Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-02 / 128. szám

6. oldal Horizont 1994. június 2., csütörtök Harlekin-játék: Meddig él a Nagypapa? Göncz Erika és Havassy György egyik jelenete Ezekben a hetekben játssza az egri Harlekin Bábszínház Lá­zár Ervin meséjét, a Nagy Gergely által bábszínpadra átmenekített aprócska histó­riát. Igazi, gyermekeknek való, lassú lejtésű mutatvány arról, hogy a nagyapák általá­ban mesélni szoktak az uno­káknak. Nemcsak azért, mert a nagyszülői szeretet, tapintat és rajongás rávezeti őket arra a kötelességre, hogy megmoz­gassák a gyermekek lelkét, képzeletét, és „elültessék” azt a világot a páresztendős kicsi­nyekben, amely az emberiség szellemi, érzelmi és lelkiisme­reti öröksége. Amikor mindezt, ilyen ál­szent tudományossággal le­írom, inkább kerülgetem a forró kását: manapság a gye­rekek a szüleiktől ritkábban hallanak a természetbe vezető mondókákat, pláne versikéket, esetleg fantasztikus története­ket arról, hogy a madarak, a fák, egyéb lények világszerte beszélik, hogyan is lenne az a másik létezés, ahol minden olyan gyönyörű, ahol mindent a nagy-nagy szeretet, az együttérzés és a bizalom fog össze. Ez a mostani Nagyapa az unoka számára „leközelíti” a valóságot, hozzátéve mind­azt, amit ő, mármint a nagyapa el akar fogadtatni a gyerekek­kel, az unokával - a saját ér­dekében. Beszél a csillagok­ról, beszél az égitestekkel, a madarakkal, fákkal és minden rangú-rendű lényekkel. Ám hogy ez a fantasztikus távol­ság a valóság és a mese di­menziói között összekapcsol­ható legyen, a mesék szín­padra tevői közbeiktatják a te­levíziót, mint eszközt, mint a létező valóság nélkülözhetet­len darabkáját. Holott mi, savanyú lelkű felnőttek, éppen a tévé szere­peltetésétől óvnánk a bábszín­ház illetékeseit: nem elég, hogy jobb híján naponta, több­ször tévé elé ültetik a gyere­keket, hadd zabálják a kon- zum-anyagot, ha már a társa­dalom ilyen vastagon gyerme­kellenes módon „van meg­szervezve”, magára hagyva, jelentős kiszolgáltatottságba kényszerítve egyedül engedi felnőni a gyerekeket. A mi elképzelésünk szerint jobban hatott volna, ha a Nagyapa térdére ültetné ezt az unokát, aztán fönn, valahol a távolságot is jelző magasban megjelennének akár a legegy­szerűbb figurák abban a lebe­gésben, ahogyan az álom és a valóság közti messzeségben a dolgok megesni szoktak. így, ez a tévével való egyesítése a mesének, művi megoldásnak is tűnhetik akár. Ami a tételt illeti, a kérdést megválaszol­nánk: mikor is halnak meg a nagyapák? Azzal ütnénk el, ha lehet ilyen kérdésre elfogad­ható feleletet összebütykölni: a nagyapák, vagy így: a Nagy­apák akkor halnak meg, ha a mesélő hangjukat elveszítik, ha nem az ő arcukat, hangju­kat, gesztusaikat, belső és külső játékaikat - hangsúly, szemvillantás, mókázás a szö­veggel - adják, adhatják. Ha nem olvashatják le köz- vet-lenül a mesemondó egyé­niségéről mindezt, és nem en­gedik meg a gyereknek, hogy a testből kiáradó melegség­gel, szeretettel együtt éljék meg azt, amit el is kell hin­niük. Havassy György, az ügyele­tes nagyapát alakító színész - rokonszenves egyéniség. A rendezőnek jobban kellett volna bíznia színészében. Ha szélesebb skálán engedi őt mozogni, még realisztikusabb hatást ért volna el - a gyere­keknél. Bár ez a kívánság kép­telenségnek tűnik egy mese esetében, mi ragaszkodnánk állításunkhoz, kívánságunk­hoz. Mert a személyes, a testi hatás minden eszközi közbe- jövésnél elevenebb és igazabb tud lenni. Göncz Erika talpraesett kis­lány, a közreműködő csapat - a megadott keretek között - profi módon segítette a Nagy­apát, akinek a mesék okából sohasem szabad meghalnia. Vagy legalábbis addig nem, amíg a gyerekek odahajolnak hozzájuk, hallani a hangot, a zsongítást, ami elröpteti őket a valóság fölé. Mert az van. És jó, hogy van! Farkas András Eger, mint egy sajátos kafkai város Az egri Dobos Kávéház megle­hetősen jól döntött, amikor Nagy András írót és barátait, valamint a Csábító naplója sze­replőit vendégül látta. Az egyik, a talán legérdekesebb művész, Per Bang-Jensen mondatait gondolom újra.- Tudom, nem mondok na­gyon eredetit, de nekem isme­rős város Eger, pedig sosem jár­tam itt. Washingtonban, ahol élek, szeretik a bikavért. Én is szívesen megiszom... A bor tör­ténelmi ereklye, amely jól il­leszkedik e barokk városhoz. Engem főként ez érdekel, a tör­ténelem. Üzleti életemet is ez hálózza be, és a mélytengeri búvárkodás. Hét évvel ezelőtt találtam egy spanyol gályát, mely 1638-ban süllyedt el. Ed­dig felfedeztünk termeiben 180 amforát, 1200 darab ékszert, s készítettünk róla számos filmet is. Ha már „kint vagyok a víz­ből”, a forradalmakon elmélke­dem, s ebbe belefér az amerikai és az ’56-os magyar is: hogy milyen hatást gyakorolnak a közéletre? Nagy András íróba­rátommal el is határoztuk, hogy 1956-ról filmet készítünk. Eb­ben főszerepet szánunk az ENSZ-nek, keressük sikerte­lenségének okát, hogy miért nem tett semmit a felkelő ma­gyarok érdekében! Most loho­lunk a moszkvai, brüsszeli, amerikai dokumentumokért, ott ugyanis még mindig több hasz­nálható anyag van, mint Ma­gyarországon. Egyes amerikai könyvtárak például lényeges gazdag információt rejtegetnek. Ha ezeket feldolgozzuk, talán nem végeztünk hiábavaló mun­kát, s Magyarország is igényt tart dokumentációs filmünkre. Sziki Károly Cannes: híres filmsztárok, rigolyákkal... Meglehet, egyszerűen a vélet­len műve, de tény, hogy a 47. cannes-i filmfesztivál azon a napon nyílt meg, amikor ugyanabban a városban befeje­ződött a Plasztikai Sebészek Nemzetközi Szimpóziuma. A Carlton szálló halijában elegán­san öltözött urak és hölgyek csevegtek fesztelenül: a plasz­tikai sebészek és a filmsztárok, vagyis az egykori, mai és jövő­beli partnerek. Az idei fesztivál szenzációi közé tartozott, hogy a zsűri el­nöke a westemfilm „atyja” és mai legprofibb művelője, Clint Eastwood volt. Nagyágyúknak a helybéliek számítottak, leg­alábbis az annak tekintendő francia és olasz filmesek és műveik - már természetesen a nagydíj szemszögéből nézve. A fesztivál plakátja tisztelgés volt a nemrég elhunyt Fellini házas­pár előtt. A képen a Mester egy skicce látható az Országúton tervei közül: Giuletta Masiná­val... És a mai sztárok? Természe­tesen ők is ott voltak. Cher ra­gaszkodott ahhoz, hogy érke­zése előtt frissen tapétázzák ki szállodai szobáját. Sharon Stone egyszerűen nem bírta el­viselni a Carlton szállóban ka­pott hajszárítót, és egy fodrász­tól kért kölcsön egyet. Liz Tay­lor viszont általában laza két órácskát töltött el az öltözkö­déssel, egy órát a make-up-pal, s további egy óra járt a fodrá­szának. A helybeli lapok már el is keresztelték a művésznőt Madame Figarónak. Dustin Hofmann - mint mondta - „nem működik”, ha naponta legalább egy órát nem teniszezhet. Jean Claude van Damme-mk nem volt gondja franciaországbéli szállásával: „mindössze” négy luxuslakása van, de a fesztivál idejére mindegyik betelt, szülei és ba­rátai laktak bennük. Tom Cruise - mint hírlett - csak vizet iszik. Ice Cube, azaz a Jégkocka nevű rapper-énekes viszont csak akkor boldog - de­rült ki -, ha már elég hambur­gert evett. Clint Eastwood pe­dig még zsűrielnöki minőségé­ben is imádta a sört. Julia Roberts-szel boldogul­tak a legnehezebben az újság­írók. Szinte megközelíthetetlen volt. Michael Douglas pont fordítva, őt az újságírók igazi profi sztárnak tartják, s így itt is birtokolhatta a „legjobb mo­dorú filmszínész” nem hivata­los címét is. Jeremy Irons is a „komplikáció nélküli” színé­szek kategóriájába tartozott, Warren Beatty-ve 1 ellentétben, aki ugyanis minden interjúja alatt egyfolytában salátát maj­szolt. Születésnapi kérdezz-felelek Iglódi István színész-rendezővel esne/ Ötvenedik születésnapját ün­nepli a színész-rendező.- Iglódi István életében mit hozott ez az öt évtized? Készít valamiféle visszapillantást?- A visszatekintést nem na­gyon kedvelem... Hogy mit érez ilyenkor egy annyi idős ember, mint amennyi én most vagyok? Azon múlik, hogy va­lakinek az életében a rossz, vagy a kellemes emlékek vol­tak-e többségben. Szerencsére én ez utóbbiak közé tartozom. Talán azért, mert mindig az ér­dekel, ami előttem van.- Manapság gyakori, hogy a színészek rendeznek is. Ón ■egyike volt azoknak az úttörők­nek, akik ezt tették...- Nem én akartam rendező lenni. Két nagyon jószemű pro­fesszorom volt: Várkonyi Zol­tán és Nádasdy Kálmán, akik észrevették, hogy talán alkal­mas vagyok a „kettős sze­repre”. Várkonyinál még szí­nésznövendékként nagyon sok olyan feladatom volt, amiben másoknak kellett segítenem. Amikor meglátta, hogy szíve­sen teszem, attól kezdve tuda­tosan e kettősség felé irányított. Amikor elvégeztem a másodé­vet, Nádasdy áthívott magához a rendezőosztályba, mert ez ak­kor még ilyen egyszerűen ment.- Mi lehet az oka, hogy ma nincsenek olyan fantasztikus tanáregyéniségek, mint Ná­dasdy Kálmán vagy Várkonyi Zoltán volt?- Talán akkor volt a „csillagóra”. Persze, nemcsak zseniális rendezők voltak, ha­nem olyan nagyszerű társulatok is egymás mellett alig két utcá- nyi járásra, mint például a Nemzeti, ahol Balázs Samu, Makiári Zoltán, Rajz János, Básti Lajos dolgozott. Odébb a Madách, ahol Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Mezei Mária csil­logott, vagy a Víg... Ma, eskü­szöm, egyetlen hasonló képes­ségű társulatot sem tudnék mondani. Ez persze nem azt je­lenti, hogy ma kevésbé tehetsé­gesek a színészek, inkább talán arról van szó, hogy más lett a művészet rangja, mint ami ak­kor volt. Akkor azért értékelő­dött fel a színház, mert nem volt más, ami elvonja a közön­ség figyelmét. Ma az informá­ciórobbanás nyomán természe­tesen leértékelődött a színészet. Ugyanakkor hozzá kell tennem: mi magunk is kicsit leértékeltük önmagunkat. Ezen nem ártana elgondolkodni! Azokat a ritka, ünnepi pillanatokat kellene megtalálni a színházban, ami­kor a néző úgy érzi, hogy meg- ismételhetetlent, egyedit ka­pott. Olyan előadást, ami teg­nap sem ment le, s holnap sem ismételhető meg.-Mi jelenti a kikapcsolódást, a magánéletet?- A hobbim a barkácsolás. Egyébként régóta tanítok a fő­iskolán, és nagy öröm szá­momra, hogy egyre több olyan előadásra mehetek, ahol régi növendékeimet látom, s bizony egy részükből remek, sőt kiváló színész lett. Látja, a színház a magánéletem is... László Zsuzsa E heti film- és videopremierek Vágyak vonzásában Vincent, a film főhőse (Richard Gere) már 16 éve él együtt hű­séges és rendkívül gyönyörű feleségével. Munkájuk közös: saját ter­vező cégük van. Vincent azon­ban egy aukció során megis­merkedik Oliviával, és életét teljesen felborítja a lángoló szenvedély. Végül is dönt, s Oliviához költözik, de a munkája to­vábbra is feleségéhez köti. Iga­zából azonban nem tud dönteni. Sallyt vagy Oliviát válassza? Engedjen a vágy vonzásának? Tönkreteheti a hivatását. Vajon mennyit ér egy szerelem? - te­szi fel a költői kérdést Richard Gere és Sharon Stone új filmje. Apám, a hős A romantikus komédia hősnője a 14 éves Nicole, aki kezdi fel­fedezni a fiúkat. Ráadásul hiszi, hogy a kéthetes trópusi vaká­ció, amit apjával, Andréval (Gerard Depardieu) kell tölte­nie, valóságos istencsapás lesz a részére. Majd megjelenik Ben, s a lány nyakig merül a kamaszszerelembe. A fiút úgy akarja megigézni, hogy történe­tet talál ki apjáról és önmagá­ról. Azt meséli „be”, hogy André a szeretője, és nemzet­közi kém. Nicole beindítja a té­vedések és a zűrzavar vígjáté­kát. Könnyed történet: francia és amerikai humor a javából. A sebhelyes arcú Amikor Kuba megnyitotta Ma­rid Harbour kikötőjét, ezrek menekültek Amerikába. Sok bűnöző és szélhámos is akadt közöttük, mint Tony Montana, a sebhelyes arcú. A monumen­tális film az ő életútját jeleníti meg döbbenetesen kemény stí­lusban. Brian de Palma ezzel a filmjével lett elismert rendező, s Al Pacino is „A sebhelyes arcú” révén vált nagy színésszé. A kazetta kivehető az egri Vi­deo top videotékában. HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT A KRESZ-VETÉLKEDŐ KÖZÉPDÖNTŐJÉT 1994. június 4-én 10 órakor tartjuk. Eger, Kossuth u. 12. sz. HEMO PROGRAM Gyermekraj zverseny, gépj árműkereskedők autókiállítása, Danubius Rádió rejtvényjátéka, személygépkocsik CO mérése, valamint egyéb érdekes programok. Várjuk Önt családjával együtt a Közlekedésbiztonsági rendezvényen. EGERTOURIST ÜTA7Í5Í Inoda E^er, BAjcsv Zs. t. 9. TeL: Will 724, J1J-249 TENGERPARTI AIANLATAINK! ECTÉNI UTAZÁSSAL OLASZORSZÁG - Ugnano 4 fős apartman júniusban 19.100 Ft-tól/hét HORVÁTORSZÁG - RovínJ, Villa Rubin apartmantelep 4 fős apartman júliusban 33.000 Ft-tól/hét FRANCIAORSZÁG - Theoule 4 fős apartman jún. 25-től 4t.600 Ft/hét autóbusz Budapestről: 8.900 Ft/fő AUTÓBUSSZAL Dél-Spanyolország - La Manga apartmanokban, júl. aug. 25.900 Ft/főlhét Francia rivléra - Antiben 4 fős lakókocsikban jún. 11-től 9.900 Ftlfőihét REPÜLŐVEL fát v, TUNÉZIA - Nabeul szálloda p/l|Wfélpanzióval júl. aug. “ 38.900 Ft/főlhét GÖRÖGORSZÁG - KORFU apartman jún. aug. 27.900 Ft/főlhét iGyÖAqyss, HaW« t. rá« 1. ' Ttl: 17/Ttí-H? 120,1,1 Gerard Depardieu a főszereplője az „Apám, a hős” című filmnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom