Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-27 / 149. szám

1994. június 27., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal „Jó hallani, amint éjszakánként rendre elhaladnak a házunk előtt...” Csendes a falu. Igaz, hét ágra süt a nap, s ilyenkor - délidő­ben - csak az mozdul ki ott­honról, akinek sürgős dolga akad. Elcsendesedett a köz­ségközpontban lévő piac is, az ABC portáljának hősében né­hány, cukorkát szopogató gyerkőc táblából. Úgy tűnik, a béke szigete Tarnaörs. De vajon az-e való­jában? - kérdem Tóvizi Lász­lót, a helybéli polgárőrök ve­zetőjét.- Nyugalmuk van itt az em­bereknek... - hangzik a tömör válasz. Az immár nyugdíjas férfi jól ismeri a falut. Annak elle­nére, hogy „csak” tizennyolc esztendeje él itt. S ahogy ide került, annak is története van. Az egykori hajógépészből ti­szai vízi rendőr lett, s miután sok közös ügyük volt a „szá­razföldiekkel”, addig-addig agitálták, csalogatták, mígnem felcserélte a „rocsót” az URH-s járőrkocsival. Ám vé­gül is nem ott volt szükség rá, hanem Őrsön, „káembés- ként”...- ...Most meg polgárőrként - folytatom a történetet. - De hogyan is kezdődött? Huncut mosollyal mondja:-Kákával... S miután érzi, hogy ez az egyszavas információ kiegé­szítésre szorul, részletezni kezdi:- Annak idején az ország­ban elsőként alakult meg a Kókai Faluvédő Egylet. Nos, ennek a mintájára fogtunk hozzá még ’90 végén a helyi polgárőrség megszervezésé­hez... A következő mondatok - túlzás nélkül állíthatom — meglepnek:- Hatvannégyen kezdtük, ma hetvenhárman vagyunk, s valamennyi tagunk szolgálat- tevő... Ez igen, kapom fel a fejem, hogy jól hallok-e. A tapaszta­lat ugyanis az, hogy az elején mindenki lelkesedik, aztán jönnek a kifogások: „... morog az asszony”, „... nem nekem való ez a zsiványüldözés”, „... nem éri meg, rámegy az idő, a benzin, ráadásul semmi jo­gunk sincs”.- Ezekkel itt hogy állnak? - szegezem a kérdést Tóvizi Lászlónak.- A számok önmagukért beszélnek, uram... - vesz elő egy jókora füzetet. A szolgá­latvezénylés, az esemény­napló ez, ebben fehéren-feke- tén ott van minden. Kár a szó­ért. A rubrikák arról tanúskod­nak, hogy havonta 30-32 jár­őrpáros vigyázza a falut, álta­lában egy-egy éjszakai szolgá­lat jut a tagokra. így már ért­hető, hogy nincs fluktuáció: nem megterhelő az önként vál­lalt kötelezettség, mi több, van - tudom meg a társaság veze­tőjétől aki kevesli is a fel­adatot. Lelkes a gárda, tagjai között 17 évestől 65 évesig mindenféle korosztály megta­lálható, s különféle foglalko­zású ember is: fizikai munkás, értelmiségi...- Emlékszik még az első szolgálatra?- Ki ne emlékeznék... Egy körözött személy felkutatásá­ban vettünk részt, sikerrel. Mint ahogy sikerrel járt számos más bűncselekmény felderítése, megelőzése - ter­mészetesen a tamamérai őrs rendőreinek segítségével. Mert hát egy polgárőr keze meg van kötve: tulajdonkép­pen hivatalosan még csak nem is informálódhat. — Azért, ha idegent látunk az éjszakában, udvariasan csak megkérdezzük tőle, mi já­ratban van errefelé - ezt már Szedlák András kőműves mondja, aki több értékes in­formációval szolgált már szolgálatai során. - Mert hát, itt este 10-11 körül az utcán, a nyilvános helyeken már kihal az élet, feltűnő hát egy-egy álldogáló autó, csellengő sze­mély. Mondják, így figyeltek fel például arra a személygépko­csira is, amelyik Jászárokszál- lás felé menet „átsöpört” a fa­lun, visszafelé jövet viszont csak úgy húzta a súly a cso­magtartót... A rendszám alap­ján aztán el is kapták őket, s kiderült: a Jászságon kívül Eger és Gyöngyös környékén is csináltak jó néhány balhét a betörő, fosztogató banda tag­jai.- Vissza is hallottuk - emlí­tik meg -, hogy alvilági kö­rökben elterjedt: „Tarnaörsöt kerüljétek ki...” Az igazi elismerés azonban a helybeli lakosság vélemé­nye. Ä nehezen alvó, a magá­nyos öregek egyike fogal­mazta meg: „Jó hallani, amint éjszakánként rendre elhalad­nak a házunk előtt..." Szilvás István Hevesen belül: két keréken biztonsággal A hevesi szőtteseket ajánlják kiállításukon A Hevesi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet is részt vesz termékeivel azon a kiállításon, amelyet az Európai Kézműves Szövetség egyhetes magyaror­szági konferenciája alkalmából rendeznek Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központ­ban. A hevesiek a világhírű hímzett szőtteseikkel, valamint női viseleti darabjaikkal képvi­selik a tájegység népművésze­tét. / Atányban még mindig beszélnek róla A napokban Atányban tartott népzenei találkozó még ma is szóba kerül az ott lakók köré­ben. A szinte az egész megyét megmozgató esemény, amelyre eljöttek Novajról, Kömlőről, Ostorosról, Poroszlóról is fel­lépők, bizonyította, hogy érde­mes volt - és lesz - megren­dezni. Ennek az eseménynek a szervezésében élen járt az átá- nyi hagyományőrző csoport. A gyűjtés pedig elsősorban Nagy Kálmánnak, a helyi általános iskola nyugalmazott igazgató­jának áldozatkész munkáját di­cséri. Színjátszók tamamérai tábora A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ színjátszó csoportja táborba készül. A kis társaság tagjai július végén, au­gusztus elején töltenek néhány napot kikapcsolódással, közö­sen. Egyébként három hely kö­zül választhattak, végül is Tar- namérára mennek. Itt a pihenés mellett új darabot is tanulnak, a Mici mackó történetéből néhány fejezetet, amelyet később majd szeretnének be is mutatni. Amerikába készül a hevesi cigányegyüttes A közelmúltban Recsken, a sportpályán rendezték meg a megyei cigányfolklór-találko- zót. Ezen részt vett és jelentős sikert aratott a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ cigányegyüttese: a Kaie Ro­mane. Értesülésünk szerint az együttes most meghívást kapott az Egyesült Államokba, ahová- várhatóan - augusztus második felében utaznak. A kéthetes turnén több helyszínen is bemu­tatják énekeiket, táncaikat. Itt a nyár, a jó idő, s már csak az emelkedő benzinárak miatt is egyre többen pattannak kétke­rekű járművük „hátára”. Jó dolog ez, hiszen aktív ki- kapcsolódást jelent sokaknak, nem beszélve arról, hogy rop­pant egészséges. Megmozgatja a végtagokat, javítja a vérkeringést. Sokan más járművüket felváltva, saját magukat teszik próbára azzal, hogy mennyire képesek kere­kezni, róva a kilométereket. A falvak többségében ezt vi­szonylag biztonságosan megte­hetik - így Heves környékén is -, de a forgalmasabb városban ez már alapvető gondot jelent. Ilyen a biciklisták védelme, amely a megnövekedett forga­lomban és eldurvult közleke­désben szinte lehetetlen, ami nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek a majd mindenkit érintő gondnak az enyhítésére a világon - és ma már nálunk is - egyre több helyen kerékpáruta­kat építenek. így teszik könnyebbé és gyorsabbá az autósoknak - a kétkerekűsöknek pedig bizton­ságosabbá - a közlekedést. Hevesen már kétszer láttak hozzá a várost átszelő „út” egy-egy szakasza megépítésé­hez. Most a harmadik - a kö­zépső belvárosi szakaszon - tartanak a munkálatok. Aki nap mint nap arra jár, láthatja az építés folyamatát. Meggyőződ­het arról, hogyan is csinálják ezt a kerékpárosok örömére. Mint Kegyes S. Árpádtól, az önkormányzat irodavezetőjétől megtudtuk, mindhárom esetben az Útalap írt ki pályázatot, amely a költségekhez hetven­százalékos támogatást biztosít a hevesieknek. A munkák kivitelezésére ki­írt kétfordulós pályázat a Nyír- bau nevű cégnek kedvezett. Ők kapták a megbízást - több más pályázó mellett - az önkor­mányzattól. A műszaki ellenőri teendőket az Egri Közúti Igaz­gatóság látja el. Mivel a város útjai igen kes­kenyek, ezért rájuk fér a széle­sítés. Nem beszélve a - főleg nyáron - megnövekedett cél­forgalomról, amelyet így az utak remélhetőleg könnyebben „elbírnak” majd. Természetesen igyekeztek a kerékpárutat úgy kijelölni - és erről térképet is készítettek -, hogy a biztonságon kívül az ott közlekedők egészségét is óvják. Ha a munkálatok a jelenlegi tempóban folynak tovább, ak­kor - reméljük - a város lakói már idén nyáron róhatják a ki­lométereket a császi és az egri kerékpárutat összekötő új sza­kaszon. Jó is lesz ez, hiszen so­kan várnak rá. (m. cs.) Felújítják a zaránki templomot. Az 1786-ban készült egyhajós, homlokzati tornyos, későbarokk templom tornya nemrég kapott vörösréz borítást. Most az épület külső tatai- rozására, valamint az ablakok duplázására kerül sor. Költ­ségei nagyobb hányadát a Főegyházmegyei Hatóságtól, külföldi segélyből teremtették elő. Ugyanakkor a helyi ön­kormányzat egymillióval, a lakosság több mint félmilliós tá­mogatásával segíti elő, hogy mihamarabb eredeti pompájáé­val fogadja hívőit. , ,xa (Fotó: Perl Mártod) 50 Dinnyéshát üdülőövezet...? ói Í3 A ma embere fedezte fel a hű­sítő lubickolást és a rezervá- tumi csendet kínáló Tisza-parti Dinnyéshát romantikáját. De vajon kihasználják-e a Tisza- nánához nem messzi ártéri er­dős vidékben rejlő lehetősége­ket? Dinnyéshát idegenfor­galma helyzetéről s fejlesztésé­nek lehetőségeiről kérdeztük Oláh Jánosnét, a község jegy­zőjét:- Egyrészt hallatlan előny a Tisza közelsége tiszta vizével, ligetes erdeivel, romantikájá­val, másrészt erőnket megha­ladó kívánalmakat állít, ha a benne rejlő lehetőségeket ka­matoztatni akaijuk — említette. - Adottságai alkalmassá teszik a fürdőzésre és csónakázásra, horgászásra egyaránt. A meder tisztító kotrásán túl csaknem hatmilliós ráfordítással kiépítet­tük a szabad strandot és a sója- pályát.- Sokan fürdenek itt?- Nem is annyira a fürdőzők járnak ide, hanem szerintem ez a legszebb vadregényes tája a Tiszának, ezért aztán a horgá­szok paradicsomává vált. So­kukat annyira ide vonzott a szenvedély, hogy temérdek nyaralót építettek a zártkerti tu­lajdonosok. Többen a villany- és vízellá­tást is saját szervezésben oldöf- ták meg.- Az önkormányzatnak jó ‘Üz­let kínálkozik ezzel?- De még mennyire, ha hérn kellene a pénzünket a most fo­lyó gázellátásra fórdítáhí; már nem itt tartana az üdülőkOTzeit kiépítése. Másik gond, hogy Dinnyéshát annyira távol esik a községtől, hogy belterületként nem lehet üdülőkörzetté nyilvá­nítani. Mivel jelenleg nincse­nek meg a feltételeink, így ma­rad továbbra is a hagyományos zártkerti megoldás.- Gondoltak-e már esetlég vállalkozók bevonására?- Természetesen érdeklődő több is akadt. Reméltük, hogy fejlesztik majd a partszakasz, de eddig csupán egy vállalkozó kezdett hozzá a kemping kiépí­téséhez.- Milyen elképzeléseik van­nak?- Igaz, még sok pénzt kel­lene a partszakaszra költeni, de megérné üdülőövezetté vará­zsolni. A Tisza festői panorá­máját nyújtja a dinnyéshátiak­nak. Közös feladat lesz tehát a fejlesztés megvalósítása az ön- kormányzat, a vízügyi igazga­tóság, a vállalkozók és a befek­tetők értékgyarapító összefogá­sával. - cseh­Kiskörénél már zsilipelhetnek a hajók Ha nagy lesz a forgalom, négy hajó is bekapcsolódhat a május elején indított tiszai személyszállításba. A Mahart nemrég alakult Passnave Személyhajózási Kft.-je úgy számol, hogy ha nyereséget nem is hoz ez a tevékenység, de az 1994-es évadban befo­lyó hatmillió forint legalább a működési költségekre elég lesz. Bíró László területvezető elmondta: menetrend szerint június 11-től augusztus utolsó szombatjáig járnak majd a hajók. Tokajban a Hegyalja, Szegeden a Sárrét - és tarta­lékként a Buda Szolnokon pedig a Szentes motoros állo­másozik. A tiszai személyha­józásban az idei év várhatóan kedvezőbb lesz a korábbiak­nál, mert Kiskörénél már le­het zsilipelni. Bíznak abban, hogy a 3800 forintos óradíjat sokan képe­sek lesznek megfizetni. Olyan iskolákra gondolnak, amelyek diákjainak kalandos kirándu­lás lehet hajóval utazni, pél­dául Szolnokról a tiszakürti arborétumba. Ez azonban csak az egyik kör, ahol lehe­tőségek sejlenek. Az utóbbi időben ugyanis érdeklődik az üzleti terület is. Az idén a négy hajó össze­sen hatmillió forintos forgal­mat hozhat - a Passnave szá­mításai szerint. Haszonnal még nem kecsegtetnek, de így legalább nem fizetnek rá a ti­szai személyhajózásra. Tarnazsadányi igyekezet: csak új termékekkel versenyezhetnek A tarnazsadányi UDECOOP Termelő-Értékesítő és Szolgál­tató Kft.-t még 1991 januárjá­ban alakították az előd tarna- mérai Lenin Tsz lakatosüzemé­nek munkaerő- és eszközbázi­sán. Az akkori vegyes tulaj­donú vagyoni formából magán- társasággá vált a hajdani üzemegység. A vállalkozás helyzetéről és jövőjéről kérdez­tük Tímár István ügyvezető igazgatót.- Elve a törvény adta lehető­séggel, a tulajdon megszerzé­sére 1992 végén került sor - mondta. - Egyrészt a tagok va­gyonrészének kihozatalából, másrészt hitellel történő kivál­tással, a tsz-től örökölt 8 milliós hiányt kiegyenlítettük. Napja­inkban már csaknem 60 milliós vagyonnal rendelkezünk, amelyből 30 millió a bejegyzett törzstőke.- Mi késztette az üzemet a ki­válásra?- A talponmaradás. Kemény piaci és közgazdasági körülmé­nyek között láttunk munkához. Szerencsénkre Gyöngyösön a Postabank Rt. segített. Ezáltal a fizetési nehézségeink megszűn­tek, és ma már javuló nyere­séggel dolgozunk.- Sikerült-e megtartani a régi piacokat?- A viharok bennünket sem kíméltek. A nagy tempóval elő­retörő lengyel konkurencia mi­att egyik pillanatról a másikra meg kellett szüntetnünk a kon­ténerek gyártását. Emiatt 30 ember elbocsátására kénysze­rültünk. A másik két termékcsa­láddal, a szerszámosládákkal és a szervizautó-berendezésekkel megmaradtunk a német piacon, ahová 1981 óta szállítunk. Ezek mellett gyártunk különféle he­gesztett szerkezeteket, valamint fémbútorokat is.- Hogyan értékeli az eltelt három év eredményeit?- Jelenleg 118-an dolgozunk, s termékeink 90 %-át külföldi piacokon értékesítjük. Terme­lésünk eléri a 160 millió forin­tot, és évente szerény nyeresé­get osztunk, de talpon vagyunk.- Mik a cég további tervei?- Azért, hogy fennmarad­junk, aktív piaci tevékenységet folytatunk, és folyamatos tech­nológiai, illetve szervezeti kor­szerűsítésen dolgozunk. Célja­ink elérését segíti a bevezetés alatt levő új minőségi rendszer, amelyet a német TIJV Minőség- biztosítási Intézet bizonyítvá­nyával szeretnénk tanúsítani. Van esélyünk újabb külföldi piacok elérésére is. Itthon pedig szeretnénk elterjeszteni azt a szervizautó-programot, amely­nek kifejlesztésében és gyártá­sában eddig is részt vállaltunk. Többek között a német TELE­COM cégnek hatezer ilyen autó közös szerelését végeztük el. Reményeink szerint ez önkölt­ségcsökkentő lehet az említett területen.- cseh -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom