Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-01-02 / 101. szám
Kedvetlen asztronauták Egy filmes portréja Prohászka Ottokárról 1994. április 30- május L, rri r ..i . H éf> *t® «J Ü Éfhh /“ \ * H r~ f 11 If“ L wmmm. A tavasz veszélyei A szex gyógyít E.T.A. Hoffmann világa tfc . -í •*”- 7.oldal Feléled az egri gyerekkor... A cserkészmozgalom jelenlegi újjászületése idején az egykori fiatal cserkészek emlékezetében egyre erősödő nosztalgiával elevenednek fel a régi cserkésztáborok kedves emlékei, és mindaz, amit a cserkészet emberformáló, nevelő hatása nyújtott. Hálával emlékszem vissza dr. Király Istvánra, volt történelemtanáromra, aki Egerben a 154. Sz. Dobó István Cserkészcsapatot azokból a reálista és kereskedelmis diákokból szervezte meg - felekezeti különbségre való tekintet nélkül akiket alkalmasnak vélt erkölcsi szempontból a jó, kollektív csapatmunkára. így lettem én is cserkész 14 éves koromban, és vettem részt az örökké emlékezetes, említett nyári, Ba- laton-parti táborozásokon. Ezekről néhány kis fényképet őriztem meg. 1926-ban többek között egy fehér ajándék .kecskével érkeztünk a szepezdi cserkésztáborba. Nagyon megkedveltük e kedves állatot, hozzátartozott a tábori életünkhöz, és amikor a levágására került a sor, egyik bajtársunk húsz strófában énekelte meg e kedvenc állatunk tragédiáját. A verset megőriztem, és mutatóul néhány sort kívánok itt idézni belőle. A vers eleje: Dominus Spectabilis és jó barátok, kik tábortűznél ültök, alábbi mesén talán felderültök... Hozzátok írom az aesopusi ódát, Dobó-cserkészfiúk nyári epizódját. . Hogy megjöttek, ott kezdem el e bús danát S vagonból rakták ki a me- nazsériát, Jött cserkész, nyúl, bárányok, fészkes fecske, gólyák, farkaskölykök, s az ajándék kecske, Hófehér egri kecske, rólad szól e dal, Sirat a nóta, sirat kecskelábú asztal, melyen éppen írok, kecske, érted sírok. A vers ezután hosszasan részletezi a kecske szerepét a tábori életben, majd amikor megjött a parancs annak levágására és elfogyasztására, így fejeződik be: A versnek vége. Végén csattan a tanulság, Hogy miért volt több ezer méteres a szomorúság? Mert csak egy kecskéjük volt - szerették... Úgy szerették, hogy meg is ették. Amikor ezt a verset 1989. április 21-én a budai Kis Rabló étteremben találkozóra összejött régi bajtársak előtt felolvastam, régi tábortüzek hangulata kerítette hatalmába a találkozón megjelent régi Dobó-cserkészeket. Amikor megszűnt a Haditermény Rt., és helyébe a GOK (Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztossága), egy kurzusvállalat lépett, ahová édesapámat már nem vették át. Életemben ekkor tapasztaltam először az emberi hála egészen ritka, szép megnyilatkozásait. A háború alatt ugyanis a megyében a malmosok mind bevonultak katonának. A frontra mentek, az otthon maradt feleségek pedig nem értettek a rendeletek betartásához. Édesapám - beosztásánál fogva - sokat segített nekik, hogy ellenőrzés esetén ne kerüljön sor bírságolásra vagy büntetésre. Ennek volt köszönhető, hogy a hábőtú után Heves megye malmosai - szinte kivétel nélkül - hálás gesztussal kérték édesapámat, hogy ne költözzön vissza a családjával a fővárosba, hanem váltson ki Egerben műszaki kereskedői ipar- engedélyt, és nála fognak vásárolni a malmokban használatos minden üzemszükségleti cikket. Édesapám elfogadta a kedves ajánlatot, és lakásunkról irányítva elkezdte üzleti tevékenységét egész Heves megye területén. (Ez volt az eredeti szakmája, mert az első világháború előtt Budapesten a Lehel úti Horváth és Herczeg Gépgyárban műszaki anyagbeszerzőként, majd kereskedelmi utazóként dolgozott.) A műszaki kereskedést lakásunk egyik szobájának irodává történt átalakításával - raktár és tőke nélkül - bonyolította le édesapám több mint két évtizeden keresztül. A pesti gyárak - ismervén édesapám becsületességét, tisztességes korrektségét — a megrendelt és leszállított árukra általában 90 napos hitelt nyújtottak. A malmos vevők viszont rövidebb idő alatt fizettek, de részint ők is kértek apámtól halasztást, gyakran váltók prolongálásával. Édesapám csak arra vigyázott, hogy pontosan tudja rendezni az adóját, és a családjának jó megélhetést biztosítson. Ebben nagy szerepe volt két gyermeke iskoláztatásának, különösen az én pécsi egyetemi és rövid párizsi tanulmányaim nem csekély költsége fedezésének. Egerben - és a rokonságban is - apámat gazdag embernek hitték, holott se háza, se földje, se áruraktára nem volt. A vidéki vevők látogatásához szükséges MÁG-személyautót is úgy vette, hogy budapesti vezérigazgató sógora segítette ki bizonyos összeggel, amit aztán nem is kellett megadnia... Kozma Antal Vitaminok, házilag A nyugdíjasok naponkénti dilemmája, hogy egészségük megőrzéséhez egyre több vitaminra van szükségük — a vita- minos készítmények és élelmiszerek viszont egyre drágábbak. Szerencsére az ellentmondás nem feloldhatatlan: vannak olcsó, néhány forintért beszerezhető alapanyagok, amelyek segítségével bőséges, szinte kiapadhatatlan vitaminforrásra lehet szert tenni. A lencse, a bab, a napraforgómag, a búza-, a mustár- és a zsázsamag ugyanis azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy ha a víz és a meleg hatására megindulnak bennük az életfolyamatok, ugrásszerűen megnő vitamintartalmuk. Vásárláskor egyre ügyeljünk: vetőmagnak szánt csávázott, vegyszerrel kezelt mag nem alkalmas házi vitamintermelésre ! Legjobb, ha a „sorozatgyár- tás” egy-két egyszerű fortélyát a lencsén sajátítjuk el. Válogassunk át fél bögrényi lencseszemet, tegyük tálba, öntsünk rá legalább fél liter vizet, és hagyjuk 8-10 órán át állni, hogy jól megszívja magát. Ezután szűrjük le a vizet, a megdagadt lencséket pedig tegyük szitára vagy lyukacsos gyümölcsmosóba. Naponta kétszer-három- szor locsoljuk meg, s szobahőmérsékleten általában a harmadik nap előbújnak a csírák. Ezek, ha 1-2 cm-esre megnőnek, már valóságos kis vitamincsomagok: nyersen ízletes salátát készíthetünk belőle - apróra vágott lila hagymával, sóval, kevés őrölt borssal és ecetes-cukros lével. Ugyanígy csíráztathatjuk a babot - ezt azonbarí nyersen ne fogyasszuk. Aki hajlamos a puffadásra, a locsolás negyedik-ötödik napján húzza le a szemek héját; így már roppant vitamindús leves, főzelék készíthető belőle. Legnagyobb tápanyagkészlettel vitathatatlanul a búzacsíra rendelkezik. Összetétele olyan ideális, hogy az egész szervezet ellenálló képességét növeli, s az idegrendszert is kondicionálja. Sokféle formában fogyasztható: mézes-vajas kenyérre szórva, reszelt almához, lekvárhoz, dióbélhez keverve, rétesbe, palacsintába, bejglibe sütve. A kicsírázott napraforgó- maggal különböző töltelékeket lehet dúsítani, ízesíteni. A hűlé- ses megbetegedések megelőzését segítő fehér mustár- és zsá- zsacsíra hajtatására - mivel nagyon aprók a magocskák - vizes konyharuhát használhatunk. Ha pár napi locsolgatás után megjelennek a kis zöld levélkék, krumpli- vagy zellersalátához, aludttejhez adva fogyaszthatjuk. FEB A Beethoven 2. című film nagy sikert aratott a közönség körében Az áprilisi mozifilmek sikerlistája A mai alkalommal az elmúlt időszak legsikeresebb mozifilmjeit tekinthetjük át. Vígjátékok Beethoven 2. - 8,5 A történet folytatásában „főhősünk” szerelmes lesz a gyönyörű Missybe, s hamarosan kiskutyák forgatják fel a Newton család életét. De Missy gazdája ármány nőszemély, s a kutyáknak még sok akadályt kell legyőzniük, míg gonoszsága lelepleződik. Az első részhez méltó a folytatás is, az egész családnak kellemes szórakozás. (Duna) Robin Hood, a Fuszeklik fejedelme - 8,0 A filmtörténet során Robin Hoodnak már sok feldolgozása volt, ilyen vígjátéki variációt azonban még nem láttunk. Mel Brooks már sok zöldséget hordott össze pályafutása során, de úgy tűnik, eszeveszett ötleteinek - hál istennek - még nem ért a végére. Megtudjuk, hogy nyílvesszővel férfi a férfi, s azt is, hogy lovagi erények helyére lépő merényletekért egyedül Rottingham korrupt bírója és az álnok János király a felelős. Történelmi környezetbe helyezett mai humorú történetet látunk rengeteg szöveghumorral. (Intercom) Mrs. Doubtfire- Apa csak egy van - 8,0 Robin Williams ismét egészen kiválót produkál, ezúttal női szerepben. Volt felesége neveli gyerekeit, de az asszony nem engedi meg, hogy Dániel láthassa fiait. Hősünk ezért úgy dönt, hogy átöltözik középkorú asszonnyá, és becsönget elvált feleségéhez, aki házvezetőnőt keres a gyermekek mellé. És ekkor kezdődik a bonyodalom... Robin Williams fantasztikusan érzi a helyzetkomikumot, de a mögötte rejlő emberi elkeseredést is. Kiváló alakításáért elnyerte az év vígjátéki színésze címet, de az igazi nagy siker - az Oscar - valahogy nem akar neki összejönni. (Intercom) A három testőr - 8,0 A klasszikus Dumas-regényt is elérte mai végzete. Fiatal világsztárok menedzserei fogtak össze, hogy patronáltjaik tutisikeres produkcióban szerepeljenek. Charlie Sheen, Kiefer Sutherland neve a két vonzerő, meg Bécs, és persze a nagyszerű zene is elősegíti a film hatásának fokozódását. Igazi kikapcsolódás ez a film, kevés ötlettel, közepes megvalósítással. (Intercom) Nicsak, ki beszél most? - 7,5 Itt van immáron a sorozat 3. része. A hároméves, cserfes kislány és négyéves, bőbeszédű bátyja között nem ültek el a belvillongások, ráadásul a két emberpalánta véd- és dac- szövetsége egy szülői ballépés következtében „katasztrófába” torkollik: kutya áll a házhoz. Sőt, egyszere kettő is... Helyén van itt minden, csak egy kis eredetiség kellene... (Intercom) Addams Family 2. - 7,5 A morbid humor kedvelői újra élvezkedhetnek. A fekete humorral teli történet is folytatódik. Csendélettel nyit a film, amelyet aztán meglepő események követnek. Aki a tor- zat, a borzalmasat szereti, és röhög az ocsmányságon, nem érzi rosszul magát vetítés közben. De aki az igazi vígjátékot imádja, inkább más filmet válasszon. (Intercom) Dennis, a komisz — 7,5 Egy hatéves angyalarcú kisfiú, Dennis áll a film középpontjában. Ő „természetesen” mindig jót akar, csak éppen szándékai örökösen visszafelé sülnek el, főként a szomszédjával, Mr. Wiesonnal kapcsolatban. Sok rosszcsont gyermeket láttunk már a filmvásznon, hozzájuk képest Dennis nem sok újat ad. Walter Matthau azonban szomszédként zseniálisan jó. (Duna) Jég veled - 7,1 Néhány éve jamaicai néger fiatalemberek elhatározták, hogy bobcsapatot szerveznek, és elindulnak a téli olimpián. A film az ő történetük sok humorral, jó helyzetkomikummal és egészen hatásos zenével. (Intercom) * A napi feszültségekben elfáradt ember szeretne jól szórakozni, ezért óriási igény van a vígjátékokra. Ám ezekből a mozidarabokból a sokszor jól bevált patronok köszönnek vissza: kutya, gyerek, zene, táj, stb. De hol van az eredeti gondolat? Ne is keressük. Örüljünk, hogy két órára megszűnik a külvilág számunkra. Hernádi Ferenc Megjelent a Hevesi Napló legújabb, ez évi Az olvasók már hozzájuthatnak a Hevesi Napló legújabb, ez évi második számához, amely változatos tartalmat ígér az érdeklődőknek. Megyénk irodalmi, közművelődési és szellemi környezetvédő folyóirata továbbra is megőrzi pártsemlegességét, s kizárólag az örök etikai normákhoz igazodva munkálkodnak a szerkesztők és a munkatársak. A változatos anyagból az egyik legfigyelemreméltóbb Víz László Assisi Szent Ferenc című, igényesen megfogalmazott esszéje. Ebből közlünk most részleteket. „Szerette - de igazán - az egész világot, különösen az embereket, legkülönösebben a szegényeket. Abból, amit a keresztény közvélemény Szent Ferencről tud, végső soron egy idillikus kép alakult ki, melyben elolvadtak az őt annyira jellemző markáns, férfias vonások. Alighanem közrejátszik ebben a Szent képzőművészeti ábrázolásának szokásos módja is: prédikál a mezőn köréje telepedett madaraknak; megszelídíti az erdei farkast; betegeket gyógyít, angyalok, szentek, szelíd állatok és jámbor emberek társasága veszi körül, és a prob- lémátlanság légköre. Valójában a középkor egyik legviharosabb századának véres és kegyetlen küzdelmei közepette működött. Az egyház és a császárság - Barbarossa Frigyes és utódai - vívták élethalálharcukat. Négy ízben választanak ellenpápát a Rómával szembenállók. Egyetlen évszázad alatt három egyetemes zsinat ül össze, hogy rendezze a feldúlt, szétzilált állapotokat, tisztázza a vitatott kérdéseket. Közben váltakozó sikerrel folynak és hatalmas tömegeket mozgatnak meg a keresztes hadjáratok. Európa, sőt a Földközi-tenger egész vidéke egyetlen üszkös csatatér. Az erkölcsök elvadulnak. A nép nyomora rettenetes méreteket ölt: időnként megismétlődő hullámokban járványok söpörnek végig Európán. Ezen a talajon burjánzanak el a vallásos-szociális népmozgalmak, amelyek tulajdonképpen a tönkretett nép kitörési kísérletei. Bresciai Arnold mozgalma, a waldesiak, albigensek, joachimiták - valamennyien a vagyon elítélésével kezdik és dogmatikai tévedésekkel folytatják. Letörésük felér egy-egy polgárháborúval. A „világ” ezzel az arculattal mutatta magát és tette fel a kérdést Szent Ferencnek; az ő válasza Krisztus volt, az Evangélium. Nem szociális reformokért lépett fel; amit mondott, egyaránt mondta gazdagnak és szegénynek, de erőt és vigasztalást mégis elsősorban a szegények és elnyomottak merítettek belőle. Mert az Evangélium egyértelműen ezek mellett áll. Boldogok, akik sírnak; boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért. Es azért is, mivel Szent Ferenc a szegények, sőt a legszegényebbek életformáját választotta. Nem véletlenül öltötte magára a szürke kámzsát, a zsellérek, napszámosok, koldusok öltözékét, a kötéllel övezett durva zsákot. Aki ilyet hordott, a társadalom legreménytelenebb osztályához tartozott; aki önként második száma vette magára, ezekkel akart közösséget vállalni. És véletlenül nevezte volna társaságát „fratres mino- res”-nek, kisebb testvéreknek? A történeti háttér ismeretében félreérthetetlen az utalás. Mino- res-nek hívták ugyanis Ferenc ifjúkorában Assisiben a jogaiért évtizedes harcot vívó jogtalan tömegeket, szemben a „maio- res”-nak, „nagyok”-nak nevezett, a hatalmat bíró nemesekkel és gazdagokkal. Szent Ferenc szerzetesi eszméi közül a szegénységre vonatkozó elgondolása ütött el legélesebben az addig kialakult hagyományoktól. Nemcsak a szerzetes testvéreknek, hanem a közösségeknek is tiltotta a birtoklás minden formáját. A - kétkezi és lelkipásztori - munkájáért kapott adományokból tartották fenn magukat; pénzt nem fogadhattak el. Ez a kérdés a renden belül sok bonyodalomnak lett okozója; egyesek már életében túlzással vádolták. Azzal érvelték, hogy életképes, a reneszánszban kibontakozó új világ követelményeinek is megfelelő, főiskolákat, kórházakat és egyéb intézményeket fenntartó világszervezet kiépítése így lehetetlen. Mondják, hogy a szeráfi szent nem volt jó szervező. Szárnyaló ihlete, lángolása gátolta őt a praktikus megértésében. Valóban nem látta volna elgondolása következményeit? Talán látta, de amit az önkéntes szegénységgel hangsúlyozni akart - „az Isten országa bennetek vagyon”, a boldogság csak belülről fakadhat, teljesen függetlenül az anyagiak birtoklásától --, fontosabbnak tartotta a csiszolt érvelésnél, a világszervezetnél.”
