Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-27 / 227. szám
1994. szeptember 27., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal A Vállós-tanyai nyári táborban a vízminőséget is ellenőrizték a környezetvédők / Az Életfa a Tárná mentén is gyökeret ereszt Lassan már másfél esztendeje annak, hogy az akkor hivatalban lévő környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tájvédelmi körzetté nyilvánította a Tárná vidékének egy jelentős részét, több mint 9500 hektárt. Mint már annak idején lapunk is beszámolt róla, a miniszteri indoklásban - egyebek mellett - a magashegyvidéki bükkösökre jellemző számos növény- és állatfaj élőhelyének megóvása, a területen lévő szubmediterrán növénytársulások termőhelyének, illetve a fokozottan védett császármadár-populációjának védelme szerepelt. Nos, ezen a területen, a Tarnalelesztől alig néhány kilométerre lévő Vállós-tanyán szeretne állandó „lakhelyhez” jutni az Életfa Környezetvédő Szövetség. Bárdos Ferenc, Észak-Ma- gyarország legnagyobb környezetvédő civil szervezetének ügyvezetője szerint az Életfa már régóta figyelemmel kíséri a Tárná völgyét, folyamatosan szervez ide környezetvédelmi táborokat, rendszeresen járnak ki hulladékot gyűjteni, forrást tisztítani. Az említett Vállós-tanyát - mint a terület gondnoka - a Mefag Tarnaleleszi Erdészete kezeli, ám az épület egy részét kiadta az ózdi Bükk Természetjáró Körnek, de rajtuk kívül még egy vadásztársaság is bejáratos oda. A közelmúltban azonban jelezték az ózdiak: nem tudnak eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, ezért le kívánnak mondani a tanya rendszeres használatáról. így viszont - ha sikerül megegyezésre jutni a terület gondnokával - mód nyílhatna arra, hogy a yállós-tanya két helyiségét az Életfa Környezetvédő Szövetség folyamatosan használhassa, ennek mikéntjéről pedig már határozott elképzelésekkel is bírnak - állítja az ügyvezető. Ezek között első helyen szerepel a hazai és külföldi környezetvédelmi szervezetek részvételével a szigorú szabályok és kötöttségek maximális betartásával szerveződő ökoturizmus fellendítése, ezzel viszont végső soron a falusi turizmusnak is lökést adnának. Éppen ezért azt szeretnék az „Életfások”, hogy a terület állami vagy önkormányzati tulajdonban maradhatna - természetesen szigorú hatósági felügyelet alatt. Emellett - a kutatótáborokon és ökotúrákon kívül — rendszeresen szervezne a szövetség szemléletformáló és -nevelő táborokat általános és középiskolás fiatalok számára egyaránt. Mint Bárdos Ferenc mondja: szeretnék, ha nem a hagyományos turizmus uralkodna el, hanem az, amely a természeti értékeket is óvja, ugyanis csak így tudnak konkrét és eredményes hatást kifejteni. Szerencsére a környezetvédők érdekei összecsengenek az önkormányzatokéval. Mindahhoz, hogy ezen tervek megvalósulhassanak, először is rendbe kell hozni a tanyát és a hozzá tartozó istállót is, mivel meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak. A felújítás - vallják a szövetségben - önkéntes alapon valósulhat meg, ez az év azonban még az egyeztetéseké lesz. Kühne Gábor Súlyos balesetet szenvedett egy parádi fiatal Képviselők Pétervásárán Puhl Sándor ballai élménybeszámolója Puhl Sándor, a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság magyar döntőbírója szeptember 28-án videovetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart Mátrabal- lán. Az eseményre a helyi általános iskolában kerül sor, este hat órai kezdettel. Recski utcák felújításáról döntöttek A recski önkormányzat a közelmúltban foglalt állást atekin- tetben, hogy a Mátra és a Vasút utcák felújításával a Pevik Közüzemi Szolgáltató Kft.-t bízza meg. A szerződés értelmében az előbbi 380 ezer, míg az utóbbi utca rendbehozatala 420 ezer forintjába kerül majd a településnek. Bükkszéken is készül a járda és az út A bükkszéki önkormányzat döntése nyomán kezdődhetett meg a Jókai úti, mintegy 400 méteres járdaszakasz felújítása, amely mintegy félmillió forintba kerül majd. Ezzel párhuzamosan a Bem úti munkálatok is zöld utat kaptak, ezekre 850 ezer forintot költ a falu. A járda átadását november közepére, az útét pedig október végére ígérik a kivitelezők. A fűtési szezonra ígérik a gázt Tarnaleleszen Miután a tarnaleleszi gázvezeték-rendszer 99 százalékben kész, semmi akadálya sincs, hogy a. fűtési szezonra működőképes legyen a hálózat - ígérik a szakemberek. Dr. Maczkó Ferenc, a falu jegyzője szerint a nagyobb munkák közül már „csak” az utak helyreállítása maradt hátra. Vállalkozásba adják a sasvári kultúrházat Miután a korábbi, soros közgyűlésen nem született döntés, csütörtökön rendkívüli ülésen határozták el a parádsasvári képviselők: a helyi kultúrházat vállalkozásba adják két ottani illetőségű személynek, Csépe Lászlónak és Kompos Tamásnak. A falu közterületeinek karbantartására is akadt vállalkozó, ezzel a feladattal Veress Lászlót bízta meg az önkormányzat a múlt heti ülésén. Könnyeivel küszködve mesélte el fia balesetének sorát a parádi F. Zoltán édesapja lapunknak. Mint mondotta, Zoli az érettségi után, pályázat útján iskolájából, a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Középiskolából jutott ki Ausztriába augusztus végén. Az érettségi után - immár ötödéves technikusira járva - egy paternioni farmernál szakmai gyakorlaton vett részt a 18 esztendős fiatal, amikor a baleset bekövetkezett. A szerencsétlenség rekonstruálásánál kiderült: szeptember 8-án egy szecskázógép elkapta a fiú jobb kezét, és olyan súlyosan roncsolta, hogy könyök fölött amputálni kellett. A balesetet szenvedettet helikopterrel szállították a klagenfurti baleseti sebészetre, ahol jelenleg is ápolják. Az orvosok igyekeznek olyan protézissel ellátni, hogy írni és akár autót vezetni is tudjon vele, azonban a kezelés még hosszú hónapokig is eltarthat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy volt biztosítása Zolinak, így az orvosi költségeket nem kell a szülőknek fedezniük, ám a kiutazások és a horribilis telefonszámlák alaposan megterhelik a családot. Az édesapa szerint már eddig is nagyon sok segítséget kaptak, amiért köszönettel tartoznak. A falu képviselő-testülete múlt héten rendkívüli ülésen döntött úgy, hogy 20 ezer forint egyszeri segélyben részesítik F.-éket. Az elmúlt héten megyénk országgyűlési képviselői - az intézmény vezetése meghívásának eleget téve - látogatást tettek a pétervásárai Mezőgazda- sági Középfokú Szakoktatási, Szaktanácsadói és Továbbképző Intézetben. Koós János igazgató tájékoztatóját az intézménynek otthont adó kastély történetének bemutatásával kezdte, majd elmondta: a szakmunkás-iskola itteni múltja több mint harmincéves. Ez idő szerint már évente közel száz hallgató kezdi meg itt tanulmányait. 1991-től 30 hallgatóval középfokú szakoktatás is folyik, így ezen diákok a jövő évben érettségiznek, és szakmunkás-bizonyítványt is kapnak. Ezt követően az intézmény jelenlegi helyzetéről, a működésével összefüggő gondokról, problémákról esett szó. Ezek között elsőként említette az igazgató a tornaterem hiányát. A városi tornateremben ugyanis - melyet a helyi általános iskolával közösen használnak - a testnevelési órákat nem tudják lebonyolítani. Más sportolási lehetőség sajnos az iskolán belül nincs. Az új tornaterem építése tehát alapvető igényként jelentkezik, amely az iskolához közel eső, műemlék jellegű régi magtárépület lebontását követően, annak helyén épülhetne fel. Sajnos, ez ideig nem történt e kérdésben előrelépés, mivel a műemlék-felügyelőség ragaszkodik e romos épülethez, és lebontásához nem járul hozzá. A telek megvételéről természetesen csak a bontási engedély megszerzését, illetve a bontást követően lehetne szó. Amennyiben az ezzel kapcsolatos tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy más megoldást kell keresni. így számításba jöhetne még a malomudvar, vagy a volt Berva-telep. Kilenc település - így Bükk- szenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Fedémes, Hevesaranyos, Bátor, Egerbocs, Szúcs, valamint Bekölce - ösz- szevont rendezési tervének szakhatósági egyeztetéseire került' sor az elmúlt héten. Ott László megyei főépítész szerint ez a terv részletesebb, pontosabb az általános rendezési terveknél, sőt egyes részleteiben a részletes rendezési tervet is „kiváltja”* A tervezési munkálatokat mintegy három esztendeje kezdte meg a budapesti székhelyű Pro Terra urbanisztikai ügynökség, ennek költségeit részben az érintett települések, részben a megyei önkormányA fejlesztési, beruházási témához kapcsolódóan említette még az igazgató a tanügyi épületnél két éve szünetelő építkezést. A kilenc tantermes épület- szárny - mintegy 70 milliós költséggel - 1992-ben elkészült, ezt a tervek szerint a 70 férőhelyes kollégium és szolgálati lakások építése követett volna. Ennek költsége 50 millióra tehető. A továbbiakban az iskolához tartozó tangazdaság helyzetéről szólt az iskola vezetője. Ismeretes, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati oktatása csakis ennek fenntartásán keresztül oldható meg. Miután itt a közelben állami földterület nem állt rendelkezésre, az itteni teleptől közel 100 kilométeres távolságra, Füzesabonyban kapott az iskola mintegy 140 hektáros területet. A működtetéshez szükséges eszközöket viszont nem biztosították. A vendégek közül Csomós László képviselő az iránt érdeklődött, hogy az itt végzett hallgatók nagyobb része el tud-e helyezkedni, illetőleg tud-e ebben segíteni az iskola vezetése? Kérte, hogy a tájékoztatóban elhangzott fontosabb témákat - így a tornaterem, a beruházás folytatása, a tangazdaság kérdései - a megoldásra vonatkozó javaslattal együtt írásban rögzítsék, mert csak így tudnak erről a bizottságokban tárgyalásokat folytatni. Godó Lajos szerint hasznos volt a közvetlen találkozás az iskola vezetésével. Ez lehetőséget adott arra, hogy megismerjék az intézmény eredményeit, gondjait. Fontosnak tartja az iskola vezetésének együttműködését a helyi és megyei önkormányzatokkal, de - vélte - a képviseleti szervek segítségére is lehet számítani, ameny- nyiben a jelzések a gondokról, problémákról hozzájuk is eljutnak. (Z. J.) zat fedezi, de az állam is áldozott rá - pályázati pénzek formájában. Mint azt Ott Lászlótól megtudtuk, a tervek jóváhagyását még megelőzik a lakossággal, a nevezett falvakban tevékenykedő vállalkozókkal történő egyeztetések, amelyekre - az elképzelések szerint - az elkövetkezendő hetekben sor kerül. Kedvező esetben - véli a megyei főépítész - akár már október végére pontot tehetnek az összevont rendezési tervre, melynek jelentősége a nevezett községek „ együttgondolkodásában” rejlik, hiszen így nem kis pénz megtakarítására nyílt lehetőség. (KG) Készül kilenc település összevont rendezési terve Ma már csak egyetlen bölcsőde működik Pétervására körzetében: a siroki Pétervására és több kilométeres körzetében ma már csak egyetlen bölcsőde található, a siroki. Ezenkívül legközelebb a megyeszékhelyen tudják fogadni az apróságokat. Kiss Gyulánétól, az intézmény vezetőjétől hallottuk a következőket:- Szeptembertől fokozatosan „szoktatjuk be” a kicsiket, így lassan már húsz bölcsődést tudunk fogadni, s ahogy számoljuk, januárig akár huszonötre is nőhet a létszámuk.- Önök hogyan tudnak gazdálkodni, milyen lehetőségei vannak egy bölcsődének?- Kétségtelen, mi sem vagyunk könnyű helyzetben. Azonban mindenki érzi a településen, hogy szükség van a bölcsődére. Segít az önkormányzat is, főképp a hátrányos helyzetű gyerekeknél. Jelenleg három család két-két csemetéje ingyenes ellátásban részesülhet nálunk. Itt Sírokban köztudottan sokan élnek barlanglakásban, igen mostoha körülmények között...-Az ö gyerekeiket hogyan tudják támogatni?- A Népjóléti Minisztériumtól legutóbb egy 250 ezer forintos pályázatot nyertünk, azzal a kritériummal, hogy a helyi önkormányzat is ugyanennyit juttat számunkra. Éppen a napokban vásároltunk be, hiszen a pályázatból nyolc hátrányos helyzetben lévő kisgyerek felvételét, itteni ellátását kell megoldanunk.- Mennyi pénzt költöttek erre?- Hatvanhét ezer forintot, persze, ebből a bölcsőde felszerelésére is kellett hogy jusson. A tányérokból, a bögrékből egyformát kell venni - tudja, milyenek a kicsik: ha egyikük tányérkáján nyuszi van, másikuknak nem ízlik úgy az étel a „macisból”... Kiss Gyulánétól megtudtuk azt is: sikerült felvenniük a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjával, ahonnan a rászoruló szülők a közelmúltban egy kis teherautónyi ruhacsomagot kaptak. Sajnos, ilyen időket élünk... (mm) Ma már húsz csöppség jár a siroki bölcsődébe (Fotó: Perl Márton)
