Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-06 / 131. szám
1994. június 6., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Dokumentumfilm Hevesről, a tévében Hevér Zoltán, a Boconádról elszármazott - ma Budapesten élő - szerkesztő nemrég dokumentumfilmet forgatott Heves mindennapjairól, a várossá alapítás 10. évfordulója alkalmából. A filmet nemrég láthatták a nézők a TV2 műsorán. Németországba mennek táborozni A napokban megbeszélést tartottak a hevesi Gyermekházban azoknak a fiataloknak, akik a nyáron tíz napra Németországba mennek táborba. A már hagyományos együttműködés keretében a hevesi általános iskolásokból álló csoport Fried- richstallba látogat. Onnan is jönnek majd diákok az alföldi városba pihenésre. Ünnepi könyvhét verskoncerttel Június 9-én zárul Hevesen az ünnepi könyvhét progAmsoro- zata. A városi könyvtár előtt továbbra is sátorban kínálják az újdonságokat. A program részeként a közművelődési intézményben verskoncertet tartottak. Ennek vendégei volt: Büki Attila és Hevér Zoltán költő, valamint Csuha Lajos, a Rockszínház tagja is. Kiállítás a drogok ellen Drogellenes kiállítás nyílt a hevesi Gyermekházban. Ezt megelőzően - az említett témából - rajzpályázatot hirdettek a város, illetve a vonzáskörzetéhez tartozó általános iskolák tanulói között. Az értékelés során hat díjat adtak át. A legjobb alkotásokat ezen a kiállításon mutatják be június végéig. A jövőben többen lesznek A hét végén ismét találkoztak a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ színjátszó körének tagjai. Szó esett arról, hogy többen szeretnének csatlakozni a körhöz. Ezért - már bővített létszámmal - a nyári hetekben is rendszeresen tartanak majd foglalkozásokat. Legközelebb június 9-én a helyi 1. Számú Általános Iskolában megrendezésre kerülő Ki mit tud?-on lépnek fel. Dr. Tóth József falugazdász szívesen foglalkozik a vállalkozókkal. (Fotó: Szántó György) A falugazdász: „Olyan a vidék adottsága, hogy földmunkára ösztönöz...” Tiszanána központjában, egy családi házból kialakított irodahelyiségben találtuk dr. Tóth József agrármérnök, falugazdászt. Riportalanyunk korábbi tapasztalatait és a kisvállalkozók iránti segítőkészséget kamatoztatva, pályát váltott.- Miért döntött úgy, hogy megpályázza a falugazdászi állást?- Korábban a helyi szövetkezetben voltam első számú termelési vezető, és láttam, hogy az nem képes átalakulni úgy, ahogy az élet diktálja. Ezért úgy döntöttem, azokat az embereket segítem, akik vállalkoznak, és akár vagyonuk kockáztatásával is mező- gazdasági termelésbe kezdtek. Tudtam, hogy nagy segítségre szorulnak, mert végtelenül „alulinformáltak”.- A feladatkör betöltése előtt négynapos továbbképzésen vett részt. Ennyi idő alatt vajon mit lehetett megismerni az állandóan változó, nagyszámú jogi és gazdasági intézkedésekből?- Megfelelő és elegendő ismeretet kaptunk, de a továbbiakban is szükség lesz ezekre. Havonta egyszer értekezletet tartunk, ahol a legújabb információkat megkapjuk. Mi eddig is a mezőgazdaságban dolgoztunk, s nyomon követtük az elmúlt évek változásait.- A kormány elképzeléseiben az is szerepelt, hogy Önöknek mintagazdaságot kell kialakítaniuk, ahol gyakorlatban bizonyítják rátermettségüket...- Ez nem elvárás, elsősorban annak a függvénye, hogy a falugazdász mennyire van leterhelve. Hozzám most három falu tartozik, tehát három ember munkáját kell elvégeznem. Emellett mezőgazdasági termelésbe belevágni, úgy gondolom, felelőtlenség lenne. Egyébként nem zárkózom el a gondolattól.- Sokszor problémát okoz, hogy a gépeket nem azok vásárolják meg, akiknek szükségük lenne rájuk, hanem azok, akik bérmunkát kívánnak vele végezni.- A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot sok kezdő kistermelő megpályázta, és legtöbbjük az alapgépeket igyekszik beszerezni. Szinte kézenfekvő, hogy aki vállalkozni akar, először az erőgépeket vásárolja meg. A valóság az, hogy sok embernek kevés földje van, és eleve arra rendezkedett be, hogy gépeivel mások „birtokán” dolgozzon. Saját erőből és a tsz-ből kihozott tulajdonából bárki végezhet bérmunkát. Úgy tudom, ezután földterülethez kötik az erőgép vásárlását.- Azok az emberek, kik régóta gazdálkodnak, s gyerekkoruktól kezdve napjaikat a földeken töltik, mennyire igénylik az Ón tanácsait?- Munkám zömét a vetésigazolások kiállítása teszi ki, ami a gabonafélékre jár. Óriási előny, hogy ezeket helyben adhatjuk ki. Az adóhivatal által kért nyomtatványok kitöltésében is segítünk. Sokan a mezőgazdasági pályázatok miatt keresnek fel, a szakmai tanácsadás a papírmunkák közti szünetekben zajlik. Az, hogy mennyire tartják be ezeket a tanácsokat, javaslatokat, majd a betakarításnál dől el.- Ezek szerint az önök munkája inkább elméleti, s nem gyakorlati?- Ha a mi tanácsainkat a gazdák megfogadják, és alkalmazzák, akkor gyakorlatinak mondható. A falugazdász feladata a piacteremtés, a termelés hatékonyabb elősegítése, s a legújabb információk, törvények megismertetése, gyakorlatba való átültetése. Alapvető követelmény, hogy banki kapcsolatrendszerrel rendelkezzünk, hiszen gyakran fordulnak hozzánk hitelkérelemmel. A földhivatallal is együttműködünk, mivel rengeteg jogi probléma adódik, ezért azt mondanám, hogy sokszínű és változatos a munkánk.- A mezőgazdasági munka a legfáradságosabb, legkeményebb jövedelemszerzés. Ennek ellenére úgy érzem, ön mégis megtalálta a szépségét...- Nálunk egyrészt hagyománya van a mezőgazdasági munkának, másrészt falun nemigen akad más lehetőség. Olyan a vidék adottsága, hogy ez földmunkára ösztönzi az embereket, és úgy gondolom, aki ezt komolyan csinálja, biztosítja a lehetőséget önmaga és családja számára. Én a mezőgazdasági kistermelőkkel foglalkozom, mert nekik van jövőjük, ha céltudatosan és becsületesen tevékenykednek. Szuromi Rita Mesékkel köszöntötték a jubiláló várost A világ minden óvodájában nap mint nap elhangzik a következő néhány szó: „Hol volt, hol nem volt..." Ezek mindenütt mesére, közös álmodozásra hívják az apróságokat. Mint hírül adtuk, a hevesi Arany János úti óvodában rendezett kétnapos mesemondóverseny apró előadói már ötödik alkalommal vonultatták fel a vendégek, szülök előtt a világ- irodalom legszebb meséit. A megmérettetésen a megye 25 óvodájából 25 kisfiú és 59 kislány, Hevesről pedig 20 óvodás vett részt. A helyiek ezt a versenyt a várossá nyilvánítás tizedik évfordulója alkalmából rendezték. A korábbi évekhez képest is igen nagyszámú versenyző indult a Csipkerózsika- és a Hüvelyk Matyi-díjak arany, ezüst és bronz fokozatáért. A rendezvény megnyitója után Juhász Lajosné, a verseny főrendezője a színpadra „varázsolta” Csip- kerózsikát és Hüvelyk Matyit, akik a nézőtéren ülő gyerekekkel együtt kikerekedett szemekkel és nagy-nagy figyelemmel adóztak a mesemondóknak és meséiknek. A szünetekben az Arany János úti óvoda fiú és lány modem tánccsoportjai nyuszi-bu- gival, mangi-tánccal, lambadá- val, bohóctréfákkal és még sok-sok kis műsorszámmal szórakoztatták az összegyűlt publikumot. Az eredményhirdetés után senki sem szomorkodott, hiszen mindenki kapott valamilyen ajándékot. Ennek a mesebeli, csodákkal fűszerezett versenynek vége lett ugyan, de ahogy a szervezőktől megtudtuk, lesz folytatása. Hatodik alkalommal is megrendezik a legifjabbak versmondóversenyét. A szervezők ezúton is köszönetét mondanak a verseny szponzorainak, akik felkarolták ezt e nemes helyi kezdeményezést. Molnár Csilla Előny volt a kézügyesség... A gyakori esőzés sem tudta „elmosni” a fiatalok érdeklődését - a lapunkban is hírré tett - hevesi gyermeknapon. A Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezetben kézügyesség-fejlesztő dolgokat készítettek. A gyerekek kipróbálhatták ügyességüket a gyöngyfűzésben, a varrásban, és más ügyesAz alkotás pillanatai. ségi versenyben is. A városi rendőrkapitányság jóvoltából például „megrohamoztak” egy autót is. A játékok végén a jó mókák jutalmául elmajszolhattak egy vattacukrot. Nem csoda tehát, hogy az apróságokat még a vasárnapi ebéd sem vonzotta. (m. cs.) (Fotó: Zalka István) A Tárná mentén stabil ellátást főként az áfész-üzletek nyújtanak „A lakosság kereskedelmi ellátásában ma már a kistelepüléseken is versenyhelyzet alakult ki. Más vállalkozók is jelen vannak, mégis a stabilitást, a biztonságot az áfészek boltjai képviselik" - mondta beszámolójában Bessenyei Ferenc elnök azon a gyűlésen, amelyet a közelmúltban tartottak a Tama- mérai Afész küldötteinek. A résztvevők azt is megtudhatták, hogy a ’93-as esztendőben a gazdálkodást érintő terhek, nehézségek minden elképzelésüket felülmúlták. Nehezítette a helyzetet, hogy megyén belül ezt a tájat sújtja talán a legnagyobb mértékben a munkanélküliség. Ami a hagyományos formában működő üzletek múlt évi forgalmát illeti, az megközelítette a negyedmilli- árdot. A tervezett forgalmat elsősorban az élelmiszer és vegyes iparcikk árucsoportok hozták, kevésbé volt eredményes a vendéglátás. így csaknem egymilliós nyereséggel zártak. A piacgazdaság jelenlegi helyzetéről szólva az elnök elmondta, hogy napjainkban kínálat van kialakulóban, amit sajnos nem követ az árak csökkenése. A legalapvetőbb fogyasztási cikkeket sikerült közvetlenül a termelőktől beszerezni. Helyénvalónak bizonyult az a döntés is, hogy tagja lettek a Tisza-Coopnak, mert ezzel a beszerzési lehetőségeik kézzelfoghatóan javultak - az itt élők örömére. Igény szerint vásároltak és értékesítettek üzlethálózatukban a helyi termelőktől átvett áruféleségeket, elsősorban zöldséget, gyümölcsöt, továbbá csaknem 400 vágott sertés került kimérésre. Ami a beruházásokat illeti, Bessenyei Ferenc elmondta: azok nagyobb része a karbantartásokra és állagmegóvásokra korlátozódott. Bemházásra mindössze 830 ezret, viszont a járművek, elektromos gépek javítására, karbantartására majdnem kétmilliót költöttek. A térség gázhálózatának kiépítésébe már most csaknem 200 ezerrel kellett beszállniuk. A szövetkezet vezetői az áruforgalom és a gazdasági eredmények elemzése során határoztak úgy, hogy 15 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre elsősorban nyugdíjazással, valamint bérleti viszony létesítésével. Az idei elképzelésekből kitűnik, hogy alig kétszázalékos forgalomnövekedéssel számolnak. Szolgáltatást kínálnak a gázbekötést igénylőknek: a tervezéstől az anyagbiztosításon, kivitelezésen át az áfa-visszaigénylésig mindent a szövetkezet bonyolít le. A beruházásokra szűk lehetőség kínálkozik, ezért mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ezen a területen is tehessenek.- cseh Egy ritka születésnap... Kedves hangú levelet kapott nemrég szerkesztőségünk. Tasnády Istvánné írta, aki több mint négy évtizede olvasója lapunknak. Mint egykori hevesi lakos - de már huzamosabb ideje Egerben él -, arról számolt be, hogy a közelmúltban ünnepelte 104. születésnapját az ugyancsak valamikor Hevesen élt, de immár négy évtizede a fővárosban lakó özv. Mihályi Józsefné. Tavaly megemlékeztünk róla a Hírlapban, most viszont abban a különleges helyzetben vagyunk, hogy újra köszönthetjük. Leveléből megtudtuk, hogy az idős néni Margit nevű lányánál lakik Budapesten, és korát meghazudtolva szellemileg teljesen friss, szívesen beszélget a hajdanvolt időkről. Egykoron Hevesen volt női és férfi fodrászüzlete, ahol két lányával és alkalmazottakkal dolgozott. Bátyja, Ikonda Jenő a hevesi gazdasági iskola igazgatója volt, akinek egyik lánya, Tompa Béláné Ikonda Juliska, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapítója, ma is a városban él. A néni József nevű fia a volt Balatonboglári Állami Gazdaság borászati részlegét vezette, és közreműködött a Bogiári Lovagrend alapításában. Ma már ő is nyugdíjas. A hevesiek jól ismerték őket, és a család tiszteletnek örvendett a településen. Örülünk olvasónk levelének, és ezúton mi is köszöntjük a 104 esztendős özvegy Mihályi Józsefnél, és jó egészséget kívánunk neki.
