Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-11 / 161. szám
6. oldal Horizont 1994. július 11., hétfő „Amíg lehet, ellenállunk!” A közelmúltban lezajlott kolozsvári tüntetésen, melyen többezres tömeg fejezte ki tiltakozását Funar szoboreltávolító akciójával szemben, számos román és magyar politikai vezető mikrofon elé állt. Köztük Tőkés László, a Király- hágó-melléki református püspök is. A Mátyás-szobor tövében elmondott beszédet több esetben szakította félbe a „kincses város” tapsa és éljenzése. A tüntetést követően interjút adott lapunk tudósítójának.- Nagy hagyománya van a magyarság jogvédő harcában a panaszkodásnak, ami a kisebbségi kérdésekben nagyon sok esetben elkendőzi a lényeget. Sajnos, a nyugati politikai megközelítés egészen felületi, eseti szintű, s csupán a történések, a sztorik érdeklik őket. Nem elég érzékenyek az összefüggésekre. Hogy érthetőbbé tegyem, amit elmondtam, példának okáért: eljön egy amerikai megfigyelő diplomata, Schiffer úr, vagy az Európa Tanácsból valaki. Összegyűjt 27 tényt, azt mérlegeli, majd összegyűjt másik 16-ot, melyek történetesen pozitívak. Összeveti a tizenhatot a huszonhéttel szemben, és így szól: még mindig rossz, de már sokat javult. Közben a lényegről terelődik el a figyelem!- Mélyebb értelmek szerint kell értékelnünk a Mátyás-szobor körüli eseményt, mely próbaköve a romániai demokráciának és próbaköve a magyarság megmaradási esélyeinek is. Többről van itt szó, mint Fadrusz János művészeti alkotásáról! A szimbólumok hatalmas telítettséggel sűrítik a múltat és a jelenlegi politikai helyzetet, ehhez való viszonyunkat. Amikor ilyen cselekményre készülnek vagy ilyet követnek el ellenünk, akkor lényeges következtetésre adnak lehetőséget, mégpedig arra, hogy mire számíthatunk. Ha több évszázados műltunkat büntetlenül meg lehet semmisíteni, névtábláinkat gyalázni, tereinket átalakítani, szobrainkat elmozdítani, ez közvetlen üzenetet hordoz: a hatalom üzenetét az elnyomottaknak, a magyarságnak. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen végkifejlet irányába mutat. A leépülés, a lehetetlenné tétel irányába, az elviselhetetlenségig fokozott ellenséges közeg, a menekülésre késztető állapotok üzenetével űzötten. Másfelől ezek a történések és a Funarhoz fogható személyek - amiképpen Doina Cornea neves ellenzéki harcos mondotta - csupán eszközök a hatalom kezében. Könnyű volna elintézni azzal, hogy egy bolond polgármester dühöng, és ostobaságokat követ el. Itt azonban sokkal többről van szó.- Funar hordozója, megtestesítője, reprezentatív képviselője ennek a rendszernek, tehát a hatalomra utal vissza, minősíti azt. Fia megtörténhet egy európai rangú szobor- csoport elmozdítása, ott a hatalom természete felől nem lehet kétség, és fel kell készülni a legrosszabbra. Funar olyan, mint a király bolondja. O mondja meg azt, amit másnak nem lenne illendő megmondania. Sőt, még a királyt is ki meri figurázni, mert neki most erre van kedve, neki megengedték! Az ő szerepét erre találták ki, hogy mindent tehessen és megmondhasson, amit más - ha szalonképes akar lenni Európában, mint például Iliescu - nem tehetne és nem mondhatna meg.- A nyugati nézők, hallgatók a maga összefüggésében és egy globális keretben kell hogy lássák ezeket az eseményeket, és figyelmeztetniök kell kormányaikat a román hatalom valódi természetéről. És tovább kell folytatniuk azt az emberjogi, kisebbségi harcot, amellyel oly nagy segítségünkre voltak 1989-ig. Ezután kicsit elengedték magukat, mert úgy tűnt, hogy mind Magyarországon, mind az utódállamokban gyökeres változás indult be. Sajnos, megint arra kell ébredniök, hogy a játszma nem ért véget, csupán megszakadt, s a folytatás ugyanott következik, ahol abbamaradt ezelőtt négy évvel. Egy kis túlzással fogalmazok így, mert természetesen nem hiszem, hogy ugyanott lehetne még folytatni a hatalmi játékot, mint ahol megszakadt. Úgy értem, hogy a hatalomnak nem csupán alárendeltjeként, hanem partnereként kell kezelnie bennünket.- Állunk elébe minden provokációnak és minden ka- land-ízű próbálkozásnak, mely az elmúlt 75 év politikáját igyekszik folytatni és beteljesíteni az ezredvégre: Erdély teljes elfoglalását, teljes kisajátítását, a mi kiűzetésünket és beolvasztásunkat. Ameddig lehet és Isten megsegít, ennek ellenállunk! Harcunk eredményessége és sikere nagymértékben múlik barátainkon, a szabad világ demokratikus országain. Remélem, akik ezt látják-hall- ják, azok újból tudatosítják magukban, hogy mi a tennivalójuk, és eszerint fognak cselekedni. Sziki Károly Egerbe honosodott - s lelkileg „belakta” a várost Negyven eve tanárkodik Pataki József egri grafikus. Gyöngyöspatán kezdte, akkor ott még az ötszáznegyven gyerek között a lányok mind népviseletben jártak. Vissza is ment hozzájuk az idén egy kiállítással, hadd mutatná meg magát azoknak, akik azóta már felcseperedtek, hogyan szaladtak át a feje felett az évek, mi lett abból a színjátszó, bábozó, néptáncozó fiatal „tanerőből”, aki közéjük keveredett. Elszármazva faluról, Bor- sodszemeréről Gyöngyös mellé, a Mátra alá, a síkságról a hegyek tövébe települve néhány évre. Valóban, honnan és mit is vitt magával oda, negyven év előtt? A falusi gyerek, a gazdálkodó szülők szorgalmas életének emlékeit, a lovak, a tehenek, a disznók - mára sertéseknek hívják! -, a galambok, a nyulak, a baromfiudvar képi világát. Meg amit ott, a tanító, Bóta László, majd Egerben Hamza Tibor tanár felébresztettek benne, kicsalogattak belőle: a szépség iránti csillapíthatatlan vonzalmát. Önbizalmát is fel- geijesztették magasabb fokra. Amikor 1952-ben, az egri diadalmas várvédelem négyszáz esztendős jubileumára képző- művészeti kiállítást rendeztek, ő is beküldte tizenévesen a maga „dolgát”, egy ceruzarajzot tanári biztatásra. Nem is vallott vele szégyent. Ez az esemény megnövelte - életre- szólóan - az önbizalmát. Vagy inkább megerősítette elhivatottságát. Hogy tennie kell, amit neki a tehetsége előír. Aki a falusi gyerekek, egyáltalán a hátránnyal küszködök helyzetét felfogni képes, értékeli a grafikumnak azt a szorgalmát, megalkuvás nélküli önfegyelmét, amellyel Egerbe kerülvén, már lakosként váro- sítva, egrivé, értelmiségivé ve- rekedte fel magát - 1958-tól. (Itt ildomos lenne elmélkedni arról, de nincs helyünk rá, mit is jelent az értelmiségi státus, ha van ilyen, vagy egyáltalán a polgár, jogi és társadalmi értelemben? ’56 neki is fekete pontot hozott az akkori hatalom szemében. Ma sem előny neki - úgy érzi -, hogy akkor, a forradalom tájékán természetes és egészséges érzékei jól működtek. Harminc éve tanít itt, Egerben. Teszi a mindennapi kötelességét. Miközben dúcol, metsz, „gyártja” grafikák, Egerről, erről a századok által ide épített utca-tér-épület-to- rony-kupola-vár-rendszerről. Ahol eljönnek a csendes esték, az éjszakák csillagokat szülnek, álmokat dédelgetnek, ábrákat feszítenek a képzelet vásznára. Hősök libbennek el a felhők hónalja alatt, egy Balassi, egy Koháry, egy harcqs 1848-ból, Tinódi is új vala-valán töpreng a bástyák tövében, mert az ig- ricnek nehezen-kenetlen forog az élete kereke. Közben címerek vándorolnak ide-oda, jön Eszterházy meg Pyrker, olyan az úrhatnámság is, de írják a históriát versben, prózában, életben, szerelemben, szeretőkben és szeretettekben egyaránt. A grafikus szereti a címereket? A múlt évtizedekből elő-előtüremkedik nála a drótostót is, hogy ezt-azt megjavítson, a házaló bőrgyűjtő is, aki libatollat is belebújtat a fészkébe. Patakinak újabban zománccal, zománcba üzennek ezek a házak, paloták, tornyok, templomok, barokk szobrok, egykori hatalmi istenségek keze és lába nyomai. És ő nem tágít mellőlük, leképezi őket, mert neki mindehhez maradt elegendő szorgalma, türelme. Goethére is hivatkozik, aki szerint a készség-képesség, az eredetisége, amit ő „összehozott” —, elférne a kézelőjén, de amit szorgalma, kitartása által megteremtett - világirodalom. Mondjuk mi. S talán igazunk is van. Amikor a szellemi környezetet, barátait említem, csak azokat sorolja, akiktől barátságot, tudást, eligazítást szerezhetett. Bóta Lászlót, a nagyon érzékeny lelkű tanítóját, Hamza Tibort, a festő-tanárt, Blaskó Jánost és Jakub Jánost kinyíló tekintettel nevezi meg, majd Kantus Gyulát, bemérésként rábök arra a pillanatra, amikor - részben Moldvay Győző hívása nyomán - egy halom seregszemlében állt helyt magáért és munkáiért Bernáth Aurél mellett. ,J)oldog vagyok - mondja hogy festőállvánnyal járhattam a Balaton vidékét, a Dunakanyart, a nógrádi tájakat, a Mátrát, a mártélyi tanyavilágot, Debrecen környékét, a szolnoki Tabánt." Az még inkább megnyugtatta, ha értő ítészek rábólintottak egy-egy tárlat alkalmával arra, ami egyediségével, szellős zártságával itt feltűnt, hatást keltett, jelezte, hogy ő is itt van, és így van itt. Kértem tőle fotót, hogy az olvasók arcról is ismerkedjenek vele. Ó inkább elém tette grafikáit, a műveiről készített fotókat, a levelezőlapon felvonuló egri ábrázolásokat. A műveivel akar hatni. Nemcsak kiállításokon, nemcsak a polgárok lakásaiban, hanem az egri idegen- forgalomban is. Vigye a nyugati turista ezeket a grafikákat magával, küldje üdvözletként haza, hadd kapjanak Egerben a piaci portéka helyett alkotást is innen, ebből a túlfűtött, de olykor igencsak didergő szellemi Közép-Európából. És még valamit! Népi és urbánus viták ostoba szokásai ellen vegyünk egy kis ízelítőt abból a példából, amit ez a hajdani felettesei szerint félbemaradt művészi pálya is - mekkorát tévednek! — elibénk tár, nincs népi, nincs urbánus, csak egy van: a dilettantizmus fölött lévő, oda emelkedő szellemiség van, ami értéket termel. Nemcsak Pesten; Egerben is. Nemcsak a mának; a holnapnak is. Ezért is választottam Pataki József életútját rövid nyilvános elmélkedésem tárgyává. Farkas András Kire hagyjuk, ha nincs kire hagyni? A kisiskolások „hosszú, forró” nyara a dolgozó szülők nagy részét nehéz kérdés elé állítja: munkaidő alatt kinek a gondjára, felügyeletére bízza a gyereket? Az egyik lehetőség: az iskolai nyári napközi. Ha működik, feltétlenül érdemes igénybe venni, mert a szakszerű felügyelet megnyugvást ad a szülőnek. Az önkormányzatok számos helyen működtetnek nyári napközis táborokat. Ezekben is jó feltételek között tölthetik szünidejük rövidebb- hosszabb részét a kisiskolások. Jó szívvel ajánlhatók kicsiknek, nagyoknak a sporttáborozásokat. Ezekre azok is jelentkezhetnek, akik csak most ismerkednek egy-egy sportág alapjaival. Érdemes megérdeklődni, hogy az osztályközösségek, az iskolák szerveznek-e vándortáborokat, kerékpárvagy vízitúrákat, mert ezek a romantikus, kalandos programok nemcsak szórakoztatják, hanem önállóságban, ismeretekben gazdagítják is a kisdiákokat. Lehet, hogy egyik foglalkoztatási formával sem sikerül kitölteni a szünidő fehér foltjait. Ilyen esetben megkereshetjük az osztálytársak szüleit, akik talán éppen a mienkhez hasonló cipőben járnak. Ha néhányan összefognak, egy-egy szabadnap, rövidebb fizetés nélküli szabadság kivételével meg tudják szervezni, hogy a gyerekek egyszer egyik, másszor másik családnál lehessenek. Ha ez a próbálkozás sem jár sikerrel, gondoljuk át: nines-e a szomszédok, az ismerős nyugdíjasok között olyan, aki elvállalná, hogy ellátja a gyereket, vigyáz rá, amíg mi dolgozunk. Ez persze ingyen senkitől nem várható el, de térítésért alighanem találunk rá vállalkozót. Dr. Kecsmár Ilona (FEB) Matur - az idegenforgalom közös fejlesztéséért A turizmus fejlesztése érdekében egy évvel ezelőtt néhány turisztikai szakember megalakította a Magyar Turisztikai Egyesületet, a Ma- turt. A közelmúltban Heves megye is létrehozta Matur-ta- gozatát, melynek elnöke Va- dócz Péter ügyvezető igazgató.- Mi tette szükségessé az egyesület megalakulását?- Célunk elsősorban az idegenforgalomban dolgozók erőinek tömörítése, mivel eddig a meglévő szakmai szervezetek tagolódtak. Másrészt egy olyan csoport kialakítása, amelyet közös érdekek és célok fűznek össze. Reményeinknek megfelelően az Országgyűlés meglévő bizottságai mellett megalakul az Idegenforgalmi Bizottság is. Ezen keresztül a Matur a kormányzati munkában is meg tudná adni a szakma hátterét, másrészt pedig tudatosíthatná a Parlament és a képviselők számára az idegenforgalom messzemenő jelentőségét. Sajnálatos módon a négy évvel ezelőtti választásokon egyetlen pártnak a programjában sem szerepelt az idegenforgalom. Ezt a legdinamikusabban fejlődő ágazatot egyszerűen elfelejtették, ami számunkra igen fájó dolog volt. Munkánk eredményeként az idei választásokon minden nagyobb párt programja tartalmazta az idegenforgalommal kapcsolatos elképzeléseket, melyeket a szakma képviselőivel is megvitattak.- Melyek a megyei tagozat tervei?- Lényeges feladat a megyei idegenforgalmi adottságok felmérése, az idegenforgalmi leltár elkészítése, tehát fel kell mérnünk a piacot. Itt egy olyan céltudatos „termékfejlesztésről” van szó, amikor tudjuk: mit miért csinálunk. A megyei programoknál is elsőrendű szempont az, hogy legyen irántuk kereslet, legyenek érdeklődők, akik például a Barokk Fesztivál, vagy a szüreti napok rendezvényeit benépesítik. Eger jelentős idegenforgalmi vonzerő lehetne a Magyarországra utazó turisták számára, de ezért még nagyon sokat kell tennünk.- A Matur 1995-re meghirdette a „Turizmus évét", amely előkészíti államalapításunk 1100. éves évfordulójának eseményeit.- A megyei szervezeteknek az a feladata, hogy leadják programajánlataikat, amelyeket elemezve a Matur felméri a honi kínálatot, amit igyekszik egy országos rendezvénysorozatba tömöríteni. De máris fel tudjuk ajánlani a már jól bejáratott rendezvényeinket, amelyek között jelentős helyet foglalna el a megyei önkormányzat által létrehozott Hevesi Mozaik elnevezésű rendezvénysorozat. — Az elkövetkezőkben több szakmai szekcióban kezdődik majd meg a munka.- A szakmai tagozatok élén képzett szakemberek marketinggel, termékfejlesztéssel, külső kapcsolatok kialakításával, szolgáltatással és oktatással foglalkoznak majd. Az utóbbi kapcsán említem meg, hogy itt már szeretnénk bevonni a közép- és felsőfokú idegenforgalmi szakoktatásban résztvevőket is. Hiszen nagyrészt rajtuk múlik, milyen szakismerettel és idegennyelv-tudással rendelkező munkatársak kerülnek majd a pályára. A marketing-tagozat közismerten az egyik meghatározó eleme a rendszernek. A legfontosabb feladat, hogy felmérje, melyik az a piaci térség, ahol Magyar- országot célzott reklámokkal el tudjuk „adni”. Választmányunknál még nem jött létre a szakmai tagozódás, mivel ehhez nagyobb taglétszám szükségeltetik. Ezért a Matur Heves Megyei Szervezete továbbra is várja új tagok jelentkezését, azokét is, akik nem a szakmában dolgoznak, de mindenképpen szeretnének valamit tenni az idegenforgalom fejlesztéséért. A szerveződő nonprofit jellegű szervezetünk ily módon szeremé integrálni a szakma legszélesebb képviselőit. V. Tana Judit BORFORGALMAZÓK FIGYELEMI Próbálják ki új termékünket, az Slitons MŰANYAG HORDÓTI Igény— kialakítás, halmozhatóság, natúr, sérgm színek. DeST MŰANYAGIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Debreeen. István ét 147. Td.: {52)346-173, (52)328-589 FAX: (52) 32*-*1í Kínálatunk: műanyag kannák. Öntözőkannák, dézsák, tálak, vödrük, háztartási eszközök.
