Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

6. oldal Horizont 1994. augusztus 1., hétfő Fadrusz es a kolozsvári Mátyás-szobor Aligha akad olyan, történelmi múltunk emlékei iránt egy kicsit is érdeklődő honfitársunk, aki még nem hallott a fenti emlék­műről. Ez a szobor az utóbbi néhány évben többet szerepel az újságokban, mint a felállítását követő kilenc évtizedben. Mátyás király kolozsvári szobra. Amióta ugyanis a szélsősé­ges nacionalista Georghe Fu- nar lett Kolozsvár polgármes­tere, a Mátyás-emlékmű a helyi hatalom megkülönböztetett gondoskodását „élvezi”: hol táblát szerelnek rá, hol a talap­zatát akarják javítani, hol pedig mellette, sőt alatta kívánnak ásatásokat folytatni. Sajnálatos, hogy Fadrusz János alkotását nem annyira művészi értékei, hanem a körü­lötte dúló viharok tették igazán széles körben ismertté. A köztéri szobrok száma Eu­rópában a 19. század második felétől kezdett növekedni, Ma­gyarországon a 19. század vé­gén és a 20. század elején az úgynevezett historizmus volt az uralkodó stílusirányzat, melyet a történelmi stílusok felújítása jellemzett. A historizáló, jelentős mér­tékben neobarokk szobrászat­nak a korban a legjobban tisz­telt és legtöbbet foglalkoztatott három művésze Fadrusz János, Stróbl Alajos és Zala György volt. Az utóbbiak mindent tud­tak, amit az akadémiákon meg lehetett tanulni. Emlékműveik sora (például Stróbl egri Dobó-szobra) azonban hagyo­mányos sablonokkal dolgozó mtinmunka. A századforduló magyarországi szobrászai kö­zül mindössze Fadrusz János emelkedett a nemzetközi aka- démista szobrászat átlagszintje fölé. Iskolázottsága őt is a bécsi neobarokk akadémizmushoz kötötte, de le tudta vetkőzni a barokkos hagyományt. Fadrusz Pozsonyban szüle­tett. Tehetséges lakatosinasnak bizonyult, ám csakhamar ráéb­redt művészi elhivatottságára. A Pozsonyi Takarékpénztár ösztöndíjasaként jutott be a bé­csi Képzőművészeti Akadémi­ára. Első nagy sikerét diplo­mamunkájával, a Krisztus a ke­reszten című szoborral érte el (1891). Három lovasszobrot készített, melyek közül kettővel egy-egy uralkodónak állított emléket. Első nagyszabású köz­téri emlékműve a pozsonyi Má­ria Terézia-szobor volt (1892— 1895). Miután megkapta a megbízást, Fadrusz beutazta Európát, hogy művészelődei alkotásait tanulmányozza. A ló modelljét a bécsi lovarda leg­szebb ménjei közül választotta ki, a királynő alakjának meg­mintázásához egy híres műlo­varnőt szerződtetett. Megnézte Mária Terézia eredeti kosztüm­jét, a mellékalakok ruházatához és a ló szerszámzatához pedig szintén történeti szempontból hiteles tárgyakat keresett. Az emlékmű becsületesen meg­mintázott munka lett, semmivel sem több, de még így is kitűnt a korszak tucattermékei közül. Sokkal pozitívabb értékelést ad a művészettörténet Mátyás király kolozsvári szobráról. Ez tekinthető Fadrusz János és Magyarország emlékműszobrá- szata főművének, amely állja a versenyt a korabeli Európa ha­sonló rendeltetésű alkotásaival is. A művész ezzel a munkával jelentős mértékben túljutott a neobarokkon, és a valódi mo­numentalitást közelítette meg. A kompozíció középpontjá­ban a király méltóságteljes és hatalmat sugárzó alakja he­lyezkedik el. A ló és a lovas tö­kéletes összhangban van egy­mással. Ha Fadrusz ennyivel megelégedett volna, a művészi szintet tekintve megközelít­hette, az összhatást figyelembe véve pedig beérhette volna akár a nagy reneszánsz mester, Ve- rocchio Velencében található, Colleoni zsoldosvezémek em­léket állító szobrát is. Ő azonban négy főúr, illetve hadvezér, nevezetesen Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai István és Báthory István alakjait is megmintázta. Ezek a teátrális pózban álló, zászlót tartó mel­lékfigurák bizony nem éppen szerencsésen kapcsolódnak az emlékmű pompásan kialakított központi részéhez. További problémát vet fel a szoborcsoport elhelyezése. Fadrusz alkotását a Szent Mi- hály-templom déli oldala előtt állították fel, ezért a művész bi­zonyos mértékig egy nézetre tervezte, ami megnehezíti a lo­vas sziluettjének érvényesülé­sét. Ha pedig oldalról szemlél­jük, nem minden esetben látjuk az összes mellékalakot. Néhány nézetből azonban vitathatatla­nul érvényesül a szobor monu­mentalitása. Az emlékmű hosszú ideig készült, megmintázása 1895-ben kezdődött, és csak 1902- ben avatták fel. Óriási si­kert aratott. Fadruszt József fő­herceg Vaskorona-renddel tün­tette ki, Kolozsvár díszpolgárrá választotta, a város egyeteme pedig díszdoktori címmel ju­talmazta. Nem maradt el a nemzetközi elismerés sem. A szobor makettjét kiállították az 1900-as párizsi világkiállítá­son, ahol nagydíjat kapott. Saj­nos, Fadrusznak nem maradt ideje további jelentős munkák elkészítésére, mert már 1903- ban, 45 évesen meghalt. A Mátyás-szobor átvészelte az első világháborút, Erdély Romániához való csatolását, az azt követő nehéz éveket, a má­sodik világháborút és a Ceau- sescu-féle diktatúrát is. Szo­morú, bár nem meglepő, hogy éppen az 1990-es évek első fe­lében indult ellene támadás. Szomorú, sőt tragikomikus do­log egy polgármesternek és egy múzeumnak (jelen esetben a kolozsvári Történelmi Múze­umnak) egy szoborral hadakoz­nia. Nem meglepő viszont, ha a kialakult helyzetet figyelembe vesszük, hogy az erdélyi ma­gyarság egyik jelképéről van szó. Nehéz higgadtan írni a tör­téntekről, hiszen az emlékmű alkotója pozsonyi németnek született, Mátyás királyt pedig - akinek ereiben valószínűleg román vér is folyt - a szom­szédos országban sokan ro­mánnak tekintik. Ráadásul az emlékmű része a romániai kul­turális és történelmi örökség­nek. A román művelődési minisz­térium szakbizottsága egyelőre nem engedélyezte az ásatásokat a szobor közvetlen közelében. Ám a történelemmel foglalkozó embernek néha éppen attól tá­mad félelme, hogy ismer bizo­nyos eseményeket. Eszébe jut például az, hogy Fadmsz Mária Terézia-emlékművét szlovák nacionalisták pusztították el 1928-ban. Reméljük, a Mátyás-szo­borra nem vár hasonló sors, mert az nagy veszteség lenne minden józan gondolkodású magyarnak és románnak. Dr. Makai János Sosem ülök háttal az ajtónak. Az ember jó, ha tudja, kivel jár egy kocsmába. Bár ez a hely, amit most emlegetek, inkább vendéglő. Abból a fajtából, ahol „átlagemberek” átlagos fizetésükből „átlagebédet” esznek, és utána rendszerint egy átlagos - értsd: Borsodi, Kőbányai - sört is megisznak. Hogy ide járok ebédelni, gon­dolom, ez helyrajzi ismerete­imből már kiderült. A minap is, rossz szoká­somhoz híven, a bejárati ajtót figyeltem evés közben. Égy főkötős, puttonyos anyóka lé­pett be rajta. Átlagon aluli. Alamizsnáért jött, jobb esetben a kutyának valami maradékért. A részvét teljesen kizökkentett komótos nyugalmamból. Az anyóka lassú léptekkel a lengőajtó felé ment, és leült a hozzá legközelebb eső asztal­hoz. A felszolgáló arcán semmi jelét nem láttam a döb­benetnek, kincstári mosollyal fogadta a rendelést. „Tökfőze­léket kérek, fiam.” Csomóra kötött zsebkendőjéből két hú­szast keresett elő. A pincérfiú nem számolta föl a kenyeret. (kv) AUGUSZTUS A hónapok napjainak száma általában 30-31 között ütemesen változik. Július és augusztus azonban egyaránt 31 napot szám­lál. Oda vezetik ezt vissza, hogy nem akarták Augustus császár tekintélyét kisebbíteni törvényes atyjának július hónapja mel­lett, amely 31 napos. így augusztus is 31 napos lett. Ebben a hónapban emlékezünk egy hasonnevű keresztény bölcselőről, Aurelius Augustinusról is, aki 354-430 között élt az akkor még létező birodalom területén, és augusztus 28-án halt meg. Caesar életével fizetett nagyratörő terveiért. Nem ter­jeszthette ki a birodalom határait a lehetőségekig. Kitűzött ter­veit csak fogadott fia, Augustus valósította meg. Első polgár volt (princeps), hadvezér (imperator), egyesítette magában a néptribunusok hatalmát, és ő volt a papi kollégium vezetője (pontifex maximus). A senatustól megkapta az Augustus címet. Benne szökött szárba Caesar vetése, a teljhatalom. Küzdelmei az egyetemes békéhez vezettek. Rómában látható a békeoltár, ahol szelíd, kiegyensúlyozott arccal vonul fel. Amikor távoli névrokona élt, a világbirodalmon már repedé­sek jelentkeztek, amelyeken látható volt a birodalom vérző nap­lemente. A Rajna vidékén felújultak az alemannok támadásai. Britanniába beszivárogtak a germán és szász törzsek. Valenti- nianus császár Pannóniában meghalt a kvádok elleni harcban. A vízigótok betörésekor 378-ban Valens császár Drinápolynál elesett. Theodorius császár úgy akadályozta meg a vízigót tá­madásokat, hogy önálló területet adományozott nekik, ahol fe­jük megkapta a királyi címet. Állam az államban. Theodorius halála előtt (395) két fia között osztotta meg a bi­rodalmat. Azóta beszélünk Keletrómai és Nyugatrómai Biroda­lomról. 406-ban újabb nagy tömegű barbár törzsek özönlöttek be. Elveszett Gallia, Hispánia, Pannónia. 429-ben a vandál ki­rály átkelt Afrikába, és elfoglalta Karthágót. Róma kénytelen volt elismerni a vandál királyságot. Aurelius Augustinus életének hátterét a birodalom véres al­konyata képezi. Ágoston valószínűleg római volt, és nem pun. Szülei az afrikai colonusokhoz tartoztak. A kis Ágoston végte­lenül élénk szellemű, heves vérmérsékletű és mérhetetlenül ér­zékeny volt. Rendetlen, lusta diák volt, de rendkívül tehetséges. Magasabb iskoláit Madurában végezte, mert szónok, rétor akart lenni. Tizenhat éves korában elfogyott a pénze, és visszatért Tagastéba. A görögök nem érdekelték, annál inkább a zengő latin nyelv és irodalom. Didó királynő sorsán Vergilius költeménye nyo­mán sími tudott. Az otthoni semmittevés egy fiatal garázda csoportba sodorta, mígnem jótevője pénzén Karthágóban foly­tathatta tanulmányait, de már a római jog területén. Itt ismerke­dett meg egy lánnyal, akitől fia, Adeodatus született. Élettársá­ról semmi közelebbit sem tudunk, a későbbiekben Ágoston sem tesz róla említést. Ismeretes, hogy ez a kapcsolat évekig tartott. Adeodatus fiáról felnőttkoráig gondoskodott. Ágostonban két szenvedély uralkodott, a szex és a szellem. Mindkettő egyformán hajszolta. A jó és rossz magasabb rendű princípiumait fogadta el, így került a manicheusok szektájába. „Két ember lakik bennem...” - panaszolja. Irodalomtanárságot folytat Tagastéban, Karthágóban, Rómában, majd a birodalom akkori fővárosába, Milánóba kerül. Ez lett döntő mozzanata életének. Anyja kérésére szakít élettársával. Irodalmi érdekelt­sége révén eljárogat Ambrus prédikációira. A püspök stílusa rendkívüli hatást gyakorol reá. Ő, a kiváló tanár, bámulva hall­gatja Ambrust, mert ragyogó a stílusa. Ez a stílus azonban mást is hordoz: a keresztény világnézetet. Ettől az időtől kezdve küzd a benne megszólaló Istennel. Vé­gül ez a szellemóriás egy gyermeki mondóka hatására a Bibliá­hoz nyúl, és megtér. Fiával, anyjával és barátaival hazaindul Afrikába. Anyját Ostiában kell eltemetnie. Hazaérkezve kör­nyezetével szerzetesi életet kezdeményez. A keresztény bölcseletnek és a szemlélődésnek kívánja szen­telni életét. A lélek csendjéből azonban kiszólítja a népakarat. Az öreg Valerius püspök mellé kell szegődnie segítőtársnak. Öt év múlva követi őt a püspöki székben. Gyakran mondogatta: „Nyögve hordom püspöki hivatalom terhét.” A püspökség azonban alkalmat ad a prédikációra, a teológiai írásokra és a le­velezésre. 113 könyv, 218 levél maradt utána. Csaknem ezer beszédet hagyott ránk. Szellemének rövid foglalata a Vallomásokban olvasható: „Későn szerettelek, örökké régi és örökké új Szépség! Későn szerettelek! Hangosan hívtál és széttépted süketségemet". Halála idején a vandálok már három hónapja ostromolták Hippót. Ágoston pedig a falra szegeztette a bűnbánati zsoltáro­kat, és azokról elmélkedve halt meg 430. augusztus 28-án. Stí­lusában megmaradt Róma nyelvének zengése, könnyed, szel­lemes játéka, a latin költők csillogása. Ágoston stílusa átmen­tette Róma erejét és eleganciáját. Miklós Béla Olcsó a tengerpart, drága a szafari Mondják, csak azóta gond a nyaralás, amióta az útlevelünk­ben világablak van. Mehetünk, amerre... - telik. A nemrégiben 800 dollárra emelt éves valutakeret már le­hetővé teszi, hogy az útipogy- gyászból kimaradjon a magyar turista hajdani legfontosabb ismertetőjele: a konzerv és a szalámi. Eladó szinte az egész világ, az utazási irodák kínálata min­den eddiginél gazdagabb. A 10-12 ezer forintos ajánlattól a negyedmilliós szupcruták kö­zött lehet válogatni. Az árak eléggé eltérőek, nem biztos, hogy az jön ki a legkevesebb pénzből, aki a legolcsóbb prog­ramot választja. Nem mindegy, hogy például milyen messze van a tenger­parttól a szálloda, és kell-e kü­lön, és főleg mennyit fizetni a különböző szolgáltatásokért, a hűtőszekrényért, teniszpályáért, autóparkolásért. Az olcsóbb utak az olasz, a spanyol és a horvát tenger­partra invitálnak, a legdrágáb­bak pedig India csodáit, thai­földi egzotikumokat és igazi kenyai szafarit ígérnek. Az idei nyár slágerprogramjai a szigetek; Ciprus, Kréta, Korfu, Málta, Szardínia, Kor­zika egyaránt felfedezhető. Hogy mennyiért? A távolság­tól, a kényelemtől függően 25- 60 ezer forint közötti a kínálat. Az oda-vissza útban a buszon töltött éjszakával járó olcsóbb utazás és a drágább, de ké­nyelmesebb két, két és fél órás repülőút között lehet választani. Állítólag Párizs megér egy misét, bár az utazási irodák egyre kevésbé hisznek a mon­dásnak, ezért „megerősítették” a francia fővárosba hirdetett programokat, az Euro-Dis- neybe szervezett kiránduláson Miki egérrel és társaival lehet találkozni. Londont pedig nemcsak turis­taprogramként, hanem nyelv- tanfolyamokkal kombinálva ajánlják. A vakációt tervezőknek érdemes tanulmányozniuk a Nemzeti Üdültetési és Va­gyonkezelő Rt. külföldi kínála­tát is. A HUNGUEST fővárosi és megyei irodáiban lehet válo­gatni az Opatija, Karinthia, Stájerország, Jesolo, Rimini, Riccione végcéllal meghirdetett utazásokból. Ezekhez a külföldi utakhoz - ezt is jó már előre tudni - nem adnak állampolgári jogon ad­ható kedvezményeket. Suli előtt: iskolaérettségi tesztvizsga - házilag Az óvodából már „éretten” elballagott kicsik életében szeptemberben új fejezet kez­dődik, az iskoláskor. Az isko­laérettségi vizsgálatot - bizo­nyos fokig - otthon is elvé­gezhetjük. Válaszoljanak a következő kilenc tesztkérdé­sünkre. 1. Érdeklődik-e a környe­zet, az újdonságok iránt a gyerek? Szokott és tud-e kér­dezősködni? 2. El tudja-e foglalni ön­magát, vagy állandóan inten­zíven leköt valakit? 3. Van-e képzelőereje: ki tud-e találni a maga számára játékot vagy elfoglaltságot? 4. Elmélyedten játszik-e, vagy pillanatonként elvonja valami a figyelmét arról, ami­vel általában (vagy éppen) foglalkozik? 5. Meg tudja-e jegyezni a rábízott, életkorának megfe­lelő feladatokat? (Például helyrerakja-e játékait, kiöb- líti-e poharát, ha van háziálla­tuk, foglalkozik-e vele?) 6. Tud-e másokra figyelni, szeret-e gyerekek között lenni? 7. Milyen a szókincse, ki tudja-e magát helyesen fe­jezni? 8. Szeret-e rajzolni, éne­kelni, festegetni? 9. Szeretne-e iskolába menni? Örül-e annak, hogy új kis barátai lesznek? Az igen válaszok az isko­lába lépés mellett, a nemlege­sek ellene szólnak. Ili .........................1111ITIITTT P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Egerszóláti Mezőgazdasági Szövetkezet pályázat útján értékesíti az alábbi ingatlanjait: * Irodaház, Templom tér 14. * Központi műhely, Egri utca 4­* Újnevelő, kutriea, hrsz. 0102/1. (külterület) * Bori tanya (hodály) hrsz. 015/b. (külterület). A pályázat benyújtási határideje: 1994■ augusztus 5. 12 óra. A pályázat elbírálása: 1994- augusztus 5. 13 óra. Érdeklődni és ismertető anyagot átvenni a szövetkezet központjában lehet: 3328 Egerszólát, g Templom tér 14. i Telefon: 360-177, 360-183. ....................................in IIITT T örténet, délidöben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom