Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-02 / 128. szám

1994. június 2., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Épül a horti presszó. A munkások szerények voltak, nem álltak gépünk elé... Nem lesz „kampánycsend” Selypen Karnyújtásnyira vagyunk a világ csodáitól a hatvani könyvtárban Ma 18 órakor kerül sor az Ady Endre Városi Könyvtár nagy­termében Kiss László zagyva- szántói rajztanár és képzőmű­vész kiállításának megnyitó­jára. Az eseményt követően Vándorok énekei címmel Kob­zos Kis Tamás előadói estjén vehetnek részt az érdeklődők. Répát kapálhatnak a szarvasgedei úton Azok az apciak, akik szeretné­nek cukorrépát kapálni, még nem késtek le semmiről! Egy hektár megműveléséért az ara­tás végén 10 mázsa búzát fizet a zagyvaszántói szövetkezet. A napraforgó eltávolítását válla­lók minden nap 6.45 és 7 óra között jelentkezhetnek a té- esz-irodában. Az ünnepi könyvhét jegyében - Hatvanban A Szent Művészet címmel könyvpremierre várják az iro­dalombarátokat június 3-án este 6-tól az Ady Endre Könyv­tárba. Vendégek lesznek: Fo­dor András József Attila- és Kossuth-díjas költő, valamint dr. Bánhegyi Miksa főkönyv- tárnok, a Pannonhalmi Bencés Apátság Könyvtárának igazga­tója. A kötetet dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, egye­temi tanár mutatja be. Pályázatot nyertek Ecséden útépítésre Már eddig is sok bosszúságot okozott - különösen a téli hó­napokban - az Ecsédröl Hort felé vezető út (Cigánypart) ál­lapota. A keskeny, meredek, beláthatatlan szakasz kiváltása hamarosan megkezdődik, ugyanis a település önkor­mányzata - pályázaton nyert pénz segítségével - elkezdheti a kivitelezést. Számítanak a Táncsics utcában élők hozzájá­rulására is. Játszóházi hétvége a hatvani gyerekeknek Június 4-én ismét felkereshetik az óvodások és a kisiskolások a hatvani művelődési központot, ahol ismét tartalmas szórako­zásban lehet részük. Belépődíj nincs, és a rendezők arra kérik a kicsiket, hogy vigyék magukkal a barátaikat is. (Folytatás az 1. oldalról)- A jelenlegi mutatók alapján az idén mennyi répára van kilá­tás?- Ebben az évben 16 ezer 600 hektárra kötöttünk szerző­dést, de még ennél is több került elvetésre. Háromszáz millimé­terrel több csapadék esett, mint a tavalyi idényt megelőző hó­napokban. A talajkörülmények lényegesen jobbak, ám mindez nem elég, hogy biztos legyen a jó termés. Vállalatunk már az ősszel elkezdte dotálni a répa­termelőket. Előleget adtunk mű­trágyavásárlásra, kamatmente­sen biztosítottuk a vetőmagot, a növényvédő szereket, és ese­tenként üzemanyagra is nyúj­tunk támogatást. Tisztában va­gyunk azzal, hogy répa nélkül nincs cukorgyártás, ezért csak­nem egymilliárd forintot fektet­tünk a mezőgazdaság finanszí­rozásába. Ha minden a várako­zásnak megfelelően alakul, 550-600 ezer tonna répa fel­dolgozására mutatkozik reális esély. _- És ha - ne adj’Isten - mégis történne valami előre nem látható esemény?- A tavalyi döntés ismerteté­sekor ígéretet tettem arra, hogy bárhogyan is alakul az idei ter­més, Selypen az ősszel minden­képpen lesz kampány.- A karbantartás rendben zajlik?- El kell mondanom, hogy a gyár már tavaly is készen állt a termelésre. Ennek ellenére je­lenleg is folynak a munkálatok, hiszen egy cukorgyáron mindig van mit javítani. 1994-ben 75 milliót költünk karbantartásra, 73 millió forintot pedig új be­ruházásokra fordítunk: Quentin beépítésére, porcukormalomra, egy 60 tonnás főzőkészülékre, és még sorolhatnám. Újra indít­juk a mokkacukorgyártást is. Arra készülünk, hogy ez a gyár jó kampányokkal jó minőségű cukrot gyárt a jövőben is.- Itt még mindig tartják ma­gukat azok a vélekedések, me­lyek szerint minden amellett szólt, hogy a siló Selypen épül­jön meg...- Nagyon nehéz kérdés. Egy nemzetközileg elfogadott szempontrendszer alapján ke­rült értékelésre a két gyár, és ezek jelentős részénél nincs el­térés a telephelyek között. A döntést a francia tulajdonossal együtt hoztuk. A fejleszthetőség közötti lényeges különbség szólt Hatvan mellett. A kapacitás megtartása, illetve növelése itt sokkal kevesebbe kerül, mint Selypen.- Miért?- Több adat is ezt támasztja alá. Selypen például csak egy diffúzió van, amely tovább már nem bővíthető, a hatvani két ki­sebb torony teljesítményét pe­dig még lehet növelni. A mész- kemencével hasonló a helyzet. Az energiaellátás is fontos té­nyező: amennyiben leválik ró­lunk a hatvani konzervgyár, je­lentős feleslegeink lesznek, ám ha nem így történne, a 6 ezer tonnához elegendő kazán- és erőmű-teljesítmény akkor is rendelkezésre áll. Selypen ugyanakkor már most is jelen­tős külső vételezésre van szük- ség.- Felvetődött a terjeszkedés, a közlekedés összehasonlítása is.- Ami a terjeszkedést illeti, rendkívül csalóka a látvány: Selypen 42 hektár ipari rész ta­lálható, amelyhez nem csatla­kozik elegendő szennyvízke­zelő és -tisztító, föld- és mész- iszap ellátására szolgáló terület. Ezeket a mai napig béreljük. Hatvanban az ipartelep 63 hek­tár, s hozzájön még a 90 hektá­ros gyár mögötti rész. A közle­kedési szempontoknál nem mu­tatkozott lényeges különbség.- Felvetődött, hogy egyes selypi főnökök is Hatvant favo­rizálják...- Nem tartom szerencsésnek az ilyen találgatásokat, mert megoszthatja a vezetést. Nem vagyunk bővében a jó vezetők­nek Selypen, s ha még közéjük is éket verünk, az komoly gon­dokat okozhat a jövő szempont­jából. Ha valakinek eltérő vé­leménye van, az hozzám bár­mikor bejöhet, és megbeszél­hetjük. Soha nem fordult még elő, hogy valakit - a vállalat vezetésétől eltérő nézetei miatt - retorzió ért volna.- Ha már itt tartunk, a leg­utóbbi írásunkat követően - a cikkben szereplők közül - töb­ben féltek attól, hogy elmarasz­talják őket...- Miután a nevén nevezett dolgozó a mai napig a helyén van, így láthatja, hogy ez a fel- tételezés alaptalan. Nem örülök ugyan, ha a szakmunkásaink egy részének ilyen a vélemé­nye, de ez nem jelenti azt, hogy az álláspontjának nem adhat hangot. A portásokat illetően súlyosabb a helyzet, ugyanis az idegenek beengedésének felté­telei vannak. Az sem szabályos, ha a portásfülkében illetéktele­nek tartózkodnak.- Végezetül - utalva a múlt­kori vicc csattanójára - demok­ratikus vezetőnek tartja magát?- Mint mondottam, az idén nem lesz kampánycsend Sely­pen. Ami a humort illeti - a po­litikából vett hasonlattal -, az ember népszerűségének egyik fokmérője, ha vicceket gyárta­nak róla. Ezért igazából nem tudok haragudni.- Remek. Kívánom, hogy még tíz év múlva is adomázza- nak Önről Selypen! Tari Ottó Legkedvesebb olvasmányaim közé tartozik Durell: Családom és egyéb állatfajták című könyve. A történet Korfu szige­tén játszódik, egy eperszínű házban, s főhőse egy kisfiú (az író gyerekkorában), aki rácso­dálkozik az élővilág megannyi titkára. Ilyen adottságokkal (magunk lássuk meg a szépet) kevesen bírunk, ám ha van egy olyan tanárunk, mint Mester Zsolt, bennünket is megérinthet a csoda. A fiatal biológia-kémia sza­kos tanár a hatvani Bajza József Gimnániumban neveli a gyere­keket. Oktatómunkája egyben szenvedélye is, így megalakí­totta a Natura Környezet- és Természetvédő Közösséget. El­sőként az osztályát, az I/A-t nyerte meg az ügynek, de ké­sőbb felnőttek is kapcsolódtak a mozgalomhoz. Célkitűzésük az önművelés, megismerni a környezetet, és felderíteni a nem védett természeti értéke­ket. Már több pályázaton is részt vettek - sikerrel. Miniszteri ok­levéllel büszkélkedhetnek, könyvjutalmakkal gazdagodtak közös munkájuk során. Leg­utóbb a Magyar Madártani Egyesület által hirdetett A mi fa­lunk rétje című pályázaton je­leskedtek, az apci Som- lyó-hegyről írtak tanulmányuk­ban. Talán az itt élők sem tudják, hogy ez a terület igazi termé­szeti csemege. A hegyen több értékes növény- és állatfaj lel­hető fel, így például az árva- lányhaj, az apró nőszirom és a nagyezerjófű. Az állatok közül Régi álma teljesült a boldogi- aknak. Kertjük végéből tiszta időben láthatták a Jászságot, ám oda jutni csak gyalogosan lehetett, vagy szekérrel. Mert aki nem akarta feláldozni au­tója féltengelyét, az nem koc­káztatta meg, hogy a földúton vágjon neki, toronyiránt. A községnek azonban nem volt pénze arra, hogy szilárd burkolatú utat építsen Jászfény- szaruig, kinyitva ezzel a zsákfa­lut. Az itt élő emberek főleg növénytermesztésből élnek, amit el is szeretnének adni. Ha nemcsak Hatvanon keresztül szállíthatnák a portékájukat, minden bizonnyal fellendülne a kereskedelem. Meg aztán soka­kat rokoni szálak is kötnek a Jászsághoz, nem mindegy, hány kilométer autózással érik el a tántit. így aztán kilincseltek, pályá­zatokat nyújtottak be Jászfény- szaruval együtt - elvégre közös itt érzi otthonosan magát a pannongyík, melynek eszmei értéke 50 ezer forint. A diákok bóklászásaik során mintegy 30 állatfajra bukkantak, főleg a ro­varvilág különös egyedeivel ta­lálkoztak. Felfedezésükért és leírásu­kért a madarak és fák napján tízezer forintos könyvutalványt és kétnapos táborozást nyertek a Kiskunsági Nemzeti Parkba. A Natura-közösség azt sze­remé, ha ezt a területet védetté nyilvánítanák, s ezáltal különös oltalom alá kerülhetne a Som- lyó-hegy kincse. Partnerük eb­ben a Bükki Nemzeti Park, a gyöngyössolymosi erdészet ve­zetője, az apci polgármester, és ígéretet kaptak a gyöngyösi Mátra Múzeumtól is. A felderítés azonban folyta­tódik. Mester Zsolt - Bőze At­tila tanár úrral - vízi- és kerék­pártúrát is szervezett a nyárra a bajzás diákoknak. Terveik sze­rint Szolnoktól Szegedig kenu­val ereszkednek le a Tiszán. Nem ez az első út, amit kö­zösen tesznek meg a bajzások. Évről évre rendszeresen járnak kirándulni, a hegyek-völgyek szépségei mellett lemerészked­nek a mélybe is, barlangokat fedeznek fel. A tanár úr úgy véli, ezzel nemcsak az ismere­teiket gazdagítják a gyerekek, hanem a testedzésnek és a kö­zösségformálásnak is remek módja ez a szabadidős tevé­kenység. A csapat összetétele évről évre változik, és bizony az is megesik, hogy néhányan lemaradnak túljelentkezés miatt a listáról. (négyessy) az érdekük -, s most végre megtörtént a csoda, pénzhez ju­tottak. Zsíros István polgármestertől megtudtuk: rendelkezésükre áll a beruházás költségeinek 60 százaléka, a hátralévő összeget pedig igazságosan megosztja egymás között a két település. A munkálatok várhatóan még ebben az évben megkez­dődnek, s ha az időjárás is úgy engedi, egyharmadával végez­nek is. Jelenleg a terv előkészü­leteinél tartanak. A polgármester elmondta: nemcsak új útjuk, de új lapjuk is lesz hamarosan. Terveik sze­rint kéthavonta jelenne meg a Boldogi Elet című újság, amelyben rendszeresen tájékoz­tatnák a falu lakosságát a kü­lönféle rovatokban. Szót kapna ebben a folyóiratban az iskola, az egyház, és a szerkesztők tu­dósítanának a kulturális és sportprogramokról is. Boldog végre megszűnik „zsákfaluként” élni... Új igazgató kerestetik a csányi iskola élére. A pályázati határ­idő már letelt, így lelkiismeret- furdalás nélkül tehetem köz­hírré a felhívást. Szégyellném magam ugyanis, ha én nyitnám fel valakinek a szemét, s ezál­tal meginogna a jelenlegi- igaz­gatónő széke. A község polgármestere, Bánki Ede így nyilatkozott Deák Tibornéról: „kitűnő pe­dagógus, aligha találnánk nála alkalmasabbat az iskola veze­tésére”. A jogszabályok azon­ban előírják: ötévenként meg kell hirdetni ezt a pozíciót, még akkor is, ha valaki tisztes­séggel látta el a feladatát. Amikor az iskolához érkez­tem, gyerekek sivalkodtak az udvaron. „Házatlan mókust” játszottak, s hogy még izgal­masabb legyen, bekapcsoló­dott a körömcipős, szűkszok­nyás tanárnő is... Ő volt az, akit kerestem. Az igazgatónő.- Megbetegedett a kolléga­nőnk, így beugrottam helyette - magyarázkodott kicsöngetés után, és a szobájába vezetett. - Egyébként földrajzot tanítok, vagy épp amire szükség van. Ez egy kis létszámú iskola, s ha útra kelnek a dinnyések, kö­rülbelül százharminc tanulónk marad. Régóta foglalkoztat: milyen életük lehet azoknak a gyere­keknek, akik a tanév egyik felét otthonukban, a másikat pedig az ország egy távolabbi pontján töltik?- Nem könnyű a sorsuk. Ná­lunk németet tanulnak, de ahova elutaznak, nem biztos, hogy találnak nyelvtanárt. Minden iskolában más a Tizenöt éve a tanárt próbáló csányi iskolában tempó, más a tananyag. Ennek ellenére nagyon jól alkalmaz­kodnak, szorgalmasak és ügyesek. A többségük jó hírű középiskolába kerül. A csányi általános iskolások 30 százaléka cigány szárma­zású. Hátrányos helyzet ide, hátrányos helyzet oda, ezek a gyerekek is hozzák a nívót. Alig néhányan (idén csak öten) nem akarnak tovább tanulni.- Ameddig a napközisekre külön kaptunk fejkvótát, öt napközis csoportunk volt - meséli az igazgatónő. - Ami­óta megszűnt ez a támogatás, megcsappant a napközisek száma is. Pedig erre nagy szükség lenne... Hiába korre­petálunk társadalmi munká­ban, leromlottak a tanulmányi eredmények. Tisztában vagyok azzal, hogy sem az önkor­mányzatnak, sem pedig a mi­nisztériumnak nincs pénze, de azt hiszem, erre mindenképpen kellene áldozni.- Úgy hallottam, hogy a tan­testület nemcsak a hivatalos tananyaggal törődik,. hanem ráirányítja a gyerekek figyel­mét a világ szép dolgaira is...- Ez így igaz. Színházba, múzeumba, kirándulásokra visszük a tanulókat. Bérletünk van az Operaházba. Az igazgatónőről megtud­tam: 1979. augusztus 1-jétől vezeti az iskolát. Kerekharasz- ton kezdte a pályát képesítés nélkül 1964-ben, aztán egy év­vel később települtek ide a fér­jével, mert itt nemcsak állást, de szolgálati lakást is kaptak. Levelező tagozaton végezte el a tanítóképző főiskolát. Erede­tileg magyar-történelem sza­kos tanár szeretett volna lenni, de annyira megszerette a ki­csiket, hogy elállt terveitől. Húsz esztendeig tanított alsó­sokat. — Úgy tudom, senki sem je­lentkezett a pályázatra, vagyis, minden bizonnyal újabb öt évre megmarad a megbízatása.- Ez attól is függ, hogy mit szeretnének a kollégáim. Még nem kérdeztem meg tőlük, hogy szívesen vennék-e, ha to­vábbra is én maradnék az igaz­gató. Egy zenekart akkor lehet vezényelni, ha a muzsikusok együtt akarnak játszani. Össze kell fognunk, mert ez egy pe­dagógust próbáló iskola. Ahol minden feltétel adott, ott könnyebb eredményt elérni. Mi magunkra vagyunk utalva. Négyessy Zita Beiratkozás a zeneiskolába Beiratkozást tartanak a lőrinci városi zeneiskolában június 8-án és 9-én 13-tól 18 óráig az intézmény épületében. Az ősz­szel kezdődő tanévre jelent­kezni lehet hegedű, zongora, cselló, klarinét, fuvola, klasszi­kus gitár, furulya, ütőhangszer, trombita, harsona, kürt, tuba, szolfézs tanszakokra. Új lehető­ségként elkezdik a könnyűzenei oktatást is, melynek keretében gitározni, dobolni, szaxofo­nozni és szintetizátorozni tanul­hatnak meg a gyerekek. Felhívják a szülők és a diá­kok figyelmét, hogy az oktatási törvény módosította a tandíj összegét, így 810 forintot kell fizetni egy évre. Kérik a hozzá­tartozókat, kísérjék el csemeté­iket a beiratkozásra, és helyben rendezzék a szükséges költsé­geket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom