Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-23-24 / 172. szám

Mindennapi nyelvünk Heti rejtvényünk Csak a teste 1994. július 23-24., szombat - vasárnap ~> \ ^ J yrypD'i ■'/Vííg® Látó és látnok Az orvosvilág hírei Virágkedvelőknek M— 7. oldal A kínai konyha, közelről Mennyei ízek, szokatlan alapanyagok A két hónapos expedíció alatt volt alkalmunk jó néhány eset­ben bepillantani a kínai étter­mek konyháiba. Nagyon sok­szor pedig megkóstolni a legkü­lönfélébb és legkülönlegesebb ételeket is. Tettük ezt azért is, mert a Centrum Áruháztól és az egri laktanyától kapott konzer- veink egy idő után elfogytak, másrészt az igazán ínycsiklan­dozó és szokatlan ételeket szí­vesen megkóstoltuk. Az út so­rán az utcai kifőzdéktől a lege­lőkelőbb éttermekig mindenhol megízleltük az ételeket. Szembeszökő, hogy Kínában szinte lépten-nyomon utcai ki­főzdékbe botlik az ember az ut­cákon, tereken. Ezek reggel, de különösen este látogatottak na­gyon. Többnyire egy brikettel fűtött dobkályhán készül el a vendég szeme láttára az általa kiválasztott alapanyagokból az étel. Ezek nem mindig a leg­frissebbek, kivéve a halat, a bé­kát és egyéb csúszómászókat, mert ezeket élve lehet kiválasz­tani. A hozzávalók összeaprí- tása egy nem igazán tiszta fa­rönkön történik. A tehetősebb vendéglősök egy garázsnyi vagy alig nagyobb helyiséget tartanak fenn étteremként. Ré­szint, mert kicsi és olyan pisz­kos, hogy utána az embernek nem lesz étvágya. A kissé na­gyobb éttermekben sem sokkal jobb a helyzet. Az árak viszont az adagokhoz mérve szeré­nyebbek. Öt-tíz yuanból, azaz 60-100 forintból nagyon jól le­het lakni. Szép számmal akad azonban dekoratív, légkondici­onált étterem is. Természetesen itt kétszer-háromszor maga­sabbak az árak, és a kiszolgálás is gyors és udvarias. Á kínai emberek sokkal többször és sokkal többet esz­nek általában, mint mi, magya­rok. Minden bizonnyal azért is, mert rengeteg zöldségfélét fo­gyasztanak, aminek a tápértéke alacsony. Ezt, de tulajdonkép­pen mindent, tetszetősen és jóí­zűen készítenek el. Nagy meg­lepetés volt számunkra, hogy minden ehető. Álljon itt érzé­keltetésül néhány étel: százna­pos tojás, sült veréb, csirkebél, disznóbél-pörkölt, kígyó, béka, marhaszájpadlás stb. Ezen éte­lek egy részéről csak később tudtuk meg, hogy mi is valójá­ban. A kínai ember nagyon vendégszerető és barátságos. A vendégeknek éppen ezért illik megkóstolnia és általában di­csérnie a felkínált ételeket. Ez rendjén is van, csak a problé­máink igazán akkor kezdődtek, amikor Csengtuban a tartomá­nyi vezetők meghívták az ex­pedíció tagjait vacsorára. Ez a vacsora ugyanis felülmúlta minden várakozásunkat, olyan bőséges és változatos volt. Ép­pen ezért szinte lehetetlen volt minden fogást megkóstolni. Maga a vacsora is különleges­ségnek számított. Mivel min­den étel frissen, ott helyben ké­szült el. Ugyanis az asztal kö­zepén egy forgatható tűzhelyen különböző ízesítésű levesalap forrt. Ebbe kellett pálcikával több-kevesebb ideig bele­mártva főzni a felkínált hússze­leteket és zöldségeket. A külön­féle belsőségek és húsdarabok (kígyó, béka, polip stb.) frissen aprítva, tányérokon lettek fel­szolgálva. Miután a forró le­vesben megpuhultak, fűszeres étolajban lehetett a falatokat le­hűteni, és ezt követően fogyasz­tani. Köretként mi hiányoltuk a rizst vagy a tésztát, azonban vendéglátóink álláspontja az volt, hogy ezek nem szüksége­sek, miután a rizs például a szegény ember eledele. A kö­vetkező meglepetés az volt, hogy a halat élve szolgálták fel. Szemünk láttára a pincér több darabot vágott ki belőle, melyet továbbszeletelve kínált nekünk. A hal természetesen még so­káig élt ott az asztalon. Egyéb­ként sok kínai úgy tartja, hogy az állatok húsa sokkal ízlete- sebb, ha az elfogyasztása előtt szenvedni hagyják őket. Egy másik alkalommal például a szemünk láttára nyúztak meg elevenen egy nyulat, melyet kö­rülbelül negyedóráig hagytak élve. K.I. Sikeres megyei mozifilmek 1994/4. Sok érdeklődőt vonz a Robotzsaru 3 is. Részletek a Szökésben című produkcióból. Apám, a hős - 6,0 A Hanta-palintát is elérte az amerikai feldolgozás. Andre (Gerard Depardieu) a Bahama szigetekre viszi nyaralni tanu­lásban megfáradt leányát. Ott mindenki figyelmét magára irányítja, ugyanis kissé hazu­dós: azt terjeszti, hogy Andre a szeretője, nem az apja. A köz­vélemény persze mélyen elitéli a „liliomtiprót”. Hernádi Ferenc A mai alkalommal az elmúlt időszak mozisikerei közül vá­logattunk. A Pelikán ügyirat - 7,0 Julia Roberts 2 év után újra fő­szerepben! Ez az örömteli esemény A Pelikán ügyirat legnagyobb értéke. Alan Pa­kula a politikai krimi mestere hívta vissza a huszonéves sztárt, hogy újra bizonyítsa te­hetségét. És valóban! Julia az utolsó kétkedőket is meggyőzi színészi képességeiről. Ami a történetet illeti, az kissé egy­síkú, sőt hellyel-közzel unal­mas. A vetítési idő 141 perc, de néha még ennél is hosz- szabbnak tűnik a látvány. Egy tehetséges joghallgató áll a középpontban, akit veszélybe sodor két bírógyilkossággal kapcsolatos elmélete. Egy igazi újságíró (Denzel Was­hington) segíti, s ők ketten lép­nek fel a politika szemétségei ellen. (INTERCOM) Robotzsaru 3 - 7,0 A helyszín Detroit, valamikor a jövőben. A városi békefenn­tartást kegyetlen precizitással gyakorolják a haladás nevé­ben. A nemzetközi óriás válla­lat a város utolsó fennmaradt lakóövezeteit háborús zónák­hoz tette hasonlatossá, hogy utat nyisson régóta tervezett, csillogó metropoliszának a felépítéséhez. Az egyetlen problémát saját „tökéletes” tisztviselője, a néhai járőr je­lenti, akit halála után egy ult­ramodern bűnvadász cyborg-robotzsaruként élesz­tettek újjá. szabadítsa a férjét a hírhedt mexikói börtönből. Ők ketten megtanulják, hogyan élhetik túl az egymás iránti bizalom és szerelem segítségével a min­dent körülvevő mocskot és al­jasságot. Amikor túljutnak éle­tük legnagyobb rablásán, rá kell döbbenniük, hogy maga az akció volt a munka leg­könnyebb része. Az élethalál­harc ezután kezdődik, s életük állandó meneküléssé változik. A Szökésben az 1972-es kasz­Amikor a robotzsaru tanúja lesz, hogyan dobnak ki ártatlan családokat az otthonaikból, és hogyan vadásznak rájuk mint valami szökevényekre, Murphy agyának legmélyéről érzelmi impulzusok törnek elő... így tehát a középpontba a robotzsaruban lakozó ember­ség és a humánumoknak el­lentmondó beléprogramozott utasítások közötti küzdelem áll. Otthagyja a detroiti rend­őrséget, és csatlakozik egy fel­kelő csoporthoz. (INTER­COM) Wayne világa 2 - 7,0 Wayne és Garth továbbra is vidáman buliznak, és rendület­lenül nyomatják zenével az éj­jeli csatornát. Wayne szeretne valami roppant értelmes dol­got művelni, de nem tudja, hogy mit. Egy zaklatott éjjel Jim Morrison jelenik meg előtte, és azt javasolja neki, hogy szervezzen Aurában ma­ratoni koncertet. Egy nagysza­bású rockfesztivált azonban nem is könnyű összehozni... Végül is nincs mit tenni, két hősünk is felnőtté válik. És ez nagyon nehéz folyamat. A magyar szöveg Geszti Péter és Szikora Róbert előadásában ismét a film éltetője. (DUNA) szasiker újra feldolgozása Alec Baldwin és Kim Besinger főszereplésével. Az egyik leg­döntőbb különbség a két vál­tozott között Carol (Basinger) szerepének megnövekedésé­ben van. Most már a bűnügyek elkövetésében is társa a férfi­nak. Basinger tud kemény lenni, de meggyőző a lírai je­lenetekben is. (INTERCOM) Beverly Hill-dili - 6,5 Egyszer Clampették lökött famíliájának is lehet szeren­cséje. A szellemi kincsekben nem bővelkedő család ugyanis véletlenül olajat lel a földjén. Ez hihetetlen elhatározásra ra­gadtatja őket: beköltöznek Be­verly Hillsbe. Egy ideig még ebből az extravagáns környe­zetből is kirínak egy kicsit. Amerikában nagysikerű tévé­sorozat volt a Beverly Hill-dili, ennek a filmváltozata a mozidarab. Szökésben - 7,0 Doc a tolvajok királya sajátos etikai kódex szerint él, és min­den körülmények között állja a szavát. Úgyis mondhatnánk, ő még tudja mi a „betyárbecsü­let”. Bűn- és házastársa, a gyönyörű Carol olyan nő, aki mindenre hajlandó, hogy ki­Milyenek, miből állnak, hogyan halnak meg az üstökösök? Az üstökösök megjelenése ré­gen mindig valamilyen ka­tasztrófa bekövetkeztét sej­tette. Legalábbis sokan ezt így vélték. Egy német krónikás ekkép­pen írt 1682-ben az akkor fel­tűnő égi vándorról, mint Isten büntető vesszejéről: Nyolcas ostor sújt a népen/ Ha üstökös fut az égen./ Láz, betegség és sok ragály,/ Szűk esztendő és éhhalál,/ Kopár földek, hőség, aszály J Vad há­ború, irigy viszály,/ Meddő forrás, fagy és vihar,/ Sok fő­nemes háza kihal,/ Földrengés dúl, a por zendül/ Új vezetők a trón körül./ íly átok fogan a népen,/ Ha üstökös fut az égen. Tycho Brache volt az első csillagász, aki már a távolsá­gukat és mozgásukat is többé-kevésbé helyesen ítélte meg, saját mérései alapján. A tőlük való félelem ennek elle­nére később is megmaradt. 1773-ban például elterjedt a hír, hogy egy üstökös össze fog ütközni a Földdel. A korabeli feljegyzések sze­rint akkora volt az ijedtség, hogy jelentősen megszaporod­tak a koraszülések, és sokan a félelemtől haltak meg. De mik is az üstökösök való­jában? Apró égitestek a Naprend­szerben, számuk több milli- árdra tehető. Elsősorban a Naptól messze, 1-1,5 fényév távolságban ke­ringenek. Kis részük azonban bekerülhet a Naprendszer belső területeire is. Ilyenkor a csupán néhány ki­lométer átmérőjű égitest jég­anyagának egy része a Nap he­vétől elillan. Ekkor jön létre körülötte az a „ködös” burok, amit komá­nak vagy üstökösnek hívunk. Ha még közelebb jut a Nap­hoz, az innen fújó napszél ha­tására létrejön a több millió ki­lométer hosszú csóva is, mely roppant ritka. Még ha ilyen hosszú is anyaga, könnyen elférne egy iskolai tanteremben. Ezért mondják rá még ma is sokan, hogy a „látható semmi”. Miután ilyen kicsi, főként jégből és törmelékből álló égi­testek, pályájukat a bolygók tömegvonzása gyakran meg­változtatja. Legtöbbször úgy, hogy az üstökös rövidebb pályára tér, s így sokszor megközelíti a Na­pot, mikor is mindig komát és csóvát fejleszt. Ezért jég­anyaga lassan elfogy, csupán por és törmelékhalmaz marad utána, melyekkel ha Földünk összeütközik, hullócsillagként pusztulnak el. Néha az is megtörténik, hogy egy kométa túlzottan megközelít egy bolygót, s an­nak vonzereje nemcsak a pá­lyáját változtatja meg jelentő­sen, hanem az üstökös magja is darabokra hullik. Az ilyen üstökösszilánkok aztán szintén ütközhetnek más égitestekkel. Például 1908-ban Szibériá­ban is - sokak nézete szerint - az Ence-üstökös egy darabja csapódott Földünk légkörébe. Áz ütközés energiája olyan nagy volt, hogy 40 kilométeres körzetben kidőltek a tajga fái, s kiterjedt erdőtüzek pusztítot­tak. Egyúttal annyi por verődött fel a magaslégkörbe, hogy en­nek visszfényénél még éjfélkor is lehetett olvasni Londonban. 1992 júliusában hasonló sorsra jutott a P/Shoema- ker-Levy 9 (1993 e) üstökös is. A Jupiter bolygót erősen meg­közelítve, két tucat darabra hullott szét. Pályája úgy alakult, hogy e darabok július 16. és 22. között becsapótak a bolygó légkö­rébe. Az ütközés sebessége átla­gosan 60 km/sec volt, a dara­bok nagysága pedig 0,5-2 km. A sűrű jupiteri légkörbe érve pillanatok alatt felrobbantak. A gigászi robbanás során létre­jövő plazmafelhő emelkedési sebessége elérhette a 10 km/ sec-ot is. Sajnos, ezt közvetlenül a Földről nem láthatt, mert a Ju­piter túlsó oldalán történt mindez. A becsapódás helye - a Jupi­ter gyors forgása miatt - az eseményt követően 20-30 perccel később már látható volt. így esély volt rá, hogy a robbanás keltette örvényeket közvetlenül is megfigyelhes­sük, még amatőr távcsövekkel is. Egyedül a már igen messze járó két amerikai bolygószon­dának, a Voyager 1 és 2-nek volt alkalma a jelenséget köz­vetlenül észlelni és megörökí­teni. Karászi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom