Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-18 / 115. szám

1994. május 17., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Színes gyöngyökből fűzött leányvilág Pétervásárán a kézműves­ségnek, a kézimunkázásnak nagy hagyománya van. A vá­ros ragaszkodik régi öröksé­geihez. Az itt élő gyerekek közül sokan szívesen töltik szabaidejüket, akár hétvégé­jüket is különböző kézműves foglalatossággal. A Művelő­dés Házának tárt ajtaja már várta az ügyes kezű lányo­kat, akik minden szombat délelőtt karikában ülve ké­zimunkáznak. Ki-ki a maga munkája fölé hajolva dolgozik. A lányok szeme az apró, színes gyön­gyök lukait keresi. Hár- mat-négyet tűre szednek, és fölfűzik. Közben cseverész- nek az iskoláról, a nyárról. A szomszédos helyiségben cse­repek, szövőszékek, feldolgo­zásra váró motringok, készü­lőben lévő szőnyegek. Mintha fonóban vagy guzsalyosbán lennék...- Valójában az is — mondja Szabóné Szűcs Szilvia, a ha­gyományőrző kézimunka szakkör vezetője. - Én a nagymamámtól, az édes­anyámtól tanultam a szö- vést-fonást, a csipkeverést és még sok más kézimunka forté­lyát. Ebben a szépségben nőt­tem föl, és nagyon szívesen adom át azoknak a gyerekek­nek, akik hozzám hasonlóan szeretnek kézimunkázni. A hagyományok átörökítése eb­ben a nagyon modem és tech- nizált világban fontosabb, mint gondolnánk. Ezzel nem­csak a nagymamáink emlékét őrizzük meg híven, hanem megismerjük a természetes anyagokat, az anyagok termé­szetét. A mai világban min­dent készen kapunk, s ami ne­tán nagyon tetszik nekünk, az is tucatjával kerül forgalomba. Én viszont szeretném, ha ezek a kislányok a segítségemmel ki tudnák alakítani saját ízlés­világukat.- Honnan jött a gyöngyfű­zés ötlete?- Talán véletlenül. Olyas­min gondolkodtam, ami nem túlságosan bonyolult, amivel a gyerekeknek is örömet okoz­hatok, és hasznos is lehet, akár az öltözéküket is díszíthetik vele... Először megtanultuk a legegyszerűbbet: a gyöngy­varrást. Ez ma is nagyon diva­tos. A Burda című divatlapban Szabóné Szűcs Szilvia, a hagyományőrző kézimunka szakkör vezetője is sok, gyönggyel díszített gal­lért, övét találtunk, persze ne­künk nem kellenek köl- csön-ötletek. Magam is őrzök a század elejéről egy szépen megmunkált alkalmi kitűzőt, amit gyöngyvarrással készítet­tek. Játékos feladatokkal foly­tattuk. Pici állatkákat, katica­bogarat, egeret készítettünk; gyűrűket, karkötőket, amiket szívesen viselnek a lányok. A következő lépés a fűzés. Most többsoros, nyakra simuló lán­cot csinálunk, a már kész fül­bevaló-garnitúrához. Ez már jóval több odafigyelést igé­nyel. Ha ezt is kitanultuk, jö­het a gyöngyszövés, ami a ha­gyományos szövés technikáját alkalmazza. A készülő mun­kadarab méretét a szövőkeret szabja meg. ' Egy másik nagyon kedves emlékem egy öv, amit minden bizonnyal a XIX. században szőttek. Szeretném egy kicsit rendbe hozni, hogy a lányok is mintát vehessenek róla. Mi sajnos csak műanyag gyön­gyökkel dolgozhatunk, üveggyöngyre nem telik. Júniusban, a tanítás befejez­tével ismét megrendezzük a szokásos nyári alkotótábort, ahol a tervek szerint már szín­házi retikült, képeket is készí­tünk majd. A táborban egyéb­ként sok más dolgot, például linómetszést, fafaragást, mak­ramézást, agyagozást, szövést, papírmerítést is tervezünk, de a kislányokat a gyöngyözéstől nem nagyon lehet elcsábítani. Bozsó Bea A nyereség: ötmillió forint A városi rang hátrányai „Állati jó” állat-show Sirok-Kútvölgyben Tanulmányterv készül a gyalogoshídra A Párád északnyugati részén, a Sziget utca környékén élők régi kívánsága, hogy állítsák vissza azt a gyalogoshidat, amelyet évekkel ezelőtt egy árvíz sodort el a falut hosszában átszelő Tárná-patak fölül. A község önkormányzata a döntés előtt kíváncsi volt arra, mennyibe kerülne, s egyáltalán, megépít­hető-e valójában a híd; minder­ről most készül egy tanulmány. Sport- és ifjúsági klub Hevesaranyoson Hevesaranyoson, a helyi sport­pályán, az öltöző mellett a kö­zelmúltban kezdték el az új sport- és ifjúsági klub építését. Az összesen száz négyzetméte­res épületet a tervek szerint ok­tóber végén már át is adják gazdáinak, a fiataloknak. Köz­hasznú munkások úgymond „házi kivitelezésben” dolgoz­nak a klubon, amelyre egyéb­ként két és fél millió forintot áldoz a kistelepülés önkor­mányzata. Három községben a falugazdász Sótér Zoltán agrármérnök, fa­lugazdász az alábbi települése­ken, a következő időpontokban tartja fogadóóráit: Egerbocson hétfőnként 8-12, Hevesaranyo­son hétfőnként 12-16, Bátor­ban keddenként 8-12 óráig. A helyszín mindhárom faluban a helyi polgármesteri hivatal. Július végére kiépül a leleszi gázhálózat Körülbelül nyolcvanszázalékos a vezetékes gáz „készültsége” Tarnaleleszen, illetve a szom­szédos Bükkszenterzsébeten és Szentdomonkoson. A kivitele­zők - a Grundomat Kft. szak­emberei - folyamatosan adják át a lefektetett vezetékszaka­szokat a Tigáznak. A beruházás szerződésben vállalt teljesítési határideje augusztus 31., ám a Grundomat ígérete szerint en­nél egy hónappal korábban, már július 31-re végeznek. Ezen a héten egyébként a lele­szi körjegyzőség negyedik te­lepülésén, Fedémesen is elkez­dik a munkálatokat. Ezután pe­dig a kicsit távolabb fekvő Szil­vásvárad és Nagyvisnyó külte­rülete, illetve belterülete követ­kezik. Kamcsatkai medvebocsokról, hegyikecskékről, farkasokról, rókákról és egyéb „vérengző” vadállatokról kaptunk izgalmas híreket. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen ketrecbe zárva őrzik majd őket a Kútvöl­gyi Szabadidőparkban. Május 20-án délután 2 órakor nyit ugyanis a szervezők által meg­ígért mini állatkert. A nagyon is kedves, barátsá­gos fenevadak nem csupán azért lesznek itt, hogy gyö­nyörködjünk bennük. Kása János állatidomár ugyanis látványos medve-showval szórakoztatja majd a közönséget. Már az is izgalmas élmény­nek ígérkezik, hogy miként is férhet meg egy ketrecben egy bengáli tigris, egy vaddisznó és egy bernáthegyi kutya. Mindemellett szárnyas vadak és egy egész vaddisznócsalád is várja majd az érdeklődőket a Kútvölgyben ezen a májusi na­pon. A Pétervására és Vidéke Taka­rékszövetkezet a napokban tar­totta meg küldöttgyűlését. A rendezvényen Eged István el­nök adott számot az elmúlt évi tevékenységről. Bevezetőjében szólt azokról a körülményekről, amelyek a takarékszövetkeze­tek üzletpolitikáját, gazdálko­dását befolyásolták. A gazdasági helyzet romlása egyre nagyobb feladatokat ró a szövetkezetekre, egyre nehe­zebb talpon maradni, és szinte rendkívüli eseménynek számít az, ha valaki eredményesen dolgozik. Ennek ellenére a pé- tervásáraiak kitettek magukért, hiszen a szövetkezet tavalyi nyeresége megközelíti az ötmil­lióforintot. Fontos momentumként em­líthető ezenkívül a takarékszö­vetkezeti integrációs szerződés megkötése is, s az országos ta­karékszövetkezeti intézmény- védelmi alap megteremtése, Mindenképpen hasznos egy nem túl nagy lélekszámú tele­pülésnek az, ha várossá nyilvá­nítják? A rang magával hozza, avagy feltételezi a városnak nevezett helyektől elvárható infrastruktúrát? Esetleg ígéretet kell tenni: csinálunk telefont, gázt, szennyvizet, ami kell? Vagy az a jobb, ha megmarad a község községnek, és kapja ilyen címen a különböző támo­gatásokat...? Dr. Gyula Zoltán­nal, Pétervására jegyzőjével beszélgettünk a minap a fenti kérdésekről.- Annak, hogy egy település város vagy nem város, manap­ság nincsenek abszolút mérő­számai - mondja. - Inkább egy globális megítélés létezik: egy város rendelkezzen kielégítő infrastruktúrával, kialakult te­lepülésszerkezettel, megfelelő szolgáltatásokkal. A lakosság száma sem mérvadó.-Pétervására 1989-ben kapta vissza a városi rangját...- 1989. március elsején. Előtte hosszú ideig városi, vá­sártartási joga volt ennek a te­lepülésnek, azonban a hatvanas években elvitték innen az ösz- szes közigazgatási intézményt, infrastruktúrát: a földhivatalt, a bíróságot, a rendőrséget. Tulaj­donképpen egy szakközépis­kola maradt, ami egyébként a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz tartozik, s az önkor­mányzat így csak az alsófokú oktatási intézménnyel rendel­kezett, rendelkezik. Ennek el­lenére az intézményi hálózata ma már jónak mondható: itt a modern egészségügyi központ, ismét működik a földhivatali ki- rendeltség, s egy rendőrőrs is létesült. Sajnos, a bíróság visz- szahozatala az adott közleke­dési viszonyok miatt nehézsé­gekbe ütközik. A Pétervásárától csupán pár kilométerre lévő amelyhez a pétervásári szövet­kezet is csatlakozott. Az elnök elmondása szerint tavaly tovább folytatódott a részjegyek kiegészítése, a töre­dékrészjegyesek helyzetének rendezése. Ennek következté­ben a nyilvántartott tagok száma több mint 500-zal csök­kent, ugyanakkor a részjegy­alap csaknem 400 ezer forinttal növekedett. A szövetkezet betétállománya 250 millióról 326 millió forintra nőtt, s emel­lett a múlt évben jóval több kölcsönt folyósítottak, mint előzőleg: ez az összeg megha­ladja a 180 millió forintot. Köl- csönügyekben tehát igen sokan és bizalommal fordultak a szö­vetkezethez, s ennek oka volt az is, hogy a működési terület szinte valamennyi településén beindult a gázprogram. A beszámolóban taglalták továbbá az idei terveket. (zay) Mátraballa lakosai például könnyebben, gyorsabban eljut­nak Egerbe, mint ide...- Hasznos-e Pétervásárá­nak, hogy város? Az előny több, avagy a hátrány?- Szubjektíve az emberben egy olyan érzés van, hogy talán nem mindig jó ez a rang, de ha a költségvetés forintjuttatásait vesszük figyelembe, akkor azért néhány millióval csak több az, amit egy város kap. Más a tarifa a személyi jövede­lemadó-visszatérítésnél a váro­sok, és más a községek eseté­ben. Ez még akkor is a városok javára billen, ha a községek kapnak külön, a normatíván felül további kétmillió forintot, nagyságuktól függetlenül. Ez a kétmillió az, ami nyilván lehet sok is meg kevés is: egy népes településen nem jelentős, de mondjuk egy Kisfüzes nagy­ságú, 180 lelkes faluban már érezhető többletet hoz. Más kérdés, hogy az elmaradott tér­ségnek, településnek nyilvání­tás is sokszor szubjektív alapon történik, a „központban”, és nem biztos, hogy mindig a megfelelő mérőszámok alap­ján. Itt is érezhető a megyei szint hiánya: hiszen egy me­gyén belül csak reálisabban le­hetne felmérni a rangsort, a te­lepülések helyzetét.-A helyi képviselő-testület­ben felvetődött-e valamikor: jobb lenne, ha község maradt volna Pétervására?- Vannak ilyen szubjektív hangok. Ezeket az determi­nálja, hogy a politika, a terület- fejlesztés ma elsősorban a köz­ségek felé fordul. Korábban azért sokkal nagyobb fejlesztési lehetőségekkel bírtak a váro­sok. Akkor Péterke nem volt város, amióta meg város, ezek a lehetőségek szűkültek. (rénes) Mire pályáztak a parádiak? Több helyre, többféle céllal nyújtott be a közelmúltban pá­lyázatokat Párád önkormány­zata, ám - ahogyan azt Nagy Oszkár polgármestertől meg­tudtuk - nem minden esetben jártak sikerrel. A közlekedéssel, vízgazdál­kodással és hírközléssel foglal­kozó tárca illetékesei például immáron harmadszor utasítot­ták el, hogy anyagilag támogas­sák a Kristály út felújítását. Ez az utca a községet átszelő 24-es főúttal párhuzamos, s onnan a forgalom egy részét átvehetné, arról nem is beszélve, hogy ha a 24-esen valami baj történne, akkor a Kristály út lehetne a ke­rülő útvonal. Kilencmillióra pá­lyáztak, sajnos sikertelenül. A település önkormányzata ugyancsak pályázat révén pró­bált pénzt szerezni az iskola melletti, jelenleg félig kész ál­lapotban lévő Általános Műve­lődési Központ befejezéséhez, s beindításához. Az eddig felépített épület- szerkezet tízmilliót ér, s még ti­zenhét millió szükségeltetne ahhoz, hogy minden elkészül­jön, így például a leendő intéz­ménybe tervezett melegvizes uszoda is. Ám a Művelődési és Közoktatási Minisztérium mindeddig nem bizonyult túl­ságosan bőkezűnek. A Népjóléti Minisztérium el­lenben segített a parádiakon: egészen pontosan egymillió fo­rintot kapott onnan a falu. Éh­ből - miután még hozzátesznek hatszázezer forintot - egy mik- robuszt vásárol az önkormány­zat. A polgármester elmondása szerint az óvodás és a napközis gyerekeket szállítja majd ez a jármű, de igénybe veszik to­vábbá a szociális étkeztetéshez is: a rászorulók ebédjét szállít­ják majd vele. I kaIsizsa I TREND KFT A FÜZES SZÖVKER RT. 10. sz. ÁRUHÁZÁBAN Füzesabony, Rákóczi u. 64. termékeiből KANIZSA TREND KFT fílSL'&i WL'tti x .. . .-r, \/tt i'll* * CV V nwh Iv7 rendez MÁJUS hónapban. Fix és nyitható kárpitozott garnitúrák 6-os kategóriás szövettel áraink: j / CLARISSZA 3-2-1 SZU LIMÁN 3-2-1 DÁNIEL 3-2-1 SAROLTA 3-2-1 DIANA 3-2-1 valódi bőr I V 55.500 Ft 59.200 Ft 77.500 Ft 84.800 Ft 191.800 Ft A gyár minden terméke megrendelhető 2-4 hetes szállítási határidővel. líÖSZÖMi/k HA KÁLÓNIL VÁSÁROL! :• 7 | | I | I 7 í: A „MÁTRA” ÁFÉSZ megvételre felajánlja az alábbi ingatlanait:- Turista Étterem-szálló (Muflon fogadó) Parádfürdő Irányár: 7 millió Ft + ÁFA- Kakukk Étterem Párád Irányár: 6 millió Ft + ÁFA- Vadvirág Vendéglő Recsk Irányár: 1,5 millió Ft + ÁFA- Szeszfőzde Parádóhuta Irányár: 700 ezer Ft + ÁFA- Bútorbolt Recsk Irányár: 2,5 millió Ft + ÁFA + 3 millió Ft árukészlet. . A fenti árak az üzletek berendezési tárgyát is magukban foglalják. Pályázatokat a „MATRA” ÁFÉSZ főkönyvelőjéhez 3240 Párád, Kossuth út 71. sz. kérjük benyújtani 1994. május 31-ig. Érdeklődni a 36/364-301 telefonon. (598)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom