Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-06 / 157. szám
I 6. oldal Horizont 1994. július 6., szerda Jeles év végi bizonyítvány az egri Mezőgazdasági Szakközépiskolának A szokásos év végi vizsgák hajrájában jártunk az egri Mezőgazdasági Szakközép- iskolában és Szakmunkásképző Intézetben, hogy megtudakoljuk, mennyire igazodott az intézmény az elmúlt évek riasztó jelenségéhez, a munkanélküliséghez. Egyáltalán: milyen mérleget vonhatnak az eltelt tanévről az utolsó csengetést követően.- Még nem ért véget iskolánkban a tanév - hallhattuk Fehérvári Andor igazgatótól. - Júliusban és augusztusban nyári gyakorlatokon vesznek részt a gyerekek, így augusztus utolsó napján zárjuk azt. A diákok bizonyítványa csak akkor válik érvényessé, ha mindezt teljesítik.- Milyen új képzési formákkal próbqkak segíteni a munkanélküliben?- A kísérleti jellegű kertész- technikus-képzésben eljutottunk a negyedik évfolyamig. Negyvenegyen érettségiztek sikerrel, ebből 9 jelentkezett továbbtanulásra. Akit nem vesznek fel, az visszajöhet, és ötödévesként folytathatja a tanulmányait. Ebben az osztályban az első két évben gimnáziumi tananyagot tanulnak, s ha a gyerek meggondolja magát másodikban, akkor elmehet tőlünk gimnáziumba. Harmadiktól kezdődik a szakma elsajátítása.- Elégségesek-e ehhez a feltételek?- Csak részben adottak. De nincs is az országban olyan hely a kertészoktatásban, ahol valamennyi tárgyi feltétel rendelkezésre állna. Azért nem panaszkodhatunk, hisz van négyhektáros bemutató tankertünk a szőlészeti kutatóintézet szomszédságában. Emellett 23-24 hektárnyi tangazdaságban dolgoznak a nebulók a Vécsey-völgyben. A komfort- fokozata kielégítő, s van 400 négyzetméteres üvegházunk is. Szeretnénk oda kihelyezni a tangépparkunkat is, aminek már adott a területe. Fejleszteni kívánjuk a szőlőfeldolgozót is, amit tavaly kezdtünk építeni.- Megmaradtak azért a hagyományos mezőgazdasági tantárgyak is...- Rendhagyónak számít még az érettségit adó szakközépiskolai oktatás a szőlő- és gyümölcstermesztésben, a mostani utolsó évfolyamban harminchármán tettek érettségi vizsgát. E kifutó osztály helyére kerül a négyéves általános kertészképzés. Létezik még a hagyományos hároméves szakmunkásképzés, ennek réAz egri mezőgazdasági az ország iskolái közül egyedül képviseli hazánkat a macon- davayé-i borfesztiválon vén nyolcvanan váltak idén kertész szakmunkásokká. Régi oktatási forma a pékeké és a borászoké, valamint a tejtermékgyártóké. A sütőipari tanulóknak cégek és magánvállalkozók is biztosítják a gyakorlatokat, a borászok nevelését viszont - az Egervin átalakulása miatt - két éve saját erőnkből kell megoldanunk. A „tejeseké” sajnos, kifutó szakmának számít. Van még speciális tagozatunk, a kétéves parkgondozói, amelynek keretében 12 kisegítő általános iskolából érkezettet okítunk.- A tanulmányi versenyek?- Fertőd-Porpácon évenként rendeznek szakmai vetélkedőt, amelyekről rendre jó eredményekkel térnek haza tanulóink. A többin szintén dobogós helyeket érnek el. A Földművelésügyi Minisztérium nemrég elkészült felmérése szerint az egri mezőgazdaságisok, tudásuk alapján, az első háromban vannak az országban. A továbbtanulást vesszük alapul: tavaly a 360 tanintézet közül az ötödik helyen álltunk, messze megelőztük a megye minden szakközépiskoláját.- A tantestülettel mennyire elégedett az igazgató?- A nyolcvantagú gárda jó felkészültségű, s miként az eredményekből is látható, alapos munkát végeznek. Az tény: néhány mezőgazdasági szakemberünknek még meg kell szereznie a pedagógusi képesítést.- Az oktatók besorolásával nem volt gond?- Két-három kolléga tett észrevételt, hogy az F kategóriába tartozónak vélte magát. A törvényi előírások szerint azonban legalább 6 év itt eltöltött időre lett volna szükség ahhoz, hogy ezt a minősítést megkaphassák.- Arról is ismert ez az egri intézmény, hogy szívesen ápol külföldi kapcsolatokat. Mely országokkal?- A legnagyobb reményeket a francia kapcsolathoz fűzzük. Macon-Davayé-ban a szőlész-borász középfokú iskolával már három esztendeje tart az együttműködés. Mi képviseljük az ottani francia nemzeti borversenyen egyedül hazánkat. Ez valójában Európa-szintű borfesztivál, amelyen nagy elismerést váltottak ki boraink, de néhány kistermelő és termelőszövetkezet terméke is. Azt, hogy már harmadszorra is ilyen kedvesen fogadtak, azt az Eger-Ma- con testvérkapcsolaton túl köszönhetjük Zay Zoltán francia szakos tanárunknak is, aki útjainkat nagy szakértelemmel vezényli. Katona László, borász szakoktatónkat pedig az idén hivatalosan is felkérték borbírálatra. Tizenegyezerféle bort 2500 bíráló a macon-da- vayé-i iskola tantermeiben és udvarán - írd és mondd - két és fél óra alatt vizsgál meg. Ennek az eseménynek egyébként a fővédnöke a mindenkori francia miniszterelnök. Szeptemberben egyhetes szüreti gyakorlaton vesznek részt diákjaink kint, de őket is meghívjuk hozzánk. Igen jók a lehetőségek abban a kapcsolatban is, amelyet a finnországi Murovesi hasonló intézményével ápolunk. Ebben a Kuopio mellett található városkában dísznövények és zöldségfélék termesztésével is foglalkoznak a diákok. A mieink főleg az üvegházi technikát ismerhetik ott meg. Tizenöt tagú csoportjaink négy-öt hetes gyakorlaton sajátíthatják el a fogásokat. Onnan pedig októberben érkezik hozzánk 10-12 végzős technikus. Egyre fejlődik a kapcsolatunk a Stuttgarttól északra fekvő Weinberger ugyanilyen középfokú iskolájával is. Nebulóink közül né- hányan idén ősszel két hétre mennek ki szüretelni, szakember irányításával. Különösen hasznosak ezek a külföldi kapcsolatok azért is, mert idegen nyelvek tanulására szorítják érdeklődő diákjainkat.- Még le sem telt az előző tanév, máris a következőre kell gondolni...- Őszintén szólva nagy izgalomban voltunk, hogy lesz-e elegendő számú jelentkező. Tudvalevő ugyanis, hogy más iskolák is igyekeznek újabb és újabb lehetőségekkel magukhoz csalogatni a tovább tanulni vágyókat. Végül is ugyanannyi diákunk lesz az új tanévben, mint a most végződőben, s tulajdonképpen valamennyi szakmában tudjuk képezni a hozzánk érkezőket, akik szükség esetén - ha nem lenne munkájuk például - találhatnak ily módon is megélhetést maguknak. (-lay) Az éteri ellenőrzés marad? A leköszönt Országgyűlésnek szinte minden tagja személyes ismerősünk volt. A rádió- és tévé-közvetítések a lakásunkba „varázsolták” a T. Házat. Az új Parlament új vezérkara még nem dönthetett, hogy az új ciklusban is a mikrofonok és a kamerák jelenlétében dolgozik-e majd a Ház. De nyugtázzuk: Gál Zoltán, a frissen választott elnök már letette a garast az élő közvetítések folytatása mellett. Puszta kíváncsiság? Nincs rá paragrafus, de az elmúlt négy évben mégis állampolgári joggá érlelődött, hogy tudjuk: mi történik az ország házában. Csak a T. Házban...? A parlamenti helyszíni közvetítés ügye csak része - igaz, fölöttébb fontos része - az egésznek. Annak a kampány során sokszor elhangzott ígéretnek, hogy az új ciklus nem a titkos záradékok, a suba alatti paktumok, a fejünk fölötti döntések, hanem a nyílt politizálás időszaka lesz. Nemcsak a Tisztelt Házban, hanem a közélet minden színterén. Bajnok Zsolt Az „ígéret földjén” - Kossuth amerikai unokái Az „ígéret földjén” élők erkölcsi és anyagi támogatásáért esdeklő Kossuth sikereiről és sikertelen próbálkozásairól regények és zsenge drámák próbálkoztak már hírt adni. De mit ér a szónok, ha magyar? Czinkotai Mihály, New York: Kossuth a második ember volt, ha nem az első, aki az amerikai kongresszus előtt magyarul beszélhetett - percekig bár, de magyarul mondhatta szónoklatait. Azután angolul folytatta, hiszen a börtönben kitűnően megtanulta ezt a nyelvet is. El tudjuk képzelni gesztusokkal kísért ékesszólását, amint 1852-ben, Washingtonban így szólt az ország uraihoz: „ midőn e szószékre lépek, hogy Önöket felhívjam, mentsék meg a hazát...” ? El tudjuk képzelni, mennyire nem jelentett ez semmit az amerikai honatyáknak? Mert Kossuth beszéde elment Magyarországon, de nem ott! Hiába folyamodott az ékesszólás fegyvereihez, nem volt sikere. Pedig igen jól kezdődött. Ha csak a partraszállás utáni festményeket megnézzük, ahol a lovas bandériumok élén végigvonul Manhattan utcáin, megértjük hitét és energiáját, hogy fél év alatt több mint 600 beszédet tartott országszerte - német és angol nyelven. Száznyolcvan nap alatt hatszáz szónoklat, alkalmankint 2- 3 órás időtartammal! Ez ember- feletti vállalkozás még egy városban is, nem pedig ahogy ő tette, végig a keleti parton Bostontól New Orleansig. De hiába volt minden erőfeszítés, a tervezett pénznek egy- tizede sem gyűlt össze. Talán azért, mert úgy vélték hallgatói, hogy a nagy szavak mögött nincs igazi realitás, csak egy álom kergetése?!- Magyarországon szinte mindenki Kossuthot tartja a legnagyobb magyarnak. Semmi sem állt távolabb az igazságtól, úgy gondolom! Nagyon könnyű lángra lobban tani — egy két napig. S utána jön a nagy üresség. Kossuth megadta a magyar népnek az öntudatot, de ez még nem elegendő arra, hogy ebből megéljünk. Minden ember kicsit úgy van vele, hogy magyarnak lenni, az egy foglalkozás, de ebből még nem lehet olyan várat építeni, amely az első szellőre le nem dőlne.” „Nem tudok róla semmit.” (Az utca embere). A Madison Avenue-n sétálva magyar szóra lettem figyelmes, s az egyik idős urat megszólítottam:- Mit tud New York és Kossuth kapcsolatáról?- Semmit - feleli, s bigy- gyesztett ajakkal a fejét rázza.- Mióta él itt?- Nagyon régen - válaszol kényszeredetten -, túl régen.- Mit tud Kossuth New York-i tartózkodásáról - próbálkozom újra.- Nézze meg a Kossuth szobrot a 116. utca sarkán, de mást ne kérdezzen, mert semmit az égvilágon nem tudok. Én nem járok magyar egyesületbe, sehova nem megyek, ahol magyarok vannak. Jobb, ha távol tartom tőlük magam... „Szavait Ábrahám Lincoln is használta” - fogalmazta meg egy másik amerikai. Hargitay István professzor, Cleveland:- Kossuth nevét még ma is több mint 150 falu, kisvároska és utca viseli. Itt, Ohióban is tartott beszédeket, s ezek közül a legjelentősebb a columbusi képviselőházban való szónoklata. Ebből több mondatot Ab- rahám Lincoln is beépített saját anyagába. A híres gettisburg-i beszédében például olyan kifejezéseket használ, melyeket először Kossuth Lajos mondott el... Cleveland keleti oldalán találjuk gyönyörű bronz-szobrát, melyet 10—15 évvel ezelőtt levettek és restauráltak. Itt ma is szeretettel beszélnek róla, a szabadság szimbólumaként említik és tisztelik. (Sz. K.) Egri visszásságok - egy lokálpatrióta szemével Nem tudják a jószemű egri polgárok magyarázatát adni annak: miként tűrheti el a város ön- kormányzata, hogy a megye- székhely centrumában, a Széchenyi utca 2. számú, úgynevezett régi „alapítványi ház” tömb-átjárójában kialakított kirakatok java része betörten, fel- égetten éktelenkedik immár talán több mint egy esztendeje. Rút gazdátlanságában legcélszerűbb lenne a város csúfját megszüntetni. De ha már holnap tennék is, késő lenne...! * Újabban arra lettek figyelmesek az autóbuszok jámbor utasai, hogy a jármű gumiszőnyegének tisztán tartását oly módon oldja meg a vállalat, hogy hol kisebb, hol pedig nagyobb mértékben olajjal keni, locsolja fel, ami aztán biztosan megköti a port, de ez semmiképpen sem tekinthető tisztán tartásnak. De talán a társas járművek egyik-másik ülésének javítását is bátran elvégezhetnék, hiszen talán nem is kerülne az valami óriási summába. Ami azt illeti, egyáltalán nem luxusbuszokon kívánnak közlekedni az emberek, de legalább karbantartott üléseket szeretnének tekintélyes viteldíjuk ellenében használni. * A megyeszékhely szívében, a Kossuth Lajos utcában áll a Buttler-család ősi háza, amely a műemléklista nem utolsó helyén szerepel. A Panoráma Vendéglátóipari Vállalat még a magánprivatizáció során értékesítette a becses ingatlant, mely egy Buttler Betéti Társaság birtokába került, sőt elnyerte a forintos kaszinó üzemelési jogát is. Igen ám, de a házból minden mozgathatót az vitt el, aki csak akart. Padlóját, mosdóit, s így tovább... leszerelték - magyarán: a magára hagyott épületet az idegenek teljesen kifosztották. Tavaly már írtam egy cikket e műemlék épület tarthatatlan helyzetéről, majd lapunk egy újságírónője arról tájékoztatta olvasóinkat, hogy a tulajdonosok közlése szerint 1993 októberében már zöld posztón költhetik a pénzüket a kaszinó vendégei. De bezzeg azóta sem történt az ég egy világon semmi...! A közeli napokban arról értesültem, hogy a betéti társaság feladta kaszinólétesítési szándékát, s az önkormányzat egyik vezetőjétől azt hallottam, hogy nem kevesebb, mint 80 millió forint körüli összegért el kívánják adni a házat... De eltekintve mindettől, az elsőfokú építési hatóság, azaz az Országos Műemléki Hivatal egri irodájának mindenképpen köteleznie kellene az ingatlan tulajdonosát, hogy legalább a ház ablakait hozassa rendbe, azaz zárassa be. Egy magát barokk városnak minősítő település nem engedheti meg, hogy a legforgalmasabb útvonalán egy ilyen borzalmas állapotban éktelenkedő, műemlékké nyilvánított ház csúfítsa el az utcaképet. * Nemcsak Egernek, de hazánknak is egyik legértékesebb török műemléke a Knézich utcai minaret, melynek a tulajdonosa a városi önkormányzat. Nem ismerem városunk pontos gazdasági helyzetét, de azt bizton merem állítani, hogy nem jelentene részére anyagi gondot a remek mívű török mináré las- san-lassan már teljesen elmálló egyes köveinek pótlása. Olyannyira meglazult itt-ott egy-egy kő, hogy egy vidám verébfamília ütött tanyát mögötte. Műemlékeinkre nemcsak büszkéknek kell lennünk, de azokat gondozni, ápolni is kötelessége a törvény erejénél fogva tulajdonosainak. Szeretnénk hinni és reményleni, hogy Eger város önkormányzata nem fog e téren rossz példával elölHeyes-Nógrád megyei irodája Bélapátfalvára kézbesítőt keres• Érdeklődni: Eger, Barkóczy u. 7. Tel: 36/413-644/252, járni! Sugár István
