Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-02 / 128. szám

1994. június 2., csütörtök Bűnügyi Kaleidoszkóp 7. oldal A határ ma egyáltalán nem az illegális csámborgók, bűnözők előtt nyitott Érthető üdvrivalgás fogadta 1989-ben azt a bejelentést, hogy Magyarországon meg­nyíltak a határok, korlátozások nélkül utazhat minden honi polgár külföldre, s hazánkat is felkereshetik a külföldiek. A vasfüggöny lebontásának is ré­szese volt a fentieket nyilvá­nosságra hozó Nováky Balázs határőr vezérőrnagy, aki ma a fegyveres testület elsőszámú irányítója. Vele beszélgettünk a határátkelőhelyek megnyitásá­nak pozitív és negatív tapaszta­latairól. Sorkötelesből - „életfogytiglan” határőr Kevesen tudják, hogy Nováky Balázs tősgyökeres Heves me­gyei.-Valóban, ma is Gyöngyö­sön él a rokonságom. Igazából én származtam el abból a tér­ségből azután, hogy a mátraalji városban a mezőgazdasági technikumban érettségiztem.- Miként juthat el innen egy ember a határőrség országos parancsnoki székébe?- A legelején egyszerűen úgy, mint sok más gyöngyösi társam: behívják az embert a határőrséghez. Sokadmagam- mal mentünk szolgálni 1962-ben. Eredetileg 27 hó­napra vonultam be, azután „életfogytiglan” lett belőle.- Netán megtetszett ez a fog­lalatosság?-Egyrészt tényleg így van, másrészt az is vonzott, hogy a tiszti főiskola elvégzése révén tanári diplomát is kaphatott az ember. Ezért egyévi győri hatá- rőrösködés után jelentkeztem a főiskolára, s Budapesten a Thököly úton végeztem 1966-ban.-Mint sorállományú határ­őrnek, milyen feladatokat kel­lett végrehajtania?-Akkoriban totális ellenőr­zést láttunk el. A be-, illetve ki­lépő vonatok, autóbuszok, jár­művek rakományát, utasaikat vizsgáltuk át Komáromtól He­gyeshalomig.- Kirívó esetek előfordul­tak-e?- Nem voltak. Csakis olya­nok, amik egy katonával általá­ban megtörténnek. Hogy foly­tassam a pályámat: a főiskola után Somogy megyébe, az isten háta mögé keveredtem, három évig őrsparancsnok-helyettes voltam. Ezután kerültem a Zrí­nyi Katonai Akadémiára, ezt követőleg 1972-ben Nagyatád következett, majd 1973 máju­sában lettem Balassagyarma­ton a kerületi parancsnok he­lyettese. Épp abban az időben történt meg az ottani középis­kolai leánykollégiumban az a terrorakció, amiről Végh Antal a Könyörtelenül című regényét Nováky Balázs határőr vezérőrnagy Gyöngyösről vonult be annak idején, s végigjárta a ranglétrát (Fotó: Perl Márton) írta. Elvégeztem ezután a Poli­tikai Főiskolát is, majd az or­szágos parancsnokságra kerül­tem. Dolgoztam itt a személy­zeti osztályon, majd törzsfő- nökhelyettes, utána törzsfőnök, végül pedig parancsnok lettem. Végigjártam tehát a ranglétrát. Részese volt a vasfüggöny lebontásának- A közvélemény úgy tudja, Nováky Balázs nevéhez fűződik a vasfüggöny lebontása...- Akkor azért sok minden más is történt - állítja meg ud­variasan a kérdést -, ám vala­hogy csak ez az egy tűnik az emberek számára fontosnak. Akkor volt a romániai forrada­lom, az NDK állampolgárainak menekültügye, zajlott a rend­szerváltás. Valószínűleg azért az én nevemhez kötik, mert én jelentettem be ország-világ előtt az utazási korlátok meg­szüntetését 1989-ben. Ezzel együtt is én csak részese voltam e folyamatnak, semmi szín alatt nem mondanám, hogy ez csakis az én dolgom, netán érdemem.- Megnyíltak hazánk hatá­rai. A közvélemény számos po­zitív, de negatív tapasztalattal is bír. Hogyan látja ezt Ön?-Amíg megvolt a vasfüg­göny, addig a magyar főleg Nyugat-Európába csak nagyon ritkán utazhatott. Külföldi is lé­nyegesen kevesebb érkezett hozzánk. Mindenféle korláto­zások léteztek, amelyek miatt kisebb volt a határforgalom, évente 50-60 milliós. Mégis mindenki úgy tett, mintha a ha­tárkérdés lenne a világ leglé­nyegesebb témája! A korláto­zások megszüntetése, a vasfüg­göny lebontása után viszont bárki közülünk bárhová utaz­hat, ha van pénze és útlevele. De ez fordítva is igaz, ma már a legtávolabbi keletről, Afriká­ból, Indiából, Pakisztánból is rengetegen jönnek. Jelzi ezt az is, hogy a határral kapcsolatos ügyek száma a korábbi évi 1000-1500-ról felemelkedett 25-30 ezerre. Tavaly például 27 ezer volt. A legális forgalom 113 millióra nőtt. Közben pedig átszerveztük az egész határőr­séget. A sorkatonák létszáma jelentősen csökkent, miként a kiképzési idejük is, ami ugyan­úgy 12 hónap, akár a honvéd­ségnél. Nyolcezer hivatásos - járőrök, útlevélkezelők stb. - dolgozik. Elfogadott szakmává vált a miénk is! ....a szabadságnak is ára van...”- A kétségtelenül hasznos változások mellett az állampol­gárok gyakran emlegetik a ne­gatívumokat is.- Ez érdekes: amíg a magya­rok nem utazhattak, csak kü­lönböző tortúrák, korlátok árán külföldre, addig okkal szidták a kormányt. Most viszont nagy a szabadság, de ennek nincs meg az ellentétele. Ha ugyanis én bárhová utazhatok, miért várom el azt, hogy hozzánk csak az jöjjön, aki nekem tetszik?! Egy ilyen környezetben, ahol van felbomlott Szovjetunió, ahol a közelben háború dúl, ahol ne­héz a megélhetés, onnan bizony áramlik a nép. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a többségük legálisan jön. Kije­lenthetem: a határ nem az ille­gális csámborgók előtt van nyitva! Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne óvnánk kellőkép­pen az országot.-A közvélemény éppen ami­att aggódik, hogy érkezhetnek nyugodtan hozzánk száz már­káért bárkit lefejező kínaiak, gyilkolni bármikor kész orosz veteránok, csecsen maffiózók...- Szerintem nem szabad egyedi esetekből kiindulni. Meg kell nézni a bűnügyi sta­tisztikát: a miénk sokkal jobb a környező országokénál. Tény, hogy sokkolóan ért bennünket a bűncselekmények számának növekedése, különösen azoké, amelyeket külföldiek követtek el. Ugyanakkor látni kell, a ta­valyi 400 ezer bűntényből mindössze ötezernél alig több az idegenekre terhelhetők ará­nya, azok zöme is kisstílű tette­sekre vall.- Mindezzel azt akarja mon­dani, hogy nagyobb toleranci­ára lenne szükség?-Igen, arra is. Tudomásul kell venni, hogy mindennek ára van! Azzal, hogy szabadon le­het utazni, sajnálatosan együtt jár a hordalék megjelenése is. Az embercsempészés, a kábító­szer-csempészés, a nagy értékű gépkocsilopások. Fura mód Szeged alpolgármestemője azt követelte, hogy építsük fel a vasfüggönyt a déli határrészen. Ezt semmiképpen sem tartom szerencsés ötletnek. A bűnözők nem úgy közlekednek a hatá­ron, hogy bejelentik: ölni, ra­bolni, fosztogatni akarnak.-Melyek a megelőzés főbb módjai?- Mindenekelőtt rendeztük az együttműködést a szom­szédos államok határőrségei­vel, de a franciákkal, a néme­tekkel, a lengyelekkel is igen jó az információcsere. Fontos ügyekben állandó a kommuni­káció. A magunk sajátos eszkö­zeivel is megteszünk minden tőlünk telhetőt. Évek óta 25-30 ezer illegális határátlépéssel van dolgunk. Ezek elkövetői­nek 80 százalékát elfogjuk. Há­rom év alatt majdnem százezer embert toloncoltunk ki az or­szágból. Közel 3 milliót nem engedtünk be, mert nem volt pénze, vagy más probléma volt vele. Most már van a Parlament által elfogadott törvény is, ami pontosan körvonalazza a teen­dőinket, a ki- és beutazók jo­gait, kötelességeit. Épp ezért mondom, semmiképpen sem az a megoldás, hogy újból falakat emeljünk! Szalay Zoltán Ök maguk is áldozatok: gyilkos anyák Sajnálatos módon: tényleges és egységes nyilvántartás híján va­lójában nincs igazán megbíz­ható adat arról, hogy Magyar- országon emelkedett vagy csökkent a csecsemőgyilkossá­gok száma. Az adatok szerint 1982 és 1991 között 168 ilyen ügyben született jogerős bírósági ítélet. Dr. Cseres Judit pszichológus a teljes peranyagot elolvasta, kö­vetkeztetéseit hamarosan ta­nulmány formájában is ösz- szegzi. Milyen okok indíthatnak arra egy anyát, hogy megölje vi­lágra hozott magzatát? — kér­deztük.- Nem az anya és a gyermek kapcsolatát kell ebben az eset­ben nagyító alá tenni, hanem azt, hogy milyen párkapcsolat­ból származik a terhesség. Az elkövetők 36 százaléka férje­zett, 44 százalékuk hajadon, míg a többiek rendezetlen kö­rülmények között, élettársi kap­csolatban éltek, vagy éppen vá­lófélben voltak. Legtöbbjük csak a nyolc általánost végezte el, érettségizett kevés akadt köztük. A legfiatalabbak a szü­lés idején 14 éven aluliak vol­tak, míg a legidősebb 49 éves korában ölte meg gyermekét, mert attól félt, hogy kinevetik az unokái.-A házasságban élők miért vetemednek csecsemőgyilkos­ságra?- A házaspárok általában megállapodnak, hogy hány gyereket akarnak, de egy ita­lozó, kicsapongó férj mellett, ha az asszony nem is védeke­zik, könnyen létrejön a terhes­ség. Aztán elmulasztja az abor­tusz idejét, kénytelen kihordani és megszülni magzatát.-Hogyan lehet eltitkolni a terhességet?- A gyilkosságok nagyobbik hányada a téli hónapokban kö­vetkezik be, öltözködéssel, bő pulóverekkel, kendőkkel el le­het titkolni, hogy nem egyszerű hízásról van szó. Annál is inkább, mert a fér­jek egy részét nem is érdekli, hogy mi történik a feleségével, míg mások valósággal belelo­valják nejüket a gyilkosságba. A férjezettek döntő többsége a harmadik gyermekét ölte meg. A lányanyáknál is meghatározó motívum a rendezetlen kapcso­lat, alkalmi ismeretségből, nős embertől várnak gyereket.- Hogyan derül fény ezekre a szörnyű tettekre?- A megfelelő orvosi ellátás hiányában többségük rosszul lesz, kórházba kerül, ahol meg­állapítják a szülés tényét. Az orvosok hivatalból megteszik a feljelentést, megkezdődik a rendőrségi nyomozás. A 168 gyilkossági kísérletet 8 baba élte túl, idejében megtalálták őket, és a gyors orvosi beavat­kozásnak köszönhetően életben maradtak.- Volt-e a bűnösök között elmebeteg?-Egy asszonyról derült ki, hogy nem vonható felelősségre, kényszergyógykezelését az elő­írásoknak megfelelően elren­delték. A nők egy része természete­sen megpróbál arra hivatkozni, hogy nem volt beszámítható ál­lapotban - ami egyébként elő­fordulhat -, de a gyilkosság le­bonyolításának módszeressége ennek általában ellentmond.- szabó ­Ferenczy Europress Az egyik épp mutogatott, a másik meg gyújtogatott Sajtótájékoztatót tartott a He­ves Megyei Rendőr-főkapi­tányságon a hét elején, ked­den Kása József rendőr alez­redes, a főkapitányság közle­kedési osztályának vezetője, és Nagy László r. őrnagy, a fegyveres testület szóvivője. Mint kiderült, az elmúlt napok sem bizonyultak iga­zán nyugodtaknak: akadt lo­pás, gyújtogatás, de a közle­kedés biztonságát szolgáló in­tézkedésekről is beszámoltak a tisztek. Nemi szervével riogatta a lányokat Ennek megfelelően szemé­rem elleni vétség alapos gya­núja miatt indítottak eljárást a rendőrség nyomozói I. A. 48 esztendős egri lakos ellen, akit - egy bejelentés nyomán- rajtakaptak azon, hogy nemi szervét mutogatva riogatja a gyanútlan lányokat, asszo­nyokat. Mindezt a Pyrker té­ren tette I. A., mígnem bevit­ték a rendőrségre. Az utóbbi időkben - noha megyeszerte tapasztalható je­lenségről van szó - leginkább Heves környékén elszaporod­tak azok a lopások, amelyeket őrizetlenül hagyott építkezési területen követnek el. így például legutóbb Hevesen, Tenken és Atányban történt, hogy a kint felejtett betonke­verőről ismeretlen tettesek le­emelték a villanymotort, míg- ugyancsak Hevesen - egy másik építkezésről a félkész szobába berakott nyílászá­róknak kelt lábuk... Elgon­dolkodtató, hogy ezekben az esetekben a tulajdonosok a legelemibb óvintézkedéseket sem tették meg. Nagy László szerint a kábellopások száma is megszaporodott. Még május 30-án történt, hogy eddig ismeretlen okok­tól vezéreltetve H. János egri lakos 23.55-kor felgyújtotta heverőjét. A tűz gyorsan ter­jedt, ám szerencséjére a tűzol­tók sem késlekedtek: hamar megfékezték a lángokat. Alkomat és Észfék a közutakon Kása József r. alezredes - egyebek mellett - az Alkomat elnevezésű német berende­zésről szólt, amely a kiáramló levegő alapján nagy pontos­sággal kimutatja, mennyi al­koholt fogyasztott az ellenőr­zendő személy. A szonda immár második alkalommal van „próbaúton" a megyében. Az első tesztelés során csak elenyésző esetben volt mini­mális eltérés a szonda által kimutatott és a vérvételből szerzett minta értékei között. A készüléket az Országos Rendőr-főkapitányság adta kölcsön a Heves megyeiek­nek, de hasonló készülék ke­rül Bács-Kiskun megyébe is. A próba egész nyáron, au­gusztus végéig tart. Ha ismét beválik, elképzelhető, hogy a jövőben ilyen berendezések­kel szerelik fel a kapitánysá­gokat, hiszen ez lényegesen „humánusabb”, mint a vérvé­tel. Ugyancsak a közlekedés biztonságát hivatott növelni az Észfék fantázianévre hall­gató berendezés is, amely egy kocsi tetejére szerelt elektro­mos tábla, és megmutatja a szembe jövő járműnek: mennyivel is halad pontosan, figyelmeztetve így a vezetőt, ha túllépte a megengedett se­bességet. Az Észfékkel június 6. és 19. között találkozhat­nak majd az autósok. (KG) Boxerrel támadt földijére, a kerítés árnyékából A bélapátfalvai J. L. kissé késve kapott észbe, s akkor már kép­telenné vált a kellő védeke­zésre. Amint április 23-án este ha­ladt a település egyik utcáján, váratlanul elé ugrott egy kerítés mögül az ugyancsak helybéli F. Ferenc. Nem sokat teketóriá­zott, a kezére előzőleg felhúzott fémboxerrel több alkalommal is nagyott sózott a sértettre, aki ennek következtében nyolc na­pon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A megtámadott bejelentése nyomán megkezdődött a tettes kilétének kiderítése, amit siker­rel meg is oldottak a hatósá­giak, ám a részletek tisztázása érdekében feljelentés-kiegészí­tést rendeltek az ügyben. Az bi­zonyos, hogy a vehemens atya­fival szemben testi sértés bűn­tettének alapos gyanúja miatt folytatják az eljárást. A Hatvani Rendőrkapitány­ság ismeretlen tettes ellen indí­tott nyomozást garázdaság bűn­tettének alapos gyanújával. Nem történt a vizsgálat eddigi adatai szerint egyéb, mint hogy az elkövető az utcán ordenáré módon ordítozott egy sétálgató házaspárra, majd bántalmazta is őket. Ezzel a többi járókelőben is megbotránkozást, nem kis ri­adalmat okozott. A közelmúltban új, korszerű gépkocsival gaz­dagodott a Hatvani Rendőrkapitányság járműparkja. Kétségtelen tény, a város és körzetének rendőrei régóta remélték, hogy megoldódik ez a lényeges gondjuk. A speciális igényeket is kielégítő, Audi típusú járőrautót az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapták, s az M3-as autópálya helyi szakaszán teljesítenek vele szolgálatot. Felvételünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor a nemré­giben megtartott rendőrnapon a lőrinci általános iskolá­sok is megismerkedhettek az új „csodajárgánnyal”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom