Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

6. oldal Horizont 1994. június 6., hétfő Balassi Bálint - „Vitézek, mi lehet...” „Élete örök nyugtalanságban zajlott: feljelentések, birtokpe­rek zaklatták. Szerencsétlen házassága Dobó Krisztinával csak növelte szenvedéseit. Élt Báthory István erdélyi, majd lengyel udvarában, volt végvári vitéz Egerben, Érsekújvá- rott, s Esztergom alatt halt bele sebeibe.” Ez a lexikon szövege egy fé- kezhetetlen természetű főúr, a magyar reneszánsz legna­gyobb lírikusának életéről. Summázata valaminek, ami­nek summája néhány ragyogó ritmusú versben, szerelmes epekedésben. Isten utáni só­várgásban, a béke utáni óhaj- tozásban leli ágyazatát. 1554-ben született főúrként Zólyomban, hogy aztán negy­ven év múltával lábát vesztve, letört katonaként sántikáljon át az örökkévalóságba. Maga sem igen adott számot mindar­ról magában és magának, amit teremtett, ezen az áldott, ékes­szép magyar nyelven. Képei­nek sorában fel-fellángol a tűz, mintha mindig is vesze- demet sejtene, vagy szerelmet óhajtana lobogásba foglalni. A hangok ízlelgetésével, a hang­sorok csodálatosan feszes kri­tikájával idegen, szláv, nyu­gati forrásokból, időkből is származó dallamokat szelídí­tett át az addig még igencsak csiszolatlan magyarra, hogy századok múltán is teljes ele­venséggel, teljes modernség­gel hirdessék egy mennyeket és poklokat megtapasztalt ma­gyar ember őszinteségét, a hangokhoz oly biztos füllel tapogató, tapadó költő zsenia­litását. Az ország az ő idejére el­vesztette nagyhatalmi állását, Mohács után vagyunk, kihur­colták innen a fél ország ma­gyar népességét, a költő is csavargásnak indul, ha nem is kegyelemkenyéren tartják, mert a fejedelmi udvarban csak elfér egy szegény rokon: él, ahogyan tud. Es ahogy le­het. Akárcsak napjainkban, él, ahogy tud, ez a magyarság. És közben lelke velejéből dalol, kiszenvedi a szerelmet, a dal­lamokat, a verseket, amikben semmi tettetés nincs, csak az igazi, az őszinte, a bánat zsa- rátján elégő élet van. Nem az ismert versei közül, de ide idézek egy nyolcsorosat, nem a dallamossága, inkább évő- dése, tartalma, játékossága miatt: Friss szép fejér póka, édes szűrő móka, porcogós Annóka, szerelmemnek oka, mit haragszol? Hogy nem játszol velem, kivel egy fraj szól? Ládd-e, víg kiki táncol? Kedvem lenne hírlapilag is végigelemezni ezt a bájos fér­fiüzenetet, amiben és annyi közeledési vágy, kelletés, lát­szólagos magabiztosság, a csábítás eleven ördöge kel életre. Kétszer négy rím fek­tetve egymás alá, beleszőve a megközelíthető nő nevével - ugye, Losonczy Anna? Vagy más? -, hogy a szavak zenéjé­ből kitessék: nem tart soká ez az enyelgés, mert ez uramfia a röpdöső madár éhségével és kiismerhetetlen mozgásával járja-futja be Európának ezt a terebélyes részét, hogy végső ponton, az esztergomi vár tö­vében mondjanak fölötte áment azok az égi angyalok, akikről zárdákra is rátűrvén igencsak tarka elképzelései lehettek. De ha már Egerben beszé­lünk róla, ne kerüljük ki a strófa miatt sem az alábbi sza­kaszt: Ellenség hírére Vitézeknek szüve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jókedvéből is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Nem ártana mai pódiuma­inkon megszólaltatni ezeket a költői értékben felülmúlhatat­lan versezeteket. Nem illenék elmenni e naptári alkalom mellett érzéketlenül. Ha már tudjuk róla, hogy egy német író regényes életrajzban adó­zott emlékének és költészeté­nek. S ha már megesett nálunk az a csorba, hogy az Egyetlen verseink sorozatban száznál több versről zengtek az értő mai írók, de ebből a zengés- ből-emlékezésből nem jutott Balassinak. Pedig ez a Bálint bátyánk, minden magyar köl­tők messze világító atya-ura igencsak megérdemelte volna. Farkas András Szépséghibás „bizi” - felhős vakáció? Még nincsenek lezárva az év végi jegyek, de sokévi tapaszta­lat alapján megjósolható, hogy a diákok 5-10 százalékának bi­zonyítványában ott fog éktelen­kedni egy-két tantárgyból az elégtelen osztályzat. Ami a gyakorlat nyelvén azt jelenti, hogy a nyár végén - várhatóan augusztus végén - kemény pótvizsgát kell majd tenniük. Persze, a tanév végi hajrában még sok minden változhat, de az év közben „gyöngélkedő” iskolások szüleinek lélekben nem árt már most felkészülni arra, hogy javítóznia, netán - ha kettőnél több tárgyból elég­telen jegy kerül a bizonyít­ványba - osztályt ismételnie kell a gyereknek. Mint az említett százalékos arány is érzékelteti, nem vala­miféle egyedi tragédia a bukás. Keserű pirula, amit szülőnek, gyereknek egyaránt le kell nyelnie, de nem ok családi gyászra. Viszont mind a családnak, mind a diáknak nagyon komo­lyan végig kell gondolnia, ho­gyan alakuljanak a pótvizsgáig hátralevő hetek, hónapok. A csapnivaló bizonyítvány miatt mérgelődhetünk, büntet­hetünk, de ne feledjük: a bukott diák - segítségre szoruló diák. Lehet, kevesebbet tanult, talán többet bliccelt a kelleténél, de rontjuk javítási esélyeit, ha tan­évzárás után megvonjuk tőle a kikapcsolódás, a vakációzás le­hetőségét. A tapasztalatok szerint a si­keres pótvizsgához általában elegendő egy hónap; ha két tárgyból kell újrázni, esetleg hat hét intenzív tanulás. A nyári szünet első részét tehát ha nem is jutalomüdülésre, de pihe­nésre, feltöltődésre minden­képp biztosítsuk számára. Önáltatás azt hinni, hogy a pótvizsga puszta formalitás, amelyen csekélyke tudással is át lehet csúszni. Bizottság előtti szigorú megmérettetés ez, méghozzá írásban is, szóban is; gyatra tudással istenkísértés nekivágni. Ezért szüksége lehet a gyereknek a felkészülésben - elsősorban a reáltárgyakból - szakszerű segítségre. A család nyári költségveté­sében nem árt tehát azzal szá­molni, hogy megfelelő korrepe­titort kell fogadni. (Szabott árak természetesen nincsenek, de az óradíj általában 3—4(X) forint körül mozog.) A kettőnél több tárgyból bukó, évismétlésre kényszerülő diákok esetében nagyobb, ne­hezebb kérdésekkel kell szem­besülnie a családnak. Elsősorban azzal, hogy vajon a gyerek testére, képességeire szabottan választották-e meg a szakágat, az iskolatípust? Ha pedig nemleges a válasz, a pályamódosítással hiba volna késlekedni. Tudni kell, hogy tanköteles, azaz 16 éves korig az iskolák csak úgy engedhetik el tanulóikat kötelékükből, ha a szülő a fogadó iskolától fogadó nyilatkozatot kér és kap. Fontos tudnivaló az is, hogy a szülő kérésére az iskolák kö­telesek segítséget nyújtani a legmegfelelőbb iskolatípus megtalálásához. E lehetőséggel feltétlenül érdemes élni. Dr. Kecsmár Ilona (Ferenczy Europress) Berényi István bemutatja az érdeklődőknek az új mentőcsónakot Piros motoros - vöröskeresztes zászlóval Apró kis hullámok futnak a lá­bunk elé. Olyan szelíd most a Tisza, hogy ezek a piciny fod­rok alig-alig érik el a partot. Tükörsima a víz, szinte mozdu­latlan, s oly békés, mintha so­hasem tudna ártani.- Pedig a napokban már be­mutatkozott - int a távoli ka­nyarulat felé Tóth József rend­őrzászlós, kiskörei körzeti megbízott. - Három füzesabo­nyi fiatalembert sodort ve­szélybe egy hajó „nyomhul­láma”. Ebben ők is hibásak vol­tak, mert úgy megpakolták a csónakjukat, hogy a pereme mindössze 10-15 centire emel­kedett csak ki. Jött a hullám, beömlött 80-100 liter víz, s már süllyedtek is... Szerencséjükre jó úszók voltak, a holmijaik vi­szont odavesztek. S még el sem kezdődött az igazi szezon - tesszük hozzá egy stég deszkáin álldogálva. Bentebb lomhán ringatózik egy piros motorcsónak. Ez a jármű e hétvégi nap „főszereplője”: a szerveződő kiskörei vízi men­tők gyors járatú „hajója”, me­lyen vöröskeresztes zászlót lenget az enyhe szellő.- Németországból kaptuk - húzza közelebb a csónakot Be­rényi István, a vízi mentők cso­portvezetője. - Tulajdonképpen egy barátság révén jutottunk hozzá, az odakinn élő ismerő­söm, Czirje Sándor ajándékozta nekünk erre a nemes célra. Közben felbúg a motor, a csoport két tagja térdig felgyűrt nadrágban, illetve a mentők fe­hér öltözékében táblából mel­lette a hűvös vízben. Próbaútra készülnek, újra és újra átnéznek mindent, mondják, mert az el­következendő napokban már „bevetésre” készen kell állnia a mentőcsónaknak. S mint észre­vették, most még valami miatt fulladozik a motor... A töltésen kisebb-nagyobb gyerekek állnak egy csoport­ban, ők a parti mentőszolgálat leendő tagjai.- Ezek a fiatalok már hetedik osztályos koruktól foglalkoz­nak elsősegélynyújtással - mu­tatja be őket dr. Jakab Lász- lóné, Kisköre vöröskeresztes titkára, aki egyben körzeti házi betegápoló. Régi szívügye, tu­dom meg, az ifjúság egészség- ügyi nevelése és képzése. - A szezonban a parton teljesítenek majd szolgálatot: figyelik a fürdőzőket, ellátják a kisebb sé­rüléseket, s azonnal ott terem­nek, ha mondjuk valaki rosszul lesz a napon...- Vízre tehát nem ők men­nek...- A vízi mentés a képzett felnőttek dolga lesz. De két fia­talunk, a gyöngyösi Farkas Zol­tán és a kiskörei Jakab Imre - mindketten az egri „lila” iskola másodikos tanulói - a nyáron egy speciális tanfolyamon vesznek részt, amely alapot ad arra, hogy a későbbiekben el­végezhessenek egy nemzetközi kurzust is, s ezzel a legjobban képzett mentők közé sorolhatók majd. A már most készenlétben álló csoport egyik tagja Szabó József hevesi uszodamester.- Ahhoz, hogy valaki ilyen feladattal a vízre menjen, na­gyon jó úszónak kell lennie - erősíti meg feltevésemet a férfi. - Alapvető kritérium, hogy 200 métert tudjon az illető úszni tel­jes vízbiztonsággal...- Vagyis...?- Vagyis hogy szóba sem jö­het holmi kutyaúszás, vagy va­lami „csapkodó” stílus, hanem a magabiztos, nyugodt, erőtel­jes tempó szükséges a mentés­hez. Már csak azért is, mert nem egy olyan helyzet adódik, amikor az is veszélybe kerül, aki menteni próbálja a bajbaju­tott embert. Még annak ellenére is, hogy általában mentőmel­lényben mennek vízbe a segít­ségnyújtók.- Mennyire veszélyes itt a Ti­sza?- A tapasztalatlan, gyakorlat­lan embernek minden víz ve­szélyes lehet... Amire itt külö­nösen vigyázni kell, az a táro­zóban maradt jó néhány farönk, amelyre ráúszhatnak a fürdő- zők, ráugorhatnak a csónaká- zók. Persze, odáig eleve nem lenne szabad kimenniük. Nem beszélve a hajóútról, amely önmagában is veszélyes sza­kasz. S hát nem mindig ilyen csendes a tározó vize, elég egy kis széllökés, s máris haragossá válik a tó. És nem ritka a 3-as, 4-es erősségű szél, ilyenkor már nem tanácsos kinn maradni a nyílt vízen... Miközben a nyári vízi bal­esetek okait elemezzük, a köze­lünkben a területi Vöröskereszt, a városi rendőrség, valamint a mentőszolgálat megyei veze­tője konzultál a közös teendők­ről, az együttműködés lehető­ségeiről. A vöröskeresztes Far­kas Lászlóné azt reméli, hogy bizonyára akad néhány vállal­kozó, támogató szponzor, aki kötszerekkel, kisebb műsze­rekkel segíti majd a szolgálatot. Dr. Francsics Ottó városi rend­őrkapitány a kiskörei őrs vízi­technikai fejlesztését reméli a jövőben, s a megfelelő rádió­összeköttetés javítását ígéri, míg dr. Kozma József megyei mentőfőorvos a szolgálat tagja­inak képzéséhez nyújt segítsé­get, hogy gyors és szakszerű legyen - ha szükség lesz rá - a mentés és az elsősegélynyújtás. Mert ma ugyan csendes a tó környéke, de sohasem lehet tudni... Szilvás István Kína „csendes” és zsúfolt hétköznapjai Háziorvosok konferenciája Az egri expedíció tagjai je­lentik Kínából: az utazás fél­idejéhez közeledve egyre va- lósághűbben érzékeljük ennek az európányi országnak a mindennapi életét. A nyüzsgés és a hatalmas tömeg - mint ahogy a köny­vekben, híradásokban is ol­vashattunk róla - még a legki­sebb településeken is reális va­lóság. Az üzletekben - a vára­kozással ellentétben - még eu­rópai mércével mérve is széles a választék. A legmodernebb elektrotechnikai berendezé­sektől kezdve a német dobo­zos sörig szinte mindent lehet kapni. Sajnos, magyar termé­kekkel nem találkoztunk, pe­dig kereslet biztosan lenne irántuk. Európából elsősorban német áruk kerülnek itt piacra jelentős százalékban. Ennek is köszönhető, hogy a jó ellátás még a kis falvakban is szem­beszökő. Ennél talán még megle­pőbb, hogy bármerre is látogat el az ember, mindenhol óriási beruházásokat lát. Autópá­lyák, gyárak, lakótelepek épülnek hihetetlen ütemben. Ilyen nagyszabású építkezések mellett néhány év múlva már rá sem lehet majd ismemi erre az országra. Elindulásunk előtt szerepelt a hírekben, hogy Kínában nagy WC-építési programba kezdtek. A hír azt sugallta, hogy ezekből a közhasznú lé­tesítményekből nincs ele­gendő. Az eddigi tapasztalatok ennek erősen ellentmondanak. Néhány Magyarországhoz kö­zeli európai országban sokkal rosszabb a helyzet. Az viszont tény - s ez egye­zik a híradásokban hallottak­kal —, hogy a környezetvéde­lem ebben az országban még nem igazán létezik. A folyók, a tavak és a városok környéke igen szennyezett. A környe­zetszennyezés hazai szemmel nézve elkeserítő mértékű, pe­dig Magyarországon sem ki­elégítő a helyzet. Ezért aztán a víz is csak forralva iható. A szállodákban kis termoszok­ban adják a forralt vizet. Vál­tozás azonban - véleményem szerint - a környezetvédelem terén is várható, hisz láttunk épülni szennyvíztisztítókat, s a városokban is - nem csupán a művelésre nehezen fogható te­rületeken - nagy számban ül­tetnek, telepítenek fákat. A Föld lakóinak egynegye­dét magában foglaló ország csendben, de óriási léptékben fejlődik, alakul át. Karászi István A történelmünk videofilmeken Magyarország történetét bemu­tató videofilmsorozatot forgat­nak a Roger Conant Presentati­ons gondozásában - a Magyar Televízió, az Országos Széché­nyi Könyvtár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettu­dományi Intézete és a bloo­mingtoni Indiana University közreműködésével. Az angol nyelvű sorozat első része az Árpád kori Magyaror­szág történetét dolgozta fel az őstörténettől 1301-ig, a máso­dik Magyarország aranykora címmel az Árpád ház kihalásá­tól 1437-ig követte nyomon az eseményeket. A harmadik címe: Magyarország nagysága és hanyatlása. A film a legnagyobb magyar múzeumok, könyvtárak és le­véltárak gyűjteményeinek anyagait használta fel. A soro­zat nyolc részes lesz. Milyen lehetőségei vannak a minőségbiztosításnak a házior­vosi munkában? Erről tartottak a hét végén kétnapos tudomá­nyos konferenciát a lillafüredi Palota Szállóban. A konferencián elhangzott: a minőségbiztosítás a háziorvosi munkában egy olyan tudatos cselekvéssorozat, amelynek célja az ellátást a lehetőségek­hez képest, az adott körülmé­nyeken belül olyan magas szín­vonalra emelni, amely a leg­jobban megfelel a betegek, a háziorvosok és a finanszírozók érdekeinek. Magyarországon az alapellátás szintjén egyelőre még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. 600 Ft-os órabér! Brit érdekeltségű magyarországi vállalat mellékállású bedolgozókat keres- most induló országos hálózatba ­kabalafigurák töméséhez kiemelt kereseti lehetőséggel. A kapcsolatfelvételhez szükséges információs anyagot 198 Ft postai átutalása ellenében küldi Önnek a Jobcontroll Információs Iroda 4400 Nyíregyháza, Mező u. 13. ü/4. 8.00-15.30-ig. Telefon: 42/316-564. V (2068) ______________________________________________y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom