Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-27 / 227. szám
4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 27., kedd Nyugati tőkebefektetések Kelet-Európábán (1990—1993 Között, millió dollárban) Bulgária |150 Forrás: Deloitte & Touche Mennyi működőtöké érkezett? Nemrég érdekes adatokat hozott nyilvánosságra a Deloitte és Touche információs cég. A szakértők becslése szerint szerint 1990-1993 között a Nyugat tízmilliárd 673 millió dollárt fektetett be Ke- let-Közép-Európa országaiba. Ebből tavaly 3,5 milliárd dollárt. A körzet legvonzóbb állama továbbra is Magyarország. Grafikonunk az egyes országokba invesztált nyugati tőkét szemlélteti. A szellemi erőnk versenyképes a világban! Hazánk természeti erőforrásokban szegény. Ez azt jelenti, hogy még inkább a szellemi erőink mozgósítására vagyunk kényszerítve. Ebben viszont jó a helyzetünk, hiszen a magyar szellemi töke versenyképes világviszonylatban is. Tapasztalhatjuk ezt kutatóink külföldi fogadtatásában határainkon túl, de megbecsülik külhoni elismertségük alapján az itthon tevékenykedő tudósainkat is. Mindez pedig alapvetően a haladásunkat szolgálja. Kormányok jöttek-mentek, miközben az említett erőforrások maradtak. Mégis változó módon értékelték és vették figyelembe ezt a hallatlan értéket. Ennek ellenére vannak eredményeink, gondoljunk csak a számítástechnikára. Persze, voltak félresikerült dolgaink is. Említhetjük a biotechnológiát, vagy azt a helyzetet, amikor az egykori NDK-val együtt „műszer-nagyhatalomnak” kiáltottak ki bennünket a térségben. A rendszerváltást követően a kutatás-fejlesztés helyzete kritikussá vált, amely nagyban összefüggött azzal, hogy iparunk a „padlóra került”. Korábban az állami támogatás a nemzeti jövedelem egy százalékát tette ki. Ez viszont jelentősen csökkent az utóbbi időben. Akkoriban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság arra törekedett, hogy a kevés pénzt ne szétossza - mint azt korábban tették -r, hanem - a nyugat-európai tapasztalatokat felhasználva - próbált új műszaki fejlesztési politikát kialakítani. Ez többlépcsős folyamat volt, amelynek érdemes felvázolnunk az eddigi tapasztalatait. Az első lépésben nyilvános pályázatot hirdetett, természetesen nyilvános bírálattal egybekötve. Ennek meg is lett az eredménye, mert az OMFB tízmilliárd forintot adott a különböző tehetséget eláruló pályázatokra. További mérce volt a befejezett pályázatok arányának növelése. Ez is sikeres akció volt, hiszen ma már a rövid távú pályázatok legalább ötven százaléka az ipari termelést szolgálja. Az eredmények értékét növeli, hogy az ilyen irányú tevékenységet jelenleg sem a hazai pénzügyi rendszer, sem más nem támogatja. Akik ezen a területen vállalkoznak, pillanatnyilag semmiféle adó- vagy vámkedvezményt nem élveznek, ellentétben több fejlett ország vállalkozóival. A másik dolog, hogy a kutatás-fejlesztés területén 1990 előtt az infrastruktúra nagyon elmaradott volt. A számítógépes fejlesztéssel azonban - amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tízmilliárd forintot adott - a kutatók elérték, hogy ma már sokkal gyorsabban juthatnak információkhoz. Elismerésre méltóak ezek a törekvések, de a folytatásra is elengedhetetlenül szükség lesz. A helyzet igazából akkor rendeződhet, ha a politikai erők a műszaki értelmiséget felkarolják, és segítik az alkotó tevékenységük kibontakoztatását. Tudomásul kell ugyanis vennünk, hogy a holnapi termelés a műszaki értelmiség, a munkásság kezében van! Ezt pedig szem elől veszíteni csacskaság lenne, és figyelmen kívül hagyni pedig hosszú távon „öngyilkosság” lehet. A l Mentusz Károly Varrótű és rajzkréta - egymás mellett Ugyancsak meglepődtem, amikor kiderült, hogy a kiállításon látott krétarajz egy varrónő munkája. Kérdések tolultak fel bennem, amikre szerettem volna választ kapni. A gyöngyösi Kosztya Miklósáé egy kis húzódozás után ráállt arra, hogy beszélgessünk.- Hogyan kezdődött a rajzolás? - kérdeztem.- Nagyon fiatal voltam, amikor elkezdtem. Valami belső kényszer vitt rá. A gimnáziumi rajztanárom is biztatott.- Mi a tanult szakmája?- Varrónő. Évekig dolgoztam a Heves Megyei Ruhaipari Szövetkezetnél. Az érettségi után tanultam ki a mesterséget. Amikor férjhez mentem, akkor sok minden megváltozott az életemben. Mindenekelőtt anya és feleség akartam lenni. Ezért történt, hogy hosszú éveken át ceruzát sem vettem a kezembe. Én ugyanis nem festek. Nekem a kréta, a rajzszén és a pasztellkréta az eszközöm. Hosszú évek teltek el anyag(i) gyűjtéssel. Többféle vállalkozásba kezdtek a férjével. Volt sörözőjük Mátrafü- reden. Jól ment az üzlet.- Miért hagyták ezt abba?- Mert rengeteg időnkbe tellett a söröző fenntartása. A vendégeink egy része azokból állt, akik az Avarban laktak, de nálunk vacsoráztak. Általában késő este érkeztek. Va-. csora után még szórakozni akartak, és sokszor hajnal felé tudtunk csak bezárni. Szinte semmi másra nem jutott időnk.- Miért nem vettek fel alkalmazottat?- Alkalmazott...?- Attól féltek, hogy kilopja a szemüket?- Ez nagyon csúnya kifejezés, de valahogy így... Volt boltjuk bent a városban, a Pesti úton is. A férj műszaki cikkekkel foglalkozott, ő pedig használt ruhákat árult. Miután készen lett a házuk a Rigó utcában, ésszerű volt, hogy az egyik boltot odaköltöztessék. Otthon nem kellett bérleti díjat fizetniük. De a varroda is maradt. Nadrágokat értékesítenek nagyobb szériában, nagyobb áruházak részére. A kész árut maguk szállítják a megrendelőnek, még nagyobb távolságra is.- A legkisebb méretet és a legnagyobbakat visszük, mert ezekben a nagyságokban van hiány. Tudja, mindig azt kell gyártani, ami hiánycikk. Aztán akkor kell abbahagyni, amikor abba kell hagyni. Ezen az utóbbi megállapításon jót derülünk. Ennek a lényege az volt, hogy váltani tudni kell az üzleti életben. A kereslet a meghatározó. Hogy miből mennyit és mennyiért készítenek, ezekre a kérdésekre nem kaptam választ. Üzleti titok, megértettem. A jó kereskedő és vállalkozó „nem adhatja ki magát”. Beszélgetőpartnerem, akit mindenki Sacinak szólít, egy kicsit beavatott a személyes jellegű ügyeibe is. Például elmondta, hogy nagyon szeret mezítláb lenni, mint akkor is, amikor ott voltam náluk. Egy lezser szabású, fél combig érő fekete ruhát viselt. De tudtomra adta: időnként „ki szokott öltözködni” úgy, hogy mindenki csak ámul, amikor meglátja. De a konyhából sem lehet „kivakami” a szavai szerint. Jókat főz, és jókat esznek. Hol a konyhában ülnek asztalhoz, hol a nappaliban, hol pedig a tv előtt, és olyankor a szőnyegről falatoznak.- Mikor rajzol?- Amikor úgy érzem, hogy rajzolnom kell. Ez lehet hajnali négykor vagy este tizenegykor. Itt van az ablak előtt a műterem-sarok: egy rajzállvány, néhány tucat kréta, és sok-sok fehér papírlap. Sok rajzot mutatott meg. Mind figurális munka. Főként modell után mintázza meg az emberi arcot. De van, amikor emlékezetből viszi fel a vonásokat a kartonra.- Végül is mi akar lenni: varrónő vagy grafikus?- Már vittem be rajzokat Egerbe, a főiskolára, a rajz tanszékre. Az ottani tanárok megnézték, és azt mondták: ezek ugyan „nagyon csúnyák”, de ne hagyjam abba a rajzot. Szeretnék ott tanulni, valamilyen formában végezni.- Hogyan fogadja a bírálatot?- Azt szeretem, ha őszintén mondják ki a véleményüket, mert csak abból lehet tanulni. Egyébként én is olyan vagyok, hogy soha nem mondok mást, mint amit gondolok, amit érzek. Ezt tartom tisztességes dolognak.- Hogyan telnek a napjai?- Van, amikor egy hétig sem megyek ki a házból. Nagyon jól érzem magam itthon. Mondtam már, szeretek főzni. Eltettem már egy nagy csomó paradicsomot, savanyúságot, most a karfiolt akartam befőzni. Furcsállom, hogy ma az embereket főként a pénz érdekli. Engem nem. Csak annyi legyen, ami kell ahhoz, hogy nyugodtan éljünk. Ezért fér meg nála - örvendetesen - a varrótű mellett a rajzkréta is. G. Molnár Ferenc Januártól a kormány segítséget ígér a Fiataloknak az első lakás megszerzéséhez Évek óta egyre kevesebb lakás épül az országban. Tavaly még több mint 20 ezer új otthon született, de 1994 első felében már csak 6800. Vagyis, ha ez a teri- dencia folytatódik, előbb-utóbb nem épül majd új lakás. Ez persze, nem is csoda, hiszen manapság egy kétszobás lakás 2-3 fi millió forintba kerül, attól függően, hol van a telek. Ám nemcsak azok vannak nehéz helyzetben, akik új lakáshoz szeretnének jutni. Ä régiek fenntartása is egyre nagyobb nehézségeket okoz a családoknak. A víz- és csatornadíj az elmúlt öt évben a többszörösére nőtt. A lakbérek, illetve a privatizálás után a társasházakká alakult épületekben fizetendő közös költségek szintén folyamatosan nőnek. Sőt, ez a folyamat megállíthatatlan. Ráadásul a húsz-harminc évvel ezelőtt tömegméretekben épített panelházak tervezésekor nem volt éppen elsődleges szempont az energiatakarékosság. Most viszont, az energiaárak nagymértékű emelése idején az akkori nemtörődömség komoly gondokat okoz. Ebből adódóan a lakók nem képesek teljesíteni kötelezettségeiket. Ugyanakkor a szövetkezeti házaknál - a társasházaknál meg különösen — hiányoznak a teljes felújításhoz szükséges milliók. Valamennyi gond közül a legnagyobb, hogy a fiatalok nem tudnak hozzájutni életük első lakásához. Olyan nagy összeget kémek tőlük készpénzben „beugróként”, majd olyan hiteltörlesztési kötelezettségeket kellene vállalniuk, amely messze meghaladja anyagi lehetőségeiket. Ez a kérdés nagy súllyal szerepel a kormány terveiben, és várható, hogy januártól önálló intézményt állítanak fel az ifjúság segítésére, s ezen belül az első lakáshoz jutás feltételeinek megkönnyítésére. Ézenkívül a kormány október-novemberben külön is megvizsgálja, mennyi pénzt lehet elkülöníteni a jövő évi költségvetésből lakásépítésre, milyen lehetőségek adódnak újabb hitel nyújtására. Ferenczy Europress A GAZDASÁG HÍREI VALUTA Vételi Eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 169,18 172,18 Ausztrál dollár 79,36 80,70 Dán korona 17,57 17,87 Finn márka 21,75 22,09 Francia frank 20,21 20,55 Görög drachma (100) 45,32 46,12 Holland forint 61,61 62,65 ír font 167,13 169,93 Japán yen (100) 109,68 111,54 Kanadai dollár 79,65 81,17 Kuvaiti dinár 360,65 367,31 Német márka 69,06 70,26 Norvég korona 15,76 16,04 Olasz Ura (1000) 68,64 69,86 Oszt. schilling (100) 981,45 998,15 Spanyol peseta (100) 83,35 84,81 Svájci frank 83,35 84,67 Svéd korona 14,35 14,59 USA-dollár 107,21 109,21 ECU (Közös Piac) 131,93 134,17 A bolgár földreform eddig eredményes A mezőgazdasági termőterületeknek eddig csaknem felét adta vissza eredeti tulajdonosaiknak a bolgár kormány - jelentették be Szófiában. Szeptemberben 527 ezer hektár termőterület került vissza az eredeti tulajdonosokhoz, ami az országban levő mezőgazda- sági termőterületeknek majdnem 49 százaléka. Bulgáriában a tavalyi év végén indult a földreform, akkor már sok eredeti tulajdonos kapta vissza földjét, s ezzel megkezdődött az ötvenes években kialakított szovjet típusú mezőgazdasági rendszer átformálása. Még a tavalyi év elején Georgi Tanév földművelésügyi miniszter azt jósolta, hogy a piacgazdasági reformok kulcselemének tekintett földreform már 1993 végére befejeződik. A mostani közlés szerint a minisztérium jelenleg úgy tervezi, hogy a földek 59,5 százaléka kerül majd vissza eredeti tulajdonosaihoz az év végéig. Ezt a folyamatot a pillanatnyi helyzetben reálisnak tartják. (Világgazdaság) Lassul a zloty leértékelődése Lengyelország központi bankja az eddigi 1,6 százalékról 1,5 százalékra módosította a zlotynak a nyugati valuták kosarával szembeni havi automatikus leértékelési ütemét. A csúszó leértékelés lassítását a jegybank az ország külkereskedelmi mérlegének javulásával, illetve a devizatartalékok tartóssá vált növekedésével indolkolja. Változatlan maradt viszont az említett valutakosár összetétele: az USA-dollár súlya 45 százalék, a német márkáé 35, az angol fonté 10, a francia és a svájci franké 5-5 százalék. (Napi Gazdaság) Előrejelzés a világgazdaságról Az IMF módosította világgazdasági előrejelzését: az olasz II Sole-24 Ore című gazdasági napilap értesülései szerint a Nemzetközi Valutaalap 1994-re és 1995-re vonatkozó új prognózisa az idén a fejlett ipari országokban a bruttó hazai termék 2,6, jövőre pedig 2,7 százalékos bővülésével számol, ami 0,2, illetve 0,1 százalékpontos pozitív irányú módosítást jelent. A lap úgy tudja, hogy a bizalmas jelentést a Világbank és az IMF közeljövőben sorra kerülő madridi ülése elé terjesztik. (Napi Gazdaság) / Ázsiában várható legnagyobb növekedés A világgazdaság 2,5 százalékkal nő az idén, szemben a tavalyra jelzett 1,7 százalékkal- az ENSZ gazdasági szervezete, az UNCTAD becslése szerint. A legnagyobb ütemű - 5r,2 százalékos - növekedés Ázsiában várható. Ezen belül Kínában 10 százalékkal nő a gazdaság. La- tin-Amerika átlaga az idén várakozások szerint 2,5, Afrikáé 1,8 százalék lesz. Az Egyesült Államokban a mutató elérte a 3,4, Nyugat-Európában pedig az 1,6 százalékot. (Napi Gazdaság) Ekkora teher még kezelhető A jegybank 1994-ben eddig 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel: 2 milliárd dollárt kötvény, 500 milliót pedig szindikált hitel formájában. További egymilli- árd dollárra tehető a magyar kereskedelmi bankok és vállalatok középtávú hitelfelvétele külföldi pénzpiacokról. Az év elejétől egymilliárd német márka, 80 milliárd yen, 10 milliárd spanyol peseta, 2,7 milliárd luxemburgi frank, 1,25 milliárd osztrák schilling, 1500 millió holland gulden, 250 millió dollár és 150 millió svájci frank értékben bocsátottak ki külföldi pénzpiacokon magyar kötvényeket, összesen 2 milliárd dollár értékben. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan kevesebb lesz 2 milliárd dollárnál. Ezt az országba befolyó működőtőke fedezi. Idén eddig 1,2 milliárd dollárt vett fel a jegybank belföldön a kereskedelmi pénzintézetektől. Az MNB-nek jelenleg 6,75 milliárd dollár a devizatartaléka, hozzászámítandó egymilliárd dollár a magyar bank- rendszer külföldi pénzügyi követeléseinek révén. Az a cél, hogy ezt 6 milliárd dollár felett tartsuk az év végéig - szögezte le Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke. Rámutatott: az MNB adóspozíciója kifelé érdemben nem változott az elmúlt két évben. Az összes adósságon belül ugyanis a jegybank hitelfelvételi állománya szinte állandó maradt, miközben megnövekedett a kereskedelmi bankok és magyar cégek külföldi hitelfelvétele. A következő két évben ismét 2-3 milliárd dollár törlesztés válik esedékessé, amelynek már csak 70-80 százaléka terheli majd a jegybankot a következő időszakban. Növekedtek a devizaszámlák Rekordmértékben, csaknem 27 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke az elmúlt hónapban. Ezt elsősorban a forint nyolcszázalékos leértékelése okozta. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy augusztus végén 267,4 milliárd forint volt a lakossági deviza- számlák értéke, ami mintegy 2 fi milliárd dollárnak felel meg. Az elmúlt hónapban a befizetés 75,4 milliárd, a kifizetés pedig 48,8 milliárd forintot tett ki a konverziókkal együtt. Lakossági devizaszámlát már harmincegy bankban vezetnek, de a teljes összegnek több mint a felét az OTP Banknál őrzik. A számláknak valamivel több mint a felét német márkában, 20 százalékát schillingben, míg 13 százalékát dollárban tartják nyilván. Államkötvények és az adóalapok A takarékszövetkezeteknél is vásárolhatók hitel segítségével adóalap-csökkentő államkötvények szeptember 30-áig. A 260 takarékszövetkezet közül 90 csatlakozott az akcióhoz, vállalva, hogy az 1997/h állam- kötvény megvásárlásához legalább 75 százaléknyi hitelt nyújt a befektetőknek - mondta az MTI-nek Som Emília, az államkötvényeket értékesítő Takarék Bróker Kft. igazgatója. Az államkötvény-vásárlók a személyi jövedelemadó-alapjuk harminc százalékáig levonhatják az erre fordított összeget. Az adócsökkentéshez így kevesebb saját tőke szükséges, mivel az adóalapot a hitel összege is csökkenti. Ez a lehetőség azonban várhatóan csak október 1-jéig áll fenn, ha a jövő hónap első napján életbe lép az adótörvény tervezett módosítása.
