíthatnak. Pedig az átlagnyugdíj jelenleg 12.600 forint, s nagyik százezrei élnek ennél alacsonyabb, a létmini­mumtól is elmaradó járandó­ságból. Mi az öregek pénzügyi zsonglőrmutatványainak a titka - kérdeztük Keszthelyiné dr. Rédi Máriát, a Központi Sta­tisztikai Hivatal osztályvezető­jét.- Felméréseink azt mutatják, hogy a kisnyugdíjasok a lét- fenntartáshoz nélkülözhetetlen költségekből jószerével semmit nem tudnak lefaragni. Sőt, az aktív keresőknél többet, járan­dóságuk 40 százalékát fordítják például élelmiszerekre. Nem mintha nagyobb étkűek lenné­nek - hanem, mert azt tartják, hogy a gyerekek, unokák kíná­lására, megvendégelésére min­dig kell lennie a háznál némi többletnek. Második legna­gyobb, 18 százalékos kiadási tételük a lakbér és az egyéb re­zsiköltség. Nincs módjuk az évek múlásával párhuzamosan növekvő egészségügyi költsé­gek csökkentésére sem: a nyugdíjasok jelenleg járandó­ságaiknak átlag 5 százalékát hagyják a gyógyszertárakban.- Minden más vonatkozás­ban azonban nagyon visszafog­ják személyes igényeiket. Jel­lemző, hogy havi pénzükből például átlagosan csupán 6-6 százalékot fordítanak ruházko­dásra, közlekedésre, illetve te­lefonra, postára, s ennél is ke­vesebb, mindössze 4,5 százalék jut szórakozásra, üdülésre. Ugyancsak a nehéz anyagi helyzet készteti őket arra, hogy általában többet költenek ház­tartási, lakásfelszerelési kellé­kekre, mint mondjuk élvezeti cikkekre, kávéra, cigarettára, italra, vagy az otthont szebbé, kényelmesebbé tevő berende­zések vásárlására.- A nyugdíjasok háztartás- -statisztikájának egyik érdekes adata, hogy az „egyéb” kiadá­sok kategóriájában 3,5 száza­lékkal szerepelnek a biztosí­tásra, illetve szerencsejátékra (lottó, sorsjegy stb.) szánt forin­tok, erre azonban többnyire nem saját helyzetük jobbítása, hanem a gyerekek, unokák eset­leges istápolása reményében költenek. Pénzügyi bűvészmu­tatványaiknak tehát - a számok tanúsága szerint - jórészt az a titka, hogy saját magukra a le­hető legkevesebbet fordítják; lemondanak az esetükben lu­xusnak számító szórakozásról, utazásról, üdülésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom